Népsport, 1989. október (45. évfolyam, 233-258. szám)

1989-10-01 / 233. szám

XLV. 233. ♦ 1939. október 1. EU]­l Labdarúgás | Vás—■Csepel ©». Vác, 2500 néző. Vezette: Huták (***•), (Nagy I... Drigán). Vác: Gelei 0 — Nagy 4, Ivosztolnik 4, Talapa 5, Csorna 3 — Zombori 4, Bánföldi 4, Gyimesi A. 4, Vig 5 — Kopási 3, Románok 3. Edző: Csánk János. Csepel: Szieben 0 — Gyimesi J. 4, Tyukodi 4, Szabi­ 4, Horváth 4 — Stefanov 5, Varga 3, Tompos 4, Bixer 4 — Ivanics 3, Hamar 3. Edző: Már János. Csere: Zombori helyett Balogh Z. (4). Hamar helyett Jakab (3) mindkettő a szünetben, Bixer helyett Deutsch (—) a 61., Bánföldi helyett Turtóczky (—) a 65. percben. Sárga lap: Gyimesi J. a 43. percben.­" Szögletarány: 8:0 (3:0) a Vác javára.­ ­A mérkőzés előtt mind­­két öltözőben bizakodó volt a hangulat. Csank János, a váciak mestere meglehető­sen idegesen járt fel-alá az edzői szobában. A nyugta­lanságra minden oka meg­volt, hisz csapata gyengéb­ben szerepel. Elmondása szerint eddig sorozatban kapták a hárítható gólokat, a helyzeteket rendre elpus­kázták. A csepeliek szeret­tek volna véget vetni a vé­sz­es gólszegénységnek. Hét forduló során mindössze­­ egyetlen gólra voltak képe­sek.­ Húsz perc elteltével néhány lövést kivéve, nem történt je­lentősebb esemény a pályán. A csapatok mintha igazolni akarnák a táblázaton elfog­lalt helyüket, roppant ala­csony színvonalú játékot nyújtottak. A 25. percben Romanek, Nagy, Romanek volt a labda útja, s a váci csatár 11 mé­terről a léc fölé fejelt. Nem sokkal később Talapa 22 mé­teres lövése szállt el a bal sarok fölött. Újabb nyolc­­perces ,,üresjárat” után Ré­­pási éles szögből adott kö­zépre, s a 16-os vonaláról Zombori a jobb kapufa mel­lé durrantott. A 33. percben a félpályánál Szabó megrúg­ta Répásit. A 43. percben Huták játék­vezető színesítette a játékot, amikor a korábban figyel­meztetett csepeli Gyimesinek Kosztolni­k felvágásáért fel­mutatta a sárga kártyát. Egy perccel később a bal oldalról Vig kanyarította kö­zépre a labdát, Répási to­vábbította Romanek felé, aki öt méterről kapu mellé bó­lintotta. Közvetlenül a lefú­jás előtt a váci Gyimesi egy­más után két helyzetet ha­gyott kihasználatlanul. SZÜNET UTÁN az 53. percben Répási a jobb­összekötő helyén kirobbanó Bánföldi elé adott, aki fut­tából 10 méterről a bal sa­rok mellé lőtt. Két perccel később Varga 20 méteres szabadrúgását védte Gelei. Az ellentámadásnál Nagy jobb oldalról ívelt Talapa fe­jére, de Szieben hárított. A 75. percben Gyimesi középen lépett ki, Romanekhez adott, ám Szieben kifutott, jól zár­ta a szöget, így a váci csatár a kapust találta el.­­Az esetet követően a szurkolók egy része „ennyi elég volt" jelszóval elin­dult hazafelé. Az FTC-s Strausz László ekkor csak annyit mondott: „Roppant gyenge mérkőzésen szerin­tem az utolsó negyedórá­ban a Vác lő egy gólt." Nem lett igaza, ugyanis a mérkőzés csaknem unalom­ba fulladt. A játékosok már csak Huták megváltó hármas sípszavára vártak.­ ★ Bár korai lenne „kiesési” rangadóról beszélni, de tény, a két legkevesebb pontot gyűjtött együttes próbálkozott egymással. Mint két óvatos ökölvívó, hosszú percekig gondosan méregették egymást. Tet­ték mindezt jó félórán ke­resztül. Egyik csapat sem tudott fölényt kiharcolni, bár a csepeli kapu előtt többet pattogott a labda. Kezdetleges hibákat követ­tek el a játékosok, iram­ról, elszántságról sem lehet említést tenni. Fordulás után sem válto­zott sokat a játék. Csapko­dó, elképzelés nélküli lab­­dakergetés folyt a pályán. A mérkőzés egyes szaka­szaiban kétszer nem pasz­­szoltak azonos csapatbell­­ikhez a játékosok. Egyedül a szél volt viharos a vári stadionban. A Csepel to­vábbra is góliszonyban szenved, hiszen nyolc for­duló során mindössze egy találatot ért el. A két csa­pat közönségriasztó találko­zóján igazi komoly helyze­tek híján „igazságos” dön­tetlen született, tulajdon­képpen egyik csapat sem érdemelt volna pontot. A szurkolók a mérkőzés után is háborogtak, kifütyülték csapatukat.­­Egy csillagot ritkán adunk. Ez az osztályzat egyenlő az eseménytelen, szürke, semmitmondó já­tékkal. Gyakran azt mond­ják, az egy cs'Hug szono, a bundával. Azonosságról nincs szó, mi a „színvona­lat” jelöljük egyértelműen a szekundával.', Csank János: — Sajnos nem játszottunk jól, a hely­zeteink kimaradtak, így nem is születhetett más ered­mény. Már János: — Csak az egy pontnak örülök. Mravik Gusztáv Az NB 1 állása A 9. forduló (október 4. szerda) műsora. Hala­dás—Veszprém, Békéscsaba—Vác, Tatabánya— MTK-VM (valamennyi 14 óra). Rába ETO--Vasas, 17. U. Dózsa—DVSC, Csepel—FTC, Siófok—Video­ton, Bp. Honvéd—Pécs (mindegyik 18 óra). 1.U. Dózsa8 6— 2 11- 6 18 2.MTK-VM7 5 — 2 10- 6 15 3.Ferencváros8 4 2 2 11- 5 14 4.Vasas8 4 2 2 10- 6 14 5.Pécsi MSC8 3 4 1 16- 7 13 6.Bp. Honvéd7 4 1 2 10- 5 13 7.Siófok8 3 2 3 7- 8 11 8.Haladás8 3 2 3 10-12 11 9.Videoton8 3 2 3 5- 8 11 10.Debreceni VSC8 2 3 3 4- 69 11.Veszprém7 2 3 2 3- 59 12.Rába ETO7 2 1 4 9- 97 13.Tatabánya8 2 1 5 3- 77 14.Békéscsaba8 2 1 5 5-127 15.Váci 1 3 4 7-116 16.Csepel 8 5 3 1- 95 A totó 39. heti eredménye 1.Dortmund—Hamburger SV 1-01 2.Düsseldorf—Kaiserslautern 1-1X 3.Mönchcngladbach—1. FC Köln 0-22 4.Bayreuth—Meppen l-lX 5.Kassel—Aachen 1-52 A többi találkozót vasárnap játsszák. NÉPSPORT 3 I Vasas-Tatabánysi 1-0(1-01 Fáy utca, 300* néző. Vezette: Márton (****) (Szilágyi, Nagy II J.). Vasas: Andrusek 8 — Peeha 6, Zentai 5, Mészöly 4, Gu­­bucz fi — Kecskés 5, Galasehek 6, J­uró 5, Claude 4 — Zvara 5, Zirch­er 4. Edző: Mészöly Kálmán. Tatabánya: Kiss 4 — Váczi 6, l­akatos 5, Szabna 6 — G. Nagy ■ 4. Jártás 6, Domonics 5, Dobeseh­­i — Kanyok 4, Szekeres 4, Páli 4. Edző: Szentmihályi Antal. Csere: Kanyok helyett Ifjú (4) a 33., Claude helyett Ge­­ress (—) a 64., Páli helyett Lázár (—) a 69., Kecskés helyett Csorba (—) a 81. percben. Gólszerző: Gubucz a 86. percben. Sárga lap: Jártás a 45. percben. Szögletarány: 4:2 (2:1) a Vasas javára.­ ­A V­asas játékosai fekete karszalaggal a karjukon vo­nultak a pályára, így gyá­szolva a pénteken tragikus hirtelenséggel elhunyt egy­kori kiváló labdarúgót, Farkas Jánost. A legendás csatár emlékének egyperces gyászszünettel tisztelegtek a labdarúgók és a szurkolók.) A 11­. percben Zircher mu­tatós cselsorozatával Váczit, majd Lakatost csapta be, s amikor túl volt a nehezén, s csupán Kiss-sel állt szemben, 7 m-ről az élvető­dő kapusba lőtt. Négy perc múlva Galasehek passzolt az előre robogó Kecskés elé, aki 16 m-ről hajszállal bombá­zott a jobb alsó sarok mellé. A 20. percben Zentai és Mészöly ügyetlenkedett, a labda Kanyokhoz került, aki 3 m-ről célozta meg a jobb alsó sarkot — Andrusek szép mozdulattal mentett. Öt perc múlva Duró jobb oldali szög­letét Zvara megcsúsztatta, Mészöly emelkedett a legma­gasabbra, de 6 m-ről a léc fölé bólintott. (Sokat bosszankodtak a nézők, mert a játékosok mindkét oldalon rengeteget hibáztak. Elvétve fordult elő, hogy a társak átadása­ikkal megtalálták egymást.) A 44. percben Váczi sza­badrúgásból 25 m-ről ívelt a 18-ason belülre. Szalma 8 m­­ról a lécre fejelt, a vissza­pattanó labdát Ifjú az ötös­ről továbbította volna a há­lóba, de Andrusek ismét vé­dett. A félidő utolsó­ percé­ben Járfás felvágta 7.varát, s tettéért sárga lappal bűnhő­dött. SZÜNET UTÁN a 49. percben Zircher akár­csak az első félidőben ezút­tal is már csak Kissel állt szemben, de 11 m-ről gyen­gén lőtt a kapus kiütötte a labdát. Claude érkezett, ám 7 m-ről az üres kapu helyett az égbe bombázott.­­A 62. percben egy ütkö­zést követően Duró ráesett Domonicsra, aki a földön maradt. Kiss kapus az ol­dalvonalon túlra küldte a labdát, hogy csapattársát ápolhassák. A középpályás rövid szünet után talpra állt, s vállalta a játékot. Zvara visszadobta a labdát a feladónak, s a sportsze­rű játékost megtapsolta a közönség. Végre volt miért tapsol­ni.­ A 69. percben Szekeres szögletét Váczi 6 m-ről a bal oldali kapufa és a keresztléc találkozására fejelte, a vier­­s­­ spatt­anú labdáért az ötösön Ifjú és Peeha ütközött úgy, hogy a tatabányai játékos egészen a gólvonalig röpült előre. A közelben álló Már­ton játékvezető azonnal a k­­es pontra mutatott. Váczi büntetőjét Andruseh gyors vetődéssel elcsípte. (Andruseh sokadik bra­vúrjának tapsolhattak a ha­zai szurkolók. A Vasas ka­pusa volt az egyetlen a pá­lyán, akinek teljesítménye minden igényt kielégített.) A 86. percben a gólhelyzet­be kerülő Zircher körülmé­­nyeskedett, majd az érkező Gubucz elé passzolt, aki 0 m-ről laposan az elalvó Kiss kapujának bal oldalába gurí­tott. 1-8 (Egyetlen kihagyás, s az addig csak kínlódó, s szurkolóit is gyötrő Vasas máris három pontot tudha­tott a zsebében. ..) Két perccel a befejezés előtt Dobesch 12 m-es lövé­se a lécet súrolva hagyta el a játékteret. Kilencven percnyi szen­vedést követhetett figye­lemmel a nem túl népes szurkalősereg a Fáy utcá­­ban. Mindkét csapat igen idegesen indiszponálva kezdte a mérkőzést. A játé­kosok itt is, ott is rengete­get hibáztak. Negyedóra után némileg letisztult a kép, s akkor úgy tűnt, hogy a kiel együttes közül a Ta­tabánya a kevésbé rosz­­szabb. A Bányász labdarú­gói többet birtokolták a labdát, s a kapu előtt is veszélyesebbek voltak el­lenfelüknél. Már ekkor Andrusiknak köszönhették a piros-kékek, hogy a ven­dégek nem jutottak előny­höz. Az első játékrészben a Vasas is néhányszor oda­ért a Tatabánya kapujának előteréhez, de a csatárok rendre elügyetlenkedték le­hetőségeiket. A fordulást követően to­vább csökkent a találkozó színvonala. A játék a pá­lya középső harmadára kor­látozódott, s a labdarúgók egymás hibáiból éltek. Az összecsapásra ezúttal is enyhe tatabányai fölény volt a jellemző. S amikor a 69. percben Márton já­tékvezető a 11-es pontra mutatott, joggal hihette mindenki, hogy eldőlt a há­rom pont sorsa. Talán egye­dül Andrusek bízott önma­gában a joggal. A kiváló kapuvédő bravúrjának kö­szönhetően összerogyott a Bányász, s lendületet ka­pott a hazai gárda, amely a befejezés előtt néhány perccel győzelmet jelent.10 gólt szerzett. A látottak alapján a Va­sas érdemtelenül jutott a három pont birtokába. Bár a Tatabánya sem panasz­kodhat csupán balszeren­cséjére, mert ezen az ösz­­szecsapáson nem nyújtott NB I-es színvonalú telje­sítményt. Mészöly Kálmán: — Na­gyon küzdelmes mérkőzésén Andrusek bravúrjának kö­szönhetően újra fölcsillant a remény, hogy három pontot szerezhetünk, ez végül sike­rült. Csak a küzdeni akarást és a győzelmet tudom érté­kelni. Szentmihályi Antal: — Amelyik csapat a tizenegyest sem tudja berúgni, az nem érdemel győzelmet. Borókai Gábor i* ★ Zircher elhúz Lakatos mellett, majd Kiss kapusba lőtte a labdát. A Vasas csatára kétszer is megismételte ezt az alakítást... (Koppány György felvétele) PMSC—Békéscsaba 1-1 (0-0) Pécs, 8000 néző. Vezette: Fekete (•­•*). (Plasek, Hazafi). PMSC: Bodnár 6 — Kónya 5, Márton 6, Czérna 5 — Me­gyeri 5, Túri 4, Bódog 5, Bérczy 5 — Lovász 6, Czéh 5, J­ehola 5. Edző: Garami József. Békéscsaba: Gulyás 6 — Bánfi Fabulya 6, Szenti 5, Ottlakán 5 — Mracskó 6, Csató 4, Csanálosi 6, Horváth 5 — Major 4, Miklya 6. Edző: Vígh Tibor. Csere: Csató helyett Pásztor (6) az 57., Bánfi helyett Belvon (—) a 73., Megyeri helyett Nagy T. (—) a 84. percben. Gólszerző: Lovász az 52., Mracskó a 74. percben. Sárga lap: Bánfi a 25., Túri az 55., Czérna az 59., Mracs­kó az 59., Fabulya a 68. percben. Szögletarány: 7:4 (5:3) a PMSC javára. Röviden el lehet könyvelni az első félidő történéseit. Egy-egy helyzet, illetve sárga lap. A helyzetet a 12. perc­ben a PMSC hagyta ki. Me­gyeri jobbról érkező beadá­sába Lovász az ötösön bele­szórt, a kivetődő Gulyásról felpattant a labda, amit a kapus, a földről felugorva, szögletre ütött. A sárga lapos figyelmezte­­tés a 25. percben Bánfinak járt ki, mert felvágta Leho­­tát. Közben igazi góllövési le­hetőség nélküli pécsi táma­dások követték egymást, sok vendég­ szabálytalansággal tarkítva. SZÜNET UTÁN Márton rögtön meglódult a felezővonaltól, balról, majd­nem az alapvonalról vissza­­gurított, aztán egy kis kava­rodás után Túri elől felsza­badítottak a védők. Később Gulyásnak kellett kifutva mentenie. Az 52. percben szü­letett meg a PMSC vezető gólja. Lovász kapott labdát a jobb oldalon, a tizenhatos és az alapvonal közli területről beívelt, és a kimozduló Gu­lyás mögött a labda a hálóba hullott. 1-8­­A gól után Gulyás a fe­jéhez kapva elterült a föl­dön, miután repültek befe­lé a pénztárgépcsíkok Ápolták, aztán visszaállt a kapuba. „Fejbe dobtak va­lamivel a nézőtérről, a nyo­ma meglátszik a homloko­mon" — mondta a kapus.­ Az 56. percben Túrit sárga lappal büntette a játékveze­tő, mert ütközött Gulyással. Három perc múlva Mracskót és Czérnát kellett lehűteni sárga lappal, kakaskodásért. Lovász lábában volt a máso­dik pécsi gól, azonban egye­dül elfutva, elhamarkodottan, az ötösről mellé durrantott. A következő „besárgult" Fabu­­lya lett, a 68. percben Megye­ri visszarántásáért fegyel­mezték meg így. A 74. perc­ben egyenlített a Békéscsaba. Márton fejelte ki a tizenha­toson kívülre Pásztor bal ol­dali szabadrúgását. M­­acskó huszonöt méterről, bődületes erővel egyből rávágta az elé­je pattant labdát, ami úgy akadt meg a bal felső sarok­ban, hogy Bodnár csak érin­teni tudta. 1-­ Az utolsó tíz percet „ki­­bekkelték” a vendégek. ★ ★ ★ Komótosan végigkocogta az első félidőt a PMSC, hagyta, hogy elaltassa a Békéscsaba. Szinte állandó­an a vendégek térfelén pattogott a labda, de Lo­vász helyzetén kívül igazán nem került veszélybe Gu­lyás kapuja. Átlátszóak vol­tak a hazai akciók, emiatt mindig könnyen szerettek a csabai védők. Ha pedig nem tudtak szabályosan közbeavatkozni, akkor nem riadtak vissza a meg nem engedett eszközöktől sem. Feljavult a pécsiek játé­ka a szünet után a h­amar lőtt góljukat követően. Ek­kor már lendületesek vol­tak a szélsők, több gólszer­zési lehetőség is adódott a piros-feketék előtt. A leg­nagyobbat Lovász kihagyta, ennek meg is jött a böjtje. 2-0-ás pécsi vezetés helyett 1-1 lett Mracskó váratlan távoli lövése nyomán. Utá­na már hiába „nyomott” a PMSC, a győztes gólt nem sikerült bepréselnie. A ven­dégek pontszerzése némi­képp szerencsésnek mond­ható, főleg azért, mert jó­formán egyetlen kapura­­lövésükkel döntetlenre mentették a már elveszni látszó mérkőzést. Megille­­tődött volt a Békéscsaba majdnem egy órán át, ezt nem­ tudta kihasználni a PMSC, illetve azt hitte, hogy azzal az egy góllal mindent elintézett. Erre most a piros-feketék ráfi­zettek. „Köszönhetik” ezt elsősorban annak, hogy helyzeteikből csak egyet ér­tékesítettek. Garami József: — Döntő­nek bizonyult, hogy 1-0-ás vezetésünk után három gól­szerzési lehetőséget kihagy­tunk. Vígh Tibor: — Úgy érzem, jól játszottunk, és megérde­melten szereztünk pontot. Remélem, kikapaszkodunk abból a gödörből, amiben ed­dig voltunk. Horváth László Pásztor — még mindig lehet rá számítani

Next