Népsport, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-01 / 51. szám

ÍJÁSZÁT ♦ ATLÉTIKA ♦ KAJAK-KENU ♦ ÍJÁSZÁT ♦ ATLÉTIKA ♦ KAJAK-KENU ♦ ÍJÁSZÁT ♦ ATLÉTIKA Hat és félszázan dacoltak széllel, hóval, hideggel él mezei idénynnyitón Máskor is előfordult már, hogy kissé elkiabáltuk a tavaszt és a mezei futóidény rajtjára vissza­tért a tél. Tavaly is „havas” volt a csepeliek hagyományos idénynyitója. Olyan ítéletidőre azonban,­­ amellyel vasárnap délelőtt az idei február búcsúzott, nem­csak a Rausch István emlék­­verseny tizenkét éves tör­ténetében nem akadt példa, de még a veterán verseny­bírák se emlékeztek. A verseny kezdetén, sőt, később is gyakran, 20 méterre is alig lehetett­­látni a kavargó hóvi­harban. Később, a felnőtt szá­mokra annyit javult a helyzet, hogy a havazás elállt, de a jeges­­ szél akkor sem enyhült. Elhalasztás szóba sem került! A vidékiek az ország legkülön-­­bözőbb részéből az idén is talál­kát adtak egymásnak a Szabad­­, kikötő környéki térségen, s szép számban kivonultak a főváro­siak is. „Nekiöltözve”, melegítő­ben, anovákban, csuklyában vág­tak neki a havas terepnek, fit­­­tyet hányva szélnek, hónak, öt­hat fokos hidegnek. Egyidőben két különböző körben folyt a verseny, sőt, a járőrök egy har­madik pályán futottak. Egyetlen szám sem maradt el! A több mint hat és fél száz indulóból aránylag kevesen adták fel és összesen 623-an értek be a cél­ba! A versenyzési kedv és a küzdőképesség mindenkép­pen biztató volt a nyitá­nyon és jogos elismerés il­lette a versenybírákat is, akik elgémberedve is végig hősiesen kitartottak helyü­kön. Az idénynyitó hagyományai jegyében a vidékiek az idén is nagy, sikert arattak: huszonnyolc alkalommal végeztek az első helyen,­­míg a pestieknek csak négy győzelem jutott. Különö­sen eredményesen szerepel­tek a dunaújvárosiak és a komlóiak, de például Kunhegyes és Hő­­gyész is jelentkezett a győzte­sek listáján. Egyénileg különö­sen Kispál, Szálas és László emelkedett ki, a fiatalok közül. A Rausch-vándordíjat, mint a legjobban szerepelt 17 éves vasipari­, tanuló, Orbán Ká­roly (Bp. Spartacus) nyerte. A felnőttek számaiban is jó mezőnyöket láthattunk. Salpa bátran vezetett 10 km-en, a­ nők Zsilák I. vezetésével jól bírták a hosszú távot. Az­­Utánpótlás versenyén Tóth M. csaknem másfél perccel előzte meg el­­­lenfeleit! FÉRFIAK Felnőttek (kb. 10 km): 1. Salpa (Komló) 31:10, 2. Babinyecz (Csepel) 31:22,2, 3. Varga (Komló) 31:35.8, 4. Dudás (Komló) 31:46.6, 5. Szekeres (Csepel) 31:48, 6. Máté (U. Dó­zsa) 31:50.2. Csapat: 1. Komlói Bányász 8, 2. Csepel 16, 3. Újp. Dózsa 44 p. Utánpótlás, 19 — 22 évesek (kb. 7 km): :1. Tóth M. (REAC) 23:35, 2. Németh (U. Dózsa) 24:50, 3. Hudl (Ganz-MÁVAG) 24:54.6, 4. Mester (Debr. Építők) 24:58.6. Csapat: 1. BEAC X 22, 2. K. Bányász 35, 3. V. Dózsa 35. Ifjúságiak, 18 évesek (kb. 5 km): 1. Kispál (Komló) 16:19.4, 2. Bocsó (ialg( KSE) 16:28.8, 3. Füleki (Gödöllői Spartacus) 16:50.6, 4. Fülöp (DVSC) 18:50.8. Csapat: 1. BEAC 36, 2. Csepel 54, 3. SZVSE 60. 17 évesek (kb. 4 km): 1. Szálas (Bp. Honvéd) 12:59.2, 2. Pápai (Bp. Postás) 13:10.2, 3. Tóth L. (SZVSE) 13:18.6, 4. Fekete (D. Kohász) 13:31.4. Csapat: 1. Dunaújvárosi Kohász 35, 2. SZVSE 41, 3. D. Építők 47. Serdülők. 16 évesek (kb 3 km): 1. Géri (D. Kohász) 10:57.8, 2. Bogár (Gödöllői SE) 11:03.8, 3. Csernák (Váci Egyetértés) 11:33, 4. Óvári (Csepel) 12:00. Csapat: 1. D. Kohász 31, 2. K. Bányász 47, 3. SKSE 56. 15 évesek­­ (2300 m): t. Illés (Szekszárdi Dózsa) 8:56, 2. Mesterházi (Sz. Haladás) 8:56.4, 3. Kecskés (Hatvani ITSK) 8:58,4. Csapat: 1. Barcsi SC 43, 2. Ki­sbányász 44, 3. Békéscsabai Előre Spartacus 52. 14 évesek (1500 m­): 1. Bugyi (Hatvani ITSK) 5:38. Csapat: 1. H. ITSK 6. 13 évesek (1 km): 1. Kehi (Komló) 3:46. Csapat: 1. Kun­hegyes­ MEDOSZ 12. Járőr. 11.12 évesek (800­ mi): N­. D. Kohász 1­3:12. 2. NŐK Felnőttek (kb. 2 km): 1. Zsi­lák I. (Békéscsaba) 7:12, 2. Völ­gyi (Bp. MEDOSZ) 7:14, 3. Bátoriné (U. Dózsa) 7:21, 4. Pásztor (SZMAV) 7:26, 5. Zsilák E. (B.-csaba) 7:30. Csapat: 1. B.-csabai Előre Spartacus 19, 2. Bp. MEDOSZ 25. Ifjúságiak, 18 évesek (kb. 1500 m): 1. László (Komló) 5:48, 2. esete (Vasas) 6:08, 3. Gyurá­­kovics (Sz. Dózsa) 6:10. Csa­pat: 1. Hőgyészi MEDOSZ 16, 2. Sz. Dózsa 23. 17 évesek (kb. 1500 m): 1. Takács (Paksi Kini­zsi) 5:34, 2. Máté (B.­csaba) 5:34,2, 3. Laskai (SZVSE) 5:39,8. Csapat: 1. SZVSE 27, 2. SKSE 36, 3. Törökszentmiklósi MGT 58. Serdülők, 16 évesek (1300 m): 1. Czobor (D. Kohász) 5:05, 2. Kocsó (Pécsi Dózsa) 5:07, 3. Bodnár (D. Kohász) 5:08. Csa­pat: 1. D. Kohász 15, 2. B.-csa­bai Előre Sp. 19, 3. SKSE 41. 15 évesek (1 km): 1. őri (Kom­ló) 3:50, 2. Laczó (B.-csaba) 3:55, 3. Baráth (HITSK) 3:53. Csapat: 1. H­­ITSK 18, 2. Ti­sztmiklósi MGT 36, 3. SKSE 40.­ 14 évesek (600 m): 1. Frncza (ZTE) 2:05. Csapat: 1. Barcsi SC 16. 13 évesek (500 m): 1. He­ring (D. Kohász) 1:42. Csapat: 1. D. Kohász 10. Járőr, 11 . 12 évesek (400 m): 1. Kecskeméti Dózsa X 1:38.4. Síversenyhez illő kép: útnak indul a férfi utánpótlás mezőnye Hétfő, 1971. március 1. VÍZRE SZÁLLJVL az öregfiúk? Érdekes javaslat a kajak-kenu spo. Néhány sportágban mindenna­pos, hogy a versenyszerű sporto­lástól korábban visszavonult „öregfiúk” szervezett bajnokság keretében rendszeresen folytat­ják a Nagy Játékot. Nem egy ilyen találkozóról — itthon és külföldön egyaránt — beszámol a sajtó is. Az újság­író megállapítja, hogy az „öreg” középkorúak dereka táján bi­zony gömbölyödik már a mez, homlokukról hátrahúzódott a haj, gyorsaságuk, sajnos, már nem a régi ... De — és a tudósítások ezt is törvényszerűen köztik — techni­kájuk, „szívük”, kedvük, lelke­sedésük: a régi. Ezeknek a tudósításoknak az alaphangja sohasem borús. Könnyedség kell, hogy körül­lengje, hiszen a játékról, a szín­tiszta, könnyed, a semmi gáncs­ra okot nem adó, sport a spor­tért játékról nem is lehet más­képpen írni. Bizonyítékkal szolgál a közön­ség is.. Az Európa hírű labda­­rúgó öregfiúk mérkőzését töb­ben nézték meg néhány évvel ezelőtt, mint manapság egy-egy Európa-bajnoki labdarúgó-mér­kőzést. A régi nevek bűvölete okoz­ná? ■ Vagy éppen ezek a nevek forr­tak össze a néző életének egy bizonyos — nyilván szép —sza­kaszával? Vagy, ilyen mérkőzéseket néz­ve, elhitethetjük magunkról ma­gunkkal, hogy mindezt mi is meg tudnánk csinálni? Hiszen úgy hasonlítanak hozzánk... De vajon meg tudjuk-e csi­nálni? Lehet, hogy ez­ volt az a mon­dat, amelynek kapcsán felötlött a kajak-kenu sport néhány ve­zető-szervező egyéniségében az ötlet: ha más sportágak öreg­jei képesek rá, mi miért ne szervezhetnénk meg a magunk bajnokságát?... A Duna ma is a miénk, és vajon melyik mai menő ne adná boldog örömmel kölcsön a hajóját az évtizeddel ezelőtti olimpikonnak, Európa­­vagy világbajnoknak? Mert — és ezt mindig öröm­mel írjuk le — ilyen egyéni­ségek, ilyen eredmén^^^^ jelzik lassan két évtiz^^^k gyár kajak-kenu sport^^A tűk vannak olyanok, ak^^k is és mindennap ott vanl^A vizek mentén. Akadnak sze olyanok is, akik okka­l^^ gal, de messze eltávolodtak dani sportáguktól az évek ^^k rák. Jó volna visszahívni, vissza^ szerezni őket. ’ Jó volna, ha őket is megismer­hetnék a ma fiataljai'. Bajnokság, szép, verőfényes nyári napon a megrendezett bajnokság segít­hetne ebben. Csupán egyetlen probléma ma­rad. Hány éves kortól öregfiú egy — Öregfiú? Tessék alaposan megfontolni a választ. Mert példának okáért Mészá­ros György, aki tavaly világ­­bajnokságon vett részt és idén világbajnokságra készül — tör­ténetesen 1933-ban született... (n) A KERMI és a reklamációk — Cserélje­­ a tornacipőt, Pista bácsi, már nagyon lerob­bant ... — Mit beszélsz? Alig egy hónapja vettük ... A szertáros és a sportoló vi­táját megszakítják. — Ereszt a labda, tessék ki­cserélni. — Ma már a harmadik! — fakad ki a szertáros. — Nem kellett volna kitalálni a tűsze­lepet ... A sportszerek minőségére lépten-nyomon panaszkodnak. A pult másik oldalán állók, a gyártók és a kereskedelem vál­tig hangoztatja: javul a minő­ség,­­ legfelj­ebb egyedi hibák miatt panaszkodhatnak! A vá­sárlók, az egyesületek, a sport­kedvelők, a pult innenső olda­lán állók nem osztják ezt a vé­leményt. De mit mond a KERMI (Kereskedelmi Minő­ségellenőrző Intézet), amelynek egyik feladata, hogy védje a vásárlók érdekeit. Dr. Pintér Gyula, a titkárság vezetője azt hangoztatta: " Mintegy két esztendeje, az új gazdasági irányítási rend­szer bevezetése óta, nem köte­lező a sportcikkek minőségének ellenőrzés­e. Nagyon ritkán ko­pogtatnak nálunk a gyártók, vagy éppen a kereskedelem... — Fogyasztói reklamációról sem tudnak? — Néhanapján hozzánk is el­jut néhány sportszer miatt a reklamáció. Igyekszünk orvo­solni a bajt. Különleges figyelem A KERMI szakemberei külön­leges figyelemmel kísérik az immár népruházati cikknek számító tornacipők minőségét. Számos hálózati ellenőrzés és szemrevételezés alkalmával ér­tékes tapasztalatokat gyűjtöt­tek.­­ A tornacipők minősége megfelel a szabványnak — mondta Matejka István, a gu­mi- és műanyagcikkek osztály­­vezető-helyettese. — Csak né­hány elpréselt peremű, rosszul ragasztott selejtes cipőt talál­tunk. Úgy véljük, véletlenül ke­­­rülhetett a szállítmányba. — Mégis sok a panasz a tor­nacipőkre! — Magam is sportember va­gyok, látom, hogy miért megy olyan b­ányát* tönkre •'# rabbéli. Elsősorban azért, mert nem tor­nateremben, vagyis nem rendel­­­tetésszerűen használják. Nin­csenek pontos adataink, de na­gyon valószínű, hogy a torna­cipőket főleg a kispályás lab­darúgó-mérkőzéseken koptat­ják és Matejka István elmondta: — Alaposan ellenőriztük a kempingcikkeket., A PALMA gumimatrac- és ágybetétcsalád kiváló minőségű, a strandpapu­csok is jók. Egyik vizsgálatunk során kiderült, hogy az Ikladi Előre MG Tsz segédüzeme által készített strandsaruk minősége nem felelt meg a követelmé­nyeknek. Nyomban leállítottuk a gyártást. Labdagyártó ország vagyunk — Már több helyen hallottam a dicséretet: a magyar labdák megfelelnek a nemzetközi színvonalnak ... — mondta Dőb­­e Attila osztályvezető-helyettes. — A labdákra három eszten­deje alig panaszkodtak.. A ke­reskedelem és a gyártó válla­latok sem kérték a minőség el­lenőrzését. — Mégis, sok helyen panasz­kodnak, hogy a szelepház ha­mar elromült. — Egyesek azt állítják, hogy a szertárosok nem vigyáznak, s hamar „elszúrják” a szelephá­zat. Lehetséges. Csak azt nem értem, hogy a kereskedelem az ilyen cikkekhez miért nem csatol használati utasítást. Jó lenne, ha megszívlelnék az erre vonatkozó rendelkezést — Mi a véleménye a bőr sportcipőkről? — A Tisza Cipőgyár jó mi­nőségű sportcipőket gyárt úgy vélem, már a gyárban alapos meózásmak vetik alá a termé­ket.­­ Jamniczki Ernő­­ osztályvezető, a sportruházattal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt évei­ során alig érkezett reklamáció a mezek, melegítők minőségére. Az új gazdasági rendszer be­vezetése óta a KERMI részéről nem kötelező a sportszerek, sportfelszerelések minőségi el­lenőrzése. Rendjén lenne mind­ez, ha a gyári mecs vagy a ke­reskedelem szakemberei alapo­san megvizsgálnák, milyen mi­nőségű áru kerül a pultra. Meg­elégszenek azzal, ha a termék eladható... Helytelen szemlélet! A fo­gyasztók, a sportegyesületek, a sportkedvelők joggal elvárják: a pénzükért jó minőségű sport­cikkeket kapjanak. Kincses József „A magyarok nyilaitól... ” Feszült az ij, rezdült az ideg, kiröppent a nyílvessző. Nyílzá­­po­r zúdult az ellenségre. Euró­pa népei rettegtek, és felhang­zott a templomokban a fohász: „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket.. Ma, a félelmetes hírű, köny­­nydíjas magyar harcosok kései, békés utódainak, a magyar íjá­szoknak az idegrendszerére kell vigyázni. Legalább is ez­ világ­­ult ki az íjász oüimpiai­­ keret felkészítési tervéből. Feltűnően sokszor szerepel — különböző összetételekben — az „ideg” szó: idegfeszítő, idegsport, ide­gi terhelés, idegi elfáradás stb. Kicsit csodálkozunk, hiszen, ha csak nézzük az egykori fé­lelmetes hadászenszám mai sze­líd, békés alkalmazóit, az íjá­szokat edzés vagy verseny köz­ben, el sem tudunk képzelni nyugodalmasabb, kellemesebb időtöltést. ■Tágas, zöld térség, színes sport­­mezek, vidám,­ kerek lőtáblák. „Belül” azonban más a helyzet. Erről győz meg Mónus András, az íjász válogatottak vezetőed­zője. — Mindenekelőtt számoljunk — kezdi a magyarázatot — egy lövés előtt a célratartás időtar­tama 3—7 másodperc, miközben a kéz 16—18 kilogrammos húzó­erőt fejt ki.. Egy versenynapon 72 értékelt lövést kell leadni, országos bajnokságéin, nagyobb nemzetközi versenyen, és a vi­lágversenyeken négy nap alatt 288 értékelt és 24 próbalövést kell végrehajtani, természete­sen lehetőleg az elsőtől az utol­sóig azonos, jó eredménnyel.­­ Azért nehéz egy kívülálló­nak megérteni, miért ró egy ilyen verseny, vagy akár az ilyen jellegű edzés különös ter­het az idegrendszerre, mert az íjászs­portot semmilyen vonat­kozásban nem lehet más sport­ággal összevetni. Talán a ne­hézfegyver lövészet áll hozzá legközelebb, de az íjász izom­­zatára nagyobb statikus jellegű terhelés hárul. Éppen ez a sta­tikus jellegű terhelés, ami­ az idegrendszerre (célzás, összpon­tosítás) és az izomzatra (célra­­tartás, kihúzás) egyaránt hat, egy bizonyos idő után kimerü­lést okoz. A monotónia az, ami végső soron az idegi elfáradás­hoz vezet. A versenyző teljes regenerálódásához jelentős, bár egyénenként igen eltérő időtar­tamra van szükség. Éppen ezért, még inkább, mint más sportágaknál, az íjászatban rendkívül nagy fontosságot kell tulajdonítana az egyéni edzés­tervek összeállításán­ak. Hely­telen erőnek erejével fokozni például a heti lövőedzések szá­mát, mert akinél ez optimálisan kettő és felemeljük háromra, vagy négyre, azzal a felkiáltás­sal, hogy majd megedződik, az törvényszerűen letörik. Képtelen célratartani, remeg a keze, hibás reflexek alakul­nak ki. Tehát mindenkit csak az idegrendszerének teherbírá­sával arányban lehet terhelni. Attól, hogy a terhelést fokoz­zuk, éppúgy nem erősödik meg idegileg, mint az a beosztott, akit a főnöke naponta alaposan felidegesít... — De azért csak van mód ar­ra, hogy az idegrendszert erő­sítsék? — Természetesen van. Mi­után az íjászatban a jó teljesít­mény­ elsőrendű feltétele a központi idegrendszer magas­­szintű funkcionális teljesítőké­pessége,­­ feladatként is elsőren­dű, hogy ezt növeljük. Ezt szol­gálja részben a lövészedzés is, ha azt megfelelő módon végez­zük. Az összpontosítás fejleszté­sének sok módszerét ismerjük és alkalmazzuk. Az ilyen jelle­gű gyakorlatokat az íjászok na­ponta végzik. Ezenkívül nagy gondot forszítunk az általános erőnlétre, hiszen egy friss, jó testi kondícióban levő ember idegrendszere is jobban „kar­bantartható”. Ennek érd­ekében, elsősorban a téli, alapozó idő­szakban sok hosszútávú futás, erdei séta, kirándulás és úszás szerepel az edzésprogramban. — Milyen szerepe van az erő­nek ebben a különös sportág­ban? — Milyen szerepe van? Ter­mészetesen különös... Mert van-e még egy olyan sportág, melyben egy gyenge ,fizikumú vékonyka lány, könnyedén ma­ga mögé utasíthatja a dagadó iizmú, erős férfi sporttársait? Márpedig az íjászatban ez csep­pet sem meglepő. Kell egy bi­zonyos speciális erő, de ez a szükséges erő mit sem ér, pél­dául, tartós figyelemösszponto­sító képesség, pontos időgkoor­­dináció, jó mozgásérzékelés, önuralom, higgadtság nélkül... Mielőtt megkérdezné, elmondom azt is, hogy a mi sportágunk­ban az állóképességet is más­képpen értelmezzük, mint álta­lában a többi sportágban. Mi elsősorban idegi állóképességről beszélünk. Hogyan lehet ezt megszerezni? Könnyebb kérdést kérek... . ■— Az elmondottakból világos­sá vált, hogy az íjászatban va­lóban egyénekre kell mérni az edzésterhelést. Sikerült-e ezen a téren megtalálni a legjobb módszert? — Valószínű, hogy menet közben változatlanul „finomíta­ni” kell az egyéni edzésterve­ket, de az biztos, hogy a több­éves megfigyelések, próbálkozá­sok eredményeképpen már nem követünk el durva hibákat. — Eredményeket illetően mi­lyen célt tű­ztek maguk elé az 1971-es évre? — Tavaly kicsit optimistán terveztünk, és sok tekintetben csalódnunk kellett. Idén mér­téktartóak voltunk, de ezúttal valószínű, hogy el is érjük a kitűzött célokat. A női váloga­­tottainktól 1200, 1150 és 1100 körös eredményt várunk, és azt, hogy az átlaguk tovább javul­jon. A vil­ágbajnokságon a női egyéni versenyben hatodik he­lyet, a női csapatversenyben szintén a­­ hatodik helyet szeret­nénk elérni. Férfiversenyzőink elé csak szerényebb célokat tűz­hettünk ki. Pap Kornélia Barta Margit, az Íjász olimpiai keret tagja, célratart. Tessék utánozni, aztán lehet folytatni a vitát: valóban olyan idegfeszítő sport az íjászat?

Next