Népsport, 1985. augusztus (41. évfolyam, 183-209. szám)

1985-08-01 / 183. szám

XLI. 183. ♦ 1985. augusztus 1 EL labdarúgás ) ,,Díszszemle” a 83. bajnokavatás után (I.) CSAPATSZEMLE Az 1901. január 19-én ala­kult MLSZ legelső teendője a bajnokság kiírása volt. Az azóta eltelt 84 év alatt 83 élvonalbeli bajnokság fejező­dött be, tehát ezúttal 83. al­kalommal avattak magyar bajnokot. A labdarúgás híveinek né­pes táborát általában nem­csak a jelen, hanem a múlt eseményei is érdekük. Gyak­ran beszélnek azokról, és — olvasóink leveleinek tucatjai tanúsítják — gyakran kér­dezősködnek is sportbaráti viták, fogadások kapcsán. Erre is gondolva közöljük most az I. osztályú bajnok­ságok ..minikrónikáját”, amelyben természetesen a csapatok és a játékosok, no meg a legsikeresebb edzők a főszereplők. Háromrészes sorozatunk első fejezeteként az eddigi 24 érmes csapat fölött tar­tunk „szemlét". A klubnév utáni szám­ azt jelzi, hogy az illető csapat hányszor szere­pelt az élvonalban, majd az érmes helyezések következ­nek. Rövidítések:A — arany-, E — ezüst­­bronzérem,­­ és B— (Az azonos helyezést elért csapatokat betűrendben so­roltuk fel.) Külön szólunk a bajno­kokról, valamint az ezüst- és bronzérmesekről. Bajnokcsapatok Az élen jelentős fölénnyel az FTC áll, azz. egyetlen klub, amelynek, labdarúgói 1901 óta megszakítás nélkül az élvo­nalban szerepelnek. Méghoz­zá kiemelkedően, hiszen 67 (!) alkalommal dobogós helyen végeztek, és csak 6 ízben nem kerültek a leg­jobb­­ közé. A zöld-fehérek az első bajnokságot 1903- ban, a huszadikat 1937-ben, a legutóbbit pedig 1931-ben nyerték, majd a következő 2 évben ezüstérmet s­zerez­tek. Az utóbbi 2 esztendő eseményei viszont az FTC történetének sötét lapjaira kerülnek, hiszen a tavalyi 12. és az idei 13. helyezés ,,mélymerülési" rekord: ilyen gyengén még soha nem sze­repeltek a 90. „életévükhöz”, közeledő zöld-fehérek... A múltban egy jelentős bajnoki sorozatuk akadt: 1999—1913 között sorrendben ötször vé­geztek az­ élen. Az MTK-VM — akkor még MTK — labdarúgói 1903-ban kerültek az I. osztályba, ahol már a következő évben aranyérmet nyertek. A kék­­fehérek legendás emlékű „aranycsapata" (Orth, Schaf­fer, Schlosser és társaik) érte el az eddigi legnagyobb bajnoki sorozatot: 1914—1925 között Sorrendben tízszer bi­zonyult a hazai mezőny leg­jobbjának !­ A fasiszta sport­vezetés — az FTC, az Új­pest és a Nemzeti SC tilta­kozása ellenére — 1940 nya­rától lehetetlenné tette az MTK profi alakulata, a Hun­gária FC további működését, így az megszűnt. 1945 után a klub hívei 3 bajnoki győzel­met ünnepelhettek (1951, 53, 53). Ezután fokozatos vissza­esés következett, amelynek mélypontját 1931 jelentette: a Hungária körúti labdarú­gók — a klub történetében először — kiestek az I. osz­tályból. Igaz, egy év után visszatértek ... A centenáris ünnepükhöz érkezett újpesti lila-fehérek 1905 óta csak egy alkalom­mal (1911—12. kiesés miatt) hiányoztak az élvonalból. Az első bajnoki aranyat 1930- ban nyerték, s ők dicseked­hetnek a második legna­gyobb sorozattal: 1969—1975 között 7 ízben voltak elsők. Legutóbb 1979-ben lett baj­nok a Dózsa, azóta csak 1 ezüstöt szerzett (1980). Mos­tani 10. helyezése 74 év (1911) óta a legrosszabb (ak­kor az jelentette a kiesést), sajnálatosan méltatlan a 100. évhez... " A Bp. Honvéd jogelődje, a Kispesti AC 1916-ban került az élvonalba, s a­ kispestiek azóta nem hiányoztak onnan. A csúcsot az 1950—1955 kö­zötti évek és az utóbbi 2 esztendő jelentette, illetve jelenti. Az „aranykorban” 7 bajnokságban 5 arany- és 2 ezüstérmet nyertek, s most, tavaly és idén magabiztosan végeztek az élen a piros-fe­hérek. Méltóan ünnepelték 70. élvonalbeli szereplésüket! A Vasas csapata s­zintén 1916-ban lett tagja az I. osz­tálynak, amelytől 1929-ben egy évre, majd 1932-ben egy évtizedre búcsút kellett ven­nie. 1942 óta viszont megsza­kítás nélkül az élvonalban szerepel. A piros-kékek az első bajnoki címet 1957 ta­vaszán szerezték, a legutób­bit pedig éppen 2 évtizeddel később, 1977-ben. Utoljára 1981-ben végzett dobogós he­lyen a csapat: 3. lett. A csepeli gárda 1940-ben mutatkozott be a legjobbak között (5. lett), s a követ­kező 2 évben már bajnoksá­got nyert. Ezeket 1948-ban és 1959-ben követték újabb elsőségek. Később (1932—63 és 1979—80) kétszer 1—1 évet az NB II-ben töltöttek a Csepel SC labdarúgói. A Bp. Honvéd mellett az utóbbi 4 bajnokság másik si­kercsapata, a Rába ETO elődje 1937-ben játszott elő­ször a legjobbak között, de nyomban ki is esett ■ onnan. 1945 óta viszont csak 3 al­kalommal nem szerepelhetett ott. A győriek első bajnoki győzelmüket 1903 őszén, az egyidényes bajnokságban aratták. A 80-as éveket nem éppen biztatóan kezdték (13. és 11. helyezés), azóta vi­szont remekeltek: 1932-ben és 83-ban elsők lettek, az utóbbi 2 bajnokságban pedig ezüstérmet nyertek! A BTC (Bp. Torna Club), a labdarúgás meghonosítója nyerte az első 2 bajnokságot (1901, 1902). Játékerejét az első évtizedben 27 válogatott labdarúgó — köztük a két­szeres úszó olimpiai bajnok, Hajós Alfréd — fémjelezte. Az élvonaltól 1925-ben bú­csúzott — végleg ... A Nagyváradi AC váloga­tottakkal szintén telitüzdett csapata 1944-ben „utcahosz­­szal” nyerte a bajnokságot: 13 ponttal előzte meg az ezüstérmes Fradit! Ez baj­noki csúcs. Imi- és Bronzérmesek A MAC (Magyar Athleti­­kai Club) 1907—08—09-ben nyert bajnok­i érmeket. Leg­híresebb játékosa a rendkí­vül sokoldalú, sokszoros te­niszbajnok (..mellékesen" asztaliten­isz-világbaj­nok) Kohrling Béla volt, aki a labdarúgásban is válogatott­ságig vitte! A Tatabányai Bányász 1948-ban mutatko­zott be az NB I-ben, de an­nak csak 1957 óta állandó tagja. Ezüstöt 1981-ben, bron­zot 64-ben, 66-ban és 82-ben nyert. Az idei 12. helyezés 10 év óta a leggyengébb . .. A hajdan szép napokat meg­élő Törekvés, a népszerű „Töri'’ 1911—1918 között élte fénykorát, akkor négyszer végzett dobogós helyen. Azt követően csak egyszer szere­pelt kiemelkedően: 1940-ben 6. lett. (A dicső múltra nyil­ván fájó nosztalgiával emlé­kezik Teleki László, a ma­gyar sportújságírók köztisz­teletben álló dogemja, aki — a modern játékrendszer egyik meghonosítójaként — az 1940-es Tőri-sikernek te­vékeny részese volt és a ki­csapatnak azóta is rendíthe­tetlen szurkolója . ..) A Videoton csapata 1958- ban lett NB I-es — egy év­re, de 1970 tavasza óta szi­lárdan tartja a helyét az él­vonalban. 1976-ban végzett a 2. helyen, akkor csak 1 gól választotta el a bajnoki cím­től ... A mostani bajnoki év nemzetközi sikercsapata (UEFA Kupa­) az utóbbi 2 esztendőben volt bronzérmes. Az úszók egyesülete, a MUE (ennek volt tagja a kétszeres úszó olimpiai bajnok Halmay Zoltán, aki futballozott is) 1901-ben lett ezüstérmes. A Postás 1905-ben tulajdonkép­pen megnyerte a bajnok­sá­­got! Már a bajnoki banket­tet is megtartották, de az­után egyik győzelmüket — vesztegetés címén — meg­semmisítették, így az FTC került az élre . . . A csepeli BAK csapatát — 1912-ben volt 3. helyezett — elsősorban Károly Jenő „ta­nár úr” első nemzetközi klasszisú középfedezetünk játéka fémjelezte. A debre­ceni Bocskai FC nevét an­nak idején a híres „ötösfo­gat”, a Markos, Vincze, Te­leki, Eőry, Hevesi összetéte­lű csatársor tette Európa­­szerte ismertté. 1934-ben nyert bronzérmet, s abban az évben 5 játékost adott a VB- csapatba. A diósgyőri labda­rúgók 1940—41-ben bravúros szerepléssel, 6. helyezéssel mutatkoztak be a legjobbak között, de később többször is kiestek. A csúcspontot az 1979. évi bronzérem jelentet­te. A vidéki csapatok 1944- ben nagy sikert arattak: a bajnok Nagyvárad mellett a Kolozsvári AC „va­llagtalan”, de kiegyensúlyozott gárdája szintén dobogós lett, a 3. he­lyen végzett. A Nemzeti SC első élvonalbeli évében, 1910- ben nyert bronzérmet. Ki­emelkedő játékosa Tóth-I Bo­­t­va István, a későbbi kiváló edző, az ellenállási mozga­lom mártírja volt. Itt­ szere­pelt Gallowich Tibor is, aki mind játékosként, mind szak­vezetőként (edző, majd szö­vetségi kapitány) maradandó érdemeket szerzett. „Melles­leg" sportújságíró, a felsza­badulás után lapunk szer­kesztőbizottságának is tag­ja volt ... Antal Zoltán EgyesületA E­B 1. Ferencváros, 83 23 27 17 2 MTK-VM, 76 IS 17 12 3. I. Dózsa, 78 18 15 15 4. Bp. Honvéd, 798 11 14 5. Vasas, 596 2 KI 6. Csepel, 444­­2 7. Rába ETO, 39- 2 2 8. BTC, 202 1 3 9. Nagyvárad, 31 1 -10. MAC, 17-2 1 11. Tatabánya, 32-1 3 Törekvés, 24-1 3 13. Videoton, 17-1 2 14. MUE, 5. 1­­Postás, 7-1 -16. BAK, 13--1 Bocskai FC, 13--1 Diósgyőr, 34--1 Kolozsvár, 3 .­-1 Nemzeti, 21--1 Salgótarján, 37--1 Szeged, 47--1 Szolnok, 9--1 „33” FC, 28--1 Tóth-Fotga István Az első bajnokcsapat, a BTC 1901-ben. Állnak, balról: Slazsády, Kleber,­,­berg, Bádonyi, Minder, Buda, Lucius, Róka, Skrabák, Iszer (a „Tata", a labdarúgás egyik ma­gyar „apostola”), ölnek: Cservenka, Ordódy, Wagner Schaffer Alfréd NÉPSPORT 3 Ötös búcsú az Üllői úton Sztárjaival érkezik az Austria Ki hinné, hogy egyetlen ba­rátságos mérkőzés ennyi ese­ményre adhat alkalmat! A csütörtök este ugyanis utam csak azért maradhat majd emlékezetes a Fradi-hívek számára, mert csapatuk ek­kor megmérkőzött az Austria Wiennel.­­ Nem, hiszen utoljára tapsol­hatnak a szurkolók olyan labdarúgóknak, mint Hajdú, Vépi, Alegyesi, Mucha és Pusztai. A már-már legendás­nak számító 1975—73-as baj­nokcsapat öt játékosa. Annak a bajnokcsapatnak, amelynek mestere Dalnoki Jenő volt. Az a Dalnoki Jenő, aki jelentős vargabetű után július 1-én tért vissza a klubhoz, és tu­la­jdonképpen ezen a mérkő­zésen „mutatkozik be" együt­tesével. S hogy végképp ne legyen lány külsőségekben, a talál­­ozó előtt nyújtják át az el­múlt bajnokságban legjobb­nak ítélt ferencvárosi lab­darúgónak a Toldi vándorku­pát. A szakosztály vezetőinek kiválasztottja az idén Takács László lett. Remélhetőleg a díj alapítójától, a betegágyból erre az alkalomra felkelő Tol­di Gézától veheti át a díjat. De nevezetes lesz a mérkő­zés azért is, mert 1983 óta most lép először pályára az Üllői úti stadionban Nyilasi Tibor. Most azonban nem zöld-fehérben, hanem az Austria lila-fehér mezében. A legjelentősebb esemény azonban mégiscsak az öt lab­darúgó búcsú­játéka. A t­ervek szerint az első tíz percben szerepelnek, majd egy pilla­natra megáll a játék és a klub legifjabb sportolói­ vi­rágcsokrot nyújtanak át a le­vonulóknak, akiknek a klub a Ferencváros örökös bajnoka címet is adományozta. A búcsúzók közül Pusztai László jelenleg a labdarúgó­szakosztály vezetője. Az FTC- ben 233 mérkőzésen 83­ gólt szerzett. Kétszeres bajnok és MNK-győztes. (Dalnoki: „A kezem alatt lett ismert, válo­gatott futballista. Vele szem­ben elfogult vagyok, mert ő akkor is kiállt mellettem, amikor a legtöbben elfordul­, tál(­.. .) Hajdú József a Fradi ka­pusedzője. A zöld-fehéreknél 169 alkalommal védett, két­szer volt bajnokcsapat tagja. (Dalnoki. ..Leírt játékosként érkezett, és az együttes egyik legmegbízhatóbb pontja lett.”) Mucha József a junior csa­pat edzéseit irányítja. Az öt­ búcsúzó játékos közül ő sze­repelt legtöbbször zöld-fehér mezben: 425-ször. 64 gól, két bajnoki cím és négy MNK- győzelem fűződik a nevéhez. (Dalnoki: „Igazi szívember volt, mindig példát mutatott mérkőzéseken és az edzése­ken.”) Vápi Péter a Ferencváros első csapatának pályaedzője. Öt gólját 377 mérkőzésen sze­rezte a szigoráról ismert hát­véd. Bajnoki címe mellett négy magyar kupagyőzelem­mel büszkélkedhet. (Dalnoki: „Ha egy játékos mindig hoz­za tudásának legalább nyolc­van százalékát, akkor az ed­ző legbiztosabb támasza le­het. Vépi ilyen játékos volt.”) Megyesi Istvánnak jelenleg annyi köze­ van a klubhoz, hogy az egyesület számvizs­gáló bizottságában tevékeny­kedik. Tagja vo­lt már az 1988-ban bajnokságot nyert csapatnak is. 365-ször ját­szott, a Fradiban, és 14 gólt lőtt. (Dalnoki: ,,Játékosként és emberként minden edző­nek sok Megyesit kívánok.”) A Ferencváros egyébként szerdán, késő este érkezett haza NSZK-beli edzőtáboro­zásáról. Kilenc napot töltött a csapat Marschbachban, és hat mérkőzést játszott har­madosztályú ellenfelekkel. — Most találkoztam először a teljes kerettel — mondta Dalnoki Jenő —, mert a fia­talok az ifjúsági válogatot­tal készültek, és hamarosan ismét „odébbállnak”. Igye­keztünk kihasználni ezt a rö­vid időt, bár ennyi elég ke­vés a csapat összeszoktatásá­­hoz, a játékelemek begyakor­lásához. A csütörtöki ellenfelet alig­ha szükséges bemutatni. Az Austria Wien neve márka az európai labdarúgásban. Ti­zenhétszeres osztrák bajnok és tizenegyszeres kupagyőz­tes. Ezen kívül­ a nemzetközi kupákban is rendszeresen ki­tűnően szerepel. Az együttes nálunk is ismert sztárjaival érkezik az Üllői útra. Pro­haska, Baumeister, Polster és társaik — ki ne felejtsük Nyi­lasit — megfelelő garanciát­­jelenthetnek arra, hogy nagy­szerű kilencven percet láthat a közönség.p. gy. i. Nyilasi ismét pályára lép az Üllői úton, csak éppen lila­­fehér mezben Delfteilciíllel kezdett a mag­yar válogatott Kínában szerdán megkez­dődött a 18 éven aluli lab­darúgó- válogatot­tak v­ilágba­j­­­noksága. A nyitó mérkőzést Pekingben Kína játszotta Bolívia ellen, és a hazaiak meglepetésre csak egy pon­tot szereztek. A D-c­soportban Magyar­­ország Mexikó ellen kezdett. A küzdelmes sanghaji talál­kozón nem született góz Eredmények: A-csoport (Peking): Bolívia—Kína 1-1 (1-1), Guinea—Egyesült Álla­mok 1-0. B-csoport (Tien­­csin): Ausztrália—Argentína 1-0 (1-0), NSZK—Kongó 4-1. C-csoport (Talien): Szaúd- Arábia—Costa Rica 4-1 (1-1), Nigéria—Olaszország 1-0. D- csoport (Sanghaj): Magyar­­ország—Mexikó 0-0, BrazilA —Katar 2-1

Next