Népsport, 1987. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-03 / 1. szám
2 NÉPSPORT Emlékek, jókívánságok • Emlékek, jókívánságok • Emlékek, jókívánságok Elkezdődött az új esztendő. Ilyenkor nem hiányozhatnak a jókívánságok. És ilyenkor szoktunk visszatekinteni az eltelt évre is. Ezúttal különböző sportembereket kértünk meg arra, válaszoljanak két kérdésünkre. 1. Mit kívánnak maguknak az előttük álló évre? 2. Saját sportágukon kívül melyik sportesemény volt a legkedvesebb emlékük, kikre gondolnak vissza a legszívesebben? Dr. Hammerl László a sportlövő-válogatott szövetségi kapitánya " Magamnak és a sportágnak azt kívánom, az új évben se szakadjon meg az a hagyomány, hogy legalább egy aranyérmet szereznek a magyar sportlövők világnévigengen. S kívánom, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan jó legyen a kapcsolat a szövetség és az egyesületi edzők között, mert ez az eddigi sikerek titka. » — A legnagyobb élményem :| az úszó- és vízilabda-világ|bajnokság volt. S nemcsak azért, mert úszóink remekül | szerepeltek, hanem, mert | kedvenc sportágaim közé tartozik ez a kettő. Az ötvenes években én is úsztam, majd vízilabdáztam, a Bp. Spartacusban. Bár a gyors- és mellúszó csúcsokatnem veszélyeztettem, a póló jól ment. „Sajnos” a lövészet több sikert hozott, így végleg mellette döntöttem. Szívesen néztem a tévében a súlyemelő VB eseményeit is. Számomra mindig egy csoda, hogy milyen könnyedén állnak fel azokkal a roppant súlyokkal. Dr. Stammerl László Borkai Zsolt Európa-bajnok tornász — Az 1996-os esztendőt nagyon vártam, hiszen előtte sikerült Európa-bajnokságot nyernem a nyújtón, s most bizonyítani akartam, hogy nem véletlenül. A moszkvai Jóakarat-versenyeken jól is ment, második lettem, így nagyon készültem a pekingi Vilán Kupára. Ott is érmet akartam nyerni. Aztán két héttel az utazás előtt megsérült a vállam. Később kiderült, hogy jóval súlyosabb sérülésem volt, mint amire először gondoltunk: részleges vállszom szakadás. Tulajdonképpen csak decemberben tudtam újra v versenyezni, de még most is érzek egy kis fájdalmat. Az új évben igyekszem ledolgozni azt a hátrányt, amit a kiesés okozott. S a májusi EB-n természetesen úgy indulok majd, hogy nyerni akarok . .. — Éppen az NSZK-ban versenyeztem, amikor a teniszezők Mesterek tornája zajlott. A tévé ott minden mérkőzést közvetített, s engem egyenesen lenyűgözött Boris Becker játéka. Ha ő volt műsoron, akkor képes voltam egészen késő éjszakáig fennmaradni, hogy lástsam a meccseit. A döntőről sajnos lemaradtam, mert akkor én is versenyeztem, s ■ csak az újságokból tudtam ■ meg, hogy Lendl nyert Borkai Zsolt — Tavaly ezüstérmes voltam a vívó VB-n, ezért az idén szeretnék aranyérmet nyerni. Bízom benne, hogy ez csapatban mindenképpen sikerülni fog. Az egyéniben — majd meglátjuk ... Karácsonykor született a második fiam, Gergő, remélem, egészséges emberként éli le az életét. — Nagyon szeretem a focit, így a magyar csapat kudarca ellenére nekem az elmúlt évben a legnagyobb élményt a labdarúgó-világbajnokság jelentette. Minden sportoló elé követendő példát állított az NSZK válogatottja, amelynek nem ment a játék Mexikóban, ám valami fantasztikus akarással a döntőig küzdötte magát „Másodállásban” magam is focizom a Lapkiadó SE BLSZ III. osztályában szereplő csapatában. Wossala György válogatott vitorlázó — Szeretném, ha valamelyik soling egység teljesítenéaz olimpiai szintet. Jó lenne, ha a mi hajónk, de ha másik csapatnak sikerülne, annak is örülnék. — A sok élmény közül a magyarországi Forma—1-es futamot emelném ki. Profi módon szervezték meg, s maga a verseny is csodálatos volt. Senna rendkívül szimpatikusan versenyzett, nagyon drukkoltam neki. A vitorlázás és az autózás bizonyos mértékig rokon sportág. Mindkettőben nagy szerepe van a technikai felszerelésnek, s hasonló adottságokra, képességekre van szükség. Kásás Zoltán a vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya • Mint újdonsült kapitány elsősorban azt kívánom magamnak, hogy úgy fel irjam készíteni a válogat, ahogy szeretném. Ebhzony alapos munkát keyeznem, sok egyéni tikai edzést tartani. És tartatni kell a játékosok fafogásán is. Azt szeretném hogy akikben bízom, akikből a jövő válogatottját szeretném kialakítani, azokban ne csalódjam. És kívánok a mostaninál még jobb bajnokságot, hiszen egyértelmű dolog, hogy a bajnokság az alapja a válogatott sikerének. A tavalyi esztendőben a kajak-kenu válogatott sikersorozata tette rám a legnagyobb hatást. Fantasztikus év volt! Sajnos személyesen nem ismerem a válogatott tagjait, de el tudom képzelni, micsoda áldozatkész, kemény munkát végezhettek az ilyen káprázatos eredményekért. Én ugyanis nem hiszek a véletlenekben, a csodákban. Személy szerint a birkózó Gáspár és Komáromi teljesítménye ragadott meg. Hozzám legközelebb az öttusázók állnak, az ő eredményeik is igen jók voltak. Mindhárom sportág teljesítménye mögött nagy munka áll, és ez útmutató lehet a többi sportág, így a vízilabdázás számára is. Kásás Zoltán Ferjáncz Attila autóversenyző . Most nagyon aktuális a kérdés, hiszen „se kocsim, se lovam”. Mint köztudott, a Rothmans cég kiszállt a ralisport támogatásából, ezért jelen pillanatban nincs szponzorunk, nincs versenyautónk, ugyanis az Audi Quattrót vissza kellett vinni a bécsi telephelyre. Mi mást is kívánhatnék hát ilyen válságos időben, mint egy jó támogatót és újra egy Audi Quadrót. A legjobb az lenne, ha az új szponzorunk visszavásárolná a leadott Audit. Erre azonban kevés a remény, de társammal, Tandari Jánossal együtt rendületlenül bízunk a csodában. — A Népstadionban a tavaszon lejátszott magyar— brazil számomra örök élmény marad. Véletlenül kint voltam. Velem nem szokott ilyesmi előfordulni, hiszen ebben az időszakban rendszerint már valamelyik külföldi ralin állok rajthoz, meg különben sincs időm sporteseményekre járni. Azért is volt felejthetetlen az a meccs, mert csodálatos volt a hangulat, és a fiúk varázslatosan ffociztak. Szabó József világbajnok úszó . Sajnos, a tavalyi év vége nem úgy sikerült, ahogy elterveztem, ugyanis betegség miatt nem tudtam részt venni a malmai Európa Kupán. Pedig feltett szándékom volt, hogy megdöntöm a rövidpályás Európa-csúcsot négyszáz méter vegyesen és kétszáz méter mellen. Ezért a kívánságom egyrészt az, hogy az év eleji rövidpályás viadalok egyikén sikerüljön bepótolnom tavalyi „mulasztásomat", másrészt pedig, hogy a Strasbourgi Európabajnokságon ismét felcsendüljön győzelmem után a Himnusz. — Nem vagyok szakbarbár, aki csak a saját sportágát látja. Tavaly a legnagyobb hatást a budapesti birkózó-világbajnokság tette rám. A nézőtéren engem is magukkal ragadtak az események. Nekem is lúdbőrözött a hátam a sikereknél, és én is együtt bosszankodtam a közönséggel Komáromi igazságtalan leléptetésekor. A legjobban azonban mégis Sipos Árpit sajnáltam, hiszen a sok munka ellenére neki nem úgy sikerült ez a VB, ahogy szerette volna. Remélem, a legközelebbi világversenyen már ő is átérezheti, milyen csodálatos érzés VB-győzelem után a dobogó tetején állni. Szabó József Dr. Kotsis Attiláné a női röplabda-válogatott volt szövetségi kapitánya — Szeretném, ha elhárulnának az akadályok és a régi álom, a kollégiumi vagy legalábbis félkollégiumi rendszerű röplabda iskola békésen üzemelhetne. Edzés, étkezés, tanulás egy helyen! Ez a leghatásosabb és a szülők számára is a legmegnyugtatóbb. Ha emellett még jól szervezett utánpótlás-bajnoksággal is büszkélkedhetünk, akkor máris csodálatos lesz az 1987-es esztendő. Mert a tömegsporthoz csúcs is kell. Az ad példát és visszahat. A két dolog csakis így hoz létre egységes, egészséges rendszert. — A diáksport megmozgatása na®Ton tetszik. Régi hiányosságot pótol és nagyszerű dolog, hogy rövid idő alatt szinte országos méretű mozgalom jeleit lehet felfedezni. Moravetz Ferenc a Bp. Honvéd cselgáncsozóinak vezetőedzője — Megközelítően hasonló esztendőt, mint amilyen a tavalyi volt! Még az én irányításom alatt két Európabajnokicímet nyertek a magyar válogatott tagjai. Most, hogy a piros-fehér színek sikeréért dolgozom, szeretném, ha a szakosztály ugyanolyan sikereket érne el, mint néhány esztendővel ezelőtt, s hogy minél több honvédos cselgáncsozó kapjon helyet a legjobbak között. És ha már odakerültek, ne térjenek haza üres kézzel egy-egy nagy versenyről. .. — Számomra a legnagyobb élményt a birkózók őszi világbajnoki szereplése jelentette. A verseny előtt két aranyat jósoltam a Hegedűslegényeknek. Ez bejött, bár maradékalanul boldog akkor lettem volna, ha Komáromi Tibivel nem csinálják a bírók azt a nevetséges hercehurcát. Moravetz Ferenc XLIII. 1. ♦ 1987. január 3 Bocsák László A-kategóriás, nemzetközi jégkorong-játékvezető . A tavasszal sorra kerülő koppenhágai C-csoportos jégkorong-világbajnokságon én szólt a csapatvezető. Válotottunktól talán hiába várjuk, hogy bejusson a B-csoportba, viszont nem rugaszkodom el a valóságtól, ha bízom a fiúkban, sikerül majd megszilárdítaniok helyüket a C-csoportban. Itthon pedig a legfelső sportvezetéstől remélem, hogy a hazai jégkorongsport számára biztosítja: nem fenyegeti majd állandó veszély a létét. — Számomra az óév legjelentősebb eseménye a Forma —1 autóverseny magyarországi megrendezése volt Azonkívül, hogy magam is rajongok az autósportért, nem volt közömbös számomra program idegenforgalmi jelentősége. Mint a Novote szálló és a Kongresszusi Központ igazgatója, tapasztaltam hogy mennyi külföldi érkezett hazánkba az autóversenyt megtekinteni, így egy csapásra két legyet ütöttünk, mert mind a sport-, mind pedig az idegenforgalmi diplomácia sikert aratott az eseménnyel. Dr. Oros Ferenc atléta-mesteredző : Nagyon nehéz év, évek elé nézünk ebben a sportágban, hiszen hatalmas a konkurencia. Ennek ellenére azt kívánom és azért is fogunk dolgozni, hogy a következő két VB-n, a fedettpályáson és a szabadtérin ott legyenek a versenyzőim, és az élmezőnyben végezzenek . . . Fogadalmat egyébként nem tettem semmire, a dohányzásról sem szokom le, de már az első nap futottam egy nagyot tízéves Ferenc fiammal. Többet kellene mozognom, ez biztos . Mire emlékszem a legszívesebben? Hogy el tudtam felejteni ezt a rendkívül sikertelen atlétaévet, s ha igaz, hogy 1986. a sportág Waterlooja volt, akkor a zróértekezlet maga volt a 1- 1 végzés. A legnagyobbnak tehát azt tartom, hogy sikerült ezt az értekezletet „elfelejteni”, s továbbra is jó hangulatban edzeni. Vasadi János a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke — Kevés is, sok is, amit magamnak kívánok... Szeretném, ha a most kezdődő esztendőben is együtt tudnék dolgozni a sportág csodálatos versenyzőivel, csodálatos edzőivel. Az ő érdemük az a példátlan siker, amelyet tavaly Montrealban elért a csapat. Nem bánnám, ha ugyanolyan eredményes évet zárnánk az idén is, de ha most nem, akkor jövőre. " Ez viszont borzasztó nehéz kérdés nekem, aki olyan sok sportághoz kötődik, mint én. A birkózó-világbajnokságon nem győztem csodálni Gáspárnak, ennek a nagyra nőtt embernek a bámulatos lazaságát. .., Komárominak az ellenfeleket felőrlő, hihetetlen erejét. .. De ott van Hammerl dr. kitűnő csapata, ott a felesége, aki két hónappal a szülés után nyerni tudott ... És sorolhatnám a kézilabdázókat, az asztaliteniszezőket, az úszókat, a súlyemelőket, a kicsit most méltatlanul háttérbe szorult öttusázókat . .. Rájuk, mindanynyiukra, nagyon szívesen emlékszem vissza. Növényi Norbert a párizsi kick-box EB aranyérmese • Nekem mindig maximáltak a terveim, a vágyaim. Jövőre Svájcban rendezik a kick-box VB-t, itt is szeretnék bizonyítani, s ha már bizonyításról van szó, akkor aranyéremmel szeretném folytatni a pályafutásomat ebben a sportágban is. Ami a birkózást illeti... A Bp. Spartacus vezetőedzője vagyok, s a CSB-n a legroszszabb esetben is a dobogó második- vagy harmadik fokát várom a srácoktól. Persze, jobb lenne az a mindenkit meggyőző aranyérem. No, meg aztán a válogatottban is szerepeljen minél több szparis. Legalább kettő. — Nekem Maradona produkciója volt az elmúlt év varázslata. Amit a labdával művel, az maga a csoda, azt nem lehet felülmúlni. A legváratlanabb pillanatban csinált még egy flik-flakkot, s ezzel egy személyben nyerte meg a VB-t Argentínának. Elnéztem volna akár szilveszterig.