Népsport, 1972. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-15 / 12. szám

Szombat, 1972. január 15. – a Népsport JELENTI TT Ligaülés szombaton. Az idei első országos kosárlabda ligaül­ iS szombaton 11 órakor kezdődik a BTL Váci utcai kultúrtermében. Napirenden szerepel a tavalyi bajnokság tapasztalatainak elem­zése é­s az idei tennivalók meg­tárgyalása. KI A vidéki atlétika esemé­nyeiről. Vasárnap megbeszélést tart a MASZ a megyei atlétikai szövetségek vezetőivel. Az idei végleges versenynaptárral kap­csolatos feladatok és a különböző vidéki versenyek kiírásai szere­pelnek a napirenden. fl Első ízben a Fedett Ku­páért. A Sportcsarnokban tizen­hat , zömében OB II-es­­ vízi­labdacsapat részvételével ma, szombaton 14.30-kor kezdődik a BSE által először kiírt, kilenc fordulóból álló Fedett Kupa küz­delemsorozata. Az első forduló első mérkőzését Szeged és Deb­recen csapata vívja. IH A „kolozsvári” csapat. A román nemzetközi asztalitenisz­bajnokságra a szövetség elnök­sége kijelölte az utazó csapatot. A magyar férfiakat Beleznay, Mohai és Rózsás, a nőket Lo­­taller és Molnár képviseli, fs­­ltörölt büntetés. A Bp. , Spartacus elnöksége bejelentette a szövetség elnökségének, hogy Jónyer István, Papp József és Marosffy Szabolcs még hátra­levő fegyelmi büntetését törölte. A MOATSZ elnöksége a beje­lentést jóváhagyólag tudomásul vette.­­ Tanácskoztak a bírák. Csü­törtökön délután értekezletet tartott a Magyar Birkózó Szö­vetség bíróbizottsága. A napi­renden az elmúlt esztendő új­szerű tapasztalatai és az új, olimpiai év bírói kérdései szere­peltek. ■ Műtét után: Molnár Károly, a Bp. Honvéd ifjúsági EB-ezüst­­érmes cselgáncsozója sikeres műtéten esett át. A lábadozó versenyző a február 11—12-i or­szágos juniorbajnokságon már indulhat. Ez a viadal dönti el, ki képviseli hazánkat a márciusi Európa-bajnokságon. A fiatal túdós tehát nem marad ki a „konkurrenciaharcból”... ■ Országos értekezlet. Szom­baton délelőtt, a Népstadion ta­nácstermében kerül sor a ma­gyar cselgáncssport országos ér­tekezletére. ■ Az MRSZ elnökségi ülése. A Magyar Röplabda Szövetség elnöksége január 18-án tartja idei első ülését. A napirenden az ifjúsági bizottság jelentése, a szövetség féléves munkaterve, valamint a szakbizottságokkal kapcsolatos ügyek szerepelnek. ■ Versenykiírás helyett kör­levél. A röplabdabajnokság idei versenykiírása technikai okokból késik néhány hetet. A verseny­­bíróság úgy­­ határozott, hogy körlevélben értesíti az NB I-es csapatokat a nevezésről, vala­mint a sorsolásról. A megkere­sés szerint a röplabda NB I- ben január 21-ig kell nevezni a csapatoknak, majd ezt követően február 7-én az MTI Székházá­ban tartják meg a szokásos li­gaülést és az irányított sorsolás ismertetését. E­­íj színekben. Kiss Anna, a Díjbeszedő SE játékosa, az új évadban a Közgazdasági Egye­tem NB I-es röplabdacsapatát erősíti majd, miután a két egye­sület között megtörtént a játé­kos kiadatása, illetve átigazolá­sa.­­ Gyászhír. Hennig Ernőt, a sokszoros válogatott röplabdást,­­ a férfi válogatott csapat edző­jét súlyos gyász érte. Édesapja váratlanul elhunyt. B Hóhiány! A téli úttörő­olimpia és a Budapest Kupa sí­versenyei, amelyeket szombatra és vasárnapra a Szabadság­­hegyre terveztek, hóhiány miatt elmaradnak. Ugyancsak hóhiány miatt a BKV Előre a vasárnapra jelzett sífutóversenyét Budapest helyett a Kékestetőn rendezi meg 11 órai kezdettel. SPORT A RÁDIÓBAN. Kos­­suth-adó 19.25: öt perc sport, 22.15: Sporthírek. Petőfi-adó 18.10: öt perc sport, 20.25: Sport­hírek. SPORT A TELEVÍZIÓBAN. 16.20: Nemzetközi le­siklóv­erseny közvetítése Kitzbühelből, felvé­telről. 21.50: Telesport, műkor­csolyázó EB, női szabadonválasz­­­­tott gyakorlatok közvetítése. IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai In­tézet jelenti péntek este: hideg idő. Várható időjárás szombat es­tig: változóan felhős, hideg idő. Szórványosan kisebb havazás. Mérsékelt, napközben megélénkülő délkeleti szél. Várható legmaga­­sabb nappali hőmérséklet szomba­ton, mínusz 2 — 7 fok között. ATLÉTIKA ♦ SÚLYEMELÉS ♦ SAKK ♦ MŰKORCSOLYA ♦ GYORSKORCSOLYA ♦ LABDARÚGÁS ♦ ATLÉTIKA ♦ lietensként háromszor: UH íl@S®ás! Már évek óta kérték, vártáil, emlegették. A régi kívánság de­cember végén teljesült. Ott áll a Kisstadionnal szemben, a do­­bóedzőpálya szélén. Hivatalosan dofpocsarnok a neve, de népsze­rűen csak fészernek hívják. Vé­di esőtől, hótól, széltől a dobó­kat. — Sokat számít, hogy eljutot­tunk idáig — mondja Koltai Je­nő, a gerelyhajító-ikeret mester­edzője. — Azelőtt is dobtak té­len, de gyakran a legmostohább körülmények között, a szabad­ban. Most már egész télen „kap­csolatban” maradnak a gerely­­lyel, változatosabbá lehet tenni az eddig monoton edzéseket is a technikához közel álló mozgások végzésével. Az is nagy előny, hogy mindjárt a kondicionáló­terem mellett van dobólehetőség. Igen, a dobófészer kettős célt szolgál. A jól felszerelt kis erő­sítőteremből csak­­ kell lépni a fedett folyosóra. Körülbelül 18 m-es, gumiszőnyeges nekifutó­­ról hajíthatnak ki gerelyeket a szabadba. A nekifutó végén bal­ra, a fészer „tornácán” találha­tó a tető alatt, sűrű hálóval kö­rülvéve a kalapácsvetők és súly­­lökők dobóköve. A nap az éles szélben kelle­mesen süt a fészerre. De­­ azért lehetne benn melegebb, elkelne egy-két fűtőtest a folyo­sóra és a dobókör fölé, mert a hosszú késés után télapó, bizony, már megérkezett Nem „gonoszok”, nyílcan vannak a gerelyhajítók az olimpiai keretiben. S miköz­ben a férfiak szorgalmasan do­bálnak a folyosóról, csak jó hí­reket hallunk róluk. Mindenki egészséges, rendiben. Kulcsár Gergely, a népszerű „buli” (már nem is számolja, hányadszor kezdte a felkészülést) olyan for­mában végzi az edzéseket, mint legjobb korában. Németh Miklós egy kicsit késett, éppen sikeres egyetemi vizsgáról jött, de a vizsgák közben sem hagy fel ed­zést. Boros Sándor bíztatóan mozog, jól beilleszkedik a töb­biek közé. Csik Józsefnek de­­cemberben kivették a mandula- ■ ját.'''Reméli, szonty­­ezi, véget ve­tett krónikus vállfujásainak. Közben kinn a pályán a ge­relyhajítónők sem töltik tétle­nül az időt, ők kis súlyok és fü­les súlyzók dobálásával kezdik az edzést. Azután, amikor a fér­fiak végeznek, helycsere követ­kezik. Elsőnek Rudasné Antal Márta érkezik a széltől kicsípve a folyosóra,­­jólesik melegedni a fal mellett. Szokott szorgal­mával készül immár negyedik olimpiájára. Jönnek t­fzsnői, hoz­zák a csillogó női és férfigere­ly­éket, mert mindkettővel hají­tanak. Ránkyné Németh Angéla nemcsak magasabbnak, de erő­sebbnek is látszik fekete mele­gítőjében, mint a pályán. A látszat nem csal, tavaly óta máris sokat erősödött. Otthoni problémái is megoldód­tak, édesanyja ügyel kislányára az edzések alatt. Paulányi Mag­da változatlanul a legerősebb, új edzővel, dr. Bényi Károllyal kezdte az olimpiai évet. Ő is itt van, figyeli az edzést, akárcsak Guzsvári János, aki a múlt tél óta irányítja Kucserka Mária felkészülését. A négyes legfiata­labb tagját a múlt héten kisebb baleset érte, ráesett könyökére, de az örökmozgó „öcsi” most már ismét dobálhat. Átlagban egyénemként ötvenet hajítanak a gerelyesek a folyo­són. Körülbelül ugyanannyit kinn a pályán a különböző kis súlyokkal (mindkét karral) és öt­venet a nehéz füles súlyzókkal. Vagyis, annyi meg annyi, az 150 dobás — hetenként háromszor. De ez csak „szemelvény” a téli munkából, hiszen hetente csak három félnapon van szünet, ösz­­szesen tizenegy edzést tartanak a közös felkészülés alatt. Mégpedig nagy kedvvel, vi­dáman, jó hangulatban. És hol van még a vége. Koltai Jenő máris közli, hogy februárban sem könnyítenek a terhelésen! Hiába, ahogy a korelnök, Kul­csár Gergely önkritikusan meg­állapítja: a kapott jobb lehető­ségeket a nyáron eredmények­kel kell igazolni. (s.­z.) Kulcsár Gergely „munkában” a folyosón. Baloldalt Heltai Jenő figyeli a kidobást. (Geleta Pál felvétele) Beatrix Schuba verhetetlen (Folytatás az 1. oldalról) A Carmen zenéjére futott ő is éppúgy, mint az utána kö­vetkező Patrick Pera. Oundjian Göteborgban kisebb téttel indult, mint egy éve, ami­kor emelvényen állt — a köte­lezők után ugyanis most a 6. helyre került. Szép volt, kifeje­ző, dinamikus, amit tőle láttunk — de nem többet, mint tavaly! A francia Pera ezzel szemben a 2. hely megszerzéséért küzdött — idegesen. Többször hibázott, sőt, egyszer bukott is. A brit John Curry dupla Ritt­­bergerben esett ugyan, de két triplája tisztán sikerült, fejlődött egy esztendő alatt. Alighanem ritkán fordult elő a műkorcsolyázás történetében, hogy egy versenyző 6. hellyel mu­tatkozzék be a nemzetközi me­zőnyben. Ez történt Vlagyimir Kovaljoval, aki kiszorította a szovjet EB-csapatból régi isme­rősünket, Volkovot. És nem in­dokolatlanul! A 17 éves moszkvai fiút len­dületes, tetszetős triplával és-­sok duplával tűzdelt kűr­­jét kiforrott technikával, a lámpaláz minden jele nél­kül adta elő. Újonc bemutatkozásával kezdő­dött és fejeződött be tehát a férfiak szabadikorcsolyázása Gö­teborgban. Csakhogy a két ver­senyző között tudásban, kiegyen­súlyozottságban klassziskülönb­­ségnek voltunk szemtanúi! A verseny után sokáig kellett várni a hivatalos eredményhir­detésre. Az első, nem hivatalos számítások végül is csak az ér­mes helyezésekben feleltek meg a valóságnak. Nepela megsze­rezte negyedik aranyérmét, Csetveruhin és Pera között pe­dig maradt a kötelezők után ki­alakult sorrend. Ezzel szemben Oundjian két hellyel feljebb ugrott, mögé Curry zárkózott fel. Kováls óvnak, noha vissza­esett, sikerült megelőznie neves honfitársát, a kitűnően köröző Ovcsinnyikovot. Vajda László egy hellyel hátrább került. A férfi műkorcsolyázás 1972. évi Európa-bajnoka: Ondrej Ne­pela (Csehszlovákia) 9—2731.7, 2. Csetveruhin (Szovjetunió) 23— 2667.5, 3. Pera (Franciaország) 25—2652, 4. Oundjian (Nagy-Bri­­tannia) 44—2588.3, 5. Curry (Nagy- Britannia) 46—2587.6, 6. Kovaljov (Szovjetunió) 48—2591. 7­ ,Ov­­csinnyikov (Szovjetunió) 57— 2570.1, 8. Gailhaguet (Franciaor­szág) 79—2484.9, ... 14. Vajda László (Magyarország) 124— 2332.9. Göteborgban pénteken sok szó esett a szakemberek, újságírók körében Ondrej Nepela negye­dik Európa-bajnoki aranyérmé­ről. Körülvették a riporterek, majd később az autogramgyűj­tők gyűrűjében kellett helytáll­nia. A pozsonyi egyetemista az új­ságíróknak elmondta, hogy ki­tűnően sikerült felkészülése és úgy érzi, hogy a szapporói olim­pián semmit sem változtat sza­badprogramján. Meglepetéssel hallották viszont a riporterek, hogy jövőre a „hazai”, vagyis pozsonyi világbajnokságon nem százszázalékos a részvétele. Igaz, hogy az indulás elé szabott fel­tételeket alighanem megte­remti ... Úgy nyilatkozott ugyanis, hogy márciusban, az idei világbajnokságon, amelyet a kanadai Calgaryban rendez­nek, feltétlenül az első három között kell végeznie ahhoz, hogy egy évvel később otthon az in­dulók között szerepeljen a neve. A távolabbi jövőről szólva­ a jégrevü gondolatával foglal­kozik. Pénteken egyébként utolsó­ként a 28 tagú női mezőny fe­jezte be iskolakorcsolyázását. A három utolsó figura volt hátra. Trixi Schuba az élen ismét 100 pont fölé növelte elő­nyét, Almássy Zsuzsa viszont örvendetes módon ott van szorosan Rita Trapanese nyomában. A remekül küröző Karl-Marx- Stadt-i Morgenstern visszaesett egy hellyel, s így közel , pont választja el bajnoknőnktől. A női bajnokság állása a köte­lező gyakorlatok után: 1. Schuba (osztrák) 9—1243.1, 2. Walter (svájci) 20.5—1112.5, 3. Trapanese (olasz) 31.5—1079.9, 4. Almássy Zsuzsa (magyar) 30—1078.8, 5. Scott (brit) 52.5—1012, 6. Mor­genstern (NDK-beli) 55—1009.5, 7. Errath (NDK-beli) 59—1005.5. Pénteken este a jégtáncosok sza­badikorcsolyázását is két „Szemüvegen” figyeltük, a csü­törtök estihez hasonlóan. Az egyik „szemüveg” a magyar ket­tősnek szólt, a másik — a töb­bieknek. Regőczy Krisztina és Sallai András a kötelező tán­cok után már megelőztek néhá­nyat tavalyi vetélytarsai kö­zül, s így azért szurkoltunk, hogy legalább megtartsák a ki­vívott 11. helyet! A műsort kezdő jégtánckettő­­sök közül néhányan az „újonc­­betegséggel”, erős lámpalázzal versenyeztek, másoknál még az utolsó pillanatban becsúszott „baki”, azaz esés oszlatta szét a feljebbjutás reményeit. Lassankint melegedett bele a Scandinavium közönsége. A 13. helyen álló nyugatnémet Fuchs testvérektől láttuk az első, iga­zi átérzéssel előadott négyperces programot. Ezután következett az olasz kettős, Ciccia és Cese­­rani, akik tavaly Zürichben két hellyel előzték meg Regőczyéket. Temperamentumos, látványos programjuk többször tapsra ra­gadtatta a közönséget, s pontszá­­maik 4.7 — 5.1 között „szóród­tak”. S már a jégen állt a magyar kettős. A két tizenéves fiatal felnőt­teket is zavarba hozó bizton­sággal, s egy pillanatnyi meg­ingástól eltekintve, hibátla­nul adta elő látványos, har­­monikus, szépen koreogra­­fált gyakorlatát. Csak két pontozónál kaptak ke­vesebbet, mint az olaszok, hatan 5 pont fölött értékelték telje­sítményüket! A verseny lapzártaikor még tartott. Veres Győző negyedszer is indulni szeretne Az eddigi huszonegy verseny­ző helyett már huszonkét tagú a súlyemelő olimpiai keret. Ve­res Győző, a Magyar Súlyemelő Szövetség meghívására igennel válaszolt. — Az idén huszadik éve, hogy elkezdtem a súlyemelést — mondta Veres Győző. — Sporto­lónak nagy megtiszteltetés, hogy olimpián képviselheti országát. Én negyedszer juthatok el az olimpiára, az csak természetes, hogy ezért a kitüntetésért min­dent megteszek és harminchat éves fejjel versenyre kelek a fiatalokkal. Veres 1957-ben, a katowicei Európa-bajnokságon jelent meg a nemzetközi porondion. Legszí­vesebben 1962-re és 1963-ra, em­lékezik, amikor világ- és Euró­­pa-bajnok­­lett. Veres számítgatása szerint 515 —520 kilós eredménnyel a je­lenlegi ranglistákat figyelembe­­véve, akár a bronzérmet is elér­heti. Kedvezőbb lenne a kilátás, ha a félnehézsúlyban a Szovjet­unió nem két, hanem csak egy versenyzővel képviseltetné ma­gát. — Elérhetőnek tartom az 515 kilós eredményt. — mondta Ve­res. — Tavaly decemberben a csapatbajnokságon, amikor a magyar ranglista első helyét je­lentő 500 kilós eredményt elér­tem, az 510 kiló is bennem volt. Minden fogásnemben, így nyo­másban 172,5 kilóról, szakításban 145 kilóról és lökésben 190 kiló­ról javítanom kell. Túl az első tíz napon A Miskolc-Tapolcán alapozó diósgyőri labdarúgók túljutottak az első tíz napon. Bár az idei terhelés intenzitása mintegy ti­zenöt százalékkal nagyobb — mondotta Hőrich Tibor szakosz­tályvezető —, nagy a játékosok lelkesedése. Persze, ebben közre­játszik, hogy öt új játékossal bővült a tavaszi „választék”, az egészségesebb rivalizálás pedig a csapat hasznára van. Ragyogó napsütésben a tervezettnél több időt töltenek a szabadban. Íz­lett a játékosoknak a miskolci sportcsarnokban tartott edzés is. Földesinek van könnyebb sérü­lése, de könnyített edzéssel ő is változatlanul végzi a mimikát. A jövő hetet­­még Miskolc-Tapol­cán tölti az együttes, utána feb­ruár 7-ig a diósgyőri stadionban folytatják az alapozást. Érde­kesség még, hogy Fekete Fe­renc, a diósgyőriek volt játékosa a szakosztály technikai intézője lett. Egyre több szó esik a tavaszi idényről. Kedvezőnek tartják a diósgyőriek, hogy nyolc mérkő­zést hazai pályán játszanak. Kedvező az is, hogy az első há­rom mérkőzésből kettőt — a Pécs és az Egyetértés­­ ellen — hazai pályán játszik a DVTK. Sőt, az utolsó nyolc mérkőzés­ből öt találkozóra szintén hazai pályán kerül sor. A jobb szerep­lést szolgálja a szakmai tervnek az a része, amely a játékosok elméleti foglalkozásának fontos­ságát, a csapat játékstílusának kialakítását hangsúlyozza, spe­ciális foglalkozások keretében­. Portisch és Ribli vezet A beverwijki nemzetközi sakk­versenyen a magyar sakkozók folytatják jó szereplésüket. A nagymesterek csoportjában Por­­tisch Lajos legyőzte az exvilág­­bajnok Szmiszlovot, s most egye­dül áll az élen. Adorján döntetle­nül mérkőzött az amerikai Benkó­­vel. A harmadik forduló eredmé­nyei: Szavon (szovjet)—Donner (holland) döntetlen, Browne (auszt­rál) —Ljubojevics (jugoszláv) 1:0, Hort (csehszlovák) —Ivkov (jugo­szláv) 0:1, Adorján—Benkő (amerikai) döntetlen, Portisch — Szmiszlov (szovjet) 1:0, Pomar (spanyol)—Langeweg (holland) 1:0, Ree (holland) — Hartoch (hol­land) döntetlen. Az élcsoport állá­sa: Portisch 2.5, Adorján, Benkő, Ivkov 2—2, Browne, Timman, Ree, Donner, Szavon 1.5—1.5 pont. Jelentés érkezett a mestercso­portról is. Itt Ribli Zoltán képvi­seli a magyar színeket. A harma­dik fordulóban győzött a jugosz­láv Sahovics ellen, s most egy ponttal vezet. Az élcsoport állása: Ribli­c, Gereben (svájci), Cafferty (angol), Enklaar (holland), Hecht (NSZK-beli) 2—2 pont. Fegyelmez az Oroszlány Az Oroszlányi Bányász NB I B-s labdarúgócsapatának háza táján — úgy tűnik — nincs min­den rendjén. A vezetőségnek két játékost a fegyelmi bizottság elé kellett állítania. Czakler Je­nőtől, sportszerűtlen életmód­ja miatt, öt hónapra minden kedvezményt megvontak. Tom­­csányi, a másik fegyelmezetlen labdarúgó ügyében a napokban döntenek. Ő a munkahelyén kö­vetett el súlyos fegyelmi vét­séget. Ugyancsak Oroszlányban tör­tént. Fekete István, aki éve­ken át védte a bányászok ka­puját, bejelentette, hogy befe­jezi aktív pályafutását. A ter­vek szerint a jövőben az után­pótlás nevelésével foglalkozik. SÍKVIDÉKIEK A HEGYEKBEN összekötötték a kellemest a hasznossal a hajdúszoboszlói sportiskolások a téli szünet ideje alatt. Borbély Lajos és Somorjai László tanár vezetésével 8 leány és 12 fiú sítáborban töltötte a va­káció 8 napját. Igaz, a tábor szín­helyén, az újhutai hegyekben sem sok hó volt ami — kezdőkről lé­vén szó — kissé illúziórombolóan hatott. Mégis a tábor befejezése alkalmából rendezett versenyen három korosztályban, s nemek szerint megosztva éles küzdelem alakult ki az első helyezésekért. Végül a legalacsonyabb korosz­tályban Somorjai László, a közép­sőben Csiha András, a legfelső korosztályban pedig Klémán Fe­renc győzött. A lányoknál Nagy Katalin és Szabados Edit kezdte ,,bajnokaként a második félévet. NEM SIKERÜLT A FOLYTATÁS Az MJSZ gyorskorcsolyázó-ver­senyének még nem közölt ered­ményei : Férfiak. Felnőttek, 10.000 m: 1. Markó 48:54.7, 2. Hernádi 19:28.2, 3. Hódossy 19:37.6. összetettben: 1. Markó 204.055, 2. Hernádi 208.050, 3. Hódossy 209.830. Saroknyi helyen Olvasom havonta megjelenő színvo­nalas sportfolyóiratunk visszaemlékezéseit az el­múlt esztendőről. „Milyen voltál *71 ” — kérdezi a cikk írója és hónapról hó­napra rápillantást ad a ma­gyar sportolók legjobbjai­nak szereplésére. Összessé­gében élvezetes írás, hiszen jó feleleveníteni az eredmé­nyeket, tanulságos felidézni a sikertelenséget is. Sajnos, azonban a visszapillantás nem mentes a szélsőséges hangulathullámzásoktól sem. Olvashatjuk például, hogy súlyemelőink Limába és öt­tusázóink San Antonióba oroszlánokként érkeztek és szelíd, tűnődő bárányokként távoztak, a vezetőség pogy­­gyásza pedig egy gonddal teli nagy bátyú lett!? Kide­rül továbbá, hogy a bécsi vívóvilágbajnokság „jókor józanító zuhany” volt szá­munkra (Csak zárójelben: egy első, három második, két negyedik, négy ötödik és egy hatodik helyet, ösz­­szesen 38 pontot szerez­tünk, ami 12 év alatt a magyar vívók második leg­jobb teljesítménye). Lehetne még tallózni más vitatható következtetések között is. Mindenek felett legfurcsábbnak azonban az a megállapítás tűnik, amely a „Mi a boldogság mosta­nában?” kérdésre ad vá­laszt. Megtudhatjuk ugyan­is, hogy labdarúgó-váloga­tottunk eredményes szerep­lése azért fontos, mert „a Duna mellett tízmillió em­bert tesz boldoggá a győze­lem”. Nemcsak a számsze­rűséggel, hanem elsősorban a szemlélettel kell vitába szállni. Köztudott, hogy nem kevesen kísérik figye­lemmel legjobb sportolóink mérkőzéseit, versenyeit és sok százezren, olykor több millióan örülnek a ma­gyar sikereknek. Viszont ma már nemcsak a sport­siker teszi boldoggá az em­bereket — szerencsére! Volt ilyen időszak, de ez már a múlté. Szurkolunk az eredményes szereplésért, kívánjuk, hogy minél több győzelem koronázza leg­jobbjaink sportpályafutását , de hát tízmillió ember boldogsága nyilván nem et­től függ... Most, 1972-ben, az olim­pia évében különösen a nyugodt, szélsőségek nél­küli értékelések az ajánla­tosak, hogy mindent a ma­ga helyén és a maga szere­pének megfelelően tudjunk megítélni. E. Gy.

Next