Népsport, 1966. május (22. évfolyam, 85-107. szám)

1966-05-04 / 87. szám

A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA SZERDA, 1966. MÁJUS 4. ★ Ára: 60 fillér ★ XXII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Szerdán este a Népstadionban, a Fiorentina játszik Budapest válogatottjával Forrón tűz a nap a Népsta­dionban. Mintha a nyár kellős kö­zepén járnánk... Az olaszokat mindez nem zavarja, sőt éppen ellenkezőleg. — Egészen olaszos itt az idő­járás — mondta Albertosi, a Fio­rentina kapusa, amikor az autó­busz kedden délután a Népsta­dion bejárata felé gördült. Ott várta már őket Hidegkúti Nándor, a Fiorentina volt edzője, akit a vezetők és a játékosok nagy örömmel üdvözöltek. Sok já­tékos azonban most mutatkozott be „Nandi”-nak. Alaposan felfris­sítették ugyanis a firenzei csapa­tot, fiatal, tehetséges játékosok­kal.— 23 év az átlag — adta meg a felvilágosítást Chiapella edző. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy tudásban nem éri el csapatunk az olasz élvonalat. A bajnokságban elért helyezésünk, eredményeink azt mutatják, hogy éretté váltak fiatal játékosaink. Csak azt sajnálja az edző, hogy a fogműtéten átesett De Sisti nem tarthatott velük. — Azt hiszem, így sem lesz majd panasz. Igyekszünk szépen és ami ennél is fontosabb, ered­ményesebben játszani — fűzte még hozzá az edző, aztán kivezényelte játékosait a pályára. Labdás edzés szerepelt a mű­soron. A piros mezes magyar csapat tagjai i­s fi­gyelgetté­k a lelátóról szerdai ellen­fel­üket, de egy ilyen jellegű edzésből túlságosan sok következtetést nem vonhattak le. Az olaszok valamennyien fris­sen mozogtak, a legidősebb Hamrin éppen úgy, mint a 19 esztendős Chiarugi. Chiapella edző közölte az összeállítást is: Albertosi — Diomedi, Gon­­filantini, Rogora, Marchesi, Brigii, Hamrin, Merlo, Brignena, Ber­tam­i, Nenti. Volentik Béla, a pirosak ed­zője ezzel szemben nem tudta megjelölni­ a szerdán kiálló ti­zenegyet. Miért?­­­ Elsősorban azért — válaszol­ta az edző —, mert Bakos nincs teljesen rendben, még szerdán délelőtt is kezelést kap. Másod­sorban pedig szó lehet arról, hogy a chorzówiak közül esetleg vala­melyik — Molnár, Gelei vagy Varga — játékára sor kerül a szerda esti mérkőzésen. Ez azon­ban csak akkor derül ki, amikor leszállnak a válogatottak a Feri­hegyi repülőtéren. Az edzőpályán tizennégy já­tékos készülődött: Rapp, Géczi, Bakos, Kiss, Orbán, Máté, Ju­hos, Solymosi, Fis­tér, Komora, Nagy A., Puskás, Tild­y, Korsós. Ismét visszakerült tehát a ke­retbe Tichy Lajos, aki csak idő­legesen maradt ki a legjobbak közül és Puskás is, akit viszont szombati játéka tett érdemessé a keret tagságra. Bármilyen is les® az összeál­lítás, az bizonyos, hogy erős tizenegy áll ki a Fiorentina el­len, így nagyszerű mérkőzést láthat a közönség. Az élőm­érkő­zésen az utánpót­lás-válogatott a BLSZ-szel mér­kőzik. A BLSZ válogatottját a következő játékosokból jelölik ki: Horváth, Révész, Tóth (Elektromos), Török (Honvéd KTI), Zimonyi, Nyári, Kraszni, Sc­hulz (VCS Traktorgyár), Tren­­ko, Halmai (Gázgyár), Sashegyi (Bp. Spartacus), Pomázi, Bo­­donczi, Csöbör (BVTK), Koza (Bp. Tűzálló). Szabadfogású birkózóink elutaztak Karlsruhéba, az Európa-bajnokság színhelyére Nagy hagyományokkal ren­delkező sportág legjobb hazai képviselői gyülekezeteik kedden reggel a Keleti pályaudvaron. A szabadfogású birkózóváloga­­tottak indultak útnak az EB s­zínihe­l­yére, Ka­r­l­sru­hé­ba. Milyen reményekkel vágnak neki az utazásnak? Ezt a kérdést tettük fel a sportág vezetőinek és a váloga­tott versenyzőknek. Matúra Mihály, a szövetség elnöke: — Szabadfogásban még mindig gyengébbek vagyunk, mint kötöttben. Ennek ellenére sikeres szereplésre számítok, mert tehetséges fiatalok és ta­pasztalt idősebbek vannak a csapatban, akik jó sorsolás ese­tén meglepetést is okozhatnak. Ne felejtsü­k el, hogy ezen a versenyen nem lesznek ott a szabadfogásban kitűnő ázsiaiak és amerikaiak. Gurics György, a válogatott keret edzője: — A fiúk több­sége szorgalmasan gyakorolt, jó formában van. Ha bátran bir­kóznak, akkor kellemes megle­petéseket szerezhetnek. Reznák­­tól, Ho­lósitól és elvetítől várok elsősorban sikeres szereplést. A versenyzők többsége na­gyon tartózkodó volt a nyilat­kozatokat illetőleg. ölveti: — Jó formában va­gyok. Bárcsak olyan szerencsés sorsolásom lenne, mint tavaly Manchesterben... Idei: — Életem első nagy ver­senye... Mindent megteszek, ami csak tőlem telik. Kellermann: Reznák után én vagyok a legidősebb a csapat­ban. Szeretnék jó eredményt el­érni. Bajkó: — Sérülésem meggyó­gyult, bátram fogok birkózni, remélem, sikerrel... Hollósi: — Jó erőben vagyok, a mezőnyt nagyjából ismerem, megteszem a magamét. Csatári: — Először veszek részt szabadfogású világverse­nyen. Szeretnék jól bemutat­kozni... Reznák: — Habom, hogy a szovjet csapatban Medvegy lesz a nehézsúlyú. Vajon a bolgár Ahmedov indul-e? Reménykedés és aggodalom Ilyenkor ez a két szó jellemzi a versenyzők lelkiállapotát. Szá­mukra az utazással megkezdő­dik a verseny közvetlen előké­születe. Jönnek a fogyasztási gon­dok, a sorsolás izgalmai, az utolsó edzések, s egyszer csak ott találják magukat a szőnye­gen, szemben az ellenféllel. Aztán elérkezett a Keleti pá­lyaudvaron is a búcsú pillanata. Mindenki még egyszer megölelte szeretteit, barátait, s a bécsi gyors útnak indult az idei bir­­kózóvilágverseny-sorozat első ál­lomása felé. h Török Ottó dr. vezet az utolsó szám előtt Hétfőn a Marczibányi téren a lövészettel folytatták a MAFC öt­­tusaversenyét. A felnőttmezőny­­ből hiányzott Móna, aki sérülés miatt vívás után visszalépett a küzdelemtől. Felnőtt lövészetben: 1. Pintér (Újpesti Dózsa) 191 kör, 934 pont, 2—5. Bretz (MAFC), Sárfal­vi (Csepel), Szaniszló (Bp. Hon­véd) és Török 0. dr. (Bp. Hon­véd) 180/890.­­ Csapat: 1. Bp. Honvéd (Móczár, Szaniszló, Tö­rök 0. dr.) 2604, 2. Csepel 2274, 3. Újpesti Dózsa 2098. Ifjúsági lövészetben: 1. Bakó (Bp. Honvéd) 196/1044, 2. Tóth (Bp. Honvéd) 192/956, 3. Marton (Csepel) 188/868, 4. Pethő (Új­pesti Dózsa) 187/846, 5. Dreszter (Csepel) 185/802.­­ Csapat: is Bp. Honvéd (Bakó, Jakab, Sza­bó) 2582, 2. Újpesti Dózsa 2186, 3. Csepel 2120. Keddien a 300 méteres­­ Úszás­sal folytatták a Szőnyi úti fedett uszodában a MAFC öttusa verse­nyét. Meglepetésre az ebben a számban esélyes Bodnár csak negyedik lett. Felnőtt úszás: 1. Nagy (MAFC) 3:42.7. 1069. 2. Póka (Pécsi Dó­zsa­) 3:44.6. 1054. 3. Móczár 3:45.8. 1051. 4. Bodnár (Csepel) 3:49.6. 1027 . 5. Körmendy (MAFC) 3:55.5. 991.­­ Csapat: 1. Csepel (Bodnár, Hídvéghy, Sárfalvi) 2946 , 2. MAFC 2013, 3. Bp. Honvéd 2©10. Fel­nőtt egyéni négy szám után: 1. Török 0. dr. 3080, 2. Móczár 392­2, 3. Sárfalvi 3847, 4. Szaniszló 3529, 5. Bretz 3493.­­ Csapat: 1. Bp. Honvéd 11 432, 2. Csepel 10 645 , 3. U. Dózsa 9242. Ifjúsági úszás: 1.­ Kelemen­­ 3­44,4. 1060, 2. Maracskó (Cse­­pel) 3:44.8. 1057, 3. Bakó 3:48.7.­­ 1033, 4. Tölgyesi (Bp. Honvéd) 3:50.7. 1021, 5. Szabó 3:51.3. 1018.­­ Csapat: 1. Bp. Honvéd (Bakó S­zabó, Szunyogh) 3051, 2. U. Dózsa 3021, 3. Csepel 2904. Ifjúsági egyéni négy szám után: 1. Bakó 4191, 2. Marton 3908 , 3. Kelemen 3888, 4. Jakab 3735, 5. Pethő 3716.­­ Csapat: 1. Bp. Honvéd 11 460 , 2. U. Dó­zsa 11 025, 3. Csepel 10 324. Magyarország— Lengyelország 1:1 (0:0) Telefonzavarok miatt a mérkőzés tudósítását a Magyar Távirati Iroda je­lentése és a televízión lá­tottak alapján készítettük el. Vezette: Lundel (Svédor­szág). Magyarország: Szentmihályi — Káposzta, Mészöly, Sóvári, Mathesz, Dunai, Benne, Göröcs, Farkas, Nagy I., Fenyvesi dr. Lengyelország: Szeja — Strzal­­kowski, Gmoch, Oslizlo, An­­czok, Szoltysik, Szmidt, Ga­­leczka, Lubans­­i, Liberda, Lentner. Góllövő: Bene (51. p), Lu­­banski (55. p). Szögletarány: 8:5 (4:4) Len­gyelország javára. Csere: Szoltysik helyett Wi­­lim II (a szünetben), Lubanski helyett Musialek (a 80. perc­ben). Chorzówban kedden egész nap ünnepi volt a hangulat. A len­gyelek a mérkőzésvárás izgal­mában éltek. Nyárias meleg fo­gadta a pályára érkező két csa­patot. Már jóval 7 óra előtt megindult a szurkolók tömege a stadion felé. Mindkét csapat jóval a mérkőzés kezdete előtt a pályán volt. A mieink pa­naszkodtak, hogy túlságosan magasra nőtt a fű,­­ így a la­pos játék számára nem nagyon terem majd babér. Mind a két csapat ugyanabban az összeállításban lépett pályá­ra, melyet a vezetők korábban már bejelentettek, viszont vá­ratlanul változás történt a já­tékvezető személyét illetően. A vezetőbíró, a svéd Leöw, megbe­tegedett, így honfitársa, Lundel lett a bíró. A zenekar indulójának hang-­­jaira vonult ki a pályára a két csapat. Eljátszották a himnuszo­kat, s 7 óra után néhány perc­cel elkezdődött a 17. Magyaror­szág—­Lengyelország válogatott mérkőzés. Az I. félidőben a lengyeleknek több helyzetük akadt Hatalmas hangorkán közepette kezdődött a játék. Már az első percben Mészölynek hazaadással kellett tisztáznia. Később lesen akadt el a magyar támadás. Vál­tozatos játék alakult ki, mind­két csapat nagy erőbedobássa­­l küzdött. A negyedik percben Farkas indított, Fenyvesit szök­tette, de Strzelkows­ki mellett nem tudott elhúzni a magyar bal­­szélső. Lentner révén alakult ki lengyel támadás, a szélső befelé húzott. Sze­ntmiihályi azonban tisztázott. Göröcs és Farkas ado­gatott, de az utolsó leadás hosz­sziúrra sikerült, és Anczok sze­relt. Nagy becsvággyal küzdöttek a lengyelek. A 6. percben Szent­­mihályina­k ismét munkája akadt, Galeczka elöl kifutással kellett tisztáznia. Fenyvesi a 9. perc­ben szabadrúgáshoz jutott, de az oldalról beívelt labda kárba ve­szett. A magas fű sokszor aka­dályozta a magyar játékosokat a labda továbbításában. A 15. percben Káposizta az utol­só pillanatban tudta csak kivág­ni a labdát a veszélyes Lentner elöl. A szögletrúgás után Lu­­ban­ski fejesét Szentmihályi véd­te. A 17. percben kecsegtető Gö­röcs, Bene-kezdeményezés ismét lesállás miatt futott zátonyra. A 18. percben Mathesz szánta rá magát lövésre, 20 méterről kül­dött labdája azonban a jobb kapufa mellett suhant el. Utána Lubanszkikt találta lesen Lundel játékvezető sípja. Mészöly rövi­den felelt. Lentner elcsípte, egy cselt csinált, azután kapu mellé helyezte a labdát. Gólhelyzet volt. Az ellentámadás után. Farkas beadása Strzalkows­ki lábáról került szögletre. A 26. percben a mieink jutottak szabadrúgás­hoz. Farkas lövése a sorfalról lepattant, majd Farkastól elvet­ték a labdát, Szoltysik a lesen álló Lubamskit szöktette. Sóvár­ azonban beérte, s a szoronga­tott helyzetben a lengyel csatár lövése a kapu mellé jutott. Bene szögletrúgása után Nagy lábáról szállt kapu fölé a labda. Nyomban utána Galeczka került lövőhelyzetbe, de nála is rossz volt az irányzék. A 38. percben Sóvári —Nagy volt a labda útja, s a végén Göröcs rontott. Tá­madásban maradt a magyar csapat, Bene a bal oldalra vágta át a labdát, de Fenyvesi hibá­zott. Sóvári futott fel a támadás vonalába, de a tömörülő len­gyel védőkben elakadt a labda. Néhány perces magyar fölény után a lengyelek lőttek fel. Az óramutató már túlhaladta a 45. percet, amikor Liberda nagy helyzetbe került, lövésébe Szent­­mihályi bravúrosan belevetődött, s róla kipattant a labda. A szünetben a lengyel váloga­tott edzője cserét határozott el: Szoltysik helyett Wilim II-t küld­te a pályára. A magyar csapat­ban nem történt változás. Négy percig vezettünk A második félidőt heves len­gyel rohamok vezették be. A 47. percben a leitörő Liberóét Sóvári csak nagy üggyel-bajjal tudta szerelni, a labda Szmidt elé került, aki fölé lőtt. Két perc múlva Liberda átadását az­­ előretörő Vilim II kapásból küldte kapura, a labda alig ment mellé. A következő perc­ben Liberdát feltartotta Káposz­ta. A szabadrúgást a bal oldal­ról, a löve közeléből, Liberda ívelte át a másik oldalra, Lu­­banski ollózni akart, de nem találta el a labdát. Az 51. percben kitűnő ma­gyar támadás futott a pályán. Farkas nagyszerűen szöktette Göröcsöt. Göröcs elgurította a labdát a keresztező Oslizlo lába között , a hátvéd azonban fel­tartotta csatárunkat. Szabadrú­gás. A labdát mintegy 22 m-re a kaputól, Bene tette le, nekifutott, aztán nagy erővel, jobb lábbal kapura küldte. A jól eltalált lö­vés nyomán a labda elzúgott a sorfal fölött és a bal felső sa­rokban kötött ki, 1:0 Magyaror­szág javára! Az 53. percben Lubanski egyedül tört kapura a bal olda­lon. Szentmihályi kifutott eléje, a csatár lövése a kapusról ki­pattant, s a védők felszabadítot­tak. Az 55. percben Wilim II ra­gyogó labdával szöktette Lu­­banskit. A csatár a jobbösszekö­­tő helyén kitört, mintegy 15 m-re lehetett a kaputól, amikor lövésre szánta magát. A labda a kifutó Szentmihályi mellett elsu­hant és a bal sarokban kötött ki. 1:1. (Bal oldali védelmünk nem tudott közbeavatkozni, s így sikerült a lengyeleknek az egyenlítés.) Állandóan a mi térfelünkön folyt a játék. A 60. percben Bonét felírta a játékvezető, mert Lentnert felvágta. Két perc múlva a szélső háromméteres lesről a kapuba lőtt. A játék­vezető természetesen nem adta meg a gólt. A 65. percben Káposzta akasz­tott meg egy lengyel támadást, aztán egyből Benéhez továbbí­tott. A szélső eliramodot­t a jobbszélen, élese­n beadott, a be­robbanó Farkas fejéről a labda a kapu jobb sarka felé tartott. Szeja csak nagy bravúrral má­sodszorra tudta megkaparintani a labdát. A 68. percben Lentner futott el a bal oldalon. Szentmi­hályi kifutott eléje és összeü­tkö­­zött a balszélsővel. A labda Li­bercéig pattant, aki viszont a keresztező Sóvárival ütközött össze. A csatár estében be­emelte a labdát. A keresztbefutó Szentmihályi a 11-es ponton el­csípte. A 70. percben, a kitörő Farkas a 16-os közelében elvesztette a labdát. A 75. percben Szentmihá­lyi rosszul dobta ki a labdát, Wilim II megszerezte, Liberdához továbbított. Liberda meg­iramo­­dott a jobbösszekötő helyén. Du­nai zavarta, így a csatár kisod­ródott, aztán 4 m-ről mellé lőtt. A 77. percben meleg helyzet adó­dott kapunk el­őtt, végül Sóvári szögletre mentett. A 82. percben az előretörő Sóvárit felvágták, a szabadrúgást Farkas lőtte, a labda a sorfalról szögletre pat­tant. Újabb lengyel rohamok után a 89. percben Bene átadására Farkas futott fel. Az alapvonal közelében, a 16-oson belül cse­lezett, s Oslizlo magasra emelt lábbal letalpalta a csatárt! Nagy meglepetésre a játékvezető to­vább engedte a játékot ... A 90. percben Wilim II lövése szállt kapu mellé. Több a dicséret, mint a panasz 8 forduló már eltelt a labda­rúgó NB I-ben, közeledünk te­hát a tavaszi „félidő” felé. Sor került már néhány rangadóra, lassan kezd kialakulni a csapa­tok sorrendje. A játékosokkal, a csapatokkal nap mint nap fog­lalkozunk. Górcső alá vesszük tevékenységüket, kisiklásaikat. A pályákon tartózkodik azonban még egy sportember: a játékve­zető. Azok a rövid, szűkszavú mondatok, amelyekben minden tudósítás után értékeljük műkö­désüket, sokszor magyarázatra, kiegészítésre szorulnának. Most igyekszünk részben pótolni ezt a hiányosságot. Alkalmunk volt megnézni az ellenőri jelentéseket, az osztá­lyozó könyvet, s megnyugvással vettük tudomásul, hoggy alig-alig van eltérés az ellenőri jelentés és a tudósítások megállapításai között. Szigorúbb az ellenőrzés Az első, ami örvendetes: a játékvezetők általában jól bí­ráskodnak, kevesebb a jogos pa­nasz. Egyetlen írásos bejelentés sem érkezett sem az MLSZ-be, sem az Országos JT elnökségé­hez, amelyben kifogást emeltek volna a játékvezető ténykedése ellen. Ez, persze, nem jeleníti azt, hogy nincsenek hibák. Sokáig emlékezetes marad pél­dául az MTK—Győr mérkőzés, amelyen Balla Gyula játékveze­tő nem adott meg egy jogos 11- est az MTK javára. Megnéztük az osztályozó könyvet, nos, Bal­la Gyula erre a mérkőzésre 2,4- et kapott. Müncz a Vasas—Cse­pel találkozó után csak 1,3-as osztályzatot érdemelt ki. Petri a Salgótarján—Ferencváros mér­kőzés után 3.3-at, Orosz az Ózd —Salgótarján mérkőzést után, amely élete első NB I-es mér­kőzése volt, 3.7-et kapott!__ Az ellenőrző bizottság, amely­nek vezetője Bokor István, ala­pos munkát végez. Olyan nagy tekintélyű, volt kitűnő játékve­zetők vesznek részt a bizottság­ban, mint Pósa, Bihari, Foór, Balla Károly és mások. Amint mondják: nem „szívbajosak”. Többször említettük már az osztályozást. Vajon milyen je­lentősége van ennek? Elsősorban az, hogy az év végén összegezik: ki milyen eredményt ért el, s akinek sok a gyenge osztályza­ta, jövőre nem bíráskodhat a legjobbak között. A JT bizottságainak erőtelje­sen javultak a munkakapcsola­tai, így érvényesül az az elv, hogy a legjobban ítélkező és jó formában levő játékvezetők mű­ködjenek közre a találkozókon. A küldőbizottság elnöke, Her­nádi Vilmos és az ellenőri bi­zottság elnöke, Bokor István a küldés előtt mindig megbeszé­lést tart, és ott értékelik a ta­pasztalatokat. A rangdók bírál Új színfoltja a bajnokságnak, hogy a rangadókon magyar já­tékvezetők bíráskodtak.­­ Az év elején az MLSZ el­nöksége határozta el — mondta Kovács József, a JT elnöke —, hogy lehetőleg magyar játékve­zetők működjenek közre a rang­adókon is. Persze, itt a személyt különös gonddal kell kiválaszta­ni. Döntő az, hogy a jelölt az előző mérkőzéseken hogyan állt helyt. Nos, az eddigi rangadó­kon, az MTK—FTC találkozón Bircsák, az Újpesti Dózsa—Va­sas mérkőzésen Emsberger, a Bp. Honvéd—Újpesti Dózsa rangadón Gere közmegelégedés­re bíráskodott. Remélik a JT-ben, hogy a folytatás is ilyen jó lesz. Az első öt fordulóban a legtöbb mérkőzést egyébként Gere, Va­das Gy. és Vízhányó vezette, szám szerint hármat. Rajtuk kí­vül még 18-an működtek közre. — Miért döntöttek az illetéke­sek úgy, hogy a hétfői műsor­egyeztető értekezleten nem le­het bírálni a játékvezetők mű­ködését? — Véleményünk szerint en­nek az értekezletnek más a cél­ja. Viszont — és ezt már szá­mos alkalommal közöltük is — írásban benyújthatják kifogásai­kat, ha úgy érzik, hogy a já­tékvezető rossz volt. Nagyon ér­dekes, hogy ezután majdnem mindenki eláll a bírálattól. A Salgótarján budapesti képvise­lője a Dorog mérkőzés után szinte minden fórumon közölte, hogy bejelentést tesz a játékve­zetőre, de ezt írásban nem tette meg!... Sok szó esik manapság a ki­állításokról és a felírásokról. Ép­pen a napokban közöltük an­nak a sportszerűségi versenynek a „y alázatát, amelyet a Népsport és a Magyar Ifjúság közösen in­dított. Elég sok dolguk van a játékvezetőknek, gyakran feled­keznek meg magukról a labda­rúgók. Nos, ilyenkor a határo­zott közbelépés, a felírás vagy kiállítás célhoz vezethet. Ezen a téren is van javulás, bár né­hány játékvezető akkor is csak felírta a labdarúgót, amikor pe­dig már ki kellett volna zárnia a játékból. A magyar játékvezetők nem­csak idehaza, hanem külföldön is igyekeznek helytállni. Az év első három hónapjában 19 bírónk utazott külföldre. A listavezető Emsberger három mérkőzéssel, Vadas György követi őt két mér­kőzéssel. A magyar játékveze­tők megbecsülését jelzi többek között az is, hogy Vadas Gy. vezette Milánóban az Internazio­­nale a Real Madrid BEK-vissza­­vágót. Az eddig elért eredmények ál­talában biztatónak mondhatók, de akad még tennivaló, éppen ezért április 27-én idényközi to­vábbképzés volt az élvonalbeli játékvezetők számára. Érdeklődéssel várjuk a játék­vezetők további működését, s ígérjük: még fokozottabb figye­lemmel és­­ jóindulattal kísér­jük ténykedésüket Varga Béla Tud ön szabályosat vezetni? Erre válaszolhatnak az autósok és a motorosok vasárnap a Fő­városi Közúti Balesetelhárítási Tanács KRESZ-versenyén, ame­lyen megjutalmazzák azokat, akik kevés hibát vétenek a 34 kilométeres útvonalon. Mintegy 500 indulóra szá­mítanak. A Népligetben lesz a rajt és a cél, és 200 főből álló rendezőgárda segíti a lebonyolí­tást. Vasárnap reggel hétig még a helyszínen is lehet nevezni. Az FKBT rendezvénye a fővá­ros balevxtmer­es közlekedését hivatott elősegíteni.

Next