Népsport, 1988. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1988-03-02 / 51. szám
XLIV. 51. ♦ 1988. március 2. Jegyességi szántok a csarnokban Ugrók — nyári szín IsPrjp Atlétika A fedettpályás versenyeken az ugrók mindig az érdeklődés középpontjába kerülnek Nemcsak izgalmas küzdelmükkel, hanem nyári színvonalú, sőt, annál nemegyszer jobb eredményeikkel. Mindez magyarázható a kedvező külső körülményekkel (állandó hőmérséklet, szélcsend stb.), azután előnyt jelent számukra a rendszerint emelt, fapadlózatú igen ruganyos nekifutó és nem utolsósorban serkenti őket a közeli lelátóról a nézők állandó biztatása, az igazi versenyhangulat. Megszoktuk már, hogy a csarnokban a magasugrás parádés szám, az volt nálunk is — a 70-es években. Szenzációt jelentett, amikor a szovjet Brumel 1961-ben (salakos nekifutóról) 225 cmrel, egyszerre három centivel felülmúlta szabadtéri eredményét. Üstökösszerűen feltűnt, ugyancsak hasmánt technikájú honfitársa, még ifjúsági Jascsenko 1978-ban már 235-öt ugrott — két centivel szabadtéri világcsúcsa felett! Azután következtek a kiváló flopozók. S már nem is volt meglepetés, hogy a hosszú nyugatnémet Mögenburg (239 cm-rel), majd tavaly télen a svéd Sjöberg (241 cm-rel), a napokban pedig az NSZK-s Thränhardt (242 cm-rel) „beállította" a nyári világrekordot. A nők közül az 1983-as budapesti EB-n élményt szerzett a nézőknek a szovjet Bikova, amikor a nagyszerű szereplését 203 cm-rel fejezte be, s ez egy centivel jobb volt a szabadtéri csúcsnál. Eredményét csak négy év múlva javította meg a bolgár Kosztadinova és most már 206 cm-nél tart... A hazai magasugrás történetében is többször előfordult, hogy télen túlszárnyalták az érvényes országos csúcsot. Így még 1989-ben Tihanyi József két, majd 1972-ben a háromszoros EB-aranyérmes Major István egy centivel. A nőknél a 190-es magasságot elsőként Rudolf Erika az Olimpiai Csarnokban vitte át (1977). Ugyanitt az Európa-bajnok Mátay Andrea 1979 telén 198 cm-rel az akkor még nemhivatalos világcsúcslistára is feliratkozott, s ez kilenc (!) centivel volt jobb szabadtéri rekordjánál. Az abszolút legjobb magyar női eredményt pedig még ma is Sterk Katalinnak az 1982-es EB-n bronzérmet hozó 199 cm-es ugrása, amellyel kilencedik a fedettpályás örökrangsorban. A rúdugrás legújabb korszakában egy nagy esemény is a csarnokhoz fűződött. A finn Nikula itt jutott át a világon elsőként 1963-ban az új üvegrúddal az öt méteren! Jó húsz évvel később a francia Vigneron 585 cm-rel elérte a szabadtéri szintet, ma pedig a szovjet Sz. Bubkának csak három centi hiányzik a hat méterhez. Itthon Makó Ernő és Salbert Ferenc ért el tető alatt csúcsnál jobb eredményt. Nem lehet panasz a másik két ugrószám színvonalára sem. Távolban a listavezető amerikai Lewis 879-es eredménye azonos nyári legjobbjával. Európában a szovjet Ter-Ovaneszjan 823-as ugrásával két évtizedig állt az élen, s méltó utódja lett honfitársa, Emmijan (849). A nők a hétméteres határt csak 1985-ben törték át, de akkor a szovjet Csisztjakova mindjárt 25 centivel (!), legutóbb pedig az NDK-beli Drechsler már 737 cm-ig jutott. A hármasugrás eddigi legnagyobb egyénisége, a szovjet Szanyejev a csarnokban hat EB-győz©lmet aratott. Az amerikai Conley tavalyi 17.76-os világcsúcsa kiváló teljesítmény, s nyomában következik az európai éllovas szovjet Procenko (17.67). Legeredményesebb EB-éremgyűjtőnk, Szalma László távolban fedett pályán ugrott először 8 m-t és eddigi legjobbjával (824) tizedik az öröklistán. A hármasugró Bakosi Béla 1982-ben második Európa-bajnokságát 17.13-mal, szabadtéri rekordjával azonos eredménnyel nyerte. A takörből dobó súlylökők sem maradtak el az ugróktól. Az amerikai Woods 1974-ben a csarnokban lett a világ első 22 m-en felüli dobója (s négy évig az abszolút legjobb eredmény tulajdonosa). Csak 1985-ben került európai, Timmermann (NDK) az élre, de azóta a svájci Günther (22.26) már őt is megelőzte. A női mezőnyben a csehszlovák Fibingerová nevéhez nemcsak nyolc aranyéremmel eddig egyedülálló sorozat, hanem egy szenzációs eredmény is fűződik. 1977- ben elért 22.50 m-es világcsúcsa a csarnokban ma is megközelíthetetlenül áll, s a szabadban is csak hét évvel később tudták felülmúlni. Nálunk is volt olyan tél, amikor Bognár Judit túldobta szabadtéri csúcsát. S. Z. Sír 18. légfegyveres EB, Stavanger Sikerült az olimpiai főpróba A szovjetek több pontot gyűjtöttek, mint a második és a harmadik együtt Még a tavalyi budapesti légfegyveres világbajnokság záróünnepségén mondta dr. Hammerl László szövetségi kapitány, hogy egy magyar női puskás egy éven belül megelőzi a másfél éve, veretlen bolgár Lecsevát. Hitetlenkedve hallgattuk őt, mert Lecseva éppen azon a napon nyert, magabiztosan, újabb világbajnoki aranyérmet. S lám remek jósnak, vagy inkább szakembernek bizonyult a szövetségi kapitány, mert négy hónappal később a norvégiai EB-n mindhárom női puskásunk megelőzte a sokszoros Európa- és világbajnoknőt. Női puskásaink győzelmükkel nemcsak az EB alaphangját adták meg, hanem szereplésükkel példázták a hazai légfegyveres szakág rohamos fejlődését. Soha ilyen jól még nem szerepelt magyar sportlövőválogatott Európa-bajnokságon. Az országok pontversenyében 53 ponttal a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Legjobbjaink 2 arany-, 2 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek. Az olimpiai számokban is túlteljesítették az előzetes várakozásokat, a tervezett 7 pontot megduplázták. Pedig, mint a három nap során született tíz világcsúcs mutatja, rendkívül erős volt a mezőny. Érthető, hiszen ha olimpiai helyet már nem is lehetett szerezni, de az olimpiai indulási szintet teljesíteni tudták Stavangerben. Ezért a válogatottak egy kivétellel a legerősebb összeállításban érkeztek a norvég városba. Mégis minek köszönhető a mieink sikere? Három éve kezdődött az a munka, amelynek eredménye lett ez a harmadik hely. Szemléletváltásra volt szükség, hiszen nálunk korábban a légfegyveres számokat csak kiegészítőnek tekintették. Ebben az évben állították össze először úgy a hazai versenynaptárt, hogy a legjobbaknak módjuk volt rápihenni az EB-re. Ideális felkészülés után léptek lőállásba a magyar sportlövők. Erről beszélt a puskás Fórián Éva is, aki remek versenyzői képességeire jellemző — öt körrel javította meg egyéni legjobbját az EB-n. Kétségkívül a női puskás csapat és Joó Éva szerezte a legkellemesebb meglepetést. A tizenhét éves Joó Éva világcsúcsbeállítással, a csapat világcsúccsal nyert. A női pisztolyosok is jobban szerepeltek a várakozásnál, Kotroczó Lászlóné döntőbe jutásával ismét bizonyította, hogy a nemzetközi élvonalba tartozik. A felnőtt futóvadlövők a győzelemre is esélyes Solti Attila fegyverhibája ellenére is ezüstérmet szereztek a csapatversenyben. A felnőttek közül viszont elmaradtak a várakozástól a férfi pisztolyosok és puskások. A pisztolyosoktól 6-7 pontot remélt a szakvezetés, egyet sem szereztek. A szövetségi kapitány ennek okát nem a felkészülésben látja, mert ezt jónak tartja. Nagyon fiatal csapat vette fel a versenyt az ellenfelekkel, s úgy látszik a világbajnok Papanitz Zoltán nem tudta elviselni az esélyesség terhét. Tóth Tamásnak az átigazolás után csak az elmúlt év végén normalizálódtak az életkörülményei. Az újonc Gyürik Csaba azt hozta, amit jelenleg tud. Van utánpótlása is a magyar sportlövészetnek, ezt igazolta a juniorok EB-szereplése. A fiatalok rendre egy-egy ponttal túlteljesítették az előzetes terveket, s akadt példa bravúrra is. Annak nevezhető a pisztolyos Pető László teljesítménye, aki csupán egy körrel maradt el a győztestől. S ide sorolható a fiú puskások világcsúcsa is. A színvonalra jellemző, hogy ez a rekord a bronzéremhez volt elég. Örömteli, hogy a szakemberek szerint az EB végeredménye reálisan mutatja az erőviszonyokat. A tavalyi Világ Kupa, az Európa- és a világbajnokság eredményeinek figyelembevételével készült rangsorban is a harmadik helyen áll a magyar csapat. A magyar sportlövőválogatott erejét az adja, hogy már nem féloldalas a csapat, nem csak a futóvadlövőkre számíthat a szövetségi kapitány. Az október végi világbajnokságon a férfi pisztolyosok szereztek aranyérmet, az EB-n, amikor nekik nem ment, a női puskások állhattak a dobogó legtetejére. De, mint a tavalyi EB példázta, képesek erre a női pisztolyosok és a férfi puskások is. Ejtsünk néhány szót a külföldiekről is! A szovjet sportlövők őrzik vezető pozíciójukat, több pontot gyűjtöttek, mint a második NSZK és a harmadik Magyarország együttvéve. A vezető hármassal csak a csehszlovákok tudták tartani a lépést Stavangerben. Utánuk viszont feltűnően nagy a szakadék. Az ötödik helyen a svéd válogatott végzett 29 ponttal. Meglepően rosszul szerepeltek a franciák és az NDK-beliek. A bolgár csapatról ismét bebizonyosodott, hogy féloldalas, s ezen az EB-n éppen a jobbik oldaluk, a női puskások nem tudták hozni az érmeket, köszönhetően a magyarok klasszis teljesítményének. Minden eddiginél nagyobb sikerrel vették a magyar sportlövők az olimpia előtti utolsó nagy akadályt, s ez néhány hónappal a nyári játékok nyitánya előtt reményt keltő. Kresz László Joó Éva okozta a EB legnagyobb meglepetését, világcsúcsbeállítással nyert aranyérmet A magyar EB-csapat Férfiak (zárójelben az idei legjobb fedettpályás eredmény). 60 m: Karaffa László (6.67), Tóth Sándor (8.86), Havas Endre (6.80). 200 m: Molnár Tamás (21.59), Karaffa László (21.39). 400 m: Katona Ervin (47.34), Menczer Gusztáv (46.96), Szabó G. István (47.6). 800 m: Szalai István (1:48.36), Sári Zoltán (1:43.78). 1500 m: Knipl István (3:42.0), Bereczki József (3:42.11), Pocsad Tamás (3:43.23). 3000 m: Markó Gábor (7:56.34), Vágó Béla (7 :56.62). Magas: Németh Gyula (222). Távol: Szalma László (795), Pálóczi Gyula (779). Hármas: Bakosi Béla (16.78), Pálóczi Gyula (16.52). Rúd: Bagyula István (540), Molnár Gábor (540), Szabó Dezső (520). Súly: Ladányi Zsigmond (19.88), Szabó László (19.46). 5000 m gyaloglás: Urbanik Sándor (19:07.61), Kirszt Károly (20:14.34). Nők. 60 m: Ecsekiné Juhász Erzsébet (7.37), Könye Irma (7.46). 200 m: Könye Irma (23.85), Szopori Erika (24.37). 400 m: Szabó Erzsébet (52.57), Forgács Judit (52.68), Bátori Noémi (53.88). 800 m: Bálint Mónika (2:04.76). 1500 m: Rácz Katalin (4:07.38), Csordás Rita (4:15.71), Barócsi Helén (4:15.88). 3000 m: Ágoston Zita (9:07.74). Magas: Mátay Andrea (187), Sterk Katalin (184), Viroszt Beáta (184). Távol: Vanyek Zsuzsa (634), Bakosdné Lenczi Erika (630). Súly: Szélingerné Horváth Viktória (18.60). 3000 m gyaloglás: Ilyés Ildikó (13:05.50), Rosza Mária (13:07.45), Szebenszky Anikó (13:13.31). A Tricotex-mérleg Vasárnap már lapunk zárta után fejeződött be a Budapest Sportcsarnokban a Tricotex Kupa két döntője. A férfiak sprintszámában Butler volt a leggyorsabb a jól futó Karaffa előtt, míg a férfi távolugrásban Szalma László biztosan győzött. A két nap alapján a Tricotex Kupát a nőknél a holland Nelli Fiere-Cooman, a férfiaknál a román Sorin Mátéi nyerte. A hét végén egyébként a 23 szám győzelmeim 10 ország osztozott. A magyar atléták hat győzelmet szereztek, a külföldiek 17-et. A csúcsmérleg négy felnőtt női, öt ifjúsági, öt BL-csúcs (a két gyalogló, Mátéi, Butler és Rácz), valamint egy csarnoki csúcsbeállítás (Nikolov). Férfiak, 60 m (18 induló). Bajnok: James Butler (amerikai) 6.58, 2. Karaffa (Bp. Honvéd) 6.67 (az előfutamban 6.66), 3. Ullo (olasz) 6.68, 4. Chodhlik (csehszlovák) 6.78, 5. Madonna (olasz) 6.79, 6. Floris (olasz) 6.81. Távol (17). B: Szalma László (Vasas, edző: dr. Zarándi László) 115, 2. Pálóczi (TBSC) 772, 3. Jaskula (lengyel) 767, 4. Hertelendi (TBSC) 762, 5. Hydel (lengyel) 761, 6. Mellaard (holland) 761.★ Nemzetközi többpróba verseny, Szófia: Szabó Dezső 6693 ponttal győzött a nyolcpróbában, bolgár és szovjet versenyzőt megelőzve. NÉPSPORT 5