Népsport, 1963. április (19. évfolyam, 65-85. szám)
1963-04-01 / 65. szám
Ferencváros—Bp. Honvéd 1:0 (1:0) (Folytatás az 1. oldalról) később Tuschinger lövése nyomán a jobb sarok felé vágódott a labda. A mérkőzés jóiramú küzdelmet hozott, s bár a játék képe alapján könnyen döntetlenül is alakulhatott volna az eredmény, a Ferencváros győzelme mégis megérdemeltnek mondható. Novak, Kotász és Aczél teljesítménye az élen A Ferencváros kapuját Aczél nagyon nyugodtan, biztos kézzel őrizte, több esetben is határozott, gyors közbelépéssel szerezte meg a labdát. A csapat legjobbja Novak volt, nemcsak azért, mert sokszor szerelt biztos lábbal, hanem azért is, mert több támadást indított el hátulról, mint — a fedezeteket is beleszámítva — bármelyik védőtársa. A labda megszerzésében kitűnt Mátrai is, s megbízható játékáért dicséretet érdemel Vilezsál is. A kapura Fenyvesi dr. elfutásai jelentették a legtöbb veszélyt. Rákosi szünet után ügyesen tartotta a labdát, sokat fáradozott. A Bp. Honvédban Faragó több lövést jól védett, a gólban azonban ludas. Kotász volt a csapat legjobbja, körültekintően játszott. Pontos átadásaival egész sor támadást indított el. Ugyancsak jól játszott segítőtársa, Tuschinger. A csatárok viszont nagyon mérsékelt teljesítményt nyújtottak. A mérkőzésen három olyan játékos szerepelt, aki most játszott először NB I-es találkozón: Móricz, Rátkai és Fenyvesi II. Móricz kitűnően mutatkozott be, egyszerűen, sallang nélkül játszott, legjobbja volt a Bp. Honvéd hátvédhármasnak. Az ifjúsági válogatott Rátkai néhány igen jó átadással bizonyította tehetségét. Fenyvesi II viszont nagyon elfogódottan játszott. Seipelt osztrák játékvezető nagyon jól, higgadtan bíráskodott. Kitűnő segítőtársa volt a két magyar partjelző is. Sok volt a szabálytalanság Ferencváros Bp. Honvéd Feje© kapum —* — mellé, fölé 1 — Lövé© kapura 7 8 mellé, fölé 6 4 kapura — 1 Ebből távolról 9 7 Szabadrúgások 28 35 Le© miatt 4 5 Szögletarány 7 5 Németh Gyula MTK-Szeged 7:0 (4:0) (Folytatás az 1. oldalról) Ják a szegedi kaput, folyton változtatták a helyüket, s minden helyzetből azonnal lőttek. És a Szeged? Szinte azt mondhatnánk, hogy nem is volt a pályán. A 7:0 meglepő vereség. De csak annak, aki nem látta a mérkőzést. A Tisza-parti csapat csak árnyéka volt önmagának. Védelme képtelen volt megbirkózni a folyton helyüket cserélgető hazai támadókkal, két fedezetét alig lehetett észrevenni a pályán, csatárainak teljesítménye pedig beszédes magyarázat arra, miért lő olyan kevés gólt a SZEAC. Nem törnek kapura a szegedi csatárok, pepecselnek, cselezgetnek a 16-osnál, s rendszerint rossz helyre adják a labdát. Polyvás egy ízben 5 méterre volt a kaputól, biztató helyzetben, mégsem lőtt, hanem leadott , rossz helyre. A II. félidő közepe táján már az iram is esett, jellemző erre, hogy nem a nézőtérről, hanem a pályáról hallottuk a kiáltást: — Ne álljatok le! A biztatás azonban csak a hazaiakra hatott, a vendégek az utolsó tíz percben már valósággal álltak a pályán. Így hát, mindent egybevetve, eléggé unalmas mérkőzés volt, egyedül a hét nagyszerű gól nyújtott kárpótlást a szurkolóknak. Az MTK javul, a Szeged pedig jó lesz, ha rendezi sorait, mert ilyen arányban is megérdemelten vesztett, s a tavaszi idényben még nem lőtt gólt. Kitűnő kék-fehér egyéni teljesítmények Az MTK-ban a védelem ,,nyaralt”. Tehette: alig akadt dolga. A két fedezet átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Különösen Sipos, aki az indítástól a befejezésig mindenütt ott volt és mindig a kellő időben lépett közbe. Nagy kitűnő társa volt, ő is oroszlánrészt vállalt a csatársor támogatásából is. Sándor szemifüleesége, gyorsasága, s az a nagyszerű adottsága, hogy egészen kis helyen is helyzetbe tudja hozni magát, megint töretlenül csillogott, örvendetesen javul erőnléte is. Szimcsák ezúttal nem várt arra, hogy labdát kapjon, megszerezte magának. A pálya egész területét „bejátszotta”, kitűnő teljesítményt nyújtott. Kuti jól irányított." Laczkó hasznosan épített, de a góllal adós maradt. A szegedi csapatból alig lehet kiemelni valakit. Szabótól, Kürtösitől, Gilicztől és Polyvástól láttunk néha villanásokat, de hát ez édes kevés volt. Balla B. játékvezetőt nem is vettük észre a pályán. Ez a jó. Alig lőtt kapura a Szeged MTK Szeged Lövéseik kapura 19 2 mellé, fölé 9 — ebből távolról lő 2 kapura 1 1 Fejesek kapura 1 1 mellé, fölé 1 1 Szabadrúgások 15 11 les miatt 2 6 Szögletarány 8 4 Szombathy István Salgótarján-Debrecen 4:0 (4:0) Salgótarján, 5000-néző. Vezette: Zsolt (Foór, Borossy dr.). Salgótarján: Cserháti — Sári , Debrecenst: Jáj Kik — Beck ,Ger' Keret, Locsel, Taliea, László. Edző: Bojmodi — Puskás, Kertész, Zilahi, Bola Gyula, Molnár, Csekő. Edző: Lyka Antal. Védhetetlen gólok 16. perc: László fut el a bal szélen, középre ad. Taliga sarokkal Menczel elé teszi a labdát, a középcsatár mintegy 12 m-ről a jobb alsó sarokba lő. 1:0. 25. perc: A debreceni kapu előtt pattog a labda. Jutassi Horváth elé fejel, aki kapura lő. Jakabról a labda. Menczel elé kerül, aki 5 m-ről a bal sarokba lő. 2:0. 28. perc: Taliga ezúttal a jobb szélen tűnik fel. Horváthnak ad, aki mintegy 17 m-ről a kapu jobb oldalába vágja a labdát. 3:0. 44. perc: Egy salgótarjáni támadás során Taliga—Jutassi — Horváth a labda útja, ajobbösszekötő mintegy 15 m-ről nagy gólt lő. 4:0. 12 perc alatt dőlt el a mérkőzés sorsa A mérkőzés előtt mindkét edző terepszemlét tartott a pályán. — Ezen a talajon nagyon nehéz lesz játszani — csóválta a fejét Lyka Antal. — Nekünk mindenképpen szükségünk van a két pontra — jegyezte meg Bodola. A talaj sem lehet akadály. A játékteret nagy tócsák tarkították, amikor kifutott a pályára a két csapat. Az elején sokat csúszkáltak a játékosok, de azután egyre inkább belelendültek, s már kevesebb hiba akadt. Az első veszélyes támadást a debreceniek vezették, Kertész lövését azonban Cserháti bravúrosan védte. Feltűnt, hogy Kertész és Puskás sokszor cserélt helyet, ez eleinte zavart okozott a salgótarjáni védelemben. Az első negyedóra után a Salgótarján került fölénybe, s gyors egymásutánban 12 perc alatt 3 gólt lőtt. Rá sem lehetett ismerni arra az együttesre, amely múlt vasárnap súlyos vereséget szenvedett Pécsett. A csatársor ebben az összeállításban igen jól játszott, Menczel és Horváth jól megértette egymást, szinte állandó gólveszélyt jelentettek a debreceniek kapujára. A II. félidő debreceni támadásokkal kezdődött. A 60. percben Zilahi óriási helyzetben hibázott. Ezután Horváth 3 alkalommal is gólhelyzetbe került, de a debreceni kapus a helyén volt. A 65. percben Beck megsérült, egy darabig a jobbszélen statisztált, azután a II. félidő közepén ismét elfoglalta helyét. Észrevehetően esett az iram, a salgótarjáni támadások már nem voltak olyan frissek. A debreceniek is felélénkültek és több formás támadást is vezettek. A mérkőzés legnagyobb gólhelyzetét a 83. percben Menczel hagyta ki: a kifutó kapusba lőtte a labdát. Nagy meglepetésnek számít, hogy az elmúlt héten igen roszszul játszó Salgótarján ilyen nagy gólarányú győzelmet ért el. Ebben jelentős szerepet játszott az, hogy a hazaiak ötösfogata kitűnően megértette egymást, a debreceniek viszont a legbiztosabb gólhelyzeteket is kihagyták. Sok jó teljesítmény a Salgótarjánban Ennek a mérkőzésnek a salgótarjáni csatasor volt a főszereplője. Taliga nagyszerűen irányította az ötösfogatot, Horváth és Menczel pedig kitűnő végrehajtónak bizonyult. Jól játszott a két szélső is. A védelem néhányszor zavarba jött, maradék nélkül senkit sem lehet dicsérni. Egyedül Cserháti kapus állt feladata magaslatán. A Debrecen együttese az I. félidőben kényelmesen, lassan játszott. A II. félidőben feljavult, ekkor már kiegyenlítettebbé vált a játék. A vendégegyüttesből maradéktalanul senkit sem lehet dicsérni. A II. félidőben látottak alapján Jakab és időnként Kertész nyújtott átlagon felüli teljesítményt. Zsolt jól bíráskodott. Egyetlen fejes sem adódott Saly. Debr. Fejes — — kapura ■— — mellé, fölé — — Lövés kapura 10 4 mellé, fölé 7 4 kapura — — Ebből távolról 2 1 Szabadrúgások 17 19 les miatt 7 2 Szögletarány 8 3 Varga Béla A Totó 13. heti eredménye 1. Bp. Honvéd—Ferencv. 2 0:1 2. Szombathely—Komló 1 1:0 3. Tatabánya—Dorog x 0:0 4. Pécs—Győr x 2:2 5. Salgótarján—Debrecen 1 4:0 6. DEAC-DVTK X 1:1 7. SZVSE—Ganz-MÁVAG x 0:0 8. Eger—Borsod x 0:0 9. Dunaújváros—Csepel x 0:0 10. Cs. Autó—Lombik 2 0:1 11. MÁV-DAC—Oroszlány 15:1 12. Mosonm.-BVTK 1 0:0 T-------------------------------•» Hétfő, 1963. április 1. Tatabánya—Dorog 0:0 Tatabánya, 10 000 néző. Vezette: Fehérvári (Borzási, Neuber dr.). Tatabánya: Gelei — Törőcsik, Hetényi, Juhos — Pásztor, Kovács — Sátori, Lahos, Nagy E., Bíró, Deli. Edző: Grosics Gyula. Hetven percen keresztül 10 emberrel játszott a Dorog Tréfálkozó áprilisi idő fogadta a csapatokat. Az egyik percben ragyogó napsütés volt, majd sötét felhő jött és eső esett. Nyomban kezdés után feltűnt, hogy a dorogi együttes ugyanolyan felfogásban igyekszik játszani, mint az elmúlt vasárnap Szegeden. Az ellenfél támadásai alkalmával három csatár is hátrament segíteni, elöl csak egy-két játékos tartózkodott. Ha azután megszerezték a labdát, addig tartották adogatással, amíg a támadósor tagjai felfejlődtek. Egy ilyen ellentámadás végén a 12. percben szögletrúgás után Monostori a 16-osról ritkán látott kapáslövést küldött a kapura, Gelei azonban bravúrosan léc fölé tolta a labdát. A hazai támadósor, bár fölényben játszott, nem tudott kibontakozni. Az ötösfogat, ha el is jutott a dorogi 16-os közelébe, ott már nem bírt a megerősített és szorosan fedező dorogi védőfallal. Próbálkoztak ugyan a hazaiak távolról átlőni a védelmet, ezek a lövések azonban a legtöbb esetben kapu fölé, vagy mellé kerültek. A 20. percben adódott a mérkőzés első nagy gólhelyzete: Sátori beadását Ilku messzire kivetődve öklözte. A kapus a földön maradt, a labda Nagy Ervin elé került, aki mintegy 18 méterről megcélozta az üresen maradt kaput, de mellé lőtt. Még ebben a percben Csőri bicegve elhagyta a játékteret és többet nem is tért vissza. Húzódást szenvedett. Dorog, Ilku — Mészáros, Lakat, Fellegi — Pálmai, Tima- Horváth — Karába, Szuromi, Monostori, Varga, Csőri. Edző: Buzánszky Jenő. A sikertelenség egyre idegesebbé tette a tatabányai játékosokat. Több alkalommal vitatkoztak egymással. Gelei ki is szólt a kapuból, hogy játsszanak inkább és ne vitatkozzanak. A megfogyatkozott dorogi együttes főképpen védekezési harcmodorral igyekezett tartani a labdát. Nem rúgták el azonban vaktában, hanem, ha erre alkalom nyílt, egy-egy ellentámadást is vezettek. A II. félidőben az eléggé erős szél a hazaiakat támogatta, fokozatosan átvették a teljes kezdeményezést. Többet mozogtak a csatárok, folyamatosabbá váltak a támadások és néhány jó lövést is küldtek kapura a csatárok. Ilku azonban minden alkalommal a helyén volt. A tatabányaiak harci kedve 25 perc után ismét alábbhagyott, így ezután a 65. percben majdnem a vendégcsapat ért el gólt. Szuromi elvette a labdát a kényelmeskedő Hetényitől, egyedül tört a kapu felé és biztos gólnak látszó helyzetben a kifutó Gelei mellett az üres kapura irányította a labdát. Az mellé ment volna, de Törőcsik az alapvonalon még elcsípte. Az időnkénti futó záporok kissé csúszóssá tették a pálya talaját és a játékosok bizonytalanabbul mozogtak, mint az I. félidőben. A dorogiak igen nagy lelkesedéssel igyekeztek tartani az eredményt. A 83. percben megint csak nekik akadt góllövési alkalmuk: Varga pompás labdaátvétel után fordulásból nagy lövést küldött a bal felső sarok felé, Gelei ragyogó védéssel tolta ki a labdát. Bár a hazai csapat a mérkőzés nagyobb részében támadott, a dorogiak mégis megérdemelték az egyik pontot, mert okos játékkal meg tudták menteni kapujukat a góltól. Több kiemelkedő teljesítmény A tatabányai együttesben Géléinek jóval kevesebb dolga akadt, mint kapustársának, viszont két alkalommal gólnak látszó labdát hárított. A hátvédek közül Törőcsik nyújtott végig egyenletes, jó teljesítményt, de Juhosra sem lehet panasz, mert higgadtan és jól őrizte a gyors harábát. Meglepően jót játszott Pásztor a fedezet helyén. Az I. félidőben gyakran akasztott meg dorogi támadást, jól indított, szünet után néhány előretörése is akadt. A támadósorban nem találni még átlagosan jó teljesítményt sem. A Dorog kapujában Ilku ezúttal is nagyszerűen védett. Sok nehéz esetben tisztázott bátor kivetődéssel és öklözéssel. A hátvédhármas jól állta az ellenfél támadásait. A fedezetek közül Pálmai ezúttal többször „eladta” a labdát. A csatársorban találjuk a mezőny legjobb játékosát, Vargát. Igen nagy területen mozgott, pompásan kezelte a labdát és irányította társait. Kapuralövésre is telt erejéből. A többiek is hasznos tagjai voltak a dorogi együttesnek. Fehérvári játékvezető szinte hibátlanul vezette a sportszerű légkörben lefolyt mérkőzést. . Sokkal többet lőtt a Tatabánya Tatabánya Dorog Fejes kapura — — mellé, fölé 1 — Lövés kapura 10 4 mellé, fölé 12 5 Ebből távolról 5 5 Szabadrúgások 8 16 les miatt 4 — Szögletarány 5 8 Tari István Szombathely—Komló 1:0 (0:0) Szombathely, 10 000 néző. Vezette: Petri (Schopp, Müncz). Szombathely: Szarka — Ekler, Molnár I, Mester — Czigány, Varga — Farkas, Iszak, Földi, Nagy, Tóth. Edző- Jávor , Pál. Komló: Kun — Kanizsai, Komlói, Jerabek — Nagy B., Soós — Garai, Rónai, Perényi, Göncz, Iván, Edző: Albert József, így esett a gól: A 61. percben Varga jó labdát kapott hattítról. Iszakhoz játszott, a jobbösszekötő kitűnően az MfS'53 lyukra futó Varga elé a labdát, aki mintegy 11 méterről a bal sarokba lőtt. 1:0. Kun sérülése döntő volt Szombaton egész éjjel zuhogott az eső Szombathelyen és vasárnap is többször megnyíltak az ég csatornái. A csúszós talaj egyik csapatnak sem ízlett, sőt, az egész játék képére rányomta bélyegét. A szombathelyiek irányították a játékot, a mezőnyben pontosan adogattak, de a 16-os előtt bosszantó átadási hibákat vétettek. Feltűnt az is, hogy a tartalék jobbszélsőt, Farkast, keveset foglalkoztatták, pedig egy-két jó megmozdulást láttunk, tőle. A komlói együttes védekezésből gyorsan, pontosan épített ellentámadásokkal kísérletezett, amelyeket veszélyes lövésekkel fejezett be. Szarka két alkalommal is csak nagy bravúrral mentette meg kapuját a góltól. A szombathelyiek előtt is adódtak helyzetek, a legnagyobbat Farkas hagyta ki a 45. percben, amikor szögletrúgás után Czigány a jobbszélső elé fejelte a labdát, de Farkas az üres kapu fölé lőtt. A II. félidő igen szerencsétlenül kezdődött a vendégcsapat szempontjából. A 47. percben szögletrúgás után Mester szerezte meg a labdát, előretört, majd kapura lőtt és Kunnak visszafelé vetődés közben kifordult a térde. A komlói kapus nem tudott tovább védeni. Először Soós helyettesítette, majd mintegy 20 perccel később Nagy B. lett a kapus. A komlói csapat 67 emberrel védekezett, a szombathelyi csatársor játéka szétesővé vált. Csapkodás, kapkodás jellemezte játékát. Lövésre is igen ritkán vállalkoztak a csatárok, s ha lőttek, rossz volt az irányzék. Az sem segített a szombathelyi csatársoron, hogy 10 percnyi játék után Varga és Földi helyet cserélt. A játék hevében igen sok szabálytalanság csúszott mindkét fél játékába, s igen alacsony volt a színvonal. A komlóiak egyszer-kétszer jól elgondolt támadást vezettek, Iván előtt nyílt egyenlítési alkalom is, de a balszélső lövése Szarkáról kivágódott. A Szombathely győzelmében döntő része volt Kun sérülésének. S bár sokat támadott, összjátékában meglehetősen sok volt a hiba és a támadások befejezése sem sikerült. Győzelme - a sok lövés miatt - megérdemelt. A csatároknak nem ment A Szombathelyi Haladás csapata nem tudta megismételni múlt heti jó teljesítményét. Szarkja néhány alkalommal bravúrosan védett, igazolta, hogy jó formában van. A hátvédhármas végig megbízhatóan, jól látta el feladatát. Varga, mint fedezet, nyújtott jobb teljesítményt, kár, hogy sokat szabálytalankodott. Földinek és Tóthnak csak az I. félidőben volt néhány jó megmozdulása. A Komló együttesében Kun — sérüléséig — igen sok veszélyes lövést hárított. A védelemben Komlói tisztázott többször nehéz helyzetben. A csatársorban Garaitól és Ivántól láttunk egy két jó támadásvezetést. Petri játékvezető nehezen lett úrrá a II. félidő izzó légkörén. Feltűnően sok szabálytalanság Szombath. Komló Fejes kapura — — mellé, fölé 1 — Lövés kapura 13 5 mellé fölé 9 2 kapura — — Ebből távolról 13 2 Szabadrúgás 17 23 res miatt 3 7 Szögletarány 6 4 Kiss Antal Győr—Pécs 2:2 (1:1) Pécs, 15 000 néző. Vezette: Farkas (Wottawra, Kazár). Győr: Barna — Koós, Orbán. Pécs: Danka — Rendes, Ko-Tamás — Palotai, Máté — Reg-este, Hegyi — Vajda, Halasi — Jovich, Morvai, Orosz, Povázssai, Györkő, Dunai I. Rád. Dunai II, Adrigán. Edző: Szusza Ferenc. Török. Edző: Balogh Sándor. Három gólban a védők is ludasok 14. p.: Palotai szabadrúgást ívelt a pécsi kapu elé. A 16-osra helyezkedett sorfalból Orosz feje emelkedett ki és távoli, jól helyezett fejese, a meglepett Danka mellett, a kapu bal sarkába pattant. 1:0 a Győr javára. 19. p.: Vajda labdájával gyors támadás futott a pécsiek bal oldalán. Török beadását Dunai II ügyesen átjátszotta az üresen hagyott Györkő elé, aki 4 méterről erős lövést küldött a kapu közepe felé. Máté szerencsétlenül ért a labdához, amely lábáról a kapu bal sarkába vágódott. 1:1. öngól. 69. p.: Keglovich pontos beadása után egy pillanatra megtorpant a pécsi védelem. A 16-os vonal közepénél Orosz és Povázsai is lövő helyzetbe került. A balösszekötő lőtt és a jól eltalált labda a kapu jobb sarkába jutott. 2:1. 87. p.: A félpályánál Györkő és Adrigán csapott össze. A pécsi szélső Dunai Ielé játszott, aki ragyogó cselekkel egészen a 16-osig nyomult előre, majd elég éles szögből, mintegy 15 méterről, hatalmas lövést küldött a kapu jobb sarkába. 2:2. Szünet után sokáig a győriek látszottak győztesnek Az előző heti sikeres rajt érezhetően kellő önbizalmat adott a két csapat játékosainak. Ennek volt köszönhető, hogy igen érdekes, izgalmas játék alakult ki. A győriek jelszava láthatóan „gólt nem kapni” volt. Időnként csak Morvai és Povázsai tartózkodott elől, de ha lehetőség nyílt rá, a többiek is felzárkóztak, így adódott, hogy pécsi fölény ellenére az első nagy helyzet Adrigán előtt adódott már a 4. percben. A győriek váratlan gólja percekre megzavarta a a hazaiakat, de azután lendületes, remek támadásokat vezettek. A pécsi fölény idején szervezett védőfal helyezkedett el a győri 16-os területén. Úgy, hogy a hazaiak távoli lövésekkel próbálkoztak. A változatos, érdekes játékot az is jelezte, hogy amikor a győriek lendültek — valamivel kevesebbszer — előre, a pécsi védelem is jól állt alábán és főleg a győriek két veszélyes támadóját, Morvait és Povázsait őrizte igen jól. Az utolsó tíz percben úgy tűnt, mintha a szünet utáni nagy összecsapásra tartogatná erejét a két fél. Ennek ellenére a pálya közepén folyt küzdelem is bővelkedett izgalmakban. Szünet után sokáig nyoma sem volt a kezdeti önbizalomnak a pécsieknél. A győriek viszont ezután is igazolták, hogy egy héttel előbb nem véletlenül győztek Kispesten. Tervszerűen adogattak és a vezetést vitathatatlan jogossággal szerezték meg. Hosszú perceken keresztül úgy tűnt, mintha a győriek többen lennének. A pécsiek támadásai már közel sem voltak olyan lendületesek. Középen igyekeztek a győri kapu elé bejutni — megfeledkezve a jó formában levő Györkőről. Ezeket a próbálkozásokat azonban a határozott győri védelem — Orbán fővezérletével - rendre meghiúsította. Érdekes, hogy még így is — 1:1-es állásnál — a 70. percben a hazaiak előtt nyílt gólszerzési alkalom. Gyors adogatásokkal ezúttal sikerült bevenniük a győri védőfalat, Dunai I még Barnát is kicselezte, de annyira kisodró-ódott a lendülettől, hogy az oldalhálót találta el, pedig üres volt a győri kapu! A végén azután megemberelte magát a pécsi legénység. Huszáros hajrával szerezte vissza az elveszettnek hitt egyik pontot és az utolsó másodpercekben bizony csak a győri védők lélekjelenlétén múlt, hogy — egyébként teljesen reálisan — döntetlen maradt az eredmény. Jobb győri teljesítmények A győriek védelme minden dicséretet megérdemel. Barna néhány nehéz lövést védett, és különösen a második félidőben akadtak bravúros közbelépései. A hátvédsornak Orbán volt a Vezéralakja, aki fejjel-lábbal ragyogóan hárított. Palotai, annak ellenére, hogy reá is ügyeltek a pécsiek, a csapat motorjának bizonyult, elől, hátul egyik leghasznosabb tagja volt csapatának. A csatársorban főként Oroszé az érdem. A középcsatár hamar levetkőzte elfogódottságát és hangyaszorgalommal szőtte a támadásokat. Fejes gólja is ügyes teljesítmény. A pécsieknél nem akadt rámagasló teljesítmény. A közvetlen védelem tagjai közül talán még Bendest lehet dicsérni, aki sokszor jól akasztotta szélsőjét. Indításai azonban nem sikerültek. A csatársorban Dunai I egy félidőn át nagy munkát vállalt, és a hajrában ragyogó gólt lőtt. Györkő változatlanul jó formában van, megmozdulásai mindig veszélyesek voltak, bár társai a szokottnál kevesebbet foglalkoztatták. Farkas játékvezetőt nehéz feladat elé állította az időnként igen heves küzdelem. Jócskán akadtak téves ítéletei, de ezek az eredményt nem befolyásolták. Sok veszélytelen lövés Győr Pécs Fejes kapura 1 — mellé, fölé — — Lövés kapura 2 6 mellé, fölé 7 8 kapura — — Ebből távolból 6 11 Szabadrúgások 29 22 les miatt 8 1 Szögletarány 8 8 Tóth Zoltán