Nemzeti Sport, 2014. október (112. évfolyam, 268-297. szám)

2014-10-25 / 291. szám

alóban ugyanannyit ér egy baki ranyérem abban a sportágban, melyben ez egyben riói kvalifi­­ációt jelent, és abban, amelyben tenhét év a felső korhatár? Ha em, milyen szorzót használjunk k­ét kategória között? Azt gondo­­lm, addig nehéz ezt meghatároz­­ni amíg nem egységes a rendszer, mert úgy döntöttünk, hogy az első­urópai játékok érmesei és helye­­­ttjei nem részesülnek központi italomban. Nem titkoltan azt is verettük volna elkerülni, hogy­­y-egy sportoló csak a jutalom menyében induljon Bakiban, sborítva ezzel mondjuk a hosz­­­ú távú olimpiai felkészülését. A döntés természetesen csak a­övő évi versenyre igaz. Ha 2019-re eységessé válik a rendszer, tehát­éldául a programban szereplő tortágaknak ez lesz az adott évi­urópa-bajnoksága, visszatérünk a stalmazás kérdésére. Baki mint helyszín meglehető­en furcsa, hiszen a történelmi fő Európai Játékok házigazdája ez európai ország fővárosa SZ..t­ényleg meglehetősen sajátos a­elyzet. Baki korábban már pálya­ért olimpiai rendezésre, de nem ió sikerrel, ugyanakkor minden­­éppen szeretett volna egy multi­ : a pénz a véletlenre, valóban olimpiai szintű nényeken is meglátszik, hiszen fan­­is csarnokok várják a résztvevőket és stadiont, a tornacsarnokot, az egyik­en az Európai Játékokra építik fel, van it (iyen például a 2012-es Eurovíziós k), a többit pedig a rajtra felújítják. A ek alapján bizton állíthatjuk: az 1. Eu-sportesemény házigazdája lenni - az Európai Olimpiai Bizottságnak pedig gyorsan kellett felkészült, a rendezésre nyitott várost talál­nia. Azerbajdzsán gazdasága erős, készen áll rá, hogy ilyen szintű esemény házigazdája legyen, az EOB-nak pedig fontos volt, hogy elinduljon a folyamat, azaz mind­két fél számára kézenfekvő megol­dás született. ■ Milyen vendéglátó lesz Baki? A helyszínen járva azt tapasztal­tam, az azeriek nagyon készülnek, magasra teszik a lécet, talán egy kicsit túl magasra is, számukra presztízskérdés, hogy minden tö­kéletes legyen. A szervezés, a lé­tesítmények, a körítés, egyszóval minden olimpiai színvonalú lesz, Baki láthatóan minden téren a tökéletesre törekszik. A létesítmé­nyek fantasztikusak, a sportolói falu minden igényt kielégít, a ver­senyzők tizenhárom-tizennyolc emeletes épületekben laknak majd, s az esetleges közlekedési dugót elkerülendő még azt is meg­oldották, hogy a sportolók lakhe­lyét alagút köti össze a központi stadionnal - így nem kell attól tartani, hogy valaki esetleg lekési mondjuk a megnyitóünnepséget. ■ Egy-egy ilyen esemény kapcsán megkerülhetetlen kérdés a biztonság. E tekintetben mire számíthatunk? Nincs ok az aggodalomra. Baki közbiztonsága egyébként is jónak mondható, de az Európai Játékok alatt természetesen kiemelt vé­delmet kapnak a résztvevők. ■ Olyan lelkesen beszél az előké­születekről, hogy az az érzésem, sportolóként is szívesen részt vett volna az Európai Játékokon, már ha akkoriban lett volna rá lehetősége. Jól látom? Abszolút. A multisportesemé­nyek azért is jók, mert a sporto­lók itt nem csak saját sportáguk legjobbjaival találkoznak. Úgy vélem, jó hangulatú, kiváló, a résztvevők számára is örök él­ményt jelentő versenyt rendez jövőre Baki. ■ Most már csak az a kérdés, milyen szereplésre számíthatunk a magyaroktól? Miután ez az első iyen esemény, és egyelőre sportszakmailag sincs egység, nem is gondolkozunk ér­mekben, helyezésekben. Termé­szetesen jó lenne minél több ma­gyar sportolót a dobogón látni, de ha az Európai Játékokon való sze­replés hozzájárul az olimpiai kva­lifikációhoz s ezáltal a minél jobb riói eredményekhez, már elégedet­tek leszünk. A­szambától Szimurgig , 2012. december 8-án Rómában, az Európai Olimpiai Bizottság 41. közgyűlésén döntöttek az 1. Európa Játékok helyszínéről. Baki volt az egyetlen jelölt, Európa 49 nemzeti olimpiai bizottságából 38 támo­gatta, 8 volt ellene, 2 tartózkodott. Örményország nem volt hajlandó részt venni a szavazáson.­­ Bakiban 24 sportágban - asztali­­tenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, íjászat, kajak-kenu, karate, kerék­pár, kosárlabda, ökölvívás, röplab­da, sportlövészet, strandlabdarú­gás, tékvandó, triatlon, tollaslabda, torna (benne: aerobik), ritmikus gimnasztika, vívás, műugrás, úszás, szinkronúszás, vízilabda - 49 or­szág 6342 sportolója méri össze tu­dását 2015. június 12. és 28. között, összesen 253 számban avatnak győztest.­­ Utólag a szambó is bekerült az Európai Játékok programjába. A szambó az 1930-as években fejlő­dött ki az orosz katonai és rendőri erőknél, és az úgynevezett „sub­mission" („alávetéses”, leszorításos vagy feladásra kényszerítő) birkó­zások közé tartozik.­­ A 2015-ös Európai Játékok hi­vatalos logója Azerbajdzsán kul­túrájának meghatározó elemeit tartalmazza, így megtalálható raj­ta a tűz, a szőnyeg, a gránátalma, a hullámok és a leginkább főnixre emlékeztető Szimurg, a mitikus re­pülő lény is. Baku 2015 1st EUROPEAN GAMES » Patrick Hickey, az EOB elnöke személyesen javasolta a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőinek, hogy Budapest pályázza meg a 2019-es Európai Játékok megrendezését. 2014. október 25., szombat: HOSSZdbbk­d­S ! 5 Bojkottveszély Az 1. Európai Játékok egyik legsúlyosabb gondja éppen maga a helyszín, ugyan­is - bár a BOB vezetői mindent megtesznek, hogy ne így legyen - nem zárható ki a bojkott lehetősége, mivel a rendező Azerbajdzsán és a szomszédos Ör­ményország között hosszú ideje feszült a viszony. Az ellentét a hegyi-karabahi háborúig vezethető vissza, a két ország közötti fegyveres konfliktus a hegyi-ka­rabahi enklávé birtoklásáért 1988 februárjától 1994 májusáig tartott. Miután Azerbajdzsán 1991. augusztus 30-án kikiáltotta függetlenségét, szeptember 2-án Hegyi-Karabah szintén így cselekedett, a konfliktus pedig 1992-re há­borúvá nőtte ki magát, amely az 1994. május 16-án Moszkvában kötött fegy­verszünettel zárult le, ám a két állam azóta sem kötött békét egymással. A háborúban mintegy harmincezer ember halt meg, a harcok, valamint az etnikai tisztogatások miatt 230 ezer örmény és 800 ezer azeri menekült el. A két ország között mindmáig súlyos politikai ellentét feszül, ami kihat a sportra is. Az azeriek csak azzal a feltétellel kapták meg a rendezési jogot, ha az örmény sportolókat is beengedik az országba, ám ez még korántsem jelent biztos megoldást, a másik oldalról is kell némi engedmény, nevezetesen, hogy Örményország feloldja a bojkottot, és versenyzőit elindítja Baktiban. „Nagyon szeretnénk, hogy mind a negyvenkilenc ország részt vegyen az első Európai Játékokon. Bizakodó vagyok, hiszem, hogy ez így is lesz” - nyilatkozta a minap Patrick Hickey, az EOB elnöke, aki többször is tárgyalt már az azeri és az örmény vezetőkkel, sőt a közelmúltban maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is megpróbálta békéltetni a feleket. Ennek érdekében szocsi rezidenciájában látta vendégül Ilham Aliyev azeri és Szerzs Szargszjan örmény elnököt, hogy hatszemközti megbeszélést folytassanak. . Hogy milyen sikerrel járt? A helyzet kényes volta miatt biztosat nem lehet mondani, az viszont reménykeltő, hogy az utóbbi időben már nemcsak politi­kai, hanem sportvezetői szinten is megkezdődtek a tárgyalások. „Az azeri sportolók részt vesznek az örményországi sporteseményeken, nemrégiben például egy íjászversenyen. Ha ebből a szempontból nézzük, sem­milyen megkötés sem éri a sportot, és nem kell aggódni a biztonság miatt” - emelte ki Azad Rahimov azeri sportminiszter, de az Európai Olimpiai Bizottság koordinációs bizottságának vezetője szintén bízik benne, hogy teljes lesz a me­zőny Bakiban. „Az alapján, amit Rahimov miniszter úrtól hallottunk, reménykedünk, hogy az örmény versenyzők részt vesznek az Európai Játékokon. Elkötelezettek va­gyunk azzal kapcsolatban, hogy valamennyi tagországunk képviseltesse ma­gát a legelső ilyen eseményen - mondta Szpirosz Kapralosz. - Kiváló ütemben haladnak az előkészületek, minden adva lesz, hogy emlékezetes legyen az első alkalommal megrendezendő Európai Játékok. Semmi kétségem sincs afelől, hogy így is lesz." Amúgy Örményország bojkottja nem lenne példa nélküli, hiszen a két éve Baltiban rendezett Eurovíziós dalfesztiválon sem vett részt. Az ilyen helyze­teket elkerülendő az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) például kifejezet­ten figyel rá, hogy egyetlen selejtezősorozatban se sorsolja össze a két ország válogatottját vagy klubcsapatát, ám az Európai Játékok esetében erre nincs lehetőség. Nem véletlen tehát a magas szintű egyeztetés, hiszen egy sporttör­téneti jelentőségű eseményre mindenképpen árnyékot vetne a bojkott - ha ezt sikerül elkerülni, az EOB hasonlóan nagy sikerként könyvelhetné el, mint tette a NOB, amikor Észak- és Dél-Korea sportolói közös zászló alatt vonultak fel a 2000-es sydneyi olimpián. Ilham Aliyev azeri, Vlagyimir Putyin orosz és Szerzs Szargszjan örmény elnök fotó: afp EOBr a NOB árnyékában A Nemzetközi Olimpiai Bizottság árnyé­kában talán kevesebbet hallunk róla, pedig már évtizedek óta létezik az Eu­rópai Olimpiai Bizottság. Az ötlet 1967-ben az olasz Giulio Onesti, a belga Ra­oul Mollet és a svájci Raymond Garner teheráni megbeszélésén került szóba, s egy évvel később megalakult az Európai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövet­sége, első elnöke pedig egy francia gróf, bizonyos Jean de Beaumont lett. Az 1980-as évekre 33, a kontinens politikai változásainak hatására 1995-re pedig már 48 tagállama lett a szervezetnek, amely ekkor vette fel az Európai Olim­piai Bizottság (EOB) elnevezést, majd 2007-ben Montenegró felvételével 49- re nőtt tagjainak száma. A szervezet je­lenlegi elnöke az ír Patrick Hickey, aki 2006 óta tölti be a szerepkört. Tétova kontinens Ugye hallottunk már a Pánamerikai Játékokról és az Ázsiai Játékokról. Mindkét esemény nagy múltra tekint vissza, egyaránt 1951-ben indult, előbbiből eddig tizenhatot, utóbbiból már tizenhetet rendeztek, de Afrika és Óceánia is rendez hasonló, területi elven létező „olimpiát". Érdekes, hogy e tekintetben a sportban amúgy rendkívül erősnek számító Európa alaposan lemaradt, mert bár akadtak tétova kísérletek, az Európai Játékokat 2015-ben rendezik meg először. Egyértelmű, hogy a már említett és több mint hat évtizede létező Pánamerikai és Ázsiai Játékok a maguk területén nagy presztízsű, rangos eseménnyé nőtték ki magukat - ezekben a régiókban az adott esztendőben ez számít az év fő esemé­nyének -, ám nagy kérdés, hogy Európa mennyire lesz vevő a saját kontinentális „olimpiájára”. Egyelőre maguk a sportágak sem tudják hová tenni a játékokat, ezért sok függ a sporttörténelmi jelentőségű baki premiertől: ha sikerrel zárul, 2019-től stabil, a kontinens sportéletének fontos eseményévé nőheti ki magát.

Next