Nemzeti Sport, 2021. december (119. évfolyam, 326-340. szám)

2021-12-01 / 326. szám

2 LABDAHÜfiáS A kapus ma már ne védjen: ZOMBORI ANDRÁS A futball mindig változik - gyakor­ta a szabályváltozások adnak lökést a szokások módosulásának, mint a hazaadás megszüntetése után a ka­pusjáték átalakulása, máskor pedig egy-egy új trend köszön be, mint pél­dául a kis szögletimádat vagy a sorfal mögötti lefekvés. Összeállításunkban a főszereplőket kérdeztük a régi és új szokásokról. MIT MINDEN KÖRÜLÖTTÜNK­, a fut­ball is változik, és most nem arra gondo­lunk elsősorban, hogy a labdarúgás nem­zetközi szabályalkotó testülete, az IFAB olykor megváltoztatja a lesszabályt, dönt arról, hogy a játékvezető bizonyos vitás játékhelyzeteknél igénybe veheti a vi­­deobíró-technológia, azaz a VAR segítsé­gét, esetleg hogy a kezezés mikor számít szabálytalannak, és mikor nem. Manap­ság senki sem lepődik meg, ha szabadrú­gásnál a védekező csapat egyik játékosa lefekszik a sorfal mögé, bár korábban ez elképzelhetetlennek tűnt, értetlenkedtek volna a csapattársak és a szurkolók egy­aránt. A mai futballban az a természetes, ha kirúgásnál a kapus a tizenhatoson be­lül álló társához passzolja a labdát, senki sem kapja fel a fejét, ha egy játékos a fele­zővonalról akkor is a saját kapusát játs­­­sza meg, amikor azt semmi sem indo­kolja. Tagadhatatlan, valamilyen szinten átalakult­ a futball - nem feltétlenül az előnyére. N Nem tetszik, hogy a játékosok sokat fekszenek a földön, szinte a legkisebb fi­zikai kontaktus után is jajgatnak - kezd­te az ország egyik legismertebb edzője, Csank János, aki a hatvanas-hetvenes években az Ózdi Kohász, a Debrece­ni VSE és az Egri Dózsa kapujában is állt. - Régen ez nem volt divat, cikinek éreztük, ha fájdalmat mutatunk. Emlék­szem, egyszer a később válogatottságig jutó Baranyi Sándor a meccs nyolcvanki­lencedik percében letalpalt, azt hittem, el­törött a sípcsontom. A pályán maradtam, aztán az öltözőben összeestem a fájda­lomtól - ott már lehetett... Az évek, évti­zedek alatt sok minden megváltozott. Ma­radjunk mondjuk a hazaadásnál: annak idején szinte bűnnek számított, ha valaki hazaadta a labdát, manapság ha a felező­vonalról a saját kapusunkat játsszuk meg, az labdabirtoklás! A védők - tisztelet a kivételnek - nem rúgnak távolra átadást, a legtöbbször oldalra vagy hátrapasszol­nak, ugyanakkor ki kell venniük a ré- Milyen lesz a játék 2040-ben? Eljátszottunk az idővel - ahogy húsz éve sokan nevettek volna azon, ha egy futbal­lista lefekszik a sorfal mögé, elképzelhető, hogy újabb húsz év múlva teljesen termé­szetesnek számít, amin ma mosolyognánk. Vajon milyen lesz a labdarúgás 2040-ben? Tizenegyesek: Talán még a játékosok kö­zül is kevesen tudják, hogy a büntetőrú­­gásnál le lehet gurítani a labdát a társnak, lehet, hogy a ma kedvelt, nyilván vala­mennyire „magamutogatós” panenkázá­­sok-lobbolések helyett a tizenegyeseknél is az önzetlenség jön divatba. Sorfal: Eleinte nem is létezett ilyesmi, ké­sőbb volt már felugrálás, most lefekvés, mi jöhet még? Nos, mivel még mindig el lehet csavarni a sorfal fölött a labdát, valaki netán intézményesíti, hogy a legkönnyebb védőt a társak emeljék fel fekve a fejük fölé. Szögletek: Ma a kapus csak vészhelyzet­ben, a meccsek utolsó pillanataiban megy fel fejelni sarokrúgáshoz, de mivel viszony­lag kevés gól születik az esetleges kontrá­ból, lehet, hamarosan divattá válik, hogy az úgyis egyre labdabiztosabb kapus zavarkel­tés céljából szaladjon csak fel minden egyes szöglethez - ha valaki, ő biztos bírja erővel! Szünet: Akár három nullára vezet, akár három nullára ég egy csapat az első félidő után, a játékosok menetrendszerűen be­mennek az öltözőbe, meghallgatni az edző tanácsait. Ezen is lehet persze változtatni, az edző motivációs jelleggel a közönség elé küldheti a bénázó játékosait, de meg­unva a kilátástalanságot, akár ő maga is otthagyhatja a csapatot (ez egyébként ma­gyar találmány még 1997-ből). K. Z. szűkét a támadásokból, régen azért óva­tosabban játszottak. A múltkor beszéltem valakivel arról, hogy nem divat a kapus­nak megfogni a labdát.­Mondtam, ez a mi időnkben is így volt, de akkor az a kapus az MB I­l-ban védett, nem az élvonalban. Az edzéseken rengeteget gyakorolnak láb­bal, keveset dolgoznak kézre, és mert csu­pasz kézzel nemigen védenek, technikai­lag gyengült a játékuk. ” Aki emlékszik a Csank János által irá­nyított Vácra, a kilencvenes évek első fe­lének meghatározó csapatára, az tudja, rengeteg szabadrúgás- és szögletvariá­ FOTÓ­: MICHELLER SZILVIA A kapusnak ma már nem elég a kezét használnia, Dibusz Dénes jobblábas, de ha kell, ballal is bátran ér a labdához A középhátvédnek is technikásnak kell lennie Miként fejlődik a védők játéka, ha a takti­kát nézzük? Több mint két éve szerződött az MTK utánpót­lásából a Parma U19-es csapatához Balogh Botond, akinek eleinte nagy nehézséget okozott, hogy alkalmazkodjon a nemzetkö­zi futballhoz. Nem mintha Olaszországban máshogy játszanák a labdarúgást, azonban amíg Magyarországon a csapatszintű kép­zésre helyezik a hangsúlyt, kinn már az első edzésen kamerával vették fel a mozgását, a felvételeket elemezték, és megadták neki a szükséges instrukciókat, hogy tudja, mit kell csinálnia a pályán. „Leültettek, mutattak egy jelenetet, és megkérték, hogy mondjam el, mit gon­dolok róla - mondja Balogh Botond. - Azt válaszoltam, hogy szerintem jó helyen voltam, mire felsoroltak tíz szempontot, amivel ezt megcáfolták. A lábtartásomat, a mozgásomat, a helyezkedésemet. Elein­te nehezen dolgoztam fel a hirtelen jött új információkat, de most már hálás vagyok, amiért egyénileg ennyit foglalkoztak ve­lem, rengeteget fejlődtem." A 19 éves középhátvéd azóta a Parma fel­nőttcsapatában, és San Marino (4-0) el­len a magyar válogatottban is bemutat­kozott, és ma már tökéletesen tudja, mit követel meg a hátsó emberektől is a mo­dern futball. „A védők feladata teljesen átalakult az elmúlt években. Korábban meg lehetett élni abból, hogy valaki nagy termetű, és hatékonyan takarít a kapu előtt, ma­napság viszont már a középhátvédnek is technikásnak kell lennie. Nem elég előre­rugdosni a labdát, a topcsapatok olyan futballistákat keresnek, akik a védőfela­­dataik ellátása mellett képesek hatéko­nyan segíteni a labdakihozatalt, pontos rövid passzokat adnak a csapattársaik­nak. Nekem előnyömre válik, hogy csa­tárként kezdtem, és az MTK-ban lettem védő, amelyben szintén a rövid passzos játékra épült a taktika, de így is sokat kellett változnom Olaszországban. A kö­vetkező lépés, hogy a tanultakat kivigyem a pályára, ezért dolgozom hétről hétre a Parmában.” N. ZS. Nyilas Elek a tévében az egyik Barcelona-bajnokit látva megjegyezte: „Mester, ezek itt voltak valamelyik meccsünkön!” CSANK JÁNOS régi váci sztorija Csank János a váci mérkőzésekéi­ a szögleteknél mindkét kapufához állított védőt, mára ez a szokás eltűnt a futballal 2021. december 1., szerda I A labdavesztés utáni Nehéz megjósolni, milyen lehet a jövő lab­darúgása, elég csak 10-15 évet visszatekin­teni, hogy lássuk, milyen gyorsan fejlődik a sportág. Amíg a spanyol válogatott 2008 és 2012 között két Európa-bajnoki és egy vi­lágbajnoki címet szerzett, a Barcelona pedig két Bajnokok Ligája-trófeát hódított el az el­lenállhatatlan tikitakával, a Bayern München 2013-ban és 2020-ban domináns erőfutball­­jával ért csúcsra a BL-ben, ahogy a köztes években és azóta is a németekhez köthető gegenpressing (labdavesztés utáni azonnali letámadás) hozza meg a sikereket a csapa­toknak. Hogy meddig maradhat ez így? „Biztos vagyok benne, hogy a gegenpres­­singnek is bealkonyul egyszer - véli Scha­fer András, a DAC középpályása. - Ha tud­nám, milyen taktika váltja, lehet, elvinne valamelyik sztárcsapat, de abban biztos vagyok, hogy valamelyik edzőzseni néhány éven belül megtalálja az ellenszerét, és ak­kor mindenki arra fog átállni. A labdarúgást mindig is az alkalmazkodás vitte előre, mi­nél több elemet el kell lesni a másiktól, és hasznosítani.” A tizenötszörös magyar válogatott futballista úgy érzi, a kiemelkedő teljesítményhez egy­re jobb fizikai mutatókra van szükség, és ez a tendencia tovább folytatódhat. A játékosok

Next