Népsport, 1974. július (30. évfolyam, 153-178. szám)

1974-07-01 / 153. szám

XXX. 153. ♦ 1974. július 1._______________________________________________ KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSAINK JELENTIK A X. LABDARÚGÓ VB-RŐL T A FRA­NKFUR­TI ISSZS KÉPES LA­POK • Szombaton este nagyon jó sportműsort sugárzott a helyi televízió. Az összefoglaló alig egy órán át tartott, volt benne motorverseny, tenisz, evezés, sok-sok külföldi filmrészlet, és természetesen a világbajnokság ... A témák kiválasztása és megközelítése ötletes, már-már művészi volt. _ Nagyon tetszett például az a megoldás, amellyel az egyik program indult: megállítottak az utcán vagy tíz embert és meg­kérték, fütyülje, dúdolja vagy zümmögje el a világbajnokság­­ szignálját.. . Azt, amivel minden mérkőzést bevezetnek, azt, ami nap nap után hallható a tele­vízióban és rádióban — azaz, aminek ma már azonosulnia kel­­­­lett volna az emberekben , az eseménnyel. A fogalmazás fel­tételes módjával lényegében az­­ eredmény is érzékelhető. Mind-­­­össze ketten tudták elfogadha­tóan megismételni a dallamot, közöttük is az egyik egy jugo-­­­szláv vendégmunkás volt! A továbbiakban már ne köv­­­vessük a riporter fejtegetését,­­ csak a válaszokból summázha- ■ tó vélemény az érdekes: a vi-­­­lágbajnokság sokak számára iz­­­­galmas, jóval kevesebb ember­­ van megelégedve a színvonallal, s többen mondják azt, hogy egy­­egy érdekes mérkőzés, különösen­­ este, jó programnak ígérkezik,­­ de­­ körülbelül ennyi az egész!­­ A rendezők, a különböző bi­­­­zottságoknak a propagandistái­t mindmáig nem tudták ellen-­­­súlyozni a csapatok közepes, vagy legalábbis erősen ingadozó teljesítményét, sőt, a milliónyi­­ reklám még meg is bontja, szét is szórja a figyelmet. Ha az utca­­ falán teát isznak Beckenbauerék,­­ a boltokban csokoládét, nadrá-­­­got, fűnyírógépet, autógumit,­­ benzint és ki tudná még meg-­­ mondani, hogy mi mindent ajánlgatnak a nézőnek, akkor az ember érzéketlenné válik. Rá­juk sem néz, vagy rájuk néz és­­ azonnal kikapcsol... Ez az erőltetett reklámhadjá­rat most már lassan visszájára fordul. Valószínűleg oldásként vágtak be az adás végén a tele­víziósok is néhány percet a mexikói döntő éjszakájáról, az Insurgentesen hömpölygő, tán­coló, éneklő, magának lampio­nokkal világító önfeledt szur­kolók tízezreiről. Mennyire más hangulat volt,­a milyen kellemes, szép emlé­kek!. .. Lehet, hogy azóta nemcsak mi, hanem az egész világ öregedett négy évet?! • Frankfurtban, a Vera Hotel harmadik emeleti szobájában la­kik Száger György, az MLSZ edzőbizottságának titkára. A VB-re megfigyelőként kijött edzőkkel együtt neki is a tapasz­talatgyűjtés a feladata. Magne­tofonnal dolgozik: a játék, vagy a megfigyelt játékos minden mozdulatát, cselekményét sza­lagra diktálja, és aztán idehaza elő a stoppert, papírt és ceru­zát, következik a visszaolvasás.­­ Deyna most kapta a lab­dát, fut 15 métert vele, egy csel, összecsap a tízessel, nála marad a labda, ismét tíz­­méteres sprint, már a 16-os körül jár, r­á l­ö­v­i, alig megy mellé. A játék áll, Deyna k­o­­c­o­g visszafelé.. . Már a saját térfelén van. Kirúgás, Deyna fejel. Ellenfelé a labda, r­o­­h­a­n hátra, becsúszik, a labda rossz helyre kerül, Gör­gőn szerel. Átadás Deynához, csel... Fut, fejel, még mindig fu­t.. . Összecsapás, ápolják, újra fut. .. Száger elzárja a magnót és kinyitja az ablakot. Deynának­ a szalagon még harminc perce van, de Száger már kifáradt. Hallgatni is sok, mire képes, mire kell hogy képes le­­gyen manapság egy valóban hí­res futballista! • A stadionok lépcsőin, de az edzőtáborok sétányain is gyakran találkozunk a régi idők sztárjaival. Hogy mit csinál­nak? ... Pelé például saját ma­gának kétlábon járó emlékmű­ve. Kék-fehér csíkos, rolettcavá­­szonból­ készült nadrágjában, sö­tétbordó kabátjában reklámozza a Pepsi Cola ifjúsági futball­­programját. Egész nap érkezik, mosolyog, autogramot ad, aján­dékokat oszt, s­­ távozik. Igen, ez is program. Mert az auto­­gramvadászok gyűrűjéből való kimenekülést igen alaposan elő kell készíteni, hogy gyors le­gyen és határozott, s minél ke­vésbé sértse a hopponmaradot­­takat... Pelé a VB-ről is gyakran nyi­latkozik általában semmitmondó dolgokat. Csak nagyon ritkán lehet vele úgy szót váltani, hogy felengedjen és félretegye a kli­sémondatokat. A helyi újságok­ban megjelent összes­ nyilatkoza­tából kevesebbet tudhatunk meg, mint abból a beszélgetés­ből, amit nekünk sikerült vele folytatnunk. Uwe Seeler tévékommentátor. Rendszerint az NSZK váloga­tottját kíséri mérkőzésről mér­kőzésre. Óvatosan bírál, és ha csak egy szikrája mutatkozik a jónak, ő az egekig magasztal. Van egy szava: fantasztikus! Ezt képezi forgatja, és néha maga is mosolyog rajta, hogy mást, amolyan középfokú jelzőt seho­gyan sem tud kitalálni. Csak egy villanásnyi ideig láttuk az öreg Nilton Santost. Nelinhóval, a brazilok csapatá­ból az első mérkőzések után ki­került, s emiatt nyilván elkese­redett jobbhátvéddel sétált. Az öreg harcos húsz évvel ezelőtti divat szerint volt öltözve: széles karimájú kalap, térden alul érő, világon ballonkabát. Amikor el­bandukoltunk mellettük, éppen átölelte a bánatos utód vállát, úgy magyarázott neki valamit. Másnap olvastuk az újságban, hogy nézőként érkezett ide, az NSZK-ba, de Zagallo őt is fel­vette: ha ráér, nézzen ki hoz­zájuk, beszélgessen a meglehe­ssen rozzant önbizalommal ren­delkező játékosokkal. Persze, hogy volt ideje!. .. ” Ez a hír az egyik vasárnap reggeli újságban állt: „A svéd válogatott játékosai kitárták a szívüket a gyerekek előtt! Meg­sajnálták a kerítés túlsó olda­lán szorongó, meg-megázó, majd a kisütő naptól meg-megszára­­dó autogram vadász apróságokat, s egy órára kimentek közéjük. Százával osztogatták az aláírást, végül ellátták névjegyükkel a közeli iskolának a labdáját is. Azt a labdát, amelyet néhány nappal ezelőtt a gyerekei­ Hel­mut Schönnek, az NSZK szövet­ségi kapitányának küldtek el hasonló kérés kíséretében. A cso­mag azzal jött vissza, hogy az „Átvétel megtagadva!” Népszerű lengyelek ... A VB meglepetéscsapatát mindenütt üd­­­­vözlik, amerre csak autóbuszuk megjelenik (MTI Külföldi Képszolgálat) ..Két éve, az olimpia idején, négyezer újságíró, a világ sajtója dicsérte a nagyszerű munkalehető­ségeket, a szervezők ki­fogástalan munkáját. Az NSZK Labdarúgó Szövet­sége viszont jelenleg va­lósággal lejáratja nem­zetünket” — olvastuk a Kölnben megjelenő Sonn­­tag-Express hasábjain. A rendezés általunk ko­rábban említett fogyaté­kosságaira a hazaiak is egyre inkább felfigyel­nek. Különösen amióta Schön kapitány, a jugo­­szlávok elleni győztes mérkőzés után nem je­lent meg az edzőtáborban meghirdetett sajtóérte­kezleten. Először azt mondták, hogy rosszul ér­zi magát, később kiderült, hogy amíg az újságírókat váratta, addig az edzést vezette a szomszédos pá­lyán. Később azt jelen­tették be, hogy valóban beteg, vérkeringési zava­rai vannak. Ezzel kap­csolatban egyébként most már mindenki arról be­szél, hogy tulajdonképpen Beckenbauer a csapat iga­zi vezetője, és ő állítja össze az NSZK váloga­tottját. Schön kapitány mindenképpen alaposan lejáratta tekintélyét. Igaz, a rendezők is a sajtó nem éppen jó munkalehetősé­geivel, a meghirdetett és meg nem tartott sajtó­­értekezletekkel stb Ma már egyre több bírálatot lehet olvasni ezekről a dolgokról, és a menet közben kialakult hangu­latot talán az sem változ­tathatná meg, ha az NSZK esetleg megnyerné a világbajnokságot.­ ­ Ki lesz a szupersztár? A világbajnokság a válogatott csapatok erőpróbája, de ezen belül a játékosok is versenyeznek egymással a „Jó hírért, névért..Erőfeszítéseikre felfigyel a közvélemény, így­ került 1966-ban a világ érdeklődésének középpontjába . Beckenbauer, Bobby Charlton és Eusebio, Mexikóban pedig Petét és Maltert fogadták el a sztárok sztárjaként. Ezen a világbajnokságon még hátravan a hajrá, az összes esetleges meglepetéseivel és remélt izgalmaival. A tippelés azonban ettől függetlenül már javában folyik. Mi itt levők javasoljuk, kísérjék figyelemmel az edzők szava­zását, mert aki tőlük a torna végén a legtöbb jó helyezési számot kapja, alighanem elfogadható a VB ’74 csillagának. Ők csak tudják! íme tehát azoknak a szakembereknek a listája, akiknek a csapata már „kiszállt” a versenyből.­­ Bale Basics (Ausztrália): 1. Cruyff (holland), 2. Obiak (jugoszláv), 3. Beckenbauer (NSZK-beli), 4. Deyna (lengyel), 5. Mazzola (olasz), 6. Hoeness (NSZK-beli). Hriszto Mladenov (Bulgária): 1. Cruyff, 2. Beckenbauer, 3. Jairzinho (brazil), 4. Neeskens (holland), 5. Deyna, 6. Hoeness. Luis Alamos (Chile): 1. Cruyff, 2. Figueroa (chilei), 3. Beckenbauer, 4. Babington (argentin), 5. Dzsajics (jugoszláv), 6. Bremner (skót). Antony Tassi (Haiti): 1. Pereira (brazil), 2. Francilson (haiti), 3. Hoeness, 4. Cruyff, 5. Gorgon (lengyel), 6. Figu­eroa. Roberto Porta (Uruguay): 1. Beckenbauer, 2. Overath (NSZK-beli), 3. Bremner, 4. Cruyff, 5. Bonev (bolgár), 6. Bajevics (jugoszláv). Ranko Vidinics (Zaire): 1. Cruyff, 2. Dzsajics, 3. Be­ckenbauer, 4. Hoeness, 5. Dayna, 6. Bajevics. Willy Ormond (Skócia): 1. Deyna, 2. Pereira, 3. Cruyff, 4. Babington, 5. Beckenbauer, 6. Hoeness. Feruccio Valcareggi (Olaszország): 1. Cruyff, 2. Obiak, 3. Overath, 4. Deyna, 5. Lato (lengyel), 6. Beckenbauer. A világbajnokság utolsó mérkőzése után a Népsportban visszatérünk a ma még versenyben levők szavazatára is! 1­­4 TRÓNKÖVETELŐK Az ARD, az NSZK első szá­mú televíziós adásának VB-stú­­diója még a nyitány előtt össze­­álította a világválogatottat. A se­lejtezőkben nyújtott teljesítmé­nyeket, a nemzetek közötti mér­kőzéseken látottakat vették ala­pul. A nevek alapján vállakoz­tak erre az alapjában véve min­dig érdekes, de kockázatos já­tékra. Maguk is tudták, hogy a VB befejezéséig nagyon kevesen őrzik meg helyüket ebben a csa­patban, hiszen az együttes for­dulóról fordulóra változik. Az újabb jelöltek hatalmas portréi alatt ott sorakoznak a stúdióban a képzeletbeli kispadon. A VB előtt összeállított válo­gatottból már csak Beckenbauer és Cruyff őrzi a helyét. A teljességre való törekvés igénye nélkül­­szeretnénk most néhány olyan fiatalabb, ezen a világbajnokságon igazán befu­tott labdarúgóra irányítani ked­ves olvasóink figyelmét, akikkel még a képernyőn is találkoznak.­­ (Hansa Rostock,­­ Gerd Kische 11951. p. 23, 16------------------------ szoros váloga­tott.) Lényegében csak a VB előtti utolsó időszakban, a lip­csei Britsche formahanyatlása miatt lett az NDK csapatának jobbhátvédje. Képességeiről ed­digi ellenfelei tudnának leg­jobban beszélni. Flohe és Dir­re­l életét egyaránt megkeserí­tette. Szorosan őrizte őket, biz­tosan szerelt, utána jól indított, vagy saját maga indult. A VB egyik leggyorsabb játékosa, 11 másodperc alatt futja a 100 mé­tert, így a támadásokban is részt vesz. „Beadásainak még pontosabbaknak kellene lenni és lövéseinek erején, irányzékán is akad javítanivaló” — mondta róla Georg Buschner. De a ke­ménykötésű Kische, aki tavasz­­szal még csak a 23 éven aluliak csapatában játszott, ma a VB legjobb hátvédei közé tarto­zik. . -- ■ Split, Branko Oblak 1947. v. 25. 30---------------------- ( szoros váloga­tott). A nyitó mérkőzésen, a vi­lágbajnoki címet védő brazilok ellen adta le a névjegyét. Az­óta tucatnyi profi klubtól ka­pott előnyös ajánlatokat. A já­tékbörzén csaknem licitálnak a jugoszláv bajnokcsapat játék­mesterének aláírásáért. Mindez nem véletlen, mert az egyéb­ként alacsony termetű, alig 170 cm magas középpályás a kor­szerű labdarúgó típusának meg­testesítője.* Kiválóan fog em­bert, szeret, segít a védelemnek. Ha csapata megszerzi­­ a labdát, fut, helyezkedik, s általában részt vesz a támadások indításá­ban, sőt a befejezéseknél is. Tá­volról küldött, nagy erejű lövé­seitől rettegnek a kapusok. A brazilok ellen Rivelino kikapcso­lásával, a skótok ellen a Brem­­nerrel vívott párharcával irat­kozott fel a nagyok közé. (Borussia Mön-Rainer Bonhof­chengladbach. _______________ 1952. XIII. 29., 5-szörös válogatott). Csaknem hihetetlen, hogy Weisweiler pro­fesszor egyik kedvenc, fiatal ta­nítványa ötödik válogatottbeli szereplésekor számára szokatlan szerepkörben képes volt magá­val ragadni az NSZK válogatott­ját nagyszerű lendületével. Pe­dig így történt a múlt szerdán, Düsseldorfban, az NSZK—Jugo­szlávia mérkőzésen. Schön, a közvélemény óhajának engedve, változtatott az összeállításon és a középpályás Bonhofra esett a választása, aki pedig a Mönchen­­gladbachban beállást játszik. A 180 cm magas, erőtől duzzadó, sző­ke futballista azonban nem ijedt meg a feladattól. Olyan lendület­tel száguldozott a pályán, hogy társai is kénytelenek voltak na­gyobb sebességre kapcsolni. Nemcsak gyorsaságban, hanem keménységben, harci kedvben is felülmúlta a jugoszlávokat. Min­denütt ott volt, ahol kellett, s legfeljebb azt vethetik szemére, hogy csapata első nagy helyze­tét az első percekben elügyetlen­­kedte. Példája kiválóan igazolja, hogy a mai labdarúgásban a mindent magával ragadó lendü­let és harci kedv hasznosabb a finomkodó technikánál. (Ajax Amster-Johnny Rep­ham, 1951. xi. ---------------------- 25.). A 16-os számú narancssárga mez fiatal tulajdonosa idestova egy éve, Cruyff távozása után kapott ál­landó helyet az Ajax csapatá­ban, ahol jó néhány alkalom­mal, többek között a tavalyi Mi­lán elleni szuperkupadöntőn is nagyszerűen játszott. A váloga­tottban csak most tavasszal, Mi­chels kapitánytól kapott bizal­mat — nem érdemtelenül. A VB vérbeli szélsőinek egyike. Nagy erénye a pompás helyzetfelisme­rés. Ennek révén szinte tökéle­tesen vált társaival, s felfutásaik esetén mindig időben húzódik befelé, hogy ezzel szabad folyo­sót nyisson. Gyorsasága, lövő­­ereje tiszteletet parancsol. Az argentinok elleni gólját, amikor Cruyff balról ívelte be a labdát, s Rapp a védők gyűrűjéből ki­emelkedve, a sarokba fejelt , tanítani lehetne. De klubhűsé­géért is elismerést érdemel. A csábító ajánlatoknak ellenállva, újabb hároméves szerződést írt alá az Ajax csapatához. ♦ * Vasárnap lezárták az argentin—brazil határt. A hatóságok ezzel akarják elkerülni, hogy a két dél-amerikai vetélytárs rang­adója után a győztes válogatott szurkolói ne mehessenek át ünne­pelni, s természetesen „zrikálni” a vesztes ország területére! Ezzel az intézkedéssel egyrészt több ezer pofontól kímélik meg a heves vérmérsékletű szurkolókat és egy sor kellemetlenségtől a rend őreit. ♦ Watzlich hazament. Pontosabban: hazaszállították. Az NDK válogatott labdarúgója a brazilok elleni mérkőzésén megsérült, vérömleny keletkezett a lábán, s ez a vártnál lassabban gyógyul. Emiatt szombaton délutántól az egyik berlini, kórházban gyógy­kezelik. ♦ Ilvius Michels, a hollandok kapitánya ismét repült. Immár negyedszer utazott Spanyolországba, hogy eligazítsa spanyol „gye­rekeit”, a Barcelona legénységét a kupadöntőn. Aztán gyorsan térült-f­ordult, s különgépén jött is vissza. Távolléte alatt — mint mindig — Cruyff látja el a kapitányi teendőket. ♦ „Rettenetes dolog a lelátóról tehetetlenül nézni a többiek já­tékát ...” — panaszkodott Drágán Holcer, a jugoszlávok 28 éves beállósa. A játékos az utolsó előkészületi mérkőzések egyikén súlyos izomszakadást szenvedett, s így csak mint szurkoló van jelen a VB-n. Hogy mennyivel idegesítőbb szurkolni, mint fut­­­ballozni, arra az élő bizonyíték: szegény Drágán az­ NSZK elleni, düsseldorfi mérkőzés után idegességében karambolozott és össze­törte a kocsiját. ..Korábban mindenki utálta őket, mert lépten-nyomon össze­tévesztették a támaszkodó lábakat a labdával. Ma már szinte rá­juk sem lehet ismerni, ugyanis végre a játékkal törődnek.” A fentieket Pelé mondta, nagy ellenlábasukról, az argenti­nokról.­­ ..A holland válogatott nagyszerű csapat, de majd ellenünk, a brazilok ellen megmutathatják, hogy mit is tudnak valójában. Ami Cruyffot illeti, tényleg ő a VB legjobb labdarúgója. Legalábbis egyelőre. Ellenünk ugyanis aligha bizonyíthatja mind­ezt, mivel egyszerűen ki fogják kapcsolni a játékból. Ezen a világbajnokságon a döntőt Brazília és az NSZK vívja majd.” A fentieket is a fekete gyöngyszem, Pelé jelentette ki, s ebből kiderül, hogy találó a közmondás: „Minden szentnek maga felé hajlik a keze.” Az ARD, az NSZK televíziója a hírek szerint csak az utolsó pillanatban dönti el, melyik riporter közvetíti a VB döntőjét. Néhány lap olvasói körében szavazást szervez, hogy ezzel is befo­lyásolják az illetékesek döntését. ♦ A brazil szövetség emeli a győzelmi prémiumot. Egyrészt, mert most már reálisan tudja értékelni az erőviszonyokat, az „ászok”, az NSZK, a holland és a lengyel csapat játékát, más­részt, mert eddig még a legjobb indulattal sem lehetett ráfogni a brazilokra, hogy imponálóan győztek volna le valakit. A hír után nagy kérdőjelet rajzolt a nemzetközi sajtó, így jobban megy majd?... NÉPSPORT 3

Next