Népsport, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-03 / 1. szám
2 NÉPSPORT 0 Labdarúgás Magyar edzőket szeretne látni Dubaiban Dr. Emir Sh. Al-Nama Wandival, a biológiai tudományok kandidátusával, a Dubai Al-Shabab Club focisulijának vezetőjével alig három órával azelőtt sikerült találkoznom a dubai Chicago Beach Hotel preszózójában, hogy a Malév Tours által szervezett társasutazás résztvevőinek szobájában ébresztőt jelzett a telefonkészülék. Sietve hozzáteszem, hogy e kései találkozásról csakis én tehetek (bánom is, amíg csak élek), mivel csak a Dubaiban töltött nyolc nap utolsó reggelén tettem meg minden tőlem telhetőt annak érdekében, hogy találkozhassak dr. Emir Sh. Al- Namawandival. Elöljáróban engedtessék csupán annyit mondanom róla, hogy bár Irakban született kurd fiatalember, a szívében és a nyelvében egyaránt félig magyar. S hogy miért, annak egyszerű a nyitja. Magyar nőt vett el feleségül. — Irakban vagy itt az Egyesült Arab Emírségekben ismerkedtek meg annak idején egymással? — kíváncsiskodtam. — Sokkal messzebb. — Csak nem Magyarországon? — De bizony. — Hogyan kerültél oda? — A focinak köszönhetően, amelynek én is szerelmese vagyok. Miután 1974- ben elvégeztem Bagdadban a Testnevelési Főiskolát Magyarországon tanultam tovább, majd 1979-ben sikerrel védtem meg kandidátusi értekezésemet, és a biológiai tudományok doktora lettem. Dr. Nádori László volt az aspirantúra-vezetőm, de igen sokat köszönhetek dr. Istvánfi Csabának, Zsideg Miklósnak, Zalka Andrásnak és Elbert Györgynének is. Budapesti tartózkodásom során ismerkedtem meg, pontosabban szólva fülig beleszerettem az első pillantásra későbbi feleségembe, aki azóta egy kislánnyal és egy kisfiúval ajándékozott meg. — Jól beszélsz magyarul, de vajon a feleséged ért-e kardul és arabul? — Jól beszél mindkét nyelven, hiszen azon kívül, hogy idestova kilenc éve együtt élünk Kuvaitban, illetve az Egyesült Arab Emírségekben, kuvaiti tartózkodásunk során egyetemre is járt. — Nem mosódtak el benned a Testnevelési Főiskolán töltött évek emlékei? — Még most is élnek bennem, s mivel az utóbbi években is gyakran koptatom azokat a padokat, friss élményeknek sem vagyok hiányában. Ott végeztem a szakedzői szakot, s ha minden jól megy, hamarosan elnyerhetem ezt a diplomát. — Ott ki a legjobb barátod? — Orosz Pali, akit nagyon szeretnék, több hozzá hasonló edzővel együtt, Dubaiban látni. — Miért? — Azért, mert a magyar labdarúgóedzők világviszonylatban is kitűnőek, csak... — Miért haraptad el a szót? — Remélem, senkit sem bántok meg a magyar barátaim közül, ha kimondom, az a baj, hogy külföldön nem tartanak annyira öszsze, mint például most nálunk a brazil edzők. Közéjük senki sem verhet éket. — Mennyi pénzt keres nálatok a vezető brazil edző? — Havi 25 000 dollárt. — Beszélj a munkádról! — A Dubai Al-Shabab Club focisuliját vezetem, olyan tudományos módszerekkel, amelyeket Magyarországon sajátítottam el. Akkoriban az FTC serdülő- és ifjúsági csapata mellett is dolgozhattam egy kerek esztendeig. Akkor és most is a speciális állóképesség volt a kedvenc témám. Klubomban 14—18 éves fiatalokkal foglalkozom, s ha továbbra is anynyira szabad kezet kapok a munkámban a klub vezetőitől, mint eddig, remélem, hozzájárulhatok ahhoz, hogy a dubai első ligás csapatokban, s egyszer talán még a válogatottban is helyet kapjanak néhányan a mostani tanítványaim közül. Vannak köztük szép számmal, akik dubai viszonylatban is tehetős szülők gyermekei, s ezért nem a pénz, hanem a labdarúgás imádata, s ami ezzel együtt jár, a dicsőség öröme csábítja őket. Még a pénteki munkaszüneti napokon, amikor a gépkocsivezetőink , is imádkoznak — akkor is jönnek edzeni. — S ha a hőmérő higanyszála 40 fok fölé emelkedik? — Még 50 fokos hőségben is boldogan kergetik a bőrt. — Mi mással is búcsúzhatnék tőled, legyen számodra is sikerekben gazdag az új év. — Nekem csak akkor lesz boldogabb az előzőnél, ha végre teljesül az az álmom, hogy magyar labdarúgóedzőket üdvözölhetek az Egyesült Arab Emírségekben, s ezek között ott lesz a legjobb haverom, Orosz Pali is. Martinké Károly XLIV. 1. ♦ 1988. január 3 Az NB II az átszervezésre (is) készül Elnézést, leltározunk... Alig több, mint egy hónappal ezelőtt fejeződött be a második osztályban az őszi pontvadászat. Talán még sokakban élnek a lejátszott kétszáz összecsapás legérdekesebb mozzanatai, eseményei. Mi — szokásunkhoz híven — ezúttal is átnyújtjuk a húsz NB II-es gárda (tabella szerinti sorrendjében) félévi értesítőjét a manapság szokásos „Elnézést, leltározunk ..jelszó kíséretében ... ÓZDI KOHÁSZ: Az idény bombameglepetése bámulatos szereplése! Hiszen csaknem ugyanez a gárda tavaly nyáron a csodával határos módon menekült meg jobb gólkülönbségével a kieséstől... „Titka” nem lehet más, mint Bánkuti László vezetőedző kitartó munkájának beérése, no és az ózdi futballisták összefogása. Ebből az igazán kiemelkedő tudású csapatot nélkülöző mezőnyből talán nem is lenne túlságosan nagy meglepetés, ha meg tudná tartani előkelő pozícióját! VESZPRÉMI SE: Gyenge rajt, siralmas befejezés. Ám, ami a két szakasz közötti tizenöt fordulóban történt a bakonyi együttessel, az minden tiszteletet megérdemel. A vezetőedző, Glázer Róbert remekül ráérzett az egyedül üdvözítő hangnemre, munkastílusra, aminek meg is lett az eredménye. Palla, Burányi, Csík, Onhausz, Rugovics, Gáspár hétről hétre önmagát múlta fölül. Éppen ezért volt mellbevágó az utolsó három fordulóban a két újonccal szemben elhullajtott öt pont! A szakvezető és a játékosok mindenesetre már letették a „főesküt” arra, hogy kizárólag a feljutásban kívánnak gondolkodni... DIÓSGYŐRI VTK. Csapat, amelyet már nem kell, hogy nyomaszszon a dicső múlt. Ha csak Diósgyőrött kellene játszania, holtbiztos feljutónak tippelhetnénk. Ugyanis a mezőny egyetlen hazai pályán veretlen gárdája! Mindössze egy pontot vesztett a megszokott környezetben, viszont hétszer kapott ki idegenben. A nyíregyházi, a kecskeméti és a szegedi kirándulására aligha emlékszik szívesen ... Száger György vezetőedző röpke egy esztendő alatt egyértelműen bizonyította: szerződtetése remek húzás volt Diósgyőrött, és ha tavasszal a gólerős Thúryra is számíthat, akkor pompás ,,disszertációt” tehet le a város asztalára. SZEGED SC: Fél évvel ezelőtt mint az egyik legnagyobb favorit rajtolt, aztán... Az új mester, Pataki Tamás határozott kézzel fogott a rendteremtéshez, aminek köszönhetően a rendkívül szeszélyes teljesítménye ellenére, mindössze kétpontos hátránnyal várhatja a tavaszi nyitányt. Legjobb csatára, Kun egyetlen percet sem játszhatott sérülése miatt ősszel, és ezt a támadójáték erősen megsínylette. Főként idegenben ahol majdhogynem csak véletlenül szerzett gólt... Játékosállománya tudása alapján döntő szava lehet a legnagyobb kérdés megválaszolásában! DIMAÚJVÁROSI KOHÁSZ: Mire a gárda és Lehota kiheverte a Lehota-ügyet, addigra jókora előnyt adott a vetélytársaknak. Ráadásul menet közben kellett edzőt cserélni, amit a vártnál kisebb zökkenővel vészelt át. Esetében a diagnózis csaknem megegyezik a diósgyőriekével és a szegediekével: amint kiteszi a lábát a gyárvárosból, máris megszeppent nyusziként viselkedik. Pedig még azt a luxust is megengedte magának, hogy második legjobb éleslövészét, Szauert többnyire csereként vegye figyelembe, míg Menyhártot külföldre engedte... Helyzete az ugyancsak huszonhárom pontos szegedieknél anynyival tűnik kedvezőbbnek, hogy még tízszer játszik otthon, míg a Tisza-partiak már csak nyolcszor. KOMLÓI BÁNYÁSZ. Sokan egy a százhoz fogadták a nyáron feljutását, ám közepes hazai szereplésével óriási csalódást okozott híveinek. Mindennél többet mond, hogy a legutóbbi gólkirály, Réfi most úgy vezetheti a góllistát, hogy tizennégy találata közül nyolcat (!) büntetőből ért el... Rónai István vezetőedző nem titkolja: rejtély számára ez a halvány ősz. Hiszen jól sikerültek az erősítések, nincsenek erőnléti gondok, sokra hivatott, stílusosan futballozó társulat van Komlón, és mégis. Valami elpattant a csapatban az idény derekán a Bp. Volántól elszenvedett hazai vereséget követően, amit nagyon nehéz lesz helyrehozni. KECSKEMÉTI SC. Az ügyeletes újonc-meglepetésszerző! Szentmihályi Antal legénysége minden várakozást felülmúlóan szerepelt hazai pályán: csupán három pontot vesztett, miközben a Bp. Volánnak ötször, a Diósgyőrnek hatszor, míg a Szolnoknak hétszer (!) vette be a hálóját az aranyhomokon! Két csatáráról, Kissről és Freppánról áradoznak a szakértők, a középpályán pedig Czéh lett igencsak kelendő az élvonalbeliek számára ... Aligha túlzás: ha ez a fiatal társaság hoszszabb távon együtt maradhatna, akkor hamarosan valóra válthatná a város titkos álmát! SZOLNOKI MÁV MTE. Szenzációs rajtot vett, és a folytatás is rendkívül sokat ígérő volt. A tizenegyedik fordulóig úgy tűnt, utcahosszal lesz őszi első, hiszen ontotta a gólokat. A veszprémi vereség viszont sokkolta Szatmári János együttesét. Attól kezdve hét héten át képtelen volt nyerni! Erre a negatív sorozatra az utolsó játéknapon, Kecskeméten tette fel a „koronát”, ahol az újonc alaposan elpáholta. Érthetetlen az összeomlása, igaz, a nagy sikerek idején sem ígért szurkolóinak osztályváltást... NYÍREGYHÁZI VSSC. Továbbra sincs béke az almafák alatt. Mindig akkor „sikerült” egy-egy megdöbbentő hazai vereséget produkálni, amikor pedig a hívek kezdtek volna megnyugodni, hogy használt az éppen soros fegyelmező intézkedés ... Pedig, hogy sokkal több van a csapatban, mint amit a jelenlegi kilencedik hely takar, azt bizonyította a Veszprém, az Eger, a Diósgyőr, a Dunaújváros és a Szolnok legyőzése. Nincs irigylésre méltó helyzetben Tóth János, a nyírségiek szakvezetője. Még akkor sem, hogy a vezetés Rabcsák és Tóth Ernő kiebrudalása után levette a napirendről a feljutás témakörét... CSEPEL* Érdekes módon számukra is a tizenegyedik játéknap bizonyult választóvíznek. Addig úgy tűnt, hogy a kényszerpályán mozgó együttes további fiatalítása kellemes meglepetéssel járhat. Ám ezután igencsak „behorpadt” a társaság, öt fordulóban kilenc pontot vesztett, ami megbocsáthatatlan könnyelműség. Néhány játékosa bizony igencsak hálás lehet Gélei József vezetőedző és a klubvezetés türelméért... BP. VOLÁN: Az ellentmondások társulata. Amit megnyer a vámon, azt elveszti a réven. Helyzetét és álmait alapvetően meghatározza az a megdöbbentő tény: idegenben több pontot tudott szerezni, mint a Czabán Samu téren. Egy darabig úgy tűnt, Törőcsik megváltást jelent, ám ő öt meccs után a háttérbe húzódott. Pedig, ha Kese „megrázná” magát, ebben a mezőnyben még „csodát” is tehetne. Ebben, és néhány rákospalotai fiatal beérésében bizakodik Sárosi László vezetőedző is. No, meg abban, hogy Seres és Hatvanger visszatér önkéntes „száműzetéséből”... EGER SE: A mezőny azon kevés csapatai közé tartozik, amelyik egyszer sem nyert igenben. Márpedig így elképzelhetetlen, hogy hallassa szavát a feljutás kérdésében! Gyatra helyezésére magyarázat, hogy Kovács András ősszel nem számíthatott a térdsérülése miatt műtőből műtőbe vándorló játékmesterre, Csepregire. Az ő hiánya, valamint László és társai vészes gólképtelensége együttesen azt eredményezte, hogy jó középcsapattá vált — az NB II-ben. SALGÓTARJÁNI BTC: Roppant szerény bizonyítványát most már az sem indokolhatja, hogy az ingázó pestiek nem figyeltek oda kellően. Mivel csak Zimonyi maradt hírmondónak a fővárosiak közül... Még szerencse, hogy a nyáron Egerből leigazolták Kiss Gyulát, aki pontokat érő gólokkal segítette új kenyéradóját. Nagy kérdés, hogy a tervezett Toldi—Répás edzőcser létrejötte után szűkös anyagi helyzetében merre veszi az irányt a társaság ... METRIPOND SE. Igaza volt Himer Istvánnak, a vásárhelyiek szakvezetőjének, amikor mérlegképes könyvelő után kiáltott az ősszel az idegenben kapott góljai nyilvántartása érdekében... Ez a Metripond ugyanis már közel sem az a Metripond, amelyikben Albert, dr. Kovács, Varga és Szenti játszott! És a jelek szerint vezetői hiába törik a fejüket a legkülönfélébb gazdasági mesterfogásokon, a vásárhelyi futball minősége mellékfoglalkozásban sem lett jobb, mint főállásban volt... Szintén nem nyert idegenben, így elégedett lehet, ha nem kell osztályozót játszania. I. OLAJBÁNYÁSZ: A szánalmas kezdést követően becsülettel talpraállt Madár Gábor legénysége. Amely nyilván tisztában van azzal, hogy amíg nem talál a klub megfelelő befejező csatárt, addig már az is bravúrnak számítana, ha nem kel osztályozón biztosítania másodvonalbeli tagságát. Három góla.■ ugyanis egyetlen nagykanizsai futballista sem jutott tovább az őszszel... AJKA NUNGALU. Szívósan küzdő újonc — gólgyáros nélkül. Már pedig így rendkívül nehéz megúsznia az osztályozót! Mes*~’ ( Szőke Miklós most sokkal nehézhelyzetben van, mint egykor ikon volt, amikor munkához , az akkor harmadvonalbeli gál Főként amiatt, hogy most nem állnak rendelkezésére olyan rutinos, élvonalban edződött meghatározó emberek, mint a Balaton partján Bódi, Pardavi, Tieber, Virágh és Onhausz volt KAZINCBARCIKAI VEGYÉSZ. A végére hagyta a csattanót a Veszprém kétszeri legyőzésével. Helyzete azonban ettől a kettős bravúrtól függetlenül roppant nehéz. Főként, hogy nincs olyan támadója, aki góljaival pontokat hozna az NB II-es lét határmezsgyéjén táncoló csapatnak. Kilenc mérkőzésén nem talált hálóba, ami nem sok jót ígér a tavaszi folytatásra. Hiszen még tízszer keell idegenben fellépnie . . . III. KÉR. TTVE. Újonc, amelyet még az ág is húz. Az idény első felében hősiesen tartotta magát, aztán a csapatkapitány Márton, valamint Kovács megsérült, Fülöp Belgiumba szerződött, és ettől kezdve szép lassan leeresztett a gárda. Mérkőzéseinek felét döntetlenre játszotta, ami mutatja tartását. Védelme csupán a Diósgyőr és a Dunaújváros ellen mondott csődöt. Edzője még nincs, és az is nagy kérdés, hogy a harminckilenc esztendős Koritár és a csapat gólfelelőse, Lukács magával tudja-e ragadni társait tavasszal. GANZ-MÁVAG: A vergődő gépgyári együttes egyik legnagyobb gondja, hogy idegenben mindössze egyetlen pontot tudott elcsípni. No meg az, hogy menet közben szép lassan szó szerint elfogytak a jó kosai... Csaknem a fél csapat gyalbőrben van, a másik felérüléssel bajlódott, és rendi hiányzik a középpályáról a gó Tóth István, aki hátat fordítot Kőbányai útiaknak. Antal Péter s tetőedző előtt nincs más válás... vagy az első öt tavaszi fordulóban sikerül csapatával felzárkóznia a középmezőnyhöz, vagy máris kezdheti a felkészülést az osztályozóra. SZEKSZÁRDI DÓZSA: Vérbeli kiesőjelölt, hiszen hazai pályán például többször kapott ki, mint amennyiszer nyerni tudott. Idegenben pedig csak három pontra tellett erejéből. Márpedig ez a két tényező így együttesen több mint idegtépő tavaszt sejtet... Két góllal már házi „gólkirály” lehet valaki Szekszárdion, amit azt jelzi: Dienes után Varga László eladása lehet, hogy végképp megoldhatatlan feladat elé állítja Teszler Vendel vezetőedzőt... Zsiday István