Nemzeti Sport, 2021. június (119. évfolyam, 161-175. szám)
2021-06-16 / 161. szám
I labdarúgó európa-brjmksag 2021. június 16., szerte LÓK HANGJA A nap, amikor mindenki felsorakozott Magyarország mögött sttk PIETSCH TIBOR „ Szent őrület lett úrrá a nemzeten: életre szóló élményekkel gazdagodott játékos és drukker egyaránt. EZ A NAP IS ELJÖTT! - szurkolók százezrei, sőt milliói ébredtek így 2021. június 15-én. Ez a nap is eljött! - nyitották fel szemüket a magyar válogatott futballistái kedd reggel. „Ez a nap is eljött! - indította rövid, a világhálón publikált bejegyzését Marco Rossi, az évek során tizenötmillió magyar kedvencévé váló szövetségi kapitány, majd így folytatta: - Alig hiszem el. Néhány évvel ezelőtt néhány nehéz pillanat után azon gondolkodtam, hogy abbahagyom ezt a munkát. Könnyedén le tudtam volna tenni a labdát, és a focitól távol új életet kezdhettem volna. És be kell valljam, nagyon közel álltam hozzá. De nem tettem meg! Az élet néha nagyon keményen próbára tud tenni Az egész világod romba dőlhet egyetlen pillanat alatt. De hinned kell az álmaidban, és keményen dolgoznod azon, hogy elérd a céljaid. Az élet néha keményet tud ütni, de neked keményebben kell visszaütnöd. Ha de száz szónak is egy a vége... Kezdődjék az Euro 2020! HAJRÁ, MAGYAROK!” Budapest már délelőtt felbolydult. Villamoson, közértben, iskolai ballagásokon szolgáltatott témát a magyar válogatott első Európa-bajnoki mécsese. Miközben az igazgató megható szavakkal búcsúzott a nyolcadikosoktól, a hátsó sorokban megbújó apukák azt taglalták, hogyan lehet megfékezni Cristiano Ronaldót és hogyan juthat el a kapuig Szalai Ádám... Na persze, volt olyan apuka, akire irigykedtek a többiek, „csak” azért, mert a csuklóján az a sárga szalag feszült, amely arról árulkodott, hogy ő bizony volt olyan szerencsés, és kapott jegyet a magyarportugálra... Kedd délután már a szent őrület lett úrrá a magyar fővároson. A Hősök tere maga volt a mennyország. A nemzeti együttes mellett kitartó szervezett szurkolói csoport, a Carpathian Brigade oda hirdetett találkozót, ahová a 2016- os, mesebeli Európa-bajnoki szereplés után „hazatért” a csapat. Mondhatnánk, hogy csak jöttek és jöttek az emberek, de ez nem fedné a valóságot. Mert az igazság az, hogy özönlöttek. Hogy mennyien gyűltek össze - megbecsülhetetlen. Az élmény és a látvány felbecsülhetetlen. A szervezők - le a kalappal előttük! - mindenre figyeltek. Ha már Budapest először lehetett Eb-mérkőzés házigazdája, ráadásul annak a találkozónak a magyar válogatott volt az egyik részvevője, az esemény rangjához és Magyarországhoz méltó módon szerettek volna szurkolók ezreivel bevonulni a Puskás Arénába és azzal együtt a magyar futball históriás könyvébe. A fegyelmezettség és az egység jegyében kérték, hogy Eb-mámor ide, az életet még habosabbá tevő sörök oda, az alkoholfogyasztás terén senki se lépje át határt. Kérték azt is, hogy a Hősök terét és környékét, valamint a vonulás teljes útvonalát tisztelje meg mindenki azzal, hogy nem hagy maga mögött szemetet. S kérték azt is, hogy mindenki a „Magyarország" feliratú drapéria mögé sorakozzon fel, így is történt. Akárhogy is nézzük, amit a magyar drukkerhad tett, páratlan. Hovatovább, egyedülálló. Három órakor, három órával a kezdés előtt indult el a szurkolósereg, melynek híre alighanem rövid idő alatt eljutott Dániáig is. A fanatikusok ugyanis nem feledkeztek meg a dán válogatott szombati meccsén összeeső Christian Eriksenről. Az „Eriksen, Eriksen, Eriksen!” rigmus messzire, tán még Koppenhágáig, a csapatkapitány kórházi szobájáig is elhallatszott... Mire a menet megérkezett az arénába, ezrek foglaltak már helyet a lelátón. S ekkor még két óra volt hátra az első sípszóig... Az Európai Labdarúgó-szövetség hivatalos tévécsatornája mindeközben azt közvetítette, ahogy a Margitszigetről induló portugál delegáció megközelíti a stadiont. A Hungária körúton hatalmas forgalom volt, ám ez sem akadályozta meg a rendőri felvezetéssel érkező vendégeket abban, hogy időben megérkezzenek a helyszínre. Persze volt, aki megjegyezte, lehettek volna kicsit dörzsöltebbek is a magyar autósok - ha nem nyílnak szét a sziréna hangjára, a kedd délutáni pesti dugóban Cristiano Ronaldo és társai az életben nem érnek oda időben a Puskás Arénába... Percekkel később a magyar küldöttség busza is begördült - a Stefánia úti kapunál annyian várakoztak arra, hogy integessenek a játékosoknak, mint talán még soha. A jármű már a létesítmény területén járt, amikor még mindig százak szaladtak oda a kordonhoz, hogy rohamtempóban megörökítsék az érkezés pillanatait. Kattogtak a fényképezőgépek akkor is, amikor a sötétkék öltönyt, világoskék inget és piros, nemzeti zászlóval díszített maszkot viselő magyar futballisták kisétáltak a gyepre. A szurkolók fotózták a játékosokat, a játékosok a szurkolókat - a képeket mindenki örökre elraktározta. Arra még jutott egy-két perc, hogy a telki buborékban lévő labdarúgók a rég látott, már a nézőtéren ülő családtagjaikkal, barátaikkal váltsanak néhány szót tisztes távolból. Nikolics Nemanja arcán feltehetőleg a világ legszélesebb mosolya jelent meg, amikor megpillantotta gyermekeit. Zúgott a „Mindent bele! Mindent bele!”, amikor a csapat bevonult az öltözőbe, hogy elegáns uniformisát a világ - számunkra - legszebb mezére cserélje. A meggypiros szerelést öltő magyar válogatott Szalai Ádám vezetésével vonult ki a kezdéshez, annyi bizonyos, a csapatkapitány nem feledi ezt a percet, míg él. Mint ahogyan a mögötte felsorakozók sem. S hogy lehetett-e ezt fokozni? Lehetett! Amikor csaknem hatvanezer magyar torokból szólt a Himnusz, arra csak keresni lehetett szavakat - találni nem. Az ember csak állt a Puskás Arénában, előbb körbenézett a magyar szurkolókkal teli lelátón, aztán tekintetét a csapatképre összeálló, összekapaszkodó piros mezesekre szegezte, végül felnézett és hálát adott az égnek azért, hogy ez a nap is eljött. VONULT KEDD DÉLUTÁN A HŐSÖK TERÉRŐL INDULVA A PUSKÁS ARÉNÁBA Lenyűgöző hangulatot varázsoltak a nézők a Puskás Arénába Rövid, ám annál hangosabb megnyitóünnepséggel kezdődött a portugálok elleni Eb-csoportmérkőzés. Az Európa-bajnokságon a budapesti helyszín is bemutatkozott, a gyepszőnyeg közepén a pálya egész hosszában óriási molinó terült el, amelyen a Budapest felirat alatt az Európa-bajnoki trófea díszelgett. Amint a megnyitóünnepség szereplői, statisztái tapsolni kezdtek, a stadionban helyet foglaló több mint ötvenötezer drukker ugyancsak összecsapta a tenyerét - fantasztikus volt a hangulat. Az óriáskivetítőkön az elmúlt hatvan esztendő tornáitól villant fel egy-egy emlékezetes képsor, és amolyan ráadásként még magyar és portugál óriásmezt is kifeszítettek a pályára. B. B.