Népsport, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-01 / 51. szám
ÍJÁSZÁT ♦ ATLÉTIKA ♦ KAJAK-KENU ♦ ÍJÁSZÁT ♦ ATLÉTIKA ♦ KAJAK-KENU ♦ ÍJÁSZÁT ♦ ATLÉTIKA Hat és félszázan dacoltak széllel, hóval, hideggel él mezei idénynnyitón Máskor is előfordult már, hogy kissé elkiabáltuk a tavaszt és a mezei futóidény rajtjára visszatért a tél. Tavaly is „havas” volt a csepeliek hagyományos idénynyitója. Olyan ítéletidőre azonban, amellyel vasárnap délelőtt az idei február búcsúzott, nemcsak a Rausch István emlékverseny tizenkét éves történetében nem akadt példa, de még a veterán versenybírák se emlékeztek. A verseny kezdetén, sőt, később is gyakran, 20 méterre is alig lehetettlátni a kavargó hóviharban. Később, a felnőtt számokra annyit javult a helyzet, hogy a havazás elállt, de a jeges szél akkor sem enyhült. Elhalasztás szóba sem került! A vidékiek az ország legkülön-bözőbb részéből az idén is találkát adtak egymásnak a Szabad, kikötő környéki térségen, s szép számban kivonultak a fővárosiak is. „Nekiöltözve”, melegítőben, anovákban, csuklyában vágtak neki a havas terepnek, fittyet hányva szélnek, hónak, öthat fokos hidegnek. Egyidőben két különböző körben folyt a verseny, sőt, a járőrök egy harmadik pályán futottak. Egyetlen szám sem maradt el! A több mint hat és fél száz indulóból aránylag kevesen adták fel és összesen 623-an értek be a célba! A versenyzési kedv és a küzdőképesség mindenképpen biztató volt a nyitányon és jogos elismerés illette a versenybírákat is, akik elgémberedve is végig hősiesen kitartottak helyükön. Az idénynyitó hagyományai jegyében a vidékiek az idén is nagy, sikert arattak: huszonnyolc alkalommal végeztek az első helyen,míg a pestieknek csak négy győzelem jutott. Különösen eredményesen szerepeltek a dunaújvárosiak és a komlóiak, de például Kunhegyes és Hőgyész is jelentkezett a győztesek listáján. Egyénileg különösen Kispál, Szálas és László emelkedett ki, a fiatalok közül. A Rausch-vándordíjat, mint a legjobban szerepelt 17 éves vasipari, tanuló, Orbán Károly (Bp. Spartacus) nyerte. A felnőttek számaiban is jó mezőnyöket láthattunk. Salpa bátran vezetett 10 km-en, a nők Zsilák I. vezetésével jól bírták a hosszú távot. AzUtánpótlás versenyén Tóth M. csaknem másfél perccel előzte meg ellenfeleit! FÉRFIAK Felnőttek (kb. 10 km): 1. Salpa (Komló) 31:10, 2. Babinyecz (Csepel) 31:22,2, 3. Varga (Komló) 31:35.8, 4. Dudás (Komló) 31:46.6, 5. Szekeres (Csepel) 31:48, 6. Máté (U. Dózsa) 31:50.2. Csapat: 1. Komlói Bányász 8, 2. Csepel 16, 3. Újp. Dózsa 44 p. Utánpótlás, 19 — 22 évesek (kb. 7 km): :1. Tóth M. (REAC) 23:35, 2. Németh (U. Dózsa) 24:50, 3. Hudl (Ganz-MÁVAG) 24:54.6, 4. Mester (Debr. Építők) 24:58.6. Csapat: 1. BEAC X 22, 2. K. Bányász 35, 3. V. Dózsa 35. Ifjúságiak, 18 évesek (kb. 5 km): 1. Kispál (Komló) 16:19.4, 2. Bocsó (ialg( KSE) 16:28.8, 3. Füleki (Gödöllői Spartacus) 16:50.6, 4. Fülöp (DVSC) 18:50.8. Csapat: 1. BEAC 36, 2. Csepel 54, 3. SZVSE 60. 17 évesek (kb. 4 km): 1. Szálas (Bp. Honvéd) 12:59.2, 2. Pápai (Bp. Postás) 13:10.2, 3. Tóth L. (SZVSE) 13:18.6, 4. Fekete (D. Kohász) 13:31.4. Csapat: 1. Dunaújvárosi Kohász 35, 2. SZVSE 41, 3. D. Építők 47. Serdülők. 16 évesek (kb 3 km): 1. Géri (D. Kohász) 10:57.8, 2. Bogár (Gödöllői SE) 11:03.8, 3. Csernák (Váci Egyetértés) 11:33, 4. Óvári (Csepel) 12:00. Csapat: 1. D. Kohász 31, 2. K. Bányász 47, 3. SKSE 56. 15 évesek (2300 m): t. Illés (Szekszárdi Dózsa) 8:56, 2. Mesterházi (Sz. Haladás) 8:56.4, 3. Kecskés (Hatvani ITSK) 8:58,4. Csapat: 1. Barcsi SC 43, 2. Kisbányász 44, 3. Békéscsabai Előre Spartacus 52. 14 évesek (1500 m): 1. Bugyi (Hatvani ITSK) 5:38. Csapat: 1. H. ITSK 6. 13 évesek (1 km): 1. Kehi (Komló) 3:46. Csapat: 1. Kunhegyes MEDOSZ 12. Járőr. 11.12 évesek (800 mi): N. D. Kohász 13:12. 2. NŐK Felnőttek (kb. 2 km): 1. Zsilák I. (Békéscsaba) 7:12, 2. Völgyi (Bp. MEDOSZ) 7:14, 3. Bátoriné (U. Dózsa) 7:21, 4. Pásztor (SZMAV) 7:26, 5. Zsilák E. (B.-csaba) 7:30. Csapat: 1. B.-csabai Előre Spartacus 19, 2. Bp. MEDOSZ 25. Ifjúságiak, 18 évesek (kb. 1500 m): 1. László (Komló) 5:48, 2. esete (Vasas) 6:08, 3. Gyurákovics (Sz. Dózsa) 6:10. Csapat: 1. Hőgyészi MEDOSZ 16, 2. Sz. Dózsa 23. 17 évesek (kb. 1500 m): 1. Takács (Paksi Kinizsi) 5:34, 2. Máté (B.csaba) 5:34,2, 3. Laskai (SZVSE) 5:39,8. Csapat: 1. SZVSE 27, 2. SKSE 36, 3. Törökszentmiklósi MGT 58. Serdülők, 16 évesek (1300 m): 1. Czobor (D. Kohász) 5:05, 2. Kocsó (Pécsi Dózsa) 5:07, 3. Bodnár (D. Kohász) 5:08. Csapat: 1. D. Kohász 15, 2. B.-csabai Előre Sp. 19, 3. SKSE 41. 15 évesek (1 km): 1. őri (Komló) 3:50, 2. Laczó (B.-csaba) 3:55, 3. Baráth (HITSK) 3:53. Csapat: 1. HITSK 18, 2. Tisztmiklósi MGT 36, 3. SKSE 40. 14 évesek (600 m): 1. Frncza (ZTE) 2:05. Csapat: 1. Barcsi SC 16. 13 évesek (500 m): 1. Hering (D. Kohász) 1:42. Csapat: 1. D. Kohász 10. Járőr, 11 . 12 évesek (400 m): 1. Kecskeméti Dózsa X 1:38.4. Síversenyhez illő kép: útnak indul a férfi utánpótlás mezőnye Hétfő, 1971. március 1. VÍZRE SZÁLLJVL az öregfiúk? Érdekes javaslat a kajak-kenu spo. Néhány sportágban mindennapos, hogy a versenyszerű sportolástól korábban visszavonult „öregfiúk” szervezett bajnokság keretében rendszeresen folytatják a Nagy Játékot. Nem egy ilyen találkozóról — itthon és külföldön egyaránt — beszámol a sajtó is. Az újságíró megállapítja, hogy az „öreg” középkorúak dereka táján bizony gömbölyödik már a mez, homlokukról hátrahúzódott a haj, gyorsaságuk, sajnos, már nem a régi ... De — és a tudósítások ezt is törvényszerűen köztik — technikájuk, „szívük”, kedvük, lelkesedésük: a régi. Ezeknek a tudósításoknak az alaphangja sohasem borús. Könnyedség kell, hogy körüllengje, hiszen a játékról, a színtiszta, könnyed, a semmi gáncsra okot nem adó, sport a sportért játékról nem is lehet másképpen írni. Bizonyítékkal szolgál a közönség is.. Az Európa hírű labdarúgó öregfiúk mérkőzését többen nézték meg néhány évvel ezelőtt, mint manapság egy-egy Európa-bajnoki labdarúgó-mérkőzést. A régi nevek bűvölete okozná? ■ Vagy éppen ezek a nevek forrtak össze a néző életének egy bizonyos — nyilván szép —szakaszával? Vagy, ilyen mérkőzéseket nézve, elhitethetjük magunkról magunkkal, hogy mindezt mi is meg tudnánk csinálni? Hiszen úgy hasonlítanak hozzánk... De vajon meg tudjuk-e csinálni? Lehet, hogy ez volt az a mondat, amelynek kapcsán felötlött a kajak-kenu sport néhány vezető-szervező egyéniségében az ötlet: ha más sportágak öregjei képesek rá, mi miért ne szervezhetnénk meg a magunk bajnokságát?... A Duna ma is a miénk, és vajon melyik mai menő ne adná boldog örömmel kölcsön a hajóját az évtizeddel ezelőtti olimpikonnak, Európavagy világbajnoknak? Mert — és ezt mindig örömmel írjuk le — ilyen egyéniségek, ilyen eredmén^^^^ jelzik lassan két évtiz^^^k gyár kajak-kenu sport^^A tűk vannak olyanok, ak^^k is és mindennap ott vanl^A vizek mentén. Akadnak sze olyanok is, akik okkal^^ gal, de messze eltávolodtak dani sportáguktól az évek ^^k rák. Jó volna visszahívni, vissza^ szerezni őket. ’ Jó volna, ha őket is megismerhetnék a ma fiataljai'. Bajnokság, szép, verőfényes nyári napon a megrendezett bajnokság segíthetne ebben. Csupán egyetlen probléma marad. Hány éves kortól öregfiú egy — Öregfiú? Tessék alaposan megfontolni a választ. Mert példának okáért Mészáros György, aki tavaly világbajnokságon vett részt és idén világbajnokságra készül — történetesen 1933-ban született... (n) A KERMI és a reklamációk — Cserélje a tornacipőt, Pista bácsi, már nagyon lerobbant ... — Mit beszélsz? Alig egy hónapja vettük ... A szertáros és a sportoló vitáját megszakítják. — Ereszt a labda, tessék kicserélni. — Ma már a harmadik! — fakad ki a szertáros. — Nem kellett volna kitalálni a tűszelepet ... A sportszerek minőségére lépten-nyomon panaszkodnak. A pult másik oldalán állók, a gyártók és a kereskedelem váltig hangoztatja: javul a minőség, legfeljebb egyedi hibák miatt panaszkodhatnak! A vásárlók, az egyesületek, a sportkedvelők, a pult innenső oldalán állók nem osztják ezt a véleményt. De mit mond a KERMI (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), amelynek egyik feladata, hogy védje a vásárlók érdekeit. Dr. Pintér Gyula, a titkárság vezetője azt hangoztatta: " Mintegy két esztendeje, az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése óta, nem kötelező a sportcikkek minőségének ellenőrzése. Nagyon ritkán kopogtatnak nálunk a gyártók, vagy éppen a kereskedelem... — Fogyasztói reklamációról sem tudnak? — Néhanapján hozzánk is eljut néhány sportszer miatt a reklamáció. Igyekszünk orvosolni a bajt. Különleges figyelem A KERMI szakemberei különleges figyelemmel kísérik az immár népruházati cikknek számító tornacipők minőségét. Számos hálózati ellenőrzés és szemrevételezés alkalmával értékes tapasztalatokat gyűjtöttek. A tornacipők minősége megfelel a szabványnak — mondta Matejka István, a gumi- és műanyagcikkek osztályvezető-helyettese. — Csak néhány elpréselt peremű, rosszul ragasztott selejtes cipőt találtunk. Úgy véljük, véletlenül kerülhetett a szállítmányba. — Mégis sok a panasz a tornacipőkre! — Magam is sportember vagyok, látom, hogy miért megy olyan bányát* tönkre •'# rabbéli. Elsősorban azért, mert nem tornateremben, vagyis nem rendeltetésszerűen használják. Nincsenek pontos adataink, de nagyon valószínű, hogy a tornacipőket főleg a kispályás labdarúgó-mérkőzéseken koptatják és Matejka István elmondta: — Alaposan ellenőriztük a kempingcikkeket., A PALMA gumimatrac- és ágybetétcsalád kiváló minőségű, a strandpapucsok is jók. Egyik vizsgálatunk során kiderült, hogy az Ikladi Előre MG Tsz segédüzeme által készített strandsaruk minősége nem felelt meg a követelményeknek. Nyomban leállítottuk a gyártást. Labdagyártó ország vagyunk — Már több helyen hallottam a dicséretet: a magyar labdák megfelelnek a nemzetközi színvonalnak ... — mondta Dőbe Attila osztályvezető-helyettes. — A labdákra három esztendeje alig panaszkodtak.. A kereskedelem és a gyártó vállalatok sem kérték a minőség ellenőrzését. — Mégis, sok helyen panaszkodnak, hogy a szelepház hamar elromült. — Egyesek azt állítják, hogy a szertárosok nem vigyáznak, s hamar „elszúrják” a szelepházat. Lehetséges. Csak azt nem értem, hogy a kereskedelem az ilyen cikkekhez miért nem csatol használati utasítást. Jó lenne, ha megszívlelnék az erre vonatkozó rendelkezést — Mi a véleménye a bőr sportcipőkről? — A Tisza Cipőgyár jó minőségű sportcipőket gyárt úgy vélem, már a gyárban alapos meózásmak vetik alá a terméket. Jamniczki Ernő osztályvezető, a sportruházattal kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt évei során alig érkezett reklamáció a mezek, melegítők minőségére. Az új gazdasági rendszer bevezetése óta a KERMI részéről nem kötelező a sportszerek, sportfelszerelések minőségi ellenőrzése. Rendjén lenne mindez, ha a gyári mecs vagy a kereskedelem szakemberei alaposan megvizsgálnák, milyen minőségű áru kerül a pultra. Megelégszenek azzal, ha a termék eladható... Helytelen szemlélet! A fogyasztók, a sportegyesületek, a sportkedvelők joggal elvárják: a pénzükért jó minőségű sportcikkeket kapjanak. Kincses József „A magyarok nyilaitól... ” Feszült az ij, rezdült az ideg, kiröppent a nyílvessző. Nyílzápor zúdult az ellenségre. Európa népei rettegtek, és felhangzott a templomokban a fohász: „A magyarok nyilaitól ments meg uram minket.. Ma, a félelmetes hírű, könynydíjas magyar harcosok kései, békés utódainak, a magyar íjászoknak az idegrendszerére kell vigyázni. Legalább is ez világult ki az íjász oüimpiai keret felkészítési tervéből. Feltűnően sokszor szerepel — különböző összetételekben — az „ideg” szó: idegfeszítő, idegsport, idegi terhelés, idegi elfáradás stb. Kicsit csodálkozunk, hiszen, ha csak nézzük az egykori félelmetes hadászenszám mai szelíd, békés alkalmazóit, az íjászokat edzés vagy verseny közben, el sem tudunk képzelni nyugodalmasabb, kellemesebb időtöltést. ■Tágas, zöld térség, színes sportmezek, vidám, kerek lőtáblák. „Belül” azonban más a helyzet. Erről győz meg Mónus András, az íjász válogatottak vezetőedzője. — Mindenekelőtt számoljunk — kezdi a magyarázatot — egy lövés előtt a célratartás időtartama 3—7 másodperc, miközben a kéz 16—18 kilogrammos húzóerőt fejt ki.. Egy versenynapon 72 értékelt lövést kell leadni, országos bajnokságéin, nagyobb nemzetközi versenyen, és a világversenyeken négy nap alatt 288 értékelt és 24 próbalövést kell végrehajtani, természetesen lehetőleg az elsőtől az utolsóig azonos, jó eredménnyel. Azért nehéz egy kívülállónak megérteni, miért ró egy ilyen verseny, vagy akár az ilyen jellegű edzés különös terhet az idegrendszerre, mert az íjászsportot semmilyen vonatkozásban nem lehet más sportággal összevetni. Talán a nehézfegyver lövészet áll hozzá legközelebb, de az íjász izomzatára nagyobb statikus jellegű terhelés hárul. Éppen ez a statikus jellegű terhelés, ami az idegrendszerre (célzás, összpontosítás) és az izomzatra (célratartás, kihúzás) egyaránt hat, egy bizonyos idő után kimerülést okoz. A monotónia az, ami végső soron az idegi elfáradáshoz vezet. A versenyző teljes regenerálódásához jelentős, bár egyénenként igen eltérő időtartamra van szükség. Éppen ezért, még inkább, mint más sportágaknál, az íjászatban rendkívül nagy fontosságot kell tulajdonítana az egyéni edzéstervek összeállításának. Helytelen erőnek erejével fokozni például a heti lövőedzések számát, mert akinél ez optimálisan kettő és felemeljük háromra, vagy négyre, azzal a felkiáltással, hogy majd megedződik, az törvényszerűen letörik. Képtelen célratartani, remeg a keze, hibás reflexek alakulnak ki. Tehát mindenkit csak az idegrendszerének teherbírásával arányban lehet terhelni. Attól, hogy a terhelést fokozzuk, éppúgy nem erősödik meg idegileg, mint az a beosztott, akit a főnöke naponta alaposan felidegesít... — De azért csak van mód arra, hogy az idegrendszert erősítsék? — Természetesen van. Miután az íjászatban a jó teljesítmény elsőrendű feltétele a központi idegrendszer magasszintű funkcionális teljesítőképessége, feladatként is elsőrendű, hogy ezt növeljük. Ezt szolgálja részben a lövészedzés is, ha azt megfelelő módon végezzük. Az összpontosítás fejlesztésének sok módszerét ismerjük és alkalmazzuk. Az ilyen jellegű gyakorlatokat az íjászok naponta végzik. Ezenkívül nagy gondot forszítunk az általános erőnlétre, hiszen egy friss, jó testi kondícióban levő ember idegrendszere is jobban „karbantartható”. Ennek érdekében, elsősorban a téli, alapozó időszakban sok hosszútávú futás, erdei séta, kirándulás és úszás szerepel az edzésprogramban. — Milyen szerepe van az erőnek ebben a különös sportágban? — Milyen szerepe van? Természetesen különös... Mert van-e még egy olyan sportág, melyben egy gyenge ,fizikumú vékonyka lány, könnyedén maga mögé utasíthatja a dagadó iizmú, erős férfi sporttársait? Márpedig az íjászatban ez cseppet sem meglepő. Kell egy bizonyos speciális erő, de ez a szükséges erő mit sem ér, például, tartós figyelemösszpontosító képesség, pontos időgkoordináció, jó mozgásérzékelés, önuralom, higgadtság nélkül... Mielőtt megkérdezné, elmondom azt is, hogy a mi sportágunkban az állóképességet is másképpen értelmezzük, mint általában a többi sportágban. Mi elsősorban idegi állóképességről beszélünk. Hogyan lehet ezt megszerezni? Könnyebb kérdést kérek... . ■— Az elmondottakból világossá vált, hogy az íjászatban valóban egyénekre kell mérni az edzésterhelést. Sikerült-e ezen a téren megtalálni a legjobb módszert? — Valószínű, hogy menet közben változatlanul „finomítani” kell az egyéni edzésterveket, de az biztos, hogy a többéves megfigyelések, próbálkozások eredményeképpen már nem követünk el durva hibákat. — Eredményeket illetően milyen célt tűztek maguk elé az 1971-es évre? — Tavaly kicsit optimistán terveztünk, és sok tekintetben csalódnunk kellett. Idén mértéktartóak voltunk, de ezúttal valószínű, hogy el is érjük a kitűzött célokat. A női válogatottainktól 1200, 1150 és 1100 körös eredményt várunk, és azt, hogy az átlaguk tovább javuljon. A világbajnokságon a női egyéni versenyben hatodik helyet, a női csapatversenyben szintén a hatodik helyet szeretnénk elérni. Férfiversenyzőink elé csak szerényebb célokat tűzhettünk ki. Pap Kornélia Barta Margit, az Íjász olimpiai keret tagja, célratart. Tessék utánozni, aztán lehet folytatni a vitát: valóban olyan idegfeszítő sport az íjászat?