Népsport, 1990. január (46. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-03 / 1. szám

4 NÉPSPORT Labdarúgás a...« ■ „A jövő már nem az enyém" Bodonyi gólkirály Svájcban Bodonyi Béla, a Bp. Honvéd egykori 27-szeres válogatott játékosa jelenleg a svájci másodosztályú FC Bulle csapatában futballozik. Információink eddig meglehetősen szegényesek voltak róla, mivel hosszú ideig nem tért haza. A bundaügy vizsgálatai tartották távol otthonától. — Most mi szél hozta haza? — Karácsonyi. Az ünnepeket akartuk kellemes családi körben eltölteni. ♦ Bizonyára tudja, hogy ez emlékezetes bundaügyben szükség lett volna a vallomására. — Igen, tudom, hogy már régebben haza kellett volna jönnöm, de az az "igazság, hogy nem mertem. Egy labdarúgó életének nagy eseménye a külföldiszerződés, őszintén szólva féltem, hogy ha hazajövök, esetleg elveszik az útlevelemet, és nem térhetek vissza a csapatomhoz. De most már bátran jöttem és szívesen álltam a rendőrség rendelkezésére. Tiszta a lelkiismeretem. Evezzünk kellemesebb Vizekre. Hogy telnek kint a hétköznapjai? — Nagyon kellemesen. Mivel csapatomban én vagyok az egyetlen profi — a többiek munka mellett edzenek — sok szabadidőm van. Délután hatkor kezdődik az edzés, addig pihenek. Sok időm marad a kikapcsolódásra, és szerencsére a családomra is. „ A teljesítménye is profi? — Azt hiszem, nem lehet panasz a játékomra. Én lettem az őszi bajnokság gólkirálya, 22 mérkőzésen 18 gólt szereztem. Nem szeretnék nagyképű lenni, de az én teljesítményem is közrejátszott abban, hogy a csapat a második helyen végzett, s így rájátszásban vehet részt az élvonalba kerülésért. — Sikerülhet a feljutás? — Elég kevés erre az esély. A rájátszásban ugyanis élvonalbeli csapatokkal is szembekerülünk, amelyekben a sok profi komoly játékerőt képvisel. De mindent megteszünk a sikerért. „ Szerződése meddig köti az FC Bulle-hoz? — 1990 nyaráig, de már szóltak, hogy szeretnék még két évre meghosszabbítani. Az a feladatom, hogy gólokat rúgjak, és én ezt teljesítem is. Voltak mesterhármasaim, olyan mérkőzés is akadt, amelyen négy gólt szereztem. Persze az is igaz, hogy társaim kiszolgálnak, és abban is szerencsés vagyok, hogy a sérülések elkerültek eddig. Tehát minden bizonnyal két évet még kint töltök. „ Milyen a magyar labdarúgás híre Svájcban? — Itt még él a magyar foci nimbusza. Jól képzett, ügyes focistának tartják a magyar játékosokat. Sehogyan sem értik, hogy ebből a könnyű csoportból miért nem sikerült bekerülnünk a vb-döntőbe. A spanyolok elleni négygólos vereségünket pedig óriási elképedéssel vették tudomásul. Ennek ellenére jó véleménynyel vannak a magyar focistákról, s azt hiszem ebben, nekünk, kint játszó magyar légiósoknak is van egy kis szerepünk. 4 A „svájci” magyarok tartják egymással a kapcsolatot? — Természetesen. Nagy Antival és Esterházy Marcival sokat találkozunk, jó barátok vagyunk. 4 Milyen érzés volt ismét hazatérni? — Nagyon jó, külön öröm számomra, hogy részt vehettem a Budapest—Vidék mérkőzésen. Azt hiszem, mindenkit nagyon felkavartak a romániai események. Nagyszerű dolog, hogy ennyi ember fog össze, próbál segíteni. 4 Számít még arra, hogy ismét válogatott lesz? — Nem hiszem, hogy számítanak még rám. Megtiszteltetésnek venném, ha meghívnának, de ezt nem tartom valószínűnek. A jövő már nem az enyém. Marad tehát a svájci másodosztály? — Roppant érdekes dolog az, hogy így, 27 válogatottsággal a hátam mögött sem tudtam itthon annyi pénzt keresni, mint kint egy NB II-es csapatban. Valami baj lehet itthon az anyagi elismeréssel. Tudomásul kellene venni, hogy addig minden játékos külföldre fog menni, ha tud — akár másodoszályba is — amíg a hazai" fizetésének a többszörösét keresheti meg kint. " Mikor tér vissza Svájcba? — Január elején, ugyanis kezdődik az alapozás. Kinn februárban indul az új bajnokság, illetve a rájátszás. 4 És mikor találkozunk újra itthon? — Nyáron, a bajnokság befejezése után. Addigra remélhetőleg a zsebemben lesz az újabb szerződés. Gonda László ........................ .................................................... ........................ Kopogtatnak Simonnak a futball a szenvedélye Páratlan érzés a válogatottság Most induló sorozatunkban olyan játékosokat szeretnénk bemutatni, akik fiatalságuk, tehetségüik alapján a nagyválogatottság kapujában állnak. Kopogtatásuk egyre erősebb, nem lehet nem meghallani. Néhányan közülük már átlépték a válogatott küszöbét, helyet kaptak a nemzeti tizenegyben, de sokuknak a kerettagság is csak álom. Nem titkolt szándékunk a figyelemfelkeltés. Talán van honnan merítenie a mindenkori szövetségi kapitánynak, van? — Biztos vagyok abban, hogy minden focistának páratlan érzés a válogatottság. Más kérdés, hogy nem mindig tudják azt nyújtani, amit a közvélemény elvár. — Ki a legnagyobb vetélytársa a válogatott 2-es mezéért? — Egyértelműen Sallai. — Összeállítana egy nagyon fiatal válogatottat? — Józsa, Pintér, Limperger, Keller,Csucsánszky, Kovács E., Lőrincz, Vincze, Jován, Bácsi. — Ez csak tíz. És ki játszik Pintér jobb oldalán? — Magamat nem válogatom, másoknak pedig nem csinálok reklámot. „Agresszív, kemény, minden porcikája szív, ma már így kell hátvédet játszani. Klasszis lehet belőle.” Ezt Vépi Péter mondta Simonról. Azt hiszem, neki hihetünk. Thury Gábor Simon Tibor, 24 éves (FTC). — Nem igazi „spíler” típus. Mégis az Üllői úton, ahol általában a csatárok a kedvencek, a közönség elfogadja, már-már szereti, lehet, hogy Simon Tiborban olyan tulajdonságokat fedez fel, amelyek belőle hiányoznak a mindennapi életben? — Ez így nem fogalmazódott meg bennem. Talán sí nézők észreveszik a játékomon, hogy nem szeretek veszíteni. Ez nem csak a mérkőzésekre, az edzésekre Igaz, az élet más területén sem szeretek alulmaradni. Vannak gyengébb meccsek, amikor nem megy a játék, van úgy, hogy fáradtabb vagyok, de teljes erőbedobással hajtok. — Értékelje röviden az őszi idényt! — Én is akkor tudok jobban játszani, ha megy a csapatnak. Persze ez nyilvánvaló, mert a csapat teljesítménye az egyéni teljesítmények függvénye. Az őse legszebb emléke a válogatottság. H ha nemi is leszek többször válogatott, akkor is elmondhatom, hogy tagja voltam a nemzeti tizenegynek. Ugyanakkor a Fradiban az ősz hullámzó volt, a végére elfáradtunk. — Akkor most egy közhely következik. Van-e még a IX. kerületben Fradiszív? — Itt mindig rá kell tenni egy kis pluszt. Otthon sok néző előtt játszunk, vidékre is rengeteg freudista elkísér bennünket. Elvárják a jó szereplést. S illene is a klub hagyományainak megfelelően szerepelni. — Mondják, két típus tud igazán küzdeni. Az egyik, amelyik nyomorból kapaszkodik a csúcsra. A másik nagyon jó anyagi háttérrel rendelkezik. Simon Tibor az utóbbiak közé tartozik. Mi hajtja? — A siker. Egyértelműen a siker. A sportban számomra csak a győzelem számít. Ha siker van, van pénz, van elismerés, más kérdés, hogy a sikert nem pénzért adják. Az üzleti életiben nincs ilyenfajta sikerélmény, egyáltalán nem bántam meg, hogy otthagytam a vendéglátóipart. — Lehet, az a motiváció kulcsa, hogy régen munka mellett focizott? — Nagyon korán elkezdtem dolgozni, ez biztosan szerepet játszik, így jobban tudom értékelni, amit jelenleg csinálok. Labdarúgó vágyait, ezért fizetnek, de ez a szenvedélyem is. — Már-már „nyugatnémetesen” játszik. — Sokan mondták már. Valóban tetszik az a típusú játék, annál is inkább, mert a mai világban ritkaságszámba megy a pengés foci. — Első válogatottságára nem egészen ünnepi körülmények között került sor. — Sallai sérülése miatt kerültem a csapatba. Ez számomra szerencse volt. Az már szerencsétlenség, hogy pont egy ilyyen jó spanyol csapatot fogtunk ki. Elvállaltam ezt a mérkőzést, bár sokan mondták, hogy jelentsek sérültet. Ez viszont nem az én stílusom. — A válogatottság meghatottságot, örömet, boldogságot okozott. Remélhető, hogy sok ilyen játékos XLVI. 1. 4 1990. január 3 Szívet cserél, aki klubot cserél? Hét év a fehérvári kispadn Koszta János neve szín már egybeforrt a Videotonéval, ő maga pedig a fehérvári kispaddal. Hét esztendőt töltött a piros-kékeknél, s ez idő alatt mindössze 37 bajnoki és 3 UEFA Kupa-találkozón lépett pályára, 174 mérkőzést nézett végig — mint tartalékkapus — a kispadról. Ezzel a „teljesítménnyel” alighanem a Guinness-rekordok könyvébe is bekerülhetne. Mindezek ellenére kétszer volt olimpiai, egyszer A-válogatott kerettag, védett a közönségválogatott kapujában. • A Videotonban négy edzőt szolgált. Miért nem sikerült mégsem bekerülnie a csapatba? — Akkoriban Disztl Péter volt ott a másik kapus és mellette nem volt könnyű szóhoz jutni. Molnár Ferenc edzősködése idején kerültem Fehérvárra, de mivel ő hamarosan távozott, szinte megismernie sem volt ideje. Kovács Ferenc végig Pétert védette, mondván, hogy így könnyebben kijuthat a válogatottal Mexikóba. Tajti József is Disztlre számított "inkább, hisz együtt dolgoztak a válogatottnál. Aztán Péter bevonult katonának, s úgy helyettesítettem, hogy visszatérése után is helyem volt a csapatban. De állítólag a másik Disztl fivér, Laci ezért felelősségre vonta Tajtit, aki végül is az együttes békéjére való hivatkozással ismét a tartalékok közé küldött. Aztán Tajti ment, visszatért Kovács és jött Petry, én pedig maradtam. A kispadon ... " De Kaszás Gábor előzőleg már többször is hívta, örült, amikor megtudta, hogy ő lesz a következő edzője? — Igen, boldog voltam, azt hittem, végre eljött az én időm. De Zsolt nagyon jó formában volt, Kaszás is őt szerepeltette. Aztán Petry megsérült, s nekem úgy kellett a kapuba állnom, hogy előtte egy évig nem védtem! De jól ment, 7—8 —9-es osztályzatokat kaptam. Akkor választott a Mai Nap az év kapusának. Ennek ellenére ősszel Zsolt kezdett. • Ezek szerint nem volt nehéz rászánnia magát az átigazolásra. Mikor Géléi Belgiumba szerződött, a váciak jelezték, hogy szívesen látnának. Azonnal igent mondtam, mert láttam esélyt arra, hogy ott enyém lehet az egyes számú mez. Ha kell, én klasszis képességű kapusokkal is felveszem a versenyt, csak tisztességes legyen a harc. • Csak azért választotta a Vácot, mert ott stabil csapattag lehet, vagy látott fantáziát is a csapatban? — Az Izzót jó csapatnak tartom, s ha a feladathoz fel tudnak nőni a csatárok is, akkor nemhogy kiesési, de semmilyen gondjaik nem lesznek. • Mikor klubot cserélt, szívet is cserélt? Az első Magyar Kupa-mérkőzésen a Videoton ellen védett . .. — Én profi módon gondolkodom. Azért a csapatért dobog a szívem, amelyik színeiben játszom. Egyébként a meccs után hallottam, hogy a klubok közötti szóbeli (!) megállapodás szerint nem védhettem volna. Hogy lehet ilyet kikötni? Mivel Schiller sérült, kinek kellett volna védenie? Talán Csank Jánosnak? • Még egy kérdés. Hogy bírta ennyi ideig a kispadon? — Kegyetlen dolog volt. De nem is a kispadon eltöltött 174 meccs fájt, hanem az, hogy azon a 39 mérkőzésen, amelyen lehetőséget kaptam, csak kétszer ment rosszul a védés, a többin jó teljesítményt nyújtottam. De ez kevés volt ahhoz, hogy számítsanak rám abban a klubban ... g. r„ 1.1 millió a Kardosért A Váci Izzó labdarúgóival együtt kezdte meg a felkészülést Kardos József, harminckétszeres válogatott játékos. Az Újpesti Dózsa, majd a Vasas középhátvédje szerencsét próbált Görögországban, a Kafemariánál, augusztustól pedig ismét itthon tartózkodik. Neve szóba került egy dél-koreai szerződésnél, valamint az új „csodacsapat”, a Contrast FC elképzeléseiben is szerepelt, ám Kardos a hazaii élvonalban szeretné megmutatni, hogy lehet még rá számítani. Kissé pocakosan bár, de annál nagyobb akarással játszott a szilveszter napján megrendezett Budapest-Vidék jótékony célú mérkőzésen. A váci vezetők megállapítotak a Vasassal, s így Kardos 1,1 millió forintért két és fél évre az Izzó játékosa. Mint László Attila, a szakosztályvezető elmondta, további, alacsonyabb osztályban játszó labdarúgókat is szeretnének megszerezni. Turtóczky Sándor, Godó Attila és Csikós Csaba távozása elé viszont nem gördítenek akadályt. Negyedikek a 16 évesek Kedden befejeződött az izraeli nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna. A magyar 18 évesek már nem léptek pályára, az 5—1I. helyen végeztek. Győztes a szovjet csapat, a svédek elleni 2-1 arányú győzelem alapján. A 16 évesek a harmadik helyért játszottak Izrael ellen. A gól nélküli döntetlen a hosszabbításban sem változott, így 11-es rúgások döntöttek, Izrael 7-11-ra győzött, így a magyar fiatalok negyedikek. A döntőt 2-2 után 11-esekkel Svédország nyerte Portugália ellenében. Jogi íred®esz MLSZ-ben Az új év első munkanapján megkezdte működését a Magyar Labdarúgó Edzők Testületének Jogi Irodája. Az MLSZ-ben 14 órától várták az ügyfeleket, de egyelőre nem akadt vendégük. Pedig a labdarúgókon kívül más sportágbelieknek is szívesen adnak jogi tanácsokat. Dr. Izsó Ignác, a korábbi válogatott csatár, a háromtagú iroda egyik munkatársa elmondta, hogy nemcsak sporttal kapcsolatos tanácsokkal látják el a hozzájuk fordulókat. A közeljövőben dolgozzák ki az iroda működésének konkrét formáját.