Nemzeti Sport, 2016. december (114. évfolyam, 328-356. szám)

2016-12-11 / 338. szám

nemzetig A 31 éves német versenyző csupán 11 For­­­­mula-1-es szezon után jutott fel a sport­ág csúcsára, az elmúlt hét évben viszont olyan klasszisokkal kellett megküzdenie csapaton belül, mint Michael Schumacher­­ és Lewis Hamilton. Ennyiből talán érthető is, hogy idegi kimerültségre hivatkozva bajnoki címe után azonnal be is jelentette visszavonulását, bár érdekes lett volna fi­­­­gyelni, mire megy címvédőként 2017-ben. A GP2 előző évi bajnokaként 2006-ban ér­kezett meg az F1-be, és bár a Williamsnél a kezdetektől fogva jó benyomást keltett, gyengécske autói miatt sokáig nem jött el számára az áttörés. 2010-ben leigazolta a sportágba visszatérő Mercedes, ám a német csapatnak is csak négy év küszkö­dés után sikerült betörni az élmezőnybe. Rosberg 2014-ben és 2015-ben alulma­radt Hamiltonnal szemben, idén viszont ő kerekedett felül. Rali-vb (WRC): Sébastien Ogier Valószínűleg Ogier sem gondolta, hogy élete egyik legjobb döntését hozza meg, amikor 2011 végén úgy döntött, csatlako­zik a Volkswagen projektjéhez, amely gyári csapatával 2013-tól kezdett versenyezni a WRC-ben. Az addig a Citroennel csak ösz­­szetett bronzéremig jutó francia ugyanis kapásból világverő autót kapott a keze közé, és a Polo A WRC-vel négy szezonon keresztül nem is talált legyőzőre. Bár csa­pattársa, Jari-Matti Latvala a 2016-os idény előtt nagyon fogadkozott, a 32 éves Ogier-t ezúttal sem lehetett elkapni, és különösebb megerőltetés nélkül bezsebelte negyedik világbajnoki címét is. Pedig amikor megér­kezett a WBC-be, a sportág még honfitársa, Sébastien Loeb sikereitől volt hangos, ám az élő legenda távozása után Ogier-nek köszönhetően tovább folytatódtak a francia sikerek. Megbízhatóségi vb (WEC): Noel Jam, Romain Dumas, Marc Utb A 2012-ben újra életre hívott megbízhatósági vb az első évtől kezdve töretlen népszerűség­nek örvend, melyet jól jelez a benne szereplő gyártók és versenyzők névsora is. A sorozat­ban már második éve a Porsche nyújtja a leg­erősebb teljesítményt, ám míg tavaly a Timo Bernhard, Mark Webber, Brendon Hartley fémjelezte alakulat nyerte meg a bajnoki cí­met, addig idén a Marc Lieb, Romain Dumas, Neel Jani trió diadalmaskodott. A német Lieb a sportautózás egyik klasszisának számít, hiszen korábban nyert a GT-bajnokságban és az európai Le Mans Seriesben is, sőt a nürburgringi 24 órásról is van egy első helye. A francia Dumas az elmúlt években még a WRC-ben is rendre szerencsét próbált, igazi hírnevet azonban 2010-es Le Mans-győ­­zelmével szerzett, amit idén megismételt. A svájci Jani fiatalabb korában az F1-hez is közel került, ám a formulaautók után sport­autókra váltott, és idén fel is ért a csúcsra. Túraautó-vb (WTCC): José Maria López A 33 éves argentin versenyző formulaautós karrierje sokáig biztatóan alakult, a GP2-nél viszont még úgy sem jutott feljebb, hogy a Re­nault F1-es programjában is szerepelt. Noha 2010-ben leigazolta őt a USF1 nevű alakulat, a csapatnak végül a hangzatos tervek elle­nére sem sikerült eljutnia a Formula-1-be. López jobb híján sportautókkal versenyzett tovább, ám nem a nemzetközi színtéren, hanem hazájában, Argentínában. Sokáig úgy tűnt, ő is egy lesz a sok elkallódott tehetség közül, ám amikor 2013-ban beugró verseny­zőként kapásból futamot nyert a WTCC-ben, a következő évben kiérdemelt egy szerződést a Citroentől. A francia csapatnál aztán meg­lepetésre simán legyőzte Sébastien Loeböt és Yvan Mullert is, és meg sem állt három világbajnoki címig. Sikereinek köszönhetően szerződést kapott a Formula E-ben is. Rankrossz-vb: Matties Ekström Mattias Ekström sokadszor is bebizonyította, hogy univerzális zseni, hiszen a DTM-ben el­ért sikerei után idén az egyre nívósabb ralik­­rossz-vb-n is bajnoki címet ünnepelhetett. A 38 éves svéd a hazájában elért kiugró ered­mények után nyergelt át 2001-ben a DTM- be, amelyben azóta is megszakítás nélkül versenyez, és ahol már két bajnoki trófeát is elhódított. A ralikrossz világába 2013-ban kóstolt bele, amikor az Eb-sorozat svéd for­dulóján kapásból a második helyet érte el. Már akkor látszódott, hogy különös érzéke van ehhez a kategóriához, ezért a következő évben már néhány vb-futamon is indult, sőt hazájában győzött is. Ezzel kiérdemelt az Auditól egy teljes szezonra szóló szerződést 2015-re, és bár akkor még nem állt harcban a bajnoki címért, idén már nem volt nála jobb. Teljesítménye különösen annak fényében megsüvegelendő, hogy közben a DTM-ben is végigversenyezte az idényt. A 27 éves német pilóta formulaautós karrier­je sokáig biztatóan alakult, ám annak ellené­re is megrekedt az európai Formula-3-ban, hogy 2011-ben a rangos juniorsorozat ösz­­szetettbeli második helyén végzett. Mivel a Formula—1-ből ezután sem kapott ajánlatot, megannyi F3-as sorstársához hasonlóan ő is a DTM felé vette az irányt, ahol végül karrierje szerencsés fordulatot vett, és ki is teljesedett. Első szezonjában, 2013-ban már egy pole po­zícióval és egy dobogós hellyel jelezte, hogy megérdemli a lehetőséget a legrangosabb túraautó-sorozatban, a következő idényben pedig minden várakozást felülmúlóan a baj­noki címet is megnyerte. Bár címvédőként tavaly nem jött ki neki a lépés, idén ismét 2014-es önmagát idézte, és három győze­lemmel, valamint hat dobogós helyezéssel újfent őt koronázták királlyá. Ha így folytatja, hamarosan igazi sportági legendává nőheti ki magát. Formula E: Sébastien Buemi Egy ideig úgy tűnt, Sébastien Buemi is egy lesz a sok biztatóan induló, ám végül elkalló­dó Red Bull-tehetség közül, a 28 éves svájci azonban sikertelen F1-es időszaka után új életet tudott lehelni karrierjébe. A Toro Ros­­sónál töltött három szezonja alatt nem tett olyan mély benyomást a csapatokra, hogy a csúcskategóriában maradhasson, ezért 2012-ben sportautókra váltott, és 2014-ben a Toyota triójának tagjaként meg is nyerte a rangos megbízhatósági vb-t (WEC). Ezzel egy időben viszont formulaautós karrierjét sem akarta feladni, ezért nagy örömmel ragadta meg Formula E-ben nyíló lehetőséget, ahol már első szezonjában is csupán az utolsó hétvégén maradt le a bajnoki címről. A 2015— 2016-os idényben aztán ismét a végsőkig hú­zódott a harc az első helyért, melyet az utolsó futamon tudott megszerezni. További dobogósok FI: Hamilton, Ricciardo • WRC: Neuville, Mikkelsen • WEC: Duval, Di Grassi, Jarvis; Kobajasi, Conway, Sarazzin • WTCC: Muller, Monteiro • Ralikrossz-vb: Kristoffersson, Bakkerud • DTM: Mortara, Green • Formula E: Di Grassi, N. Prost • IndyCan Power, Castroneves • MotoGP: Rossi, Lorenzo A spanyol motorversenyző szürreálisan ha­mar ért el elképesztő sikereket, hiszen 23 évesen már harmadik MotoGP-világbajnoki címét ünnepelhette 2016-ban. Ha belegon­­dolünk, hogy Valentino Rossi még 37 évesen is a legjobbak szintjén teljesít, Márquez a következő bő 15 évben tényleg minden idők legnagyobbjává is kinőheti magát. A világ akkor ismerte meg a spanyol klasszis nevét, amikor 2013-ban, első MotoGP-s évében vi­lágbajnok lett - olyan nagymenőket legyőz­ve, mint Jorge Lorenzo, Valentino Rossi vagy Dani Pedrosa. Sikere tényleg csodaszámba ment, mert előtte a 125 köbcentis géposz­tályban csak harmadik, a Moto2-ben pedig­­ második próbálkozásra tudott bajnoki címet szerezni, ezért senki nem számított azonna­­l­li sikerekre a királykategóriában. Márquez azonban 2014-ben rögtön megvédte címét, idén pedig harmadszor is elhódította a vb­­trófeát. ZSOLDOS BARNA A 2016-os versenyszezon is bővelkedett az akciókban, izgalmakban és látványos előzésekben. A világ jelentős kategóriáiban már bajnokot is avattak, összeállításunkban most őket mutatjuk be. s­port KÉTHETENTE VASÁRNAP 2016. DECEMBERI­. KILENC KIEMELKEDŐ versenysorozat KILENC BAJNOKA. DE KIK IS ŐK,­­ ÉS HOGY JUTOTTAK FEL A CSÚCSRA? Formula-1: Nico Rosberg DTM: Marco Wittmann MJTÓS-MOTOROS MELLÉKLET IndyCar: Simon Pagenaud A francia versenyző pályafutása hajnalán éveken át a Formula-Renault-ban próbálko­zott, a hangos sikerek azonban elkerülték,­­ így nem is tudott továbbhaladni a Formula-1 felé vezető úton. 2006-ban ezért áttette szék­­helyét a tengerentúlra, és a Champ Carban, valamint az amerikai Le Mans Seriesben kezdett versenyezni. Utóbbi sorozatot aztán meg is nyerte, és 2011-ben a Le Mans-i 24­­ óráson második helyet ünnepelhetett, ám még túl fiatalnak érezte magát ahhoz, hogy örökre a sportkocsik világában maradjon. Ezért 2012-ben az IndyCarban kezdett új karriert, ahol eddig egy összetettbeli bronz jelentette számára a legjobb eredményt, idén viszont négyéves tapasztalatát és remek au­tóját kihasználva végre a csúcsra ért. Hosszú és kacifántos pályafutás áll mögötte, ám 32 évesen végre sikerült megnyernie egy igazán rangos sorozatot.

Next