Népsport, 1986. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1986-04-01 / 77. szám
4 NÉPSPORT Labdarúgás A feljutásért most kezdődtek az efgazi • Öngóllal nyert az Eger SE a „szuperrangadón” • A Dunaújváros sorrendben hetedszer(!) győzött . Több, mint elgondolkodtató a szolnokiak vergődése... * Új edző, régi játék Diósgyőrben • Bősz elröplabdázta a Ganz pontját Komlón . A veterán Kiss T. (D. Kinizsi) megrázta magát, és... ig©3* SE-SZEOL Délép SE 3*21-11 Eger, 8900 néző. V: Lázin (Halmosi, Kendi). Eger SE: Bodolai — Varga, Megyesi, Méhesi, Lengyel — Simon I, Fodor, Smuczer, Csepregi — Kiss, Tasi. Edző: Csank János. SZEOL-Délép SE: Cselló — Balázs, Kozma, Fábián — Kántor, Kőhalmi, Szabó Gy., Gruborovics — Szabó I., Kun, Márton. Edző: Andrik István. Csere: Simon I helyett Jávorszky a 64., Kiss helyett Horváth a 66., Szabó I. helyett Orosházi a 72., Kántor helyett Deák a 82. percben. Gólszerző: Tasi a 4., Gruborovics a 15., Kun a 62., Méhesi a 72., Kántor (öngól) a 77. percben. Sárga lap: Fábián a 35., Varga az 53. percben. Szögletarány: 9:5 (4:1) az Eger SE javára. Még csak négy perce viaskodóaz egymással a csapatok, amikor Kiss jobbról a középen felbukkanó Tasi elé játszott. A nyurga csatár a késlekedő Kozma mellől, 17 méterről ballal lövésre szánta el magát, és a nem túl erősen megrúgott labda az egy ütemmel később vetődő Cselló keze mellett a bal alsó sarokba surrant. 1-0 Negyedóra elteltével feljöttek a szegediek, és a 15. percben a „szokásos módon” szerezték meg egyenlítő góljukat. Mártont Varga középen, 19 méterre az egri kaputól felvágta. A szabadrúgáshoz letett labdának Gruborovics jóformán nem is futott neki, csak mellé lépett, hogy aztán ballal védhetetlenül nyesse az öttagú sorfal fölött-mellett a bal felső sarokba. 1-1 A 35. percben Fábián durván „beleszállt” Tasiba, amiért joggal került fel a neve a „sárga listára”. SZÜNET UTÁN egyre élesedő küzdelemben az 58. percben Varga lerántotta Mártont, amiért az egri fiú is „besárgult”. Alig több, mint egy órája tartott a harc, s a 62. percben Kőhalmi az egyméteres lesről induló Kunt ugratta ki a felezővonaltól. Lázin kinézett Kendi partjelzőre, aki nem jelezte a lest, így tovább engedte az akciót, melynek befejezéseképp a villámgyors Kun a kifutó Bodolait kicselezve az ötösről könnyedén helyezett a hálóba. 1-2 Paprikás lett a hangulat a gyepen és a nézőtéren egyaránt. Előbb Bodolai mentett bravúrral Kun elől, majd egy újabb játékvezetői tévedés után a 72. percben jött az egriek egyenlítő gólja. Történt, hogy a jobb oldalon szögletrúgáshoz készülődtek a hazaiak. Közben Orosházi a felezővonalnál cserére jelentkezett, emiatt Halmosi partjelző már ott állt mellette a minősítési könyvecskével a kezében. Lázin mindezt látta, ám miután Orosházi beszólt, hogy a szögletet még megvárják a cserével, a bíró engedélyt adott a sarokrúgás elvégzésére. Mire azonban az egriek a kapu elé küldték a labdát, a bíró — észrevéve, hogy Halmosi partjelző a sarokrúgás ellenére továbbra is a felezővonalnál állva (!) várja a csere elvégzését — megállította a játékot, hogy Orosházi felválthassa Szabó Imrét. Aztán megismételtette (!) az egriekkel a már elvégzett szögletrúgást. . . És mit tesz a sors? Tasi röviden Smuczerhez gurított, aki lágyan a kapu elé emelt, és a berobbanó Méhesi az ötösről élesen a kapu jobb oldalába fejelt. 2-2 Pattanásig feszültek az idegek, szikrázó, nagyiramú küzdelem dúlt a pályán, amelyet a 77. percben ritkán látható gól döntött el, Horváth balról végzett el partdobást. Labdáját Csepregi fejjel küldte a kapu elé. Teljesen veszélytelennek tűnt az eset, hiszen Balázs már könnyedén hazaadott kapusának, amikor a guruló labdába a hátrafelé rohanó Kántor a 11-es ponton — ugyancsak hazaadási szándékkal — beletette a lábát. Csihó viszont már elindult balra, íg a labda akadálytalanul csörgött a kapu közepébe, öngól! 3-2 k ★ ★ ★ Ha létezik futballmérkőzés, amelyről elmondható, hogy bővelkedett a drámai fordulatokban, akkor a második osztály „szuperrangadója” feltétlenül kiérdemelte a jelzőt. A rendkívül izgalmas, nagy iramú összecsapást valósággal végigrombolta az egri publikum, amely remekül szórakozhatott a hosszabbítások miatt csaknem kilencvennégy (!) percig tartó csata alatt. A játék képe összességében a két gárda helyzetét tükrözte: az egriek határtalan elszántsággal, csakis a győzelmet tartva számukra megfelelő eredménynek indultak harcba, míg a szegediek tudat alatt érezhetően biztosra vették, hogy rutinból futballozva sem érheti őket különösebb meglepetés. Csakhogy ezúttal elszámították magukat! Vendéglátóik ugyanis nagyon kevés lehetőséget engedélyeztek számukra begyakorolt kontrajátékuk alkalmazására, s amikor csak tehették, egészpályás (!) letámadással bénították meg már a kezdeti fázisában a kék-fehér-feketék akcióit. És a megszerzett labdákkal a remekül irányító Csepregi vezérletével viharos rohamokat vezettek. A második félidőben tovább fokozta nyomását a hazai gárda, ám rövid ideig mégis úgy tűnt, hogy a rutinos Tisza-partiak nevethetnek a játszma végén. Lesgóljuk után azonban kiderült: az egriek a vészhelyzetben képesek mozgósítani lelki tartalékaikat is, és a hátsó sorok biztonságát nem feladva szívósan játszották tovább a maguk konok futballját a tempóváltásra képtelen szegediekkel szemben. Amelynek végülis — igaz, Fortuna „segédletével” — meglett az eredménye. Jó: Bodolai. Méhesi. Lengyel, Csepregi, Tasi, ill. Kőhalmi, Szabó Gy., Gruborovics, Kun. Csank János. — A remek mérkőzésen a jó kezdés után a váratlanul jött meleg kissé „megfogta” csapatunkat. Később viszont, a végig nyíltabban, bravúros teljesítménnyel kerekedtünk az éretten futballozó szegediek fölé. Kétségtelen, hogy szerencsés góllal nyertünk, de azt sem feledhetjük: kevés csapat képes ilyen fontos mérkőzésen olyan hátrányos helyzetből fordítani, mint amilyenben 1-1 után mi voltunk. . . Ondrik István: — Ha az élvonalban is ilyen magas színvonalú küzdelem folyna, akkor aligha panaszkodnának a klubok pénztárosai. Az élvezetes csatában a gyenge kezdés után feljöttünk, és be,allom: 2-1-nél fel sem merült bennem, hogy ezt a meccset még el is veszíthetjük. Sajnos, védelmünk ezúttal gyenge napot fogott ki, és hibáival keresztülhúzta logikus számításainkat. Ezzel pedig új szakasza kezdődhet a feljutásért vívandó harcnak. .. Zsiday István Az egri Tasi bal lábát már elhagyta a labda, és útban van a szegediek kapujának bal sarka felé. A jelenet szereplői, balról: Kántor (5), Kőhalmi, Kozma, Szabó Gy., Fodor és Tasi, a hevesiek első góljának szerzője (Szántó György felvétele) Metripond SE—Szeksszerdi 1-1 (0-0 Hódmezővásárhely, 2500 néző. V: Szalay (Eőry, Kovács II L.). Metripond SE: Tóth — Leindler, Miklós, Kovács J. — Szenti, Kovács G— Kutasi, Adorján — Csernus, Mohácsi, Zakar. Edző: Himer István. Szekszárdi Dózsa: Pólyák — Varga F. — Szabó, Kniesz, Weitner II, Somodi — Márkus, Kiss, Weitner I — Lauer, Varga L. Edző: Kovács István. Csere: Lauer helyett Muraközi a szünetben, Zakar helyett Bárány és Csernus helyett Fehér, mindkettő az 58., Varga L. helyett Dienes a 85. percben. Gólszerző: Adorján a 61., Muraközi a 68. percben. Sárga lap: Weitner I az 54. percben. Szögletarány: 6:4 (3:0) a Metripond SE javára. 61. perc: Kiss felvágta Adorjánt, Pólyák kapujától 18 méternyire, középen. A szabadrúgásból Kovács G. Adorján elé gurított, aki úgy lőtte a bal alsó sarokba a labdát, hogy az a kapufáról vágódott a hálóba. 1-0 68. perc: Jobb oldali támadás végén Márkus a balösszekötő helyén felbukkanó Muraközihez ívelt. A csereként pályára lépett csatár lekezelte a labdát, majd 12 méterről Tóth fölött a kapu közepébe emelt. 1-1 ★ i€ Változatos, jó iramú mérkőzést vívtak a csapatok. A vásárhelyiek tudatosan használták ki az oldalvonalak környékét, s különösen a jobb oldalról érkezett sok veszélyes beadás Pólyák kapujának légterébe, ahol a fejpárbajokat rendre Vargáért nyerték. Az első 43 perc ennek, valamint a szekszárdiak veszélyes ellentámadásainak jegyében zajlott le. A vendégek fő erejüket a védekezésre összpontosították, öt hátvéddel játszottak és Varga F.-en kívül Weitner II is területet védett. Az emberüket mindenüvé elkísérő védők és a középpályások sokat tettek az ellentámadások sikere érdekében, így — noha a hazaiak birtokolták többet a labdát — az igazán veszélyes helyzetek inkább Tóth kapuja előtt adódtak. A hazai csapat teljesítménye a megtorpanást tükrözte. Keserves küzdelem árán tudta csak otthon tartani az egyik pontot. És nagy kérdés, hogy ez akkor is sikerült volna, ha ellenfele nem elégszik meg a döntetlennel? ... Jó: Leindler, Miklós, Adorján, ill. Varga F., Kniesz, Weitner II, Weitner I. Illmer István: — Ameddig játékosaink csak egymásra mutogatnak, addig nem tudjuk átlépni saját árnyékunkat! Kovács István: — Szervezett, fegyelmezett játékkal értékes pontot szereztünk. Thékes István XLII. 77. ♦ 1986. április 1 NB II Dunaújváros—18. Szabó L. SE 3-1 (1-1) Dunaújváros, 2300 néző. V: Komáromi (Vankó, Kiss G.). Dunaújvárosi Kohász: Holló — Gróf, Boldóczki, Menyhárt, Miskovicz — Hess, Tatár, Dupai, Németh — Csorba, Lehota. Edző: Kovács András. II. Szabó L. SE: Brockhauser — Kiss, Quirikó, Dávid, Krecska — Zombori, Takó, Hídvégi — Lakatos Cs., Oláh, Csató. Edző: Földesi János. Csere: Németh helyett Törő a szünetben, Brockhauser helyett Lanczkor a 60., Lakatos Cs. helyett Huber a 65., Gróf helyett Lengyel a 77. percben. Gólszerző: Csató (11-esből) a 10., Ress a 33., Ress az 57., Csató (öngól) a 84. percben. Sárga lap: Krecska az 58., Takó az 58., Dupai a 79. percben. Szögletarány: 8:2 (2:0) a Dunaújváros javára. 10. perc: Ártatlannak tűnő jobb oldali támadás végén Hídvégi belőtt labdájába Gróf, a 16-oson belül beleütött. 11-es! A büntetőből Csató a jobb felső sarokba lőtte a labdát. 0-1 36. perc: Menyhártot buktatták 35 m-re a kaputól. A sértett gyorsan elvégzett szabadrúgását Ress kapta, aki 15 m-ről azonnal lőtt. A jól eltalált labda a dermedten álló védők között a bal kapufa tövéről perdült a hálóba. 1-1 57. perc: Ress nagy lendülettel középen kapura tört, ügyes cselekkel becsapta a védőket, majd 18 m-ről laposan a kapuba lőtt. 2-1 84. perc: Tatár a bal oldalról szögletet végzett el. Az alaposan megcsavart labda, a jobb kapufánál Lengyel elöl menteni igyekvő Csaló fején megcsúszva a hálóba jutott. Öngól! 3-1 izk A kezdés után beborult az ég, eleredt az eső, és a nagyerejű széllökések alaposan megzavarták a játékosokat. Már az első tíz percben is a Kohász kezdeményezett többet, mégis hideg zuhanyként hatott, amikor egy elkerülhető 11-esből vezetéshez jutott a honvédcsapat. Utána még többet támadott a hazai gárda, de fél órára volt szüksége, hogy ki tudjon egyenlíteni. Szünet után a szélről támogatott Dunaújváros nagy fölénybe került, ekkor már sok lövés kerülgette ellenfele kapuját, de csak egy akadt meg a hálóban. A vendégek a szoros eredményt látva, egy-két veszélyes ellentámadással próbálkoztak. A véghajrában azután az újabb hazai gól végképp megpecsételte a szívósan védekező mezőtúriak sorsát. Jó: Menyhárt (a mezőny legjobbja), Boldóczki, Ress, Dupai, Csorba, ill. Kiss, Krecska. Kovács András: — Játékunk ezúttal olyan volt, mint az időjárás: „szeszélyes”! Nem játszottunk igazán jól, de végig támadva azért megérdemelten győztünk. Földesi János: — Ilyen gólokat, amiket mi kaptunk, az NB II-ben nem szabad kapni! Markó Lajos RESS — most ő volt a gólfelelős K«skS«S—Gaarc«'”Mávjcg 2-1 f©*©) Komló, 1300 néző. V: Molnár L. (Varga L., Kaidás). Komlói Bányász: Fuller — Fapp, Vukman, Incze, Barta — Uhrik, Gallai, Zrínyi, Hegyi — Vígh, Takács. Edző: Csordás István. Ganz-Mávag: Pálinkás — Farkas, Sarlós, Bősz, Várhidi — Aranyosi, Tóth, Nahóczky, Kovács Z. — Pekker, Bodnár. Edző: Kisteleki István. Csere: Nahóczky helyett Földes a 46., Uhrik helyett Hammer a 70., Aranyosi helyett Deli a 72. percben. Gólszerző: Takács az 56., Földes a 81., Vígh (11-esből) a 85. percben. Sárga lap: Pekker a 20., Papp a 71., Barta a 86. percben. Szögletarány: 5:3 (2:1) a 56. perc: Vígh cselezgetett a bal oldalon, a 16-os magasságából jól ívelt középre, s Takács 8 méterről küldött csúsztatott fejese a leragadt Pálinkás mellett a bal kapufánál került a hálóba. 1-0 81. perc: Pekker ívelt szabadrúgást a 16-os bal oldali sarkáról a kapu elé, s a mezőny legalacsonyabb játékosa. Földes három méterről a bal sarokba fejelt. .. 1-1 85. perc: Zrínyi jobbról beívelt szögletét Bősz elütötte a mögötte felugró Papp elől. ll-es! A büntetőt Vígh nagy erővel lőtte a jobb sarokba. 2-1 Földes beállításával aktívabb lett a vendégek támadósora. Ám a cserecsatár csak a zavarkeltésig jutott, míg a másik oldalon góllá érett a Bányász fölénye. Ezt követően mintha egy másik Ganz-Mávag játszott volna! A fővárosiak átvették az irányítást, s nem egyszer 7—8 emberrel támadtak az egyenlítésért — sokáig sikertelenül. A Komlónak ebben az időszakban gyors megugrások kínáltak esélyt, ám csatáraik nem tudtak átjutni a lestaktikát jól alkalmazó védőfalon. A hajrában előbb a fővárosiak örülhettek, de amikor már azt hitték, valóra válnak reményeik, Bősz felesleges kezezése után ismét a hazaiak jutottak előnyhöz. Az utolsó percre is maradt izgalom, Hammer fejelte ki a gólba tartó labdát, s így kéthetes „böjt” után újra örülhettek a komlóiak. Jó: Vukman, Zrínyi, Takács, ill. Sarlós, Földes. Csordás István: — Gratulálok a fiúknak ehhez a húsvéti ajándékhoz. Kisteleki István: — Egyenrangú ellenfelek mérkőzésén két játékosunk súlyos hibája okozta a vereséget. ★ b A fővárosiak felállásából kiderült, ők már a 0-0-val is elégedettek lennének. Megszállták saját térfelüket és szervezetten védekezve rendre visszaverték a meg-megújuló komlói támadásokat. A hazaiak nem tudtak mit kezdeni a tömör védőfallal, egyetlen első félidőbeli gólhelyzetüket Sarlós fejjel mentette a gólvonalról. A második játékrészben fokozódott az iram, Komló javára. Grünwald Géza