Népsport, 1988. december (44. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-01 / 286. szám

XIIV. 286. ♦ 1988. december 1 Labdarúgás Bp. Honvéd, F­erencvám­os, Rába ETO, Siófoki Bányász Siófok—Pécsi ÚtrSC 8-0 (1 -1)) III. Ker. TTVE—Vác 0-1 (0-0) Balatonszéplak-felső, 400 néző. V: Márton E. (Vágner, Győr Z.). Siófok: Horváth — Kolovics, Aczél, Szabó L., Szabó B. — Palkovics, Olajos, Quir­kó — Borostyán, Zsadányi, Krausz. Edző: Gellei Imre. PMSC: Bogyay — Berényi, Bárány, Bódog, Vókó — Szabó Zs., Braun, Vén, Czéh, Kocsis — Lehota. Edző: Ga­rami József. Csere: Kocsis helyett Hanzs az 52., Borostyán helyett Adi a 67., Quir­kó helyett Marozsán a 69., Szabó Zs. he­lyett Nagy B. a 80. percben. Gólszerző: Zsadányi a 37., Borostyán a 48., Berényi (ön­gól) a 60. percben. Sárga lap: Zsadányi a 39. percben. Szögletarány: 8:4 (4:3) a Siófok javára. (A pálya kímélése miatt nem Siófokon, hanem Ba­­latonszéplak-felsőn rendez­ték meg a mérkőzést. Itt még a siófoki első csapat sem játszott sohasem, ezért a hazai pálya nem jelen­tett előnyt. Göröngyös, hó­mentes, viszonylag száraz, füves játéktér várta az együtteseket.­ Azonnal a Siófok ragadta magához a kezdeményezést, azonban az első húsz perc­ben a pécsiek kapuja nem­ került veszélybe. A 28. perc­ben adódott az első komo­lyabb helyzet, ez mindjárt hazai góllal végződhetett vol­na. Bárány röviden adott ha­za, Quirikó elcsípte a lab­dát, de szorongatott helyzet­ből az alapvonal közeléből Bogyayt találta el, utána fel­szabadult a pécsi kapu. (Távcsővel felszerelve fi­gyelte a partvonal mellől a pécsiek játékát Baráti Lajos. Az idős szakember az­­ újpestiek megbízásából fürkészte a lila-fehérek következő ellenfelének, a PMSC-nek a titkait.­ A sokadik PMSC-szabály­­talanság a 37. percben sió­foki gólt eredményezett. Ola­jost 17 méterre a gólvonaltól lerántották. A megítélt sza­badrúgást Zsadányi ballal a kapu bal oldalába csavarta. 1-0 Rögtön utána Lehota egyenlíthetett volna, ám tíz méterről Horváthba lőtt. A 39. percben Zsadányi meg­rúgta Kocsist, ezért sárga lapot kapott. SZÜNET UTÁN hamar jött a második sió­foki gól. Egy, a védőkről le­­csurgott labda Borostyán elé került, ő átjátszotta Vókót, utána jobbról, nyolc méterről a beadást váró Bogyay mel­lett kilőtte a rövidsarkot. A kapus beleért a lövésbe, de nem volt esélye a hárításra. 2-0 Quirikó átívelését egy pat­tanás után Zsadányi zúdítot­ta húsz méterről kapura az 58. percben, alig ment mellé a lövése. A 60. percben már három­gólosra nőtt a Siófok elő­nye. Palkovics bal oldali be­adása Berényin olyan szeren­csétlenül pattant meg, hogy a labda a hálóba kötött ki. öngól! 3-0 A 67. percben Borostyán helyett Adi lépett pályára. (Adi János fél éve nem szerepelt. Megműtötték, s felgyógyulása után ez volt az első mérkőzése.) Öt perccel a lefújás előtt Berényi rövid hazaadását Zsadányi értékesíthette vol­na, azonban Bogyay merész vetődéssel felszedte előle a labdát. Az utolsó három per­cet Hanzs sérülése miatt tíz emberrel játszotta végig a PMSC. Sokat elárult már a leg­elején a pécsiek taktikájá­ról az, hogy igazából csak egy csatárt hagytak elő­, Lehotát, a többiek célja az lett volna, hogy gyor­san felzárkózzanak hozzá. Ebből nem sok valósult meg, mert már az elejétől fogva a kapuja elé szorult a PMSC. Állandósult a sió­foki mezőnyfölény, igaz, valamire való hazai helyzet nélkül. A Balaton-partiak több akcióját pécsi sza­bálytalanság akadályoz­ta meg. A PMSC já­tékosai nem tudták a labdát megtartani, csak elvétve értek fel a siófoki 16-osra, ráadásul 1-0-nál egyetlen helyzetü­ket Lehota elpuskázta. A szünet utáni siófoki villámgól eldöntötte a mér­kőzés sorsát. A játék képe egyébként a második fél­időben sem változott, sőt, talán még jobban a kapu­ja elé préselte az ellenfe­lét a Bányász. Ennek meg is lett a jutalma: a máso­dik és a harmadik gól. A PMSC a második játék­részben alig-alig lőtt ka­pura. A lelkesedés ezúttal nem pótolta a tudást, a pécsi fiatalok egy pillanatig sem tudták kétségessé tenni a siófokiak győzelmét. Sokat mond, hogy a vendégek legjobbja, a kapott három gól ellenére, Bogyay kapus volt. Jó: Quirikó, Zsadányi, Ola­jos, Krausz, ill. Bogyay, Czéh. Gellei Imre: — Csapatunk végig nagy akarással, he­lyenként tetszetős játékkal nyert. Garami József: — A fiúk igyekezetével elégedett va­gyok. Pillanatnyilag ennyire vagyunk képesek. Ilyen kö­rülmények között úgy az MNK, mint a bajnokság tel­jesen irreális számunkra. Horváth László ZSADÁNYI kezdte a gólgyártást Dömsöd—Békéscsaba 2-1 (1-1) Dömsöd, 1000 néző. V: Puhl (Mester, Horváth Gy.). Dömsöd: Lázár — Imre, Elekes, Lukács, Gégény — Rot­­tenbiller, Kiss J., Szabó Z., Ács — Farkas, Suszter. Edző: Dálnoki József. Békéscsaba: Gulyás — Mracskó, Ottlakán, Bánfi, Fabulus — Belvon, Horváth, Csanálosi — Árky, Oroszki, Kasik, Edző: Csank János. Csere: Rottenbiller helyett Diamant a 22., Kiss J. he­lyett Szénási az 53., Horváth helyett Kanál az 55., Belvon helyett Csernus a 79. percben. Gólszerző: Diamant a 33., Kasik a 34., Szénási a 69. percben. Sárga lap: Kasik a 42. percben. Szögletarány: 8:1 (4:0) a Békéscsaba javára. A 33. percben Suszter hú­zott el a jobb oldalon, ke­resztbe ívelt, s a jókor ér­kező Diamant 10 méterről jobbal a kapu közepébe lőtt. 1-0 Egy perc múlva Árky a jobb oldalon a szögletzászló közeléből félmagasan közép­re adott, a hazai védők nem tudtak felszabadítani, s a be­robbanó Kasik két lépésről a bal sarokba bombázott 1-1 A 69. percben Ács a ka­putól mintegy 30 méterről szabadrúgást ivett a békés­csabai kapu elé, Szénási ug­rott a legmagasabbra, s mintegy három méterről a jobb sarokba csúsztatott. 2-1 A korai kezdés ellenére szép számú közönség előtt kezdődött a találkozó. A békéscsabaiak semmit sem bízva a véletlenre, táma­dásokba kezdtek, ám ezek a próbálkozások nem hoz­tak eredményt. Az első negyedóra végén már ki­merészkedett a hazai csapat is, s a végig re­mekül játszó Suszter át­adásából megszerezték a vezetést. Szinte a közép­­kezdés után azonnal vá­laszolt a Békéscsaba, s ek­kor úgy tűnt, hogy a hazai csapatot nagyon megzavar­ta az egyenlítés. A szünet után túlzottan magabizto­san léptek pályára a ven­dégek, s ezt megérezvén egyre többször okoztak a hazai csatárok kellemetlen perceket a lila-fehér vé­dőknek. A körülményekhez képest élvezetes volt a küzdelem, a dömsödiek ki­egyenlítették az osztálykü­lönbséget. A látottak alap­ján a Dömsöd szombati győzelme nem a véletlen szüleménye volt, mert küz­dőképességben és akarás­ban, sőt helyenként még a játékban is felülmúlták az előző évi kupagyőztest, így teljesen megérdemel­ten jutottak az MNK leg­jobb nyolc csapata közé. Jó: A dömsödiek közül az egész csapat átlagon felüli teljesítményt nyújtott, ill. Bánfi, Kasik, Burkovits Ferenc Hévízi út, 800 néző. V: Nagy L. (Nagy II J., Pillér). III. Ker.: Zay — Parragh, Tóth G., György, Kovács — Gelics, Cserép, Lukács — Muraközi, Kárpáti, Pilini. Edző: Mezei József. Váci Izzó: Gelei — Kosztolnik, Talapa, Balogh, Csima — Hermann, Rósa, Gyimesi, Zsivótzky — Simon, Kerekes. Edző: Palicskó Tibor. Csere: Simon helyett Turtóczky az 54., Cserép helyett Szabó az 59., Kerekes helyett Mózner a 61. percben. Gólszerző: Balogh a 63. percben. Szögletarány: 6:4 (2:2) a III. Ker. TTVE javára. Csípős hidegben kezdődött a találkozó, s a játékosok so­káig inkább csak melegítet­tek. A 11. perc hozta az el­ső gólhelyzetet. Ekkor a ven­dégek jutottak szabadrúgás­hoz a tizenhatos és az oldal­vonal közötti területről. Ba­logh tizenhét méteres lövé­sét Zay a léc alól az alapvo­nalon túlra öklözte. A 24. percben Pitini a bal oldalon Kosztolnik elől középre emelt, belül Muraközi egy­ből kapura lőtte a labdát, az azonban a már vert hely­zetben lévő Gelei és a bal kapufa mellett elsuhant. Ki­lenc perccel később ugyan­csak a hazai együttes ve­szélyeztetett. Lukács indította Pitinit, aki a bal szélről a kapu elé lőtt, a labda az ötös jobb oldali sarkánál üresen találta Muraközit, a csatár azonban egy ütemet kivárt a lövéssel, s így Ba­logh közbe tudott ugrani. SZÜNET UTÁN úgy tűnt mintha a vendégek feltett szándéka az lett vol­na, hogy tizenegyespárbajban dőljön el a továbbjutás kér­dése, mert többnyire csak arra ügyeltek, hogy kapu­juk megmeneküljön a góltól. Aztán a 63. percben bekövet­kezett a „fut baldrámák” szokásos fordulópontja. Her­mann beadását Mózner meg­csúsztatta, és a balösszekötő helyén érkező Zsivótzky aj­­tó-ablak helyzetből célozhat­ta meg a kaput, tízméteres lövése azonban egy védőt érintve a bal kapufa mellett hagyta el a játékteret. A szögletet ugyancsak Zsivótzky végezte el, s a középre ívelt labdát Balogh a bizonytalan­kodó védők és Zay kapui mellett a jobb alsó sarokba fejelte. 0-1 Az NB II-ben szereplő III. Ker. TTVE játékosai a találkozó után kénytele­nek voltak gratulálni el­lenfelüknek a legjobb nyolc közé jutásért, arról azon­ban szó sem volt, hogy az első osztályú vendégek na­gyobb tudása előtt kellett meghajolniuk. Ezen a mér­kőzésen ugyanis nem lát­szott, hogy a két csapat más-más osztályban szere­pel. Az első félidőben a kö­zönség csak kevéske játé­kot láthatott, s azt is job­bára a hazaiak jóvoltából. A III. Ker. játékosai né­hány szemre tetszetős ak­ciót is futtattak a pályán, kevés sikerrel, míg a vá­­ciak csak szabadrúgásból és szögletet követően veszé­lyeztettek. A fordulást kö­vetően sem változott a ta­lálkozó képe, továbbra is az óbudai gárda játszott jobban a mezőnyben, a Vác azonban — egy szögletet követően — gólt ért el. Az pedig szinte lehetetlennek tűnt, hogy a III. Ker. lab­darúgói bevegyék a reme­kül védő Goldi hálóját. A Vác a nyolc közé jutását egyértelműen kapusának köszönheti. Jó: Kovács, György, U. Géléi, Balogh, Borókai Gábor A mezőny legjobbja, Géléi ezúttal is a légtér ura, s meg­szerzi a labdát Tóth G. elöl NÉPSPORT 3 MNK Répcelak­ Bányász-Tatabánya 2-1 (2-1) Répcelak, 1500 néző. V: Plasek (Vad, Kovács I L.). Répcelak: Tóth — Pintér, Molnár, Csorba P. — Németh T., Mesterházi, Takács, Kiss — Varga, Teke, Csordás. Edző: Csorba János. Tatabánya: Kiss — Vincze, Lakatos, Domonics, Szalma — P. Nagy, Csapó, Váczi, Schmidt — Kiprich, Plotár. Edző: Szentmihályi Antal. Csere: P. Nagy helyett Hegedűs a szünetben, Domonics helyett Dobesch az 53., Teke helyett Kocsis Z. a 88. perc­ben. Gólszerző: Varga a 16., Csordás a 20., Plotár a 23. perc­ben. Szögletarány: 7:4 (3:1) a Tatabánya javára. A 16. percben Csordás bal­ról magasan átívelt a másik oldalra, Varga kapásból 14 méterről látványos lövéssel az ellenkező sarokba küldte a labdát. 1-0 A 20. percben Varga le­rántásáért a tatabányai ka­putól 25 méterre szabadrú­gáshoz jutottak a répcela­­kiak, Csordás állt a labda mögé, lövése az ötös tájékán megpattant, Kiss kapus meg­lepődött, a labda pedig a hálóban kötött ki. (Nagy ka­pushiba.) 2-0 A 23. percben Kiprich a jobb oldalon elhúzott, a ki­támadó Molnár mellett, re­mekül ívelt a balösszekötő helyére, ott Plotár ugrott a legmagasabbra, és hét mé­terről az elalvó Pintér mel­lől a bal alsó sarokba fejelt, 2-1 A Veszprém szombati kiverése felfokozta az ér­deklődést Répcelakon. Nem­csak a nagyközségből, a környékről is sokan jöttek az MNK-mérkőzésre. A Tatabánya magabiztosan kezdett, de a két gyors ha­zai gól megtörte az NB I- es csapat lendületét. Igaz, csak rövid ideig zavaro­dott meg a vendégcsapat, aztán hamar válaszolni tu­dott. A Répcelak azonban hősiesen küzdött, és előny­nyel tért pihenőre. Szünet után a Tatabánya nagy hajrába kezdett, de a kö­zépen erőltetett akciókat kitűnően rombolta a hazai védelem. A rohamozó Ta­tabánya védelme sokszor kinyílt, így a szórványos ellenakciók mindig veszé­lyesek voltak. Ahogy telt az idő, egyre idegesebb lett a hátrányban levő el­ső osztályú csapat, de az utolsó pillanatig harcolt az egyenlítésért. A végig ke­mény, harcos mérkőzés meglepetéssel zárult, de le kell szögezni, hogy az NB III-as csapat megérdemel­ten jutott tovább. Kevés csapat dicsekedhet azzal, hogy három nap alatt két NB I-es együttest búcsúz­tatott a kupából, méghozzá úgy, hogy mindkétszer erőnlétileg és taktikailag is felvette a versenyt ne­ves vendégével. Jó: Tóth, Molnár, Pintér, Takács, Csordás, ill. Csapó, Kiprich, Bodor Ferenc

Next