Nemzeti Sport, 2006. április (104. évfolyam, 89-117. szám)
2006-04-01 / 89. szám
Könyök Sohasem hittem volna, hogy a labdarúgásban a fontossági sorrendet tekintve az emberi testrészek közül a lábat bármelyik is megelőzheti. Tudom, egyesek szerint a futballt fejjel játsszák, de ez, ugye, átvitt értelemben értendő, a gondolkodás képességére utal, az agy pedig nem testrész, hanem szerv, így normális esetben mégiscsak a láb lenne a listavezető. Csakhogy manapság beelőzött a könyök. Szerencsétlen játékvezetők nem azt lesik kilencven percen keresztül, hogy mi zajlik a lábak körül, melyik lábfej kinek a bokáján csattan, a könyök az, amelyről le nem veszik a szemüket, hiszen ha ott tévednek, akár hosszabb eltiltás is várhat rájuk. Félreértés ne essék: tényleg undorító, ha valaki a könyökével szándékosan belemászik a másik arcába, alattomos és gyáva tett, idegen a sporttól. Ám mintha átestünk volna a ló túlsó oldalára, lassan el jutunk oda, hogy egy futballista, ha jót akar magának, csak a testéhez kötözött karral vállalja a játékot, úgy talán nem lehet baja abból, hogy például lendít, amikor felugrik. Mégsem őket, hanem a játékvezetőket irigylem a legkevésbé. Ha nem adnak meg egy tizenegyest, emberi tévedés, ha elnéznek egy könyöklést, megbocsáthatatlan bűn, ha pedig egy heveny nézőtéri anyázást nem hallanak meg, pályafutásuk hátralévő részére talán az öregfiúkhoz száműzik őket. Nehéz lehet ennyi várakozásnak megfelelve jól bíráskodóni. I A játékvezető - micsoda felismerés! - a játékot vezeti, és I ez a legfontosabb. Ha feladata túlnő ezen, ha még a lelátón is neki kell rendet teremtenie, ha túl sokfelé kénytelen megosztani a figyelmét, jóval nagyobb az esélye, hogy előbb-utóbb olyan hibát követ el, amellyel befolyásolja az eredményt, és amellyel elrontja a csapatok munkáját, a szurkolók szórakozását. És ez lenne a lényeg. Bírói tévedés miatt kikapni, kevesebb pénzt keresni, napokig keseregni, az olyan lehet, mintha valakit jó alaposan gyomorszájon vágnak. Természetesen könyökkel. a nap száma ennyiszer csapott össze eddig Barcelonában bajnoki meccsen a Barca és a Real Madrid (9. oldal) ...mondása „Egy ideje már nem érdekelnek annyira a saját statisztikáim, mint korábban, számomra a csapatérdek a legfontosabb. Ha bejutunk a rájátszásba, akkor megvalósítjuk a közös tervet - de csak azt Az álmunk attól még nem teljesül...” (12. oldal) Jaromír Jágr a New York Rangers cseh világklasszisa ...véleménye 2 nemzetisfors ! 't Online ! Annyival jobbak vagyunk, hogy az már ijesztő!!!! Még a portugáloknál is, pedig ők mindig az élmezőnyben vannak!!!! Hihetetlen!!!! Csípjen meg valaki!!! Csimihendrix MOST MUTASD MEG! LABDARÚGÁS SZÜLETÉSNAP Fontos üzenet a múltból A 79 éves Puskás Ferenc 50 éve döntött úgy, nem tér haza Világszerte 1956 ötvenedik évfordulójáról beszélnek, s az idén március 15. ünnepe is sajátosan összekapcsolódott ezzel a jubileummal. A Nemzeti Sport rátalált egy idehaza még nem közölt dokumentumra, amely éppen 50 esztendős, mindkét forradalomhoz kapcsolódik, s amellyel a ma 79 éves Puskás Ferenc üzen nekünk a múltból. SZÖLLŐSI GYÖRGY Szabadság, szerelem: a témának reneszánsza van a filmvásznon, a mindennapokban, a közéletben, a minap például George W. Bush amerikai elnök méltatta a magyar forradalmakat (igaz, keverve 1848-at és 1956-ot). Az idén 1956 fél évszázados évfordulóját ünnepük mindenfelé, amely számos szállal kötődik a magyar sport történetéhez is. 1956 a leghíresebb magyar sportoló, Puskás Ferenc életében is fordulópontot jelentett. Véget ért a magyar válogatottal kivívott sikersorozata, hogy egy nehéz döntés és még nehezebb munka árán új életet és új karriert kezdjen el a szabad világban.A történelem vihara sodorta őt a Real Madridhoz, ahol minden idők legnépszerűbb magyar sportolója lett. A sikereket azonban ő sem sejthette, amikor a családjával fél évszázada úgy döntött, hogy nem tér vissza a szovjetek által újra elfoglalt Magyarországra. Lelki vívódás és anyagi nehézségek közepette kereste a helyét egy olyan világban, amelyben eladdig egyáltalán nem volt járatos. Ezekből a napokból való az a nyilatkozat, amelyet a Nemzeti Sport most közzétesz. Az Országos Széchényi Könyvtár jóvoltából jutott a birtokunkba a Magyar Szó című, Londonban szerkesztett magyar nyelvű lap 1956. márciusi ünnepi száma, amelynek címlapján Puskás Ferenc nyilatkozatát is közölték. „Határ Győző fordításában kiadják George Orwell Állatfarm című kisregényét”; „Kádár János és Apró Antal Moszkvában tárgyaltak a szovjet csapatok Magyarországon tartásáról”; „Faludy György megkezdte az Irodalmi Újság szerkesztőségének összeállítását” - ilyen hírek társaságában jelent meg a londoni újságban a „Puskás nem megy haza” című cikk, amely nem más, mint Puskás Ferenc nyílt levele, teljes terjedelmében, kommentár nélkül. A nagy játékosnak ez a nyilatkozata még sohasem jelent meg idehaza nyomtatásban, egészen mostanáig, amikor külön aktualitást ad a témának a hármas évforduló: az 1956-os forradalom, amely közvetlenül befolyásolta Puskás Ferenc életét, március 15., amelyre az írás annak idején megszületett, valamint Puskás Ferenc 79. születésnapja. A levélben Puskás leírja: a többi emigránssal együtt azért imádkozik, hogy egyszer újra otthon ünnepelhesse március 15-ét. Több mint három évtizedes száműzetés után, a rendszerváltást követően valóban ■>i <i f <1 >■* * í*fc LY18 A L** i *« Ö Á L # í it S T ? (.. Ai> Puskás Ferenc ugyan szótlanul ünnepli 79. születésnapját, ám ezt az arcot szavak nélkül is ismerik világszerte Magyar Szó FOTÓ: M. NÉMETH PÉTER Puskás nem megy haza Kedves honfitársaim! öt hónappal ezelőtt úgy hittem, és szívem mélyén reméltem, hogy e nagy magyar ünnepet, mint szabad emberek, igaz magyarok ünnepelhetjük szép fővárosunkban. Ez volt az a remény, amely nemzetünk minden fiát és leányát fűtötte, amelyért, egy emberként szálltak síkra és hősiességükkel kiérdemelték mindannyiunk számára a világ csodálatát. Nemzeti tragédiánk, hogy mindenest ellenére közülünk csak az szabad, aki sorsverte kis honunk határait átlépte és népünk egyetlen reménye, hogy eljön az a nap, amikor a becsületes magyar szabad és boldog lehet otthon is, amikor világvándorlásaink véget érnek. Én és sporttársaim, mint a közel 200.000 magyar menekült ezért a nagy napért imádkozunk és megpróbáljuk, hogy tőlünk telhetőkig előbbre vigyük és szolgáljuk azt a nagy célt, amelyért harmincezer honfitársunk ontotta vérét, amelyért százezrek bujdosókká váltak és milliók szenvednek odahaza. Biztosra veszem, hogy nincs ma sportember a szabad világban, aki népünk e nagy megpróbáltatása óráiban ne éretne egyet azokkal a milliókkal, akiknek egyetlen bűne az, hogy magyarok és szabadok akarnak lenni. Üdvözlettel: Puskás Ferenc. hazatelepült a világhírű fut- kinevezett Öcsi bácsi, ezért is ballzseni. Friss születésnapi kell különös figyelemmel álnyilatkozatra - súlyos betegsé válnunk a fél évszázaddal -e miatt - sajnos már képtelen ezelőtti gondolatait, amelyek a „A Nemzet Sportolójának” is manapság is érdekesek. A leghíresebb magyar Puskás (Purczeld) Ferenc 1927. április 1-jén született Budapesten. A Sds Puskás „Öcsi” Kispesten kezdett futballozni, s nem egészen 16 évesen már játszott az NB I-ben, 18 esztendősen pedig nemzeti mezben is bemutatkozott, és rögtön gólt lőtt. 1956-ig összesen 85 válogatott meccsen 84 gólt szerzett, és kapitánya volt az olimpiai bajnok (1952), Európa-kupa-győztes (1953), világbajnoki ezüstérmes (1954) csapatnak, amely történelmi győzelmeket aratott Anglia felett is (6:3, 7:1), miközben a kor talán legjobb klubcsapatában, a Kispestből lett Budapesti Honvédban négyszeres magyar gólkirály, ötszörös bajnok lett. 1956-ban, a forradalom napjaiban a Honvéddal indult el Nyugat- Európába BEK-meccset játszani, de az időközben újra megszilárdult magyarországi kommunizmusba már nem tért vissza, amiért kétéves nemzetközi eltiltással sújtották. Nehéz hónapok után - 31 esztendősen - családjával Spanyolországban kezdett új életet, a kor legjobb csapata, a Real Madrid csatára lett. Csapatával háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligája elődjét, ötszörös spanyol bajnok, négyszeres spanyol gólkirály lett, és a chilei vb-n a spanyol válogatottban is szerepelt. A legnagyobb edzői sikereit Görögországban érte el, a Panathinaikosszal BEK-döntőbe jutott. 1991-ben feleségével hazatelepült Magyarországra, rövid ideig szövetségi kapitány is volt, majd nevével, tekintélyével az MLSZ munkáját segítette. Betegsége miatt 2000 óta a Kútvölgyi úti klinikán él állandó orvosi felügyelet alatt. r 2006. április 1., szombat