Nemzeti Sport, 2002. december (13. évfolyam, 325-353. szám)

2002-12-11 / 335. szám

2002. december 11szerda nemzetisport Motokrossz 2002 - Két kategóriában francia siker született az egyéni vb-n Ideges hangulatban indult útjára a 46. egyéni krosszvilágbajnoki szezon. A pilóták, a csapatok és a pályatulajdonosok ugyanis elégedetlenek voltak a vb szervezőjével, a spanyol Dornával, mert szerintük sokat romlott a sorozat színvonala. Az elégedetlenségnek volt alapja, hiszen a Dorna az ígéreteivel ellentétben nem tett komolyabb beruházást annak érdekében, hogy a motokrossz-vb megközelítse a gyorsasági vb népszerűségét. A televízió közel sem úgy foglalkozott a sorozattal, mint a gyorsaságival, ezenfelül a vb-t nyugodtan lehetett Európa-bajnokságnak is tekinteni, hiszen csak az öreg kontinensen voltak versenyek. Ráadásul a beígért 16 verseny helyett csak 12-t tartottak meg. Az ok: a Dorna úgy megemelte a vb-futamok rendezési díját - tavaly még 150 ezer dollár volt egy vb-futam ára, az idén meg már a duplája -, hogy jó néhány legendás pálya lemondta a versenyeket. A gondok és a Dorna érthetetlen, néha dilettáns magatartása ellenére azonban mégis nagyon emlékezetes idény volt az idei. Két szempontból is: egyfelől az amerikai motokrosszbajnoksághoz hasonlóan a vb is rekord- és meglepetésözönt hozott - a két sorozat köztudottan vetélkedik egymással -, másrészt fantasztikus egyéni teljesítményt nyújtottak a világbajnokok. Közülük az 500-as és a 250-es király, a belga Stefan Everts, illetve a francia Mickael Pichon megvédte tavalyi címét, a 125-ös géposztályban győzedelmeskedő francia Mickael Maschio viszont mindenkit meglepett. Maschio, a meglepetésember Az idei nyolcadliteres mezőny annak ellenére nagyon erős volt, hogy a tava­lyi világbajnok James Dobb a 250 köb­centis kategóriában folytatta pályafutá­sát. Az idénykezdet előtt legalább hét potenciális világbajnoki esélyest emle­gettek. Végül azonban nem teljesültek be a jóslatok: nem a tavalyi 125-ös ezüstérmes Steve Ramon, a bronzérmes Erik Eggens, az amerikai sztár Tallon Vohland, a francia Luigi Legn­y, a két­szeres olasz világbajnok Alex Pazar, a Nemzetek Krosszát 1998-ban meg­nyerő belga Patrick Caps vagy a holland Marc De Reuver lett a világelső. Egy 29 éves pilóta, a francia Michael Maschio ugyanis világszenzációt okozott. A kawasakis végre nem a bukásaival, ha­nem a kiegyensúlyozottságával, vala­mint a győzelmeivel keltett feltűnést, ráadásul külső segítség nélkül, egyma­ga fektette két vállra a KTM-hadat. Az osztrák gyár sikersorozata annak elle­nére szakadt meg, hogy a tizenkét vb­­futamból hetet KTM-es nyert meg. De ez is kevés Maschio ellenében. Pedig az idei világbajnokot még ma­guk a franciák sem tartották tehetsé­gesnek, mondván: Jacky Wimondhoz, Jean-Michel Bayle-hez, Sebastien Tortel­­lihez, Frederic Bolley-hoz és Michael Pichonhoz képest - azaz a Maschio előtti francia világbajnokokhoz viszo­nyítva - a pilóta csak egy átlagos ver­senyző. És ez többé-kevésbé igaz is. Maschio 1993-tól tagja a világbajno­ki mezőnynek, ám ez idő alatt a 125-ös és a 250-es géposztály között ingázva, 2002 előtt csak két győzelemre volt ké­pes, az összetettben pedig ötödik volt a legjobb helyezése. A négy japán már­kát, a Suzukit, a Yamahát, a Hondát és a Kawasakit is kipróbáló krosszos tehát nem sokszor bizonyította tehetségét. Ehelyett Maschio a látványos bukásai­val és a súlyos sérüléseivel vétette ész­re magát. Ezt a rossz szokását az idén sem vetkőzte le teljesen, ám a rossz napjait követően általában azonnal ja­vítani tudott. Maschio az első, Holland GP-n ugyan még csak az ötödik lett, ám utá­na egy-kettőre reflektorfénybe került: két győzelmet és két ezüstérmet szer­zett, aminek köszönhetően magabizto­san vezette a tabellát. Az osztrák, a bol­gár, a svéd és a belga futamokon vi­szont visszatért a régi Maschio, és bu­kásai miatt a KTM-es Patrick Caps át­vette tőle az összetettbeli vezetést. Maschio azonban a balesetei ellenére képes volt arra, hogy a bukások után legalább egy negyedik, hatodik vagy hetedik helyet megcsípjen. A Német és a Cseh GP-n aratott diadalával, vala­mint az Orosz GP-n megszerzett ne­gyedik helyével pedig a tizedik vb-sze­­zonjában a csúcsra ért. Ahová a legna­gyobb esélyes Ramon a saját hibájából, Caps a KTM érthetetlen magatartása miatt nem tudott feljutni. Előbbi ver­senyző fizikálisan felkészületlen volt, hiszen három győzelmét kivéve, rend­re a fáradtsága miatt maradt le az ér­mes helyezésekről, Capsot pedig akkor tesztelte a 250-es mezőnyben a KTM, amikor a belgának a 125-ös vb-címért kellett csatáznia. Everts, a rekordgyűjtögető A félliteres géposztály győztese, az idén 30 esztendős belga Stefan Everts teljesen átírta a motokrossz történelmét. Everts már tavaly elmondhatta, hogy Eric Gebo­­ers mellett a második olyan krosszos, aki mindhárom kategóriában világbajnok tudott lenni, az idén pedig még erre is rátett egy lapáttal. Most már az ő nevé­hez fűződik a legtöbb nagydíjgyőzelem, ezen kívül beállította honfitársa, Joel Róbert utolérhetetlennek tartott rekord­ját, hiszen immár ő is hatszoros világbaj­nok. Az eddigi 155 nagydíján 54 GP- győzelmet, valamint 100 futamgyőzel­met arató Everts úgy kaparintotta meg a második ötszázas vb-címét, hogy az összes futamon érmet szerzett. Everts azonban egy másik rekorddal is büszkélkedhet: 2002-ben először lett úgy világbajnok, hogy nem ő nyerte meg a legtöbb nagydíjat az idény során. Egy másik belga, a legtöbb 500-as nagy­­díjgyőzelemmel büszkélkedő négyszeres félliteres v­ilágbajnok Joel Smets ugyanis a négyszer nyerő Everts ellenében hat­szor állhatott fel a dobogó legfelső foká­ra. De mégsem őt ünnepelték! Pedig Joel Smets nagyon készült ar­ra, hogy revánsot vegyen, hiszen Everts már tavaly is legyőzte őt. Smets elszánt­sága az első két futamon észrevehető volt: Hollandiában és Spanyolország­ban esélye sem volt Evertsnek a győze­lemre. Smets azonban már tavaly bizonyítot­ta, hogy nem elsősorban a vb-címre, ha­nem Everts legyőzésére, pontosabban megalázására koncentrál. A túlzott riva­lizálás azonban hamar megbosszulta magát: a harmadik, Európa GP edzésén Smets az utolsó körében, amikor már megszerezte a legjobb időt, elesett, és hát-, váll-, illetve lábsérülést szenvedett. Everts ezek után könnyedén nyert, Smets kálváriája pedig tovább folytató­dott: a Francia GP előtti belga bajnokin újból megsérült, az Olasz GP-n tönkre­ment a KTM-je, az Osztrák Nagydíjon pedig bukott. A négy kudarc után Smets vissza­esett az összetett ötödik helyére, Everts pedig három győzelemmel és egy bronzzal tanyázott az első helyen. Evertsnek 137, miközben Smetsnek csak 85 pontja volt a hatodik futam után, azaz fél távnál gyakorlatilag el­dőlt a vb-cím sorsa. Kettejük legszorosabb csatája azon­ban még csak ezután következett. Svéd­országban Everts a verseny folyamán végig vissza tudta verni ellenfele táma­dásait, és végül 0.587 másodperccel ő lett a győztes. Az idei világbajnok ez­után már csak számolt, és megelége­dett az érmekkel is. „A szezon előtt arra számítottam, hogy győzelmekkel kezdem majd az idényt, de sajnos nem így történt és emiatt idegessé váltam. Smets azonban megsérült, azaz a legnagyobb ellenfelem sokáig nem rúghatott labdába ellenem. Az első győzelmem után megnyugodtam és is­mét magabiztos lettem. Ezek után már csak akkor erőltettem a győzelmet, amikor muszáj volt, a többi esetben megelégedtem az éremszerzéssel. Amint a példa m­utatja, úgy is lehet valaki világbajnok, ha a sze­zonban nem ő szerzi a legtöbb futamgyő­zelmet" - nyilatkozta Everts, aki 2003- ban újabb hőstettre készül. Az új motokrossz GP-ben Pichont is le akarja győzni. A harmincéves Stefan Everts immár hatszoros világbajnok, és rekordja értékét növeli, hogy mindhárom kategóriában győzött már Technikai sportok19 Pichon, az utolérhetetlen Michael Pichon már az idénykezdetkor is a 250-es vb-cím első számú esélyese volt, a 26 éves krosszos mégis óriási szenzációt okozott. Senki sem gondol­ta volna ugyanis, hogy ekkora fölénnyel fogja maga mögé utasítani a riválisait. A Rakéta becenevű motoros 12 vb-fu­­tamból 11 győzelmet aratott! A mene­telése természetesen rekorddömping­­gel is járt: Tortellit megelőzve, ő lett minden idők legeredményesebb Fran­cia Nagydíj-győztese, a 25 GP-sikerrel rendelkező bukósisakos Joel Róbert, Stefan Everts és Torsten Hallmann mö­gött az 1962 óta létező 250-es vb ne­gyedik legeredményesebb krosszosa a nagydíjgyőzelmek számát tekintve, ezen felül az immár kétszeres világbaj­nok pilóta előtt egyetlen más krosszos sem nyert egymás után kilenc vb-futa­­mon! Pichon - aki a tavalyi szezont is be­leszámítva 26-ból 21 versenyt (!) meg­nyert - fölényét azonban mégsem az aranyak száma mutatja a legszemléle­tesebben. Az elmúlt három idényben a suzukis egyik legnagyobb ellenfele honfitársa, a szintén kétszeres 250-es világbajnok Frederic Bolley volt, aki Pichon utolérhetetlen tempója miatt hagyta abba a krosszpályafutását, és igazolt át a gyorsaságizók közé. Pedig Pichonnak egyáltalán nem volt könnyű dolga. Törött ujjakkal kezdte a szezont, ráadásul a második, Spanyol GP-n, egy francia bajnokin elszenvedett bukás miatt, vállsérüléssel állt a rajtgépbe. Ugyanakkor viszont az ellenfelei nagyon elszántak voltak. Egyéni motokrossz-vb 125 kcm: 1. Maschio (francia, Kawasaki) 225 pont, 2. Ramon (belga, KTM) 221, 3. Caps (belga, KTM) 197,4. Dupasquier (svájci, KTM) 183, 5. Pazar (olasz, Husqvarna) 169, 6. Townley (új-zélandi, KTM) 147 7. Rattray (dél­­afrikai, KTM) 118, 8. Dement (amerikai, Hon­da) 103, 9. De Reuver (holland, KTM) 96,10. Sword (brit, Husqvarna) 96, 250 kcm: 1. Pichon (francia, Suzuki) 288, 2. Coppins (új­­zélandi, Honda) 222, 3. Bek­er (német, Hon­da) 205, 4. Dobb (brit, KTM) 177 5. Gunder­­sen (norvég, Kawasaki) 167 6. Bolley (francia, Yamaha) 151, 7. Crockard (ír, KTM) 143, 8. McFarlane (ausztrál, Kawasaki) 128,9. Vehvi­­lainen (finn, Honda) 126, 10. Chiodi (olasz, Yamaha) 118,.. .29. Németh Kornél (­magyar, KTM) 13. 500 kcm: 1. Everts (belga, Yama­ha) 268, 2. Smets (belga, KTM) 229, 3. Gar­cia Vico (spanyol, KTM) 225, 4. Bervoets (bel­ga, Yamaha) 222, 5. A. Bartolini (olasz, Yama­ha) 154, 6. Demaria (francia, KTM) 121, 7 Je­len (szlovén, Honda) 110, 8. Jorgensen (dán, Husqvarna) 91, 9. A. Leek (észt, Honda) 89, 10. Noble (brit, Honda) 88 Bolley a tavalyi kudarca után javítani szeretett volna, Joshua Coppins a Suzukitől eligazolva a Hondával sze­rette volna megverni egykori csapat­társát, a háromszoros 125-ös világbaj­nok Alessio Chiodi pedig két felejthető idény után akart bizonyítani. Az örök második, a Hondához visszatérő Pit Bek­er is új életet akart kezdeni, a KIM pedig hosszú évek után indított újra gyári csapatot, Dobbal és Gordon Crockarddal megerősödve. Az erőfeszítés azonban hiábavaló volt: Coppins egy doppingvád miatt kiesett a ritmusból, Bolley bár szerzett három-három ezüstöt illetve bronzot, három futamon bukás miatt kiállt; Bek­er fáradékony volt; Chiodi megsé­rült; Crockard csak két futamig találta meg az összhangot az új 250-es KTM- jével; Dobb pedig akkor sem tudott nyerni, amikor százszázalékos lehető­sége volt rá. Pichon viszont az Európa GP-t le­számítva sehol sem hibázott, hiszen mindenféle talajtípuson, esőben és me­legben, betegen és edzetlenül is - az utolsó két vb-futam előtt már abba­hagyta a tréningezést - megfékezhe­­tetlen volt. Ezért is megbocsáthatatlan bűn, hogy a rossz szervezés miatt nem valósulhatott meg a Pichon-Ricky Carmichael párharc a Nemzetek Krosszán! (Az amerikai 250-es bajnok­ságban .Carmichael 24 versenyből 24- szer első volt.) Az oldalt összeállította HEGYI ANDRÁS FOTÓ: AFP Pichon mindenféle talajtípuson, esőben, szárazságban és hidegben is nyerni tudott Oldalkocsis-vb A végeredmény: 1. Sergis, Rasmanis (lett, BSU) 662 pont, 2. Willemsen. Sabbe (hol­land, belga, VMC) 494, 3. Van Werwen, Píc­­cart (holland, belga. BSU) 434, 4. Kaurit, Verbrugge (észt, belga, AYR) 417 5. Hap­­pich, Wiss (német holland, VMC) 343, 6, Brown, Peters (brit, VMC) 332 Csapat-vb 56. Nemzetek Krossza: 1. Olaszország (A. Bartolini, Chiodi, Pazar) 5 pont, 2. Bel­gium 11,3. Finnország 12, 4. Spanyolor­szág 13, 5. Svédország 20, 6. Franciaor­szág 24 Oldalkocsis Nemzetek Krossza: 1. Hollandia 19, 2. Lettország 23, 3. Svédor­szág 37, 4. Észtország 43, 5. Oroszország 48, 6. Finnország 61 Motokrossz Világkupa Végeredmény: 1. Ausztrália (Reed, Byrne, Anderson) 20 pont, 2. Egyesült Államok, 3. Kanada 60, 4. Dél-Afrika 64, 5. Japán 67 6. Anglia 102

Next