Népsport, 1990. február (46. évfolyam, 26-49. szám)
1990-02-01 / 26. szám
XLVI. 26. ♦ 1990. február 1. Labdarúgás | Magyar megfigyelők az Európa Tanácsban Közös védekezés az erőszak élén Az elmúlt héten Strasbourgban tartott hlét az Európa Tanács Művelődési-, Tudományos- és Sportbizottsága. Az idén immár hetedik alkalommal megrendezett eseményre Magyarország első ízben küldött delegációt. Dr. Sándor Elek, az OLH osztályvezetője, valamint Huszár István, a Magyar Labdarúgó Szövetség részéről megfigyelőként vett részt. A magyar sportvezetés a közeljövőben csatlakozni kíván az egyezményhez. Az ismert 1085-ös Heysel-tragédiát követően az Európa Tanács tagállamai egyezményt szövegeztek és írtak alá a nézők erőszakos és sportszerűtlen viselkedésével kapcsolatban. Az aláíró tagországok arra vállaltak kötelezettséget, hogy saját országukon belül jogszabályokat alkotnak, szavatolják a stadionok biztonságát, továbbá kiadják a külföldi rendbontókat. A mostani tanácskozás — amelyen Ifiország, valamint az UEFA és a FIFA képviselői voltak jelen — napirendi pontjaként minden ország beszámolt a hatodik ülés óta eltelt eseményekről. További feladatok: az 1989—90-es idény nemzetközi mérkőzésein történt erőszakos események értékelése, valamint a hatóságok és a sportszervek együttműködésének fejlesztése. Ezt követően az idei olaszországi VB előkészületeiről Horst R. Schmidt, a FIFA VB szervezőbizottságánek egyik tagja tartott beszámolót . (Az összes biztonsági kérdést március 22-én a FIFA székházában egyeztetik.) Ezt a munkát is segítendő, az 1988-as EB házigazdája, az NSZK összefoglalta tapasztalatait. Hangsúlyozták, hogy a megelőzés a legfontosabb feladat, s ebben nagy szerepe lehet a sajtónak is. Lényeges, hogy hogyan készíti fel a közönséget, s ne szítson előítéleteket. A legfontosabb azonban a megelőző intézkedések, kidolgozása. Az eseményen külön köszöntötték Magyarország képviselőit. Mivel a közeljövőben hazánkra igen nagy jelentőségű események, Európa- és világbajnokságok, majd 1995-ben a Világkiállítás megrendezése vár, így jelentős lépés lenne a csatlakozás. A következő ülés júniusban, a VB színhelyén lesz, s talán már itt sor kerül erre. (mravik) Csendes fegyelmik az FTC-ben... Kik voltak a csínytevők ? Új arcok is lesznek a tavaszi rajton az Üllői úton . Mi abból az igazság, hogy több Fradi-játékos ellen is fegyelmi eljárást folytattak le az elmúlt napokban? Magyar Zoltán a zöldfehérek labdarúgó- szakosztályának , ügyvivője láthatóan meglepődik a kérdésen: — Erre én nem tudok válaszolni. — Akkor segítek, mert tudomásom szerint az edzőtáborból néhányan engedély nélkül elmentek, és a csínytevők között van Keller, Simon és Keresztúri is. — Nézze, minden csapatnak, csalódnak, sőt még szerkesztőségnek a belső életében is lehetnek olyan dolgok, amelyeket rendezni kell. Ugyanakkor azt gondolom, minden cégnek joga van eldönteni — különösen napjainkban, az önállóság jegyében — hogy mi az, ami a széles nyilvánosságra tartozik, és mi az, ami nem. Azt hiszem, egy család életében sem helyes, ha minden perpatvarról tudnak a szomszédok ... — önnek látszólag igaza lehet, de ezek a fegyelmezések olyan tanulságokat is hordozhatnak, amelyekből esetleg mások is okulhatnak. Arról már nem is beszélve, hogy akik vállalják a közszereplést, azoknak tudomásul kell venniük, hogy cselekedeteik, lépéseik reflektorfényben vannak. A Ferencváros belső életére pedig pontosan a hatalmas szurkolótábora miatt különösen kíváncsiak az olvasók. — Én is sok mindenre kíváncsi vagyok, de van egy szint, amine az ember azt mondja, ebben már nem vájkálok. — Álljon meg a menet! Amiről mi beszélünk, azt én nem tekintem vájkálódásnak. A Népsportot pusztán egy valami érdekli: vannak, vagy nincsenek fegyelmi ügyek? Ezek szerint nincsenek... — Én azt nem mondtam, hogy ez nem igaz. Volt egy belső dolog, amit rendeztünk, kész, ennyi ... Semmit nem akarok erről mondani. — Mi a helyzet Dzurják külföldi szerződésével? — Még nem jeleztek vissza konkrét csapatot. — Elterjedt a hír, hogy két szovjet labdarúgót is szerződtetni akar a Ferencváros a Kárpátaljáról. — Nem tudom, honnan származik a hír, de egyelőre nincsenek ilyen tervük. — A tavaszi rajt előtt szerződtetnek az Üllői útra új játékosokat? — Igen, szó van róla. Alacsonyabb osztályú csapatokból csatárt és védőjátékost próbálunk hozni. — Mikor jönnek az újoncok? — Lehet, hogy napokon belül, de az is előfordulhat, hogy csak néhány hét múlva. (gyenes) A hadseregreform után Teljes leszerelés a Honvéd-egyesületekben? Az ezredes cáfol, de... Jól értesült, fontoskodó, pletykálkodó népség vagyunk. Ha hallunk valamit, hozzáteszünk egy keveset, és úgy adjuk tovább. Valahogy így kelhetett szárnyra a legújabb füles, vagy rémhír is, amely szerint megszüntetik a Honvéd-sportegyesületeket. Először a „futball" kapta fel rémülten a fejét, kérdezvén: „Hol fognak akkor játszani a bevonuló labdarúgók?” helyőrségekbe helyezzük a bevonuló sportolóikat, amelyekben folytathatják sporttevékenységüket. „ Ha jól tudom, a második a szolgálathalasztás. Ezt kik kaphatják? — Jelentős versenyek, világversenyek előtt a sporthivatal kezdeményezheti, hogy a versenyzőket a felkészülés miatt később hívjuk be. 9 Hallottam szolgálatmegszakításról is. — Ezt azok a bevonult sportolók élveztek, akik már korábban is neves versenyzők voltak. Nekik az olimpiák, a világ- és Európa-bajnokságok előtt előlegezhetik a bizalmat, hogy majd a dobogóra kerülnek vagy legalább döntőbe jutnak. Ez egy lehetőség arra, hogy akik tényleg jól szerepelnek, ne kelljen visszajönniük a seregbe! — De ez már a következő kedvezmény. .. — A negyedik pont. Azok kapják, akik a világversenyeken tényleg kimagasló eredményt érnek el. A honvédelmi miniszter nekik hat hét katonája munkaszüneti napok nem számítanak bele. — Végül az utolsó. —■ Ez a labdarúgók külön kedvezménye. Ugyanis minden NB I-es és NB Ies szerződtetett Labdarúgó részesülhet az irányított bevonulás, a szolgálathalasztás, az edzés idő kedvezményében. De annak az élvonalbeli játékosnak, aki legalább tíz válogatottsággal rendelkezik, kérhető a szolgálatmegszakítás is. A többi sportággal ellentétben az az NB I-es labdarúgó, aki korábban legalább tíz bajnoki mérkőzésen szerepelt, szolgálati ideje alatt tovább játszhat saját egyesületeiben. — Kikkel akarják szűkíteni a kedvezményezettek körét? — Eddig ez a kör elég tág volt. A sportolóik beletartoztak a legmagasabb minősítéstől az ifjúsági aranyjelvényesig. Mint említettem, most folynak a tárgyalások a sporthivatallal, mert mi szeretnénk ebből a körből kiemelni a nagy számban lévő ifjúsági aranyjelvényeseket. Ez a kör elvesztené ezeket a jogokat? — Nem jelenti azt, hogy örökre kizárnánk őket, hiszen a 17—18 évesen megszerzett aranyjelvényeseknek nem kötelező mindjárt bevonulni. S ha két vagy három év múlva megszerzik az első osztályú minősítést, akkor ők is bekerülhetnek a kedvezményezettek közé. Mi lesz jövőre, hiszen 1991-től egyéves lesz a katonai szolgálat? — És valamennyit meg akarják szüntetni? — Enről szó sincs. Mi a lehetőségekhez mérten továbbra is segíteni és szolgálni akarunk. A jelenlegi sportolói kedvezményrendszeren nem változtatunk. Ez bevált. 0 Akkor mi a megoldás? — Szűkíteni szeretnénk a kedvezményezettek körét. Kevesebb a létszám, kevesebb sorkatona vonul be, nyilván arányosan kevesebb újoncsportolónak tudunk olyan kiváltságos helyzetet biztosítani, hogy a kiképzés mellett edzési, versenyzési kötelezettségeinek is maradéktalanul eleget tegyen. 0 Ki dönt a keretről? — Mi csak a létszámot adjuk meg. A sporthivatal — egyeztetve a szakszövetségekkel és az egyesületekkel — határozza meg, hogy a magyar sport számára a megadott időszakban ki a fontosabb. 0 Vannak sokan, akik nem ismerik a kedvezményrendszert. Vegyük sorra, mit foglal magába. Mit jelent az irányított bevonulás? — Az Országos Sporthivatal által meghatározott minősítési körből mi olyan kodás után a további szolgálatot elengedi. — És mi jön ezután? — Szabályozva van, hogy a sportoló sorkatonának hetente mennyi lehet az edzésideje, és hány kiképzési nap edzőtábort vehet igénybe. Például a felnőttválogatott keret tagjának heti húsz óra tiszta edzésidő jár. A parancsnoknak ehhez hozzá kell számolnia a kimenőt, a visszatérést, a tisztálkodást, a pihenést ... A tizennyolc hónapos szolgálat alatt ötven munkanapot lehet edzőtáborra, felkészülésre, versenyre fordítani. Ebbe Klész László ezredes, a Magyar Néphadsereg Parancsnokság testnevelési és sportosztályainak vezetője némi meglepetéssel fogadta a hírt. — Nem akarom megkerülni a kérdést, hanem megkísérlem levezetni a tételt — kezdte az ezredes. — Azt mindenki tudja, hogy a Magyar Néphadsereg létszáma a haderőreform következtéiben csökken. A napokban megközelítőleg tízezer újonccal kevesebb vonul majd be, mint a korábbi váltásoknál.„ Ha kevesebb katonája lesz a seregnek, akkor kevesebb sportolót tudunk fogadni, tehát nem lehet a régi létszámmal teljesíteni az Országos Sporthivatallal és a magyar sporttal szemben vállalt kötelezettségeinket. — Mi várható? — Figyelőre csak elképzeléseink vannak. Felvettük a kapcsolatot az Országos Sporthivatal versenysport főosztályával. — Az irányított bevonulás kedvezményt jelent? — Csak egyet a hat közül. — Már előre gondolkodunk. Úgy látjuk, hogy a fent említett kedvezményeket a szűkített körben meg tudjuk tartani. Ami változhat, hogy egyharmaddal csökkenne az edzőtáborban töltött napok száma. — Nézzük a rémhírt. Megszűnnek a Honvédsportegyesületek? — A hadseregreformmal együtt jár, hogy kevesebb alakulat lesz Magyarországon. Ez most van folyamatban. Lesz néhány olyan helyőrség, ahol van sportegyesület, és mégis megszűnik. Ha nem lesz katonai bázis, nem tudom, hova tartozzon az egyesület. Senki nem akarja, hogy ezek a Honvéd-sportegyesületek erőszakkal megszűnjenek. Hiszen önálló jogi személyek. De a mai nehéz társadalmi és gazdasági helyzetben szinte elképzelhetetlen, hogyan fognak ezek az egyesületek, megélni. " Azért már értem a félelmet hiszen nem véletlenül vetik fel, hogy hol fognak játszani a bevonuló labdarúgók. — Az NB I-es labdarúgóknál most érdekes helyzet állt elő. Eddig úgy volt, hogy tizennyolc hónap alatt klubonként háromhárom játékos vonulhatott be, aki aztán saját egyesületében játszhatott. Ezt vállaltuk. Szeretnénk a jövőben is megadni a kedvezményt, de a számot csökkenteni kell. — Mi lesz abban a városban, ahol van ugyan NB I-es klub, de nincs vagy megszűnik a helyőrség? — Mi korábban vállaltuk, hogy az NB I-es klubok játékosait, ha van a városban helyőrség, akkor oda, ha nincs, akkor a legközelebbibe hívjuk be, hogy csapatuk edzésein, mérkőzésein részt vehessenek. Most viszont két egyesület is van, amelyiknek,, ha behívjuk a játékosait, nem tudjuk garantálni a fenti kedvezményt. A Vasasnál például három labdarúgó várja a behívót. Megbeszéltük a sporthivatal és a Vasas vezetőivel, hogy halasszuk el fél évvel a játékosok behívását, mert csak akkor tudjuk olyan alakulathoz behívni őket, amelyből csapatuk rendelkezésére állhatnak. . Sajnos, Budapesten bajban leszünk, mert kevés a katonai alakulat. Egyébként Siófokon sincs katonaság, játékosai máshol teljesítenek szolgálatot. S ha majd megszűnik egy-két helyőrség, akkor meg kell találnunk a legjobb megoldást. · Mi van a sokat szidott Bp. Honvéddal? — A fővárosi klub elnökével már korábban megállapodtunk, hogy hozzájuk az NB I-es csapatokból nem irányítunk játékost. Igazat kellett adni a többi klubnak, nem élvezhet előnyt a Bp. Honvéd. Azokat a labdarúgóikat, akik bevonulnak sorkatonai szolgálatra, és nem tartoznak a kedvezményezettekkörébe, csak akkor irányítjuk a Bp. Honvédhoz, ha a régi egyesületük és a Honvéd megegyezett egymással. Jönnek a választások. A különböző pártok megkeresték már magukat? — Senki nem keresett, de úgy érzem, nem is fog. A sportolók a jövőben is be fognak vonulni, gondjuk megoldása közösségi, nemzeti érdek, így nem kíván külön pártbeavatkozást. Baross Dezső „...A Vasasnál például három labdarúgó várja a behívót. Megbeszéltük a sporthivatal és a Vasas vezetőivel, hogy halasszuk el fél évvel a játékosok behívását, mert csak akkor tedink olyan alakulathoz behívni őket, amelyből csapatuk rendelkezésére állhatnak." NÉPSPORT 3