Népsport, 1988. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1988-03-02 / 51. szám

XLIV. 51. ♦ 1988. március 2. Jegye­sségi szántok a csarnokban Ugrók — nyári szín IsPrjp Atlétika A fedettpályás verse­nyeken az ugrók mindig az érdeklődés középpontjába kerülnek­ Nemcsak izgal­mas küzdelmükkel, hanem nyári színvonalú, sőt, an­nál nemegyszer jobb ered­ményeikkel. Mindez ma­gyarázható a kedvező kül­ső körülményekkel (állan­dó hőmérséklet, szélcsend stb.), azután előnyt jelent számukra a rendszerint emelt, fapadlózatú igen ruganyos nekifutó és nem utolsósorban serkenti őket a közeli lelátóról a nézők állandó biztatása, az igazi versenyhangulat. Megszoktuk már, hogy a csarnokban a magasugrás parádés szám, az volt nálunk is — a 70-es években. Szenzációt jelentett, amikor a szovjet Brumel 1961-ben (sala­kos nekifutóról) 225 cm­­rel, egyszerre három cen­tivel felülmúlta szabadtéri eredményét. Üstökössze­­rűen feltűnt, ugyancsak hasmánt technikájú honfi­társa,­­ még ifjúsági Jas­­csenko 1978-ban már 235-öt ugrott — két centivel sza­badtéri világcsúcsa felett! Azután következtek a ki­váló flopozók. S már nem is volt meglepetés, hogy a hosszú nyugatnémet Mö­­genburg (239 cm-rel), majd tavaly télen a svéd Sjö­­berg (241 cm-rel), a na­pokban pedig az NSZK-s Thränhardt (242 cm-rel) „beállította" a nyári világ­rekordot. A nők közül az 1983-as budapesti EB-n él­ményt szerzett a nézőknek a szovjet Bikova, amikor a nagyszerű szereplését 203 cm-rel fejezte be, s ez egy centivel jobb volt a szabad­téri csúcsnál. Eredményét csak négy év múlva javí­totta meg a bolgár Kosz­­tadinova és most már 206 cm-nél tart... A hazai magasugrás tör­ténetében is többször előfordult, hogy télen túlszárnyalták az érvényes országos csú­csot. Így még 1989-ben Ti­hanyi József két, majd 1972-ben a háromszoros EB-aranyérmes Major Ist­ván egy centivel. A nők­nél a 190-es magasságot el­sőként Rudolf Erika az Olimpiai Csarnokban vitte át (1977). Ugyanitt az Európa-bajnok Mátay And­rea 1979 telén 198 cm-rel az akkor még nemhivata­los világcsúcslistára is fel­iratkozott, s ez kilenc (!) centivel volt jobb szabad­téri rekordjánál. Az ab­szolút legjobb magyar női eredményt pedig még ma is Sterk Katalinnak az 1982-es EB-n bronzérmet hozó 199 cm-es ugrása, amellyel kilencedik a fe­dettpályás örökrangsorban. A rúdugrás legújabb kor­szakában egy nagy ese­mény is a csarnokhoz fű­ződött. A finn Nikula itt jutott át a világon elsőként 1963-ban az új üvegrúddal az öt méteren! Jó húsz év­vel később a francia Vi­­gneron 585 cm-rel elérte a szabadtéri szintet, ma pe­dig a szovjet Sz. Bubká­­nak csak három centi hiányzik a hat méterhez. Itthon Makó Ernő és Sal­­bert Ferenc ért el tető alatt csúcsnál jobb ered­ményt. Nem lehet panasz a másik két ugrószám színvonalára sem. Távol­ban a listavezető ameri­kai Lewis 879-es eredmé­nye azonos nyári legjobb­jával. Európában a szov­jet Ter-Ovaneszjan 823-as ugrásával két évtizedig állt az élen, s méltó utód­ja lett honfitársa, Emmi­­jan (849). A nők a hétmé­teres határt csak 1985-ben törték át, de akkor a szov­jet Csisztjakova mindjárt 25 centivel (!), legutóbb pedig az NDK-beli Drechs­ler már 737 cm-ig jutott. A hármasugrás eddigi leg­nagyobb egyénisége, a szovjet Szanyejev a csar­nokban hat EB-győz©lmet aratott. Az amerikai Con­ley tavalyi 17.76-os világ­csúcsa kiváló teljesítmény, s nyomában következik az európai éllovas szovjet Procenko (17.67). Legered­ményesebb EB-éremgyűj­­tőnk, Szalma László távol­ban fedett pályán ugrott először 8 m-t és eddigi legjobbjával (824) tizedik az öröklistán. A hármas­ugró Bakosi Béla 1982-ben második Európa-bajnoksá­­gát 17.13-mal, szabadtéri rekordjával azonos ered­ménnyel nyerte. A takörből dobó súlylökők sem marad­tak el az ugróktól. Az amerikai Woods 1974-ben a csar­nokban lett a világ első 22 m-en felüli dobója (s négy évig az abszolút leg­jobb eredmény tulajdono­sa). Csak 1985-ben került európai, Timmermann (NDK) az élre, de azóta a svájci Günther (22.26) már őt is megelőzte. A női me­zőnyben a csehszlovák Fi­­bingerová nevéhez nem­csak nyolc aranyéremmel eddig egyedülálló sorozat, hanem egy szenzációs eredmény is fűződik. 1977- ben elért 22.50 m-es világ­csúcsa a csarnokban ma is megközelíthetetlenül áll, s a szabadban is csak hét évvel később tudták felül­múlni. Nálunk is volt olyan tél, amikor Bognár Judit túldobta szabadtéri csúcsát. S. Z. S­ír 18. légfegyveres EB, Stavanger Sikerült az olimpiai főpróba A szovjetek több pontot gyűjtöttek, mint a második és a harmadik együtt Még a tavalyi budapesti légfegyveres világbajnok­ság záróünnepségén mond­ta dr. Hammerl László szövetségi kapitány, hogy egy magyar női puskás egy éven belül megelőzi a más­fél éve, veretlen bolgár Lecsevát. Hitetlenkedve hallgattuk őt, mert Lecse­­va éppen azon a napon nyert, magabiztosan, újabb világbajnoki aranyérmet. S lám remek jósnak, vagy inkább szakembernek bi­zonyult a szövetségi kapi­tány, mert négy hónappal később a norvégiai EB-n mindhárom női puskásunk megelőzte a sokszoros Eu­rópa- és világbajnoknőt. Női puskásaink győzel­mükkel nemcsak az EB alaphangját adták meg, hanem szereplésükkel pél­dázták a hazai légfegyve­res szakág rohamos fejlődését. Soha ilyen jól még nem szerepelt magyar sportlövő­­válogatott Európa-bajnok­­ságon. Az országok pont­versenyében 53 ponttal a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Legjobb­jaink 2 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek. Az olimpiai számokban is túl­teljesítették az előzetes vá­rakozásokat, a tervezett 7 pontot megduplázták. Pe­dig, mint a három nap so­rán született tíz világcsúcs mutatja, rendkívül erős volt a m­ezőny. Érthető, hi­szen ha olimpiai helyet már nem is lehetett sze­rezni, de az olimpiai indu­lási szintet teljesíteni tud­ták Stavangerben. Ezért a válogatottak egy kivétellel a legerősebb összeállítás­ban érkeztek a norvég vá­rosba. Mégis minek kö­szönhető a mieink sikere? Három éve kezdődött az a munka, amelynek ered­ménye lett ez a harmadik hely. Szemléletváltásra volt szükség, hiszen nálunk ko­rábban a légfegyveres számokat csak kiegészítő­nek tekintették. Ebben az évben állították össze elő­ször úgy a hazai verseny­­naptárt, hogy a legjobbak­nak módjuk volt rápihen­ni az EB-re. Ideális felkészülés után léptek lőállásba a magyar sportlövők. Erről beszélt a puskás Fórián Éva is, aki­­ remek ver­senyzői képességeire jel­lemző — öt körrel javítot­ta meg egyéni legjobbját az EB-n. Kétségkívül a női puskás csapat és Joó Éva szerezte a legkellemesebb meglepetést. A tizenhét éves Joó Éva világcsúcs­beállítással, a csapat világ­csúccsal nyert. A női pisz­­tolyosok is jobban szere­peltek a várakozásnál, Kotroczó Lászlóné döntőbe jutásával ismét bizonyítot­ta, hogy a nemzetközi él­vonalba tartozik. A felnőtt futóvadlövők a győzelem­re is esélyes Solti Attila fegyverhibája ellenére is ezüstérmet szereztek a csapatversenyben. A fel­nőttek közül viszont elma­radtak a várakozástól a férfi pisztolyosok és puská­sok. A pisztolyosoktól 6-7 pontot remélt a szakveze­tés, egyet sem szereztek. A szövetségi kapitány ennek okát nem a felkészülésben látja, mert ezt jónak tart­ja. Nagyon fiatal csapat vette fel a versenyt az el­lenfelekkel, s úgy látszik a világbajnok Papanitz Zoltán nem tudta elviselni az esélyesség terhét. Tóth Tamásnak az átigazolás után csak az elmúlt év vé­gén normalizálódtak az életkörülményei. Az újonc Gyürik Csaba azt hozta, amit jelenleg tud. Van utánpótlása is a magyar sportlövészetnek, ezt iga­zolta a juniorok EB-sze­­replése. A fiatalok rendre egy-egy ponttal túlteljesí­tették az előzetes terveket, s akadt példa bravúrra is. Annak nevezhető a piszto­­lyos Pető László teljesít­ménye, aki csupán egy kör­rel maradt el a győztes­től. S ide sorolható a fiú puskások világcsúcsa is. A színvonalra jellemző, hogy ez a rekord a bronzérem­hez volt elég. Örömteli, hogy a szak­emberek szerint az EB végeredménye reálisan mu­tatja az erőviszonyokat. A tavalyi Világ Kupa, az Európa- és a világbajnok­ság eredményeinek figye­lembevételével készült rangsorban is a harmadik helyen áll a magyar csa­pat. A magyar sportlövő­válogatott erejét az adja, hogy már nem féloldalas a csapat, nem csak a futó­vadlövőkre számíthat a szövetségi kapitány. Az ok­tóber végi világbajnoksá­gon a férfi pisztolyosok szereztek aranyérmet, az EB-n, amikor nekik nem ment, a női puskások áll­hattak a dobogó legtetejé­re. De, mint a tavalyi EB példázta, képesek erre a női pisztolyosok és a férfi puskások is. Ejtsünk néhány szót a külföldiekről is! A szovjet sportlövők őrzik vezető po­zíciójukat, több pontot gyűjtöttek, mint a máso­dik NSZK és a harmadik Magyarország együttvéve. A vezető hármassal csak a csehszlovákok tudták tar­tani a lépést Stavangerben. Utánuk viszont feltűnően nagy a szakadék. Az ötö­dik helyen a svéd váloga­tott végzett 29 ponttal. Meglepően rosszul szere­peltek a franciák és az NDK-beliek. A bolgár csa­patról ismét bebizonyoso­dott, hogy féloldalas, s ezen az EB-n éppen a jobbik oldaluk, a női puskások nem tudták hozni az érme­ket, köszönhetően a ma­gyarok klasszis teljesítmé­nyének. Minden eddiginél na­gyobb sikerrel vették a magyar sportlövők az olimpia előtti utolsó nagy akadályt, s ez néhány hó­nappal a nyári játékok nyitánya előtt reményt keltő. Kresz László Joó Éva okozta a EB legnagyobb meglepetését, világcsúcs­­beállítással nyert aranyérmet A magyar EB-csapat Férfiak (zárójelben az idei legjobb fedettpályás ered­mény). 60 m: Karaffa László (6.67), Tóth Sándor (8.86), Havas Endre (6.80). 200 m­: Molnár Tamás (21.59), Karaf­fa László (21.39). 400 m: Ka­tona Ervin (47.34), Menczer Gusztáv (46.96), Szabó G. István (47.6). 800 m: Szalai István (1:48.36), Sári Zoltán (1:43.78). 1500 m: Knipl Ist­ván (3:42.0), Bereczki Jó­zsef (3:42.11), Pocsad Tamás (3:43.23). 3000 m: Markó Gá­bor (7:56.34), Vágó Béla (7 :­56.62). Magas: Németh Gyula (222). Távol: Szalma László (795), Pálóczi Gyula (779). Hármas: Bakosi Béla (16.78), Pálóczi Gyula (16.52). Rúd: Bagyula István (540), Molnár Gábor (540), Szabó Dezső (520). Súly: Ladányi Zsigmond (19.88), Szabó László (19.46). 5000 m gya­loglás: Urbanik Sándor (19:07.61), Kirszt Károly (20:14.34). Nők. 60 m: Ecsekiné Ju­hász Erzsébet (7.37), Könye Irma (7.46). 200 m: Könye Irma (23.85), Szopori Erika (24.37). 400 m: Szabó Er­zsébet (52.57), Forgács Judit (52.68), Bátori Noémi (53.88). 800 m: Bálint Mónika (2:04.76). 1500 m: Rácz Ka­talin (4:07.38), Csordás Rita (4:15.71), Barócsi Helén (4:15.88). 3000 m: Ágoston Zita (9:07.74). Magas: Mátay Andrea (187), Sterk Katalin (184), Viroszt Beáta (184). Távol: Vanyek Zsuzsa (634), Bakosdné Lenczi Erika (630). Súly: Szélingerné Horváth Viktória (18.60). 3000 m gya­loglás: Ilyés Ildikó (13:05.50), Rosza Mária (13:07.45), Sze­­benszky Anikó (13:13.31). A Tricotex-mérleg Vasárnap már lapunk zár­ta után fejeződött be a Bu­dapest Sportcsarnokban a Tricotex Kupa két döntője. A férfiak sprintszámában Butler volt a leggyorsabb a jól futó Karaffa előtt, míg a férfi távolugrásban Szalma László biztosan győzött. A két nap alapján a Tricotex Kupát a nőknél a holland Nelli Fiere-Coo­­man, a férfiaknál a román Sorin Mátéi nyerte. A hét végén egyébként a 23 szám győzelmeim 10 or­szág osztozott. A magyar at­léták hat győzelmet szerez­tek, a külföldiek 17-et. A csúcsmérleg négy felnőtt női, öt ifjúsági, öt BL-csúcs (a két gyalogló, Mátéi, But­ler és Rácz), valamint egy csarnoki csúcsbeállítás (Ni­­kolov). Férfiak, 60 m (18 induló). Bajnok: James Butler (ame­rikai) 6.58, 2. Karaffa (Bp. Honvéd) 6.67 (az előfutamban 6.66), 3. Ullo (olasz) 6.68, 4. Chodhlik (csehszlovák) 6.78, 5. Madonna (olasz) 6.79, 6. Floris (olasz) 6.81. Távol (17). B: Szalma László (Vasas, edző: dr. Za­­rándi László) 11­5, 2. Pálóczi (TBSC) 772, 3. Jaskula (len­gyel) 767, 4. Hertelendi (TBSC) 762, 5. Hydel (len­gyel) 761, 6. Mellaard (hol­land) 761.★ Nemzetközi többpróba ver­seny, Szófia: Szabó Dezső 6693 ponttal győzött a nyolcpróbában, bolgár és szovjet versenyzőt megelőzve. NÉPSPORT 5

Next