Népsport, 1974. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1974-12-01 / 282. szám

2 NÉPSPORT XXX. 282. ♦ 1974. december 1. LABDARÚGÁS _________ CSAPÓ ÉS FEHÉRVÁRI A VÁLOGATOTT Hét játékost ad az U- Dóassa Moór Ede szakvezető a szom­bat délutáni NB I-es mérkőzé­sek után kijelölte a Svájc­ elle­ni labdarúgó-válogatott keretet. Annek érdekessége, hogy a je­löltek között­ ismét van újonc, mégpedig kettő: a tatabányai Csapó Károly, aki néhány hó­nappal ezelőtt Sopronból került a Tatabányai Bányászhoz és az A-válogatotton keresztül elju­tott az A-keretig (.­), valamint a Bp. Honvéd fiatalja, Fehér­vári János. Visszakerült a keretbe az új­pesti Szigethi és hosszú idő után Dunai Ede, valamint a felépült Horváth József is. Nincs viszont a keretben Bálint László, a Ferencváros játékosa, akit Várnában kiállítottak, s emiatt a2 MLSZ egy válogatott mérkőzéstől eltiltotta. Mucha neve is hiányzik, a beállós sé­rülés miatt ne­m lehet ott Szol­nokon. ■» A 16-os válogatott keret Ka­pusok: Mészáros ( Vasas), Szi­gethi (­ Dózsa). Hátvédek: Török (Vasas), Nagy III (Vi­deoton), Horváth (U. Dózsa), Tóth I. (PMSC). Középpályá­sok: Halmosi (Haladás VSE), Dunai III (U. Dózsa), Be­ne (U. Dózsa), Tóth A. (U. Dózsa), Csapó (Tatabányai Bányász). Csatárok: Fazekas (U. Dózsa), Kiss T. (MTK), Máté (Ferenc­város), Nagy (Ü. Dózsa), Fehér­vári (Bp. Honvéd). A keretbe az Újpesti Dózsa adta a leg­több játékost, hetet. A válogatottjelöltek vasárnap délután találkoznak az MLSZ- ban — Csapó Diósgyőrből uta­zik Szolnokra —, és 16 órakor társasgépkocsival indulnak a ta­lálkozó színhelyére. Hétfőn két, kedden pedig egy edzés tesz. Olimpiai selejtező előtt... Moór: Bulgária nehéz ellenfél! A bolgár labdarúgó-válogatot­tal nemcsak barátságos mérkő­zésen találkoztunk az­­ elmúlt években, évtizedekben, hanem tétmérkőzéseken is. Emlékezetes csatát vívtunk ellenük a leg­utóbbi Európa-bajnoki selejte­ző mérkőző sorozatban, 1966- ban a világbajnokság csoport­találkozóin és 1968-ban ők vol­tak ellenfeleink Mexikóváros­ban, az olimpiai döntőben. És most, az 1976-os olimpiai selejtezők során újra velük ke­rülünk szembe. Amióta ismert a csoportbeosz­tás, sok szó esik szakemberek, játékosok és szurkolók között is a várható esélyekről. Moór Ede szövetségi edző vé­leménye: — Bizony nem örültem, ami­kor megtudtam a csoportbeosz­tást. Mind a négy csapat jelen­tős tudást képvisel csoportunk­ban, különösképpen Bulgária. Már a legutóbb Várnában leját­szott talákozó is bizonyította, hogy az újonnan alakuló bolgár válogatott nagyon készül a jövő erőpróbáira. Közismert, hogy a bolgárok kemény, harcos, gyors labdarúgást játszanak. An­nak mindenesetre örülök, hogy az első mérkőzés Bulgáriában lesz. Alaposan fel kell készül­nünk. A magyar labdarúgás jobb, mint a bolgár, és szinte biztosra is veszem, hogy a ma­gyar olimpiai válogatott siker­rel állja meg a helyét. A mexikóvárosi olimpia dön­tőjében játszott és aranyérmet nyert játékosok közül kettőt szintén megkérdeztünk az esé­lyekről. Dunai II Antal: — Meglepődve olvastam a csoportbeosztást, s érthetetlen­nek tartom, hogy a háromszo­ros olimpiai bajnok Magyar­­országnak előselejtezőt kell ját­szania, míg a kiemelt csapat Törökország! Éppen úgy furcsa az is, hogy az első csoportban Izland a kiemelt, s Jugoszlá­viának és a Szovjetuniósnak elő­selejtezőt kell vívnia. Nekünk tehát két mérkőzéssel többet kell játszani, mint Törökországnak, és ezt abból a szempontból sze­rencsének tartom, hogy össze­­kovácsolódhat olimpiai csapa­ttunk, amely­­ majd Montrealban az olimpiai bajnoki cím vissza­szerzéséért léphet pályára, mert biztos vagyok abban, hogy ki­harcoljuk a továbbjutást. Fazekas László 6: — Az esély a továbbjutásra 90 százalék a javunkra, s 10 százalék a bolgároké ... Nem­csak klub-, hanem válogatott szinten is jobbak vagyunk! Azoknak a játékosoknak, akik majd az előselejtező mérkőzé­sen szerepelnek, azt tanácso­lom: eszükbe se jusson, hogy kieshetünk. .Ha egészséges ön­bizalommal lépnek pályára Bul­gáriában, ott leszünk Montreal­ban. • B­é­késssceba—ZTE 0:9 Békéscsaba, 12 000 néző. Vezette: Szávó (*), (Alföldi, Pádár). Békéscsaba: Tasnádi 6 — Kerekes 7 — Paróczai 6, Vágási 8, Dobó 6, Erőss 5 — Zielbauer 5, Dávid 5 — Németh 6, Jogács 5, Királyvári 6. Edző: Babolcsay György. ZTE: Bolemányi 6 — Molnár 5, Mihalecz 7, Ambrus 7, Filó 6 — Kocsis I 7, Józsi 5, Antoni 5, Tóth 6 — Bogáti 5, Soós 5. Edző: Szőcs János. Csere: Ambrus helyett Kelemen (—) a 60. percben. Királyvári helyett Bánáti (—) és Zielbauer helyett Pásztor (—), mindkettő a 64. percben. Szögletarány: 7:1 (2:1) a Békéscsaba javára. Gyors zalaegerszegi támadás vezette be a mérkőzést. A 2. percben Soós becsapta Paró­­czait, beadott, Kocsis I. kapás­ból lőtt, Tasnádi szögletre te­­nyerelte a labdát. Változatos mezőnyjáték után a 23. percben Királyvári indította Némethet a jobb szélen. A csatár egy csel­lel becsapta Filót, a középen kiugró Pogácsot indította, de előle a kapujából messzire ki­futó Bolemányi az oldalvonalon túlra rúgta a labdát. Nem sok­kal később Németh a kapunak háttal állva levette a labdát, fordulásból lőtt. A védők szög­letre mentettek. A beívelés a zalaegerszegi kapus zsákmánya lett. A 27. percben Kocsis I. a jobb szélről ívelt be szabadrú­gást. Kerekes röviden fejelte ki a labdát, pontosan a 16-oson álló Soós elé. A csatár patto­gós, erős lövését bravúrral há­rította Tasnádi. Két perccel ké­sőbb Németh a jobbösszekötő helyén kiugrott, már a 16-oson belül járt, amikor Michalecz buktatta. A játékvezető sípja néma maradt! A 42. percben egy előrevágott labdával újra Németh tört ki, ismét a 16- oson belül járt, s már a kifu­tó és vetődő Bolemányi mellett is elvezette a labdát, a kapus ekkor elhúzta a csatár lábát. A labda az alapvonalon túlra, gurult. A játékvezető kirúgást ítélt­. A félidő utolsó per­cében Michalecz hatalmas ere­jű szabadrúgását tette ártalmat­lanná , gyors vetődéssel a békés­csabai kapuvédő.­­A két csapat füttykoncert közepette vonult az öltözőbe a félidő végén. A nézőknek nem tetszett egyrészt a pél­dátlanul sok szabálytalan­ság, másrészt pedig, hogy a játékvezető két esetben is vitathatatlan 11-estől fosz­totta meg a hazai csapatot. El kell ismerni: mindkétszer a nézőknek volt igazuk.) SZÜNET UTÁN Zielbauer ívelt szabadrúgást a kapu elé. A balösszekötő he­lyén Vágási a védők gyűrűjé­ben is megszerezte a labdát, de nem kapura küldte, hanem a jobbösszekötő helyére érkező Németh elé „bólintott”. .Németh azonban Pogácstól zavarva 5 méterről nem talált be az üre­sen maradt kapuba. . Az 58. percben gyors zala­egerszegi támadás futott a jobb oldalon. Soós átadása után Ko­csis­­ középre verekedte magát, 16 méterről lőtt, Tasnádi azon­ban könnyedén védett. A 65. percben Vágási a felezővonal táján Bogátival szemben sza­bálytalankodott. A szabadrúgás nyomán zalaegerszegi lábakon vándorolt a labda, végül Dobó felszabadította a Békéscsaba kapuját. A 72. percben Tóth nyesett szabadrúgását a kapu sarkából Kerekes fejelte ki. Öt perccel később a felezővo­nalnál Bogáti és Paróczai har­colt a labdáért. Mindketten a földre estek, a labda az oldal­vonalra pattant. Ekkor a bé­késcsabai hátvéd belerúgott el­lenfelébe. A játékvezető bedo­bással hozatta játékba a labdát. A hajrá bővelkedett izgal­makban. Több veszélyes békés­csabai szöv­­etrúgást hárítottak a vendégvédők. A 80. percben egy előrevágott labdát a söp­­rögető Kerekes maga mögé en­gedett, számítva arra, hogy Tasnádi, kilépve kapujából, megfogta. A kaini védő azonban állva maradt közben Kelemen a két békéscsabai játékos között utat törve magának, gólhelyzet­be került. Ekkor Kerekes lát­­ványos ollózással az utolsó pil­lanatban megmentette kapuját a góltól. Néhány perccel a befe­jezés előtt szabadrúgáshoz ju­tott a Békéscsaba a zalaeger­szegi 16-os bal sarkánál. Erős, ravaszul ívelt labdája az oldal­hálóban kötött ki. Küzdelem volt a javából! A 90 perc során­­ a két ka­pus kivételével egyetlen já­tékos sem állt meg szin­te másodpercekre sem. Ál­landó volt a mozgás, a fu­tás a nagy harc a pályán. Mintha az életükért vagy legalábbis a bentmaradásu­­kért küzdöttek volna a csa­patok, olyan szikrázó volt a légkör, olyan parázs a han­gulat. Igaz, ebbe a nagy akarásba, a küzdelembe a kelleténél jóval több sza­bálytalanság — jó néhány­szor kifejezetten durva, em­berre menőe­n is becsúszott. A Békéscsaba végigtámadta a találkozót, a 90 percből mintegy 80-at a vendégek térfelén töltött. A ZTE vé­delme azonban, feledtetve hetek óta tartó ,,gólképessé­­gét”, ezúttal kitűnően állt a lábán. A Békéscsaba védelméből a söprögető Kerekes játéka emelkedett ki, többször nehéz helyzetben mentett. A többiek megfeleltek. Középpá­lyán Zielbauer és Dávid — bár erre sok lehetőségük volt — a támadásokat alig-alig segítette és nem vállalkoztak átlövésekre sem. A csatársor mindhárom tagja nagy­ harcot vívott a zala­egerszegi védőfallal, bár gólt ez­úttal nem tudtak rúgni, bátran, keményen játszottak. A ZTE kapujában Bolemányi megbíz­hatóan védett. A védelem vala­mennyi tagjára nagy nyomás há­rult a kilencven perc során. Mihalecz és Ambrus teljesítmé­nye különösen dicséretes, a le­vegőben korlátlan urak voltak, de a talajon is nehéz volt át­játszani őket. A középpályán Kocsis­­ nyújtotta a legtöbb teljesítményt, a védekezésből és a támadásból egyaránt kivette a részét, a pálya szinte minden pontján feltűnt, ő vállalkozott a legtöbbet lövésre is. A csatá­rok trvámoli'’isnul látszottak. Babolcsay György: A védeke­zésre nagy gondot fordító ven­dégek ellen fölényünket nem tudtuk gólokra váltani. Németh elhúgásáért 11-es járt volna. Szőcs János: Küzdelmes mér­kőzés., A helyzetek alapján győ­zelmet érdem ."Mink volna. Lakat T. Károly Machalek István Csepel—Vasas 4:0­­2:01 Csepel, 4000 néző. Vezette: Palotai (****), (Sándor, Tamás). Csepel: Hajdú 0 — Vellai 6, Ruzsinszki 6, Wéber 6, Hunyadi 6 — Godán 6, Varga 7, Gulyás 7 — Karalyus 7, Csordás 7, Szurgent 8. Edző: Thomann Antal. Vasas: Mészáros 5 — Katn­­a­is 5, Lakinger 5, Vidáts 5, Kántor 1 — Török 6, Kő 5, Kovács 5 — Müller 6, Izsó 4— Gass 5. Edz­ő: Ji­­lovszky Rudolf. Csere: Izsó helyett Pólyák (6) a szünetben, Kű helyett Vida (—) a 63. percben, Csordás helyett Ozsváth (—) a 71. percben, Wé­ber helyett Sándor (—) a 73. percben. Góllövő: Csordás a 18. percben. Szúr gént a 37. percben, Szur­gent a 49. percben, Sándor a 86. percben. Kiállítva: Kántor az 54. percben. Szögletarány: 6:3 (4:1) a Vasas javára. Az első formás támadást a Vasas vezette, Vidáts átadásá­val Müller elfutott, beadott, de Vellai mentett Izsó elől. Ké­sőbb az előretörő Török lövése nyomán a labda alig kerülte­­ a jobb alsó sarkot. A 13. percben Szurgent remek hely­zetbe hozta Karalyost. ■ A jobb­szélső k­özépen kicselezte a ki­futó Mészárost, aztán 12 m-ről a jobb sarokba helyezte a lab­dát, de a berohanó Kántor a gólvonalról kivágta. A 16. percben Karalyos el­ment Kántor­­mellett, a 16-os oldalvonalának közeléből ügye­sen beívelt, és Csordás 7 m-ről felhőfejessel úgy küldte kapu­ra a labdát, hogy az a jobb oldali léc belső lapjáról pattant a hálóba. 1:0 Csordás labdáj­ával Szurgent megugrott, de Kántor beérte. A 66. percben Kovács szabadrú­gása után Vidáts fejelt kapu­ra, a labda a földről felpattant, a léc alá tartott, de Hajdú szög­letre tolta. .A 37. percben egy jobb ol­dali csepeli támadás végén Go­dán kapura lőtt, tömörülés ke­letkezett, Vidátsról felpattant, a labda, s Szurgent, 7 m-ről, ha­nyatt vetődve, ollózva a bal sa­rokba küldte. 2:0 SZÜNET UTÁN meglehetősen hamar a 49 perc­ben újabb gólt ért el a Csepel. A Vasas védelme megingott, el­méláztak a hátvédek, s így Gulyás jó helyzetbe hozhatta Szurgentet, aki a balösszekötő helyéről, 6 m-ről a jobb sarok­ba vágta a labdát. 3:0 Az 54. percben Kántort a já­tékvezető kiállította, s hogy mi­ért, azt Palotai így mondta el: „Kántor kapukirúgás alkalmá­val felém fordulva gúnyosan tapsolt, s miután már előzőleg is figyelmeztettem, el kellett hunynia a pályát.” Kántor helyére Kovács húzó­dott hátra balhátvédnek. La­kinger kapott figyelmeztetést, Csordással szemben elkövetett szabálytalansága miatt. , Török beadását húzta le Hajdú. Csor­dás sérülés miatt a pálya el­hagyására kényszerült. A Vasas tíz emberrel jó fölényben ját­szott. Ozsváth­ nyomban becse­rélése után gólt lőhetett volna, a 72. percben ugyanis Szur­gent eléje tálalta a labdát, de az apró termetű csatár 8 m-ről a karnisba lőtte. A 86. percben Karalyos ro­hant el a jobb szélen, beadá­sába Ozsváth is beleért, s az előrehúzódó Sándor rácsapott a labdára, és közelről a léc alá emelte. 4:0 ★ ★ ★ Bizonyára sokakat meglep a Csepel nagyarányú győ­zelme. Akik azonban ott voltak a nézőtéren, azokat kevésbé. A két csapat kö­zött ugyanis ezen a napon jelentős különbség mutatko­zott­ a Csepel javára, ami aztán az eredményben is megnyilvánult. A hazai csa­pat kitűnő formában, nagy lelkesedéssel játszott, ügye­sen védekezett, mert a lab­da elvesztése után min­denki hátrarohant, de nem maradtak el a formás tá­madásvezetések sem. Ezek közül néhány szép góllal fejeződött be. Jó volt a csa­patrészek közötti kapcsolat, mozgékony, egységes volt az egész csapatjáték. A Vasas védőjátékában nem volt elég szervezettség, a mérsé­kelten játszó középpályások nem tudták megfelelően se­gíteni a támadójátékot, amely nélkülözte a lendü­letet az átütőerőt. Említést érdemel, hogy a Vasas akkor játszott jól egy félórán át, amikor Kántor kiállítása miatt tíz főre olvadt. A Csepel közvetlen védelmének tagjai megbízhatóan játszottak, nem volt nehéz dolguk. A középpá­lyán Varga és Gulyás mozgat­ta a csapatot, sokat futottak, jó labdákat adtak. Karalyos gyak­ran rohamozott és ügyes cse­lek után sikerültek beadásai is. Az erőteljes Csordásnak min­den megmozdulása gólveszélyt jelentett. Szurgent volt a me­zőny legjobbja, erőszakosan küzdött, kitűnő labdákat adott,­­ s két gólja közül az első lát­ványos volt. A Vasasban Mészáros nem tehet a vereség­ről. A hátvédek gyakran kap­kodtak, a középpályások közül úgy, ahogy Török játszott el­fogadhatóan, Müller pedig ak­kor tűnt ki, amikor alkalman­ként visszahúzódott a középpá­lyára, főleg szünet után. Pályák mozgékonyságával, akarásával jó benyomást keltett. Thomann Antal: Nagyon örü­lök a nagyarányú győzelem­nek, amelyet a csapat okos, csupa szív játékkal ért el. Illovszky Rudolf­: A Csepel megérdemelten győzött, de a gólarány túlzott. Németh Gyula Ferencváros—VAU így elér­­és 3:0(1:0) Üllői út, 10 006 néző. Vezette: Szilvási (***). (Alberti, Eger­­vári).­­ Ferencváros: Géczi 0 — Martos 6, Bálint 6, Rab 6, Megyesi 6 — Nyilasi 6, Takács 5, Magyar 6 — Pusztai 6, Branikovits 7, Máté 5. Edző: Dalnoki Jenő. VM Egyetértés: Lengyel 6 — Aspirány 5, Józsa 5, Komárom­y 4, Szigeti 4 — Bódi 5, Ulmann 5, Kanász 6 — Takács 6, Szuromi 5, Berecz 4. Edző: Keszthelyi Mihály. Csere: Nyilasi helyett Szabó (6) a 38. percben, Berecz helyett Selenka (—) a 77. percben, Takács helyett Bodnár (—) a 81. perc­ben, Magyar­ helyett Kelemen (—) a 87. percben. Góllövő:­­Pusztai a 45. percben, Szabó a 66. percben, Braniko­­vits a 88. percben. Szögletarány: 8:2 (4:2) a Ferencváros javára. Nem volt túl nagy iramú a mérkőzés. Lassacskán nagy fö­lénybe került a Ferencváros. A 12. percben Magyar­ elől Len­gyel vetődve csípte el a labdát, majd Rab bombája zúgott el a bal felső sarok mellett. A 19. percben Nyilasi fejesét, majd két perc múlva Pusztai 13 méte­res bal lábas lövését védte az Egyetértés kapusa. A 25. perc­ben Pusztai hibázott jó helyzet­ben, majd egy perc múlva Ma­gyar 17 méteres bombáját Len­ivel bravúrral ütötte szögletre. Ügyes ferencvárosi akciók akad­tak el egy-egy felesleges cselen, vagy pontatlan utolsó átadáson. A 36. percben Nyilasi az ötös­nél előrevetődve akart kapura fejelni és a menteni akaró Ka­nász arcon rúgta. Nyilasit letá­mogatták a pályáról, helyére Branikovits húzódott vissza. A 45. percben Szabó jó lab­dát adott előre Pusztainak, a ferencvárosi szélső Komáromy és Szigeti között középre vitte a labdát, , majd a közben kifutó Lennyei mellett 15 méterről a hálóba lőtt. 1:0 A MÁSODIK FÉLIDŐ első percei lendületes ferencvá­rosi­ rohamokat és a durvaság határát elérő Egyetértés-szerelé­si kísérleteket hoztak. Már a 47. percben Pusztait kellett ápol­ni az oldalvonal mellett. A 48. percben Takács már Lengyelen te átcselezte magát, közben egyensúlyát vesztette és így es­tében csak gyengén találta el a labdát, Józsa pedig mentett. Szigetit, majd Aspirányt kellett figyelmeztetnie Szilvási játék­vezetőnek durvaságaikért. Az 56. percben Bódi lőtt fölé, majd a 60. percben Szuromi lövését védte Géczi. A 61. percben köz­vetett szabadrúgás után Brani­kovits futtából csak kevéssel bombázott, a jobb alsó sarok mellé. . A 66. percben K­omáromy 22 méterről pontatlanul játszott, vissza Józsához. Szabó elcsírte a labdát, kapura tört és a ki­mozduló Lengyel mellett jobb­ról, 12 méterről, a hálóba bom­bázott. 2:0 A 70. percben a vendégcsapat időhúzásáért egyperces hosszab­bítást jelzett a játékvezető, majd a 73. percben­­ Ulmannt, a 79. percben pedig az Egyetértés Ta­kácsát figyelmeztette Szilvást. Rögtön ezután Takács újabb durva belemenésének lehettünk szemtanúi, amelyet azonban mindössze szabadrúgással bün­tetett a bíró.­­A hosszú időn át kifejezetten jól bíráskodó Szil­­vási nem torolta meg ebben az időszakban az Egyetértés durva, tisztátalan játékát. Takácsot például végül is Keszthelyi ed­ző hívta le a pályáról.) A 83. percben Magyar lövése kerülte el a kaput, majd egy összecsapás­nál a középpályás görcs miatt lebicegett a pályáról. A 88. percben Branikovits­­17 méterről nagy erővel rúgta meg a labdát és az a kapuban kötött ki. 3A ★ ★ ★ Különösen az első ffél­­időben — eléggé mérsékelt volt az iram. A Ferencváros sokmozgásos csapatjátéka láttán szinte biztos volt, hogy csak idő kérdése, mi­kor szerzi meg az első gólt. A sok felesleges cselezgető®, a nem eléggé pontos átadá­sok, a kelleténél több ado­gatás azonban meglehetősen kitolta az első gól megszer­zésének idejét. Igaz, a já­téknak ebben a szakaszában az Egyetértés is ügyesen, rugalmasan védekezett és már a középső harmadban igyekezett megszűrni a zöld­fehér rohamokat. Érthetet­len, hogy a második 45 perc­ben miért játszott annyira tisztátalanul a vendégcsapat és nem kevésbé érthetetlen az sem, hogy a játékvezető — kiállítással is — miért nem vetett gátat ennek a játékmodornak. A Ferencváros védelme nemcsak a szórványos Egyetértés-támadásokat verte vissza biztosan, hanem a táma­dásokban is tudott segíteni. Rab egészen ügyesen játszott, jól őrizte Szuromit. A középpályá­sok közül Nyilasi veszélyes volt, Takács a szokottnál gyengébbet nyújtott. Magyar teljesítménye pedig jobb lehetett volna, ha ke­vesebbet cselezget. Pusztai fon­tos gólt szerzett, de egész sor helyzetet is kihagyott. Braniko­­vitstól nagyon szép m megoldáso­­­­kat láthattunk. A VM Egyetértés kapujában Lengyel a gólokról nem tehet. Néhány esetben jól avatkozott közbe. A védők vál­takozó sikerrel állták a roha­mokat, Komáromy és Szigeti nem tudta tartani emberét. A középpályások közül Kanászt említhetjük lelkes játékáért. Takács teljesítménye addig volt jó, amíg nem a rúgdalódzásra összpontosított. Dalnoki Jenő: Egy nagyon jól és keményen védekező Egyet­értést sikerült legyőznünk. Keszthelyi Mihály: A Ferenc­város minden csapatrészében jobb volt, ő megérdemelten nyert. Rózsa András SÍPSZÓ ELŐTT Vasárnapra az őszi idény 15. - utolsó - fordulójából csak egy mérkőzés maradt, a DVTK-Tatabánya összeeső­pás. A tét nagy, hiszen a Tatabánya veresége azt jelen­tené, hogy a Bányász tavasszal az utolsó helyről rajtol, míg a DVTK — győzelemmel — a 6. helyről! DVTK-TATABÁNYA Diósgyőr, 13 óra. DVTK: Szabó (13) - Kovács (2), Salamon (3), Hajas (6), Kutasi (17) - Oláh (16), Horváth A. (9), Görgei (11) - Horváth E. (7), Káplár (22), Koleszárik (19). Tatabánya: Dombai (11) — Horváth (4), Kovács (3), Knapik (16), Czakó (14) — Csapó (19), Arany (8), Halász (8) — Szabó (7), Kő­műves (9), Tóth (10).

Next