Nemzeti Sport, 2021. november (119. évfolyam, 297-310. szám)
2021-11-02 / 297. szám
121 EMLÉKEZÉS 2021. november kedd BODNÁR ZALÁN Sokan távol a hazától, messzi országokban nyugszanak, nem is mindenkiről tudni, hol, de az Aranycsapat valamennyi tagja hazatért már, és itthon egyre kevesebb sportoló sírját fenyegeti az elfeledettség, az elhanyagoltság. HALOTTAK NAPJA VAN. Ezen a napon, vagy Mindenszentekkor kimegyünk a temetőbe, gyertyát, mécsest gyújtunk rokonaink, ismerőseink sírjánál, imádkozunk és emlékezünk. A legtöbbünknek ilyenkor egy futballpályára is vetül a tekintete - valahogy úgy alakult, hogy a legtöbb településen, főleg persze vidéken, a pálya a temető mellett van. Ilyenkor azon is elgondolkodhatunk, hol nyugszanak legnagyobb futballistáink, legendás sportolóink. Igazán nem volt könnyű helyzetben a nem oly távoli múltban sem, aki szerette volna sorra látogatni akár csak az Aranycsapat játékosainak nyughelyét, hát még az azt megelőző hőskor csillagainak sírját, hiszen sokan közülük külföldön hunytak el, a rendszerváltás előtti sajtó a halálukról sem mindig számolt be, nemhogy a sírhelyük koordinátáiról. Jellemző, hogy például a világbajnoki gólkirály Kocsis Sándor néhány soros halálhíre csak három nappal a tragikus esemény után bukkant fel a Népsportban, a szintén Aranycsapat-tag Lóránt Gyula elhunytat pedig a PAOK játékosa, Salamon József közölte a szerkesztőséggel...). Emellett idehaza is sok volt a gondozatlan, helyenként jelöletlen sír is, nem is beszélve a nyilvántartás rendezetlenségéről. Szerencsére az utóbbi években sokat javult a helyzet, az állami, kormányzati szándék is megvan immár az emlékhelyek méltó ápolására, az önkéntes sportbarátok kutatómunkája is rengeteget segít a fehér foltok eltüntetésében. Elhunyt futballnagyságaink között vannak, akik külföldön haltak meg, távol a hazától pihennek. Sokszor az az érzésünk, hogy külföldön megrázóbb erővel gyászolják nem csupán a saját halottjaikat, hanem időnként a magyarokat is. Portugáliában tapasztalhattuk ezt Fehér Miklós kapcsán, a 2004-ben a pályán összeeső fiatal csatárnak szobrot is emelt a Benfica, de ide sorolható a második világháború előtti korszak talán legragyogóbb magyar futballistájának, Orth Györgynek az esete is, akit világvándor edzőként 1962-ben az FC Porto kispadján ért a szívroham. Máig a portugál nagyvárosban nyugszik, sírhelyének költségeit a klub állta. Hámori Tibor Régi gólok, edzősorsok című könyvében Orth György felesége így emlékezett:A temetése feledhetetlen volt. Zuhogott az eső azon a napon. A Porto vezetői és játékosai kimentek a stadionba és mástul egy kört futottak a tiszteletére. Mikor elkezdték, csatlakozott hozzájuk több száz szurkoló. Olyan volt a pálya, mintha tömegverseny lenne. Ezután kimentünk a temetőbe. A ravatalon még egyszer felnyitották a koporsót. Rengeteg ember pillantott az arcára, sírtak a portugálok. Magyar nem sok volt. Gencsyre emlékszem... A játékosok a vállukon vitték a koporsót a díszsírhelyre. A Porto zászlajával takarták be.” A sírt gondosan ápolják Portóban, 2016-ban az MTK Budapest honlapján képgaléria is megjelent róla. Orth halála előtt három évvel még egy másik magyar, a sokak szerint minden idők legjobb magyar edzőjének tartott Guttmann Béla volt a Porto szakvezetője, onnan szerződött Lisszabonba, és nyert BEK-et a Benficával 1961-ben és 1962- ben. Többé már nem dolgozott Magyarországon, a halál Bécsben érte 1981-ben, sírja is az osztrák főváros legnagyobb és leghíresebb temetőjében van, a Wiener Zentralfriedhofban. Még a nagy Eusébio is meglátogatta a sírját az 1990-es, Milan- Benfica bécsi BEK-döntő előtt, hogy oldja fel a Guttmann-átkot (Guttmannak az 1962-es BEK-győzelem után bérvitája támadt a Bemfica elnökével, emiatt elátkozta a klubot, mondván, száz évig nem nyer európai trófeát - ez azóta is így van). Egy másik BEK-győztes magyar tréner, a temesvári születésű Kovács István az Ajaxot vezette kétszer Európa csúcsára (1972, 1973), élete utolsó éveire hazaköltözött Kolozsvárra, ott nyugszik a Házsongárdi temetőben - az már egy külön sorstragédia, hogy ez a „haza” akkor már Romániát jelentette. Visszatérve a magyar futball hőskorához: a két háború közötti időszak Orth György mellett másik nagy alakja, Schaffer Alfréd is külföldön nyugszik, ahogyan azt a Nemzeti Sport munkatársai felkutatták. Tavaly augusztusban Hegyi Tamás és Huber Tamás felkereste Németországban az Európa első Futballkirályának (Fussballkönig) is nevezett „Spéci” sírját Utolsó csapata edzőként a Bayern München volt, 1945. augusztus 31- én hunyt el. Azóta is ott nyugszik a festői fekvésű felső-bajorországi Prien am Chiemsee-ben, ahol a helyiek ápolják az emlékét - olyannyira, hogy 2020 tavaszán felújították a sírját. A legjobb magyar labdarúgók közül Kubala Lászlót érdemes még mindenképpen megemlítenünk azok közül, akik külföldön alusszák örök álmukat. „Kuksi” 1949-ben hagyta el Magyarországot, majd az FC Barcelona ikonja lett, a katalán fővárosban hunyt el 2002-ben. A jórészt az ő hallatlan népszerűsége miatt megnövekedett igények kielégítésére felépített Camp Nou díszpáholyában ravatalozták fel, a klub vezetősége egynapos gyászt rendelt el, a temetésén 15 ezren voltak jelen a Tanatori Les Corts temetőben. Gigantikus szobra ma is a Camp Nou előterének nevezetessége. IDEGENBEN NYUGSZANAK már senkinek sem kell félnie attól, hogy elfeledik Albert Flóriánt az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra........... . ^Czibor Zoltán hazajött meghalni, y '■ * Lóránt Gyula földi maradányai •' viszont csak halála után harminc évvel kerültek magyar földbe - Kocsis Sándor (jobbra) pedig ennél is többet, 33 évet várt arra, hogy hazatérhessen... FOTÓ: KRISTÓF LAJOS Egy tiszteletbeli magyar angol temetőben A futball történetének egyik legnagyobb hatású edzőjeként tartják számon Jimmy Hogant, aki nemcsak az MTK-ra, hanem az egész magyar futballra is jelentős befolyást gyakorolt. „Jimmy bácsi” a nagyságához méltó síremléket azonban csak most kapott az angliai Burnleyben. A gyors, rövid passzos skót stílus prófétája 1916 tavaszán érkezett Magyarországra, és még az MTK-val nyert három bajnoki cím sem feltétlenül tükrözi, milyen fontos szereplője volt a világfutballnak. Az Aranycsapat londoni 6:3-as diadala után állítólag Sebes Gusztáv szövetségi kapitány mondta: „Mindent, amit a futballról tudunk, Jimmy Hogantól tanultunk.” Nem véletlen, hogy ez az idézet került magyarul és angolul egyaránt az új síremlékére, amelyet idén október 8-án adtak át és amelyen a Nemzeti Sport újságírója, Szeli Mátyás helyezett el koszorút.