Nemzeti Sport, 2021. december (119. évfolyam, 341-354. szám)

2021-12-16 / 341. szám

2 SPORTWIIX 2021. december 16., * INTERJÚ AZ ÚJ BUDAPEST! THURY GÁBOR fIMfl TERV­EZŐy A legismertebb sportlétesítmények tervezője, álmaink, a Papp László Budapest Sportaréna, a Puskás Aréna, a ma átadásra ke­rülő multifunkcionális Budapes­ti Kézilabda-aréna megálmodó­ja. Skardelli György tervező vágya, hogy a székesfehérvári nemzeti emlékhely méltó állapotba kerüljön. Melyik, ön által tervezett sportlétesít­mény átadása előtt volt - sportnyelven fogalmazva - legnehezebb a hajrá? A Puskás Aréna kivitelezésé­nek hasonló időszakához ké­pest a jelenlegi munkatem­pó sűrűbbnek tűnt - mondta Skardelli György, az új multi­funkcionális budapesti aréna tervezője. - A mostani aré­na úgymond főpróbáját - ez ugyanis az esemény hivata­los neve - megelőzően na­gyobb volt a hajtás. De ennek megvolt az oka: a többüte­mű járványhullám a külföl­di beszállító cégek munká­ját is akadályozta, hogy egyéb munkafolyamatokról ne is beszéljek. Az utolsó időszak­ban különösen nehéz volt tartani a tempót, hogy még a díszkivilágítással se legyen gond­ .Amikor a Puskás­­ Aréna 2019-es ava­tása után beszéltünk, megkérdeztem: „Be van fejezve a nagy mű... az alkotó pihen”? Azt válaszolta, már a 2022-es, magyar-szlovák közös rendezésű ké­zilabda Európa-bajnokságra a Népli­getben elkészülő, húszezer fő befoga­dására alkalmas sportcsarnok építése foglalkoztatja. Olyannyira, hogy a két munkát párhu­zamosan végeztem. Egy évig úgy dol­goztam, hogy hét közben kint voltam a Puskás Aréna kivitelezésén, hétvégén pedig terveztem a multifunkcionális­­ arénát. És ez igaz volt a teljes stúdióra, már mindenkinek a gépén í»z új ArÉf-­a nek futott. Szóval pihenésről szó sem volt! Illetve a Puskás elkészülte után a tervezőcsapat négy napra Amszter­damba utazott. Nyugodt vagy hektikus volt a tervezé­si folyamat? Inkább hektikus... Költségvetési megszo­rítások miatt át kellett szabni a terveket is. Tízezer négyzetméterrel kisebb terü­letet kellett figyelembe vennünk, és az ezzel járó egyeztetési folyamat „gyilkos” volt. A kivitelező már építeni akart a szorító határidő miatt, de mi még javában át­terveztük a házat az új elvárás szerint És persze, mint min­den építkezésen, a végére sű­rűsödött be minden. Az utol­só évben már naponta jártam ki, sőt amikor a díszkivilágí­­tási próbák voltak, előfordult, hogy kétszer is­­ hozzáteszem, szeretek ott lenni a helyszínen, hogy azt ne mondjam, passzi­óból. Kemény volt de megérte, pontosabban az idő dönti el, a sportolók, a szurkolók, mivel multifunkcionális arénáról van szó, a fellépők és a közönség. A Puskás Aréna tervezésekor volt egy szubjektív szál. Mi­vel fiatalkorában megszál­lottan járt a labdarúgók kettős rang­adóira és válogatott mérkőzéseire a Népstadionba, tisztában volt vele, mire van szüksége egy futballszurkolónak. A népligeti csarnok esetében a tapasz­talati előtanulmányokat a 2003-ra el­készülő Papp László Budapest Sporta­réna tervezése jelentette. Számos emlék köt a Budapest-aréná­­hoz, de még elődjéhez, az 1999-ben leé­gett Budapest Sportcsarnokhoz is. Kro­­nológiailag két esemény kívánkozik az élre, mindkettő a BS-ből: Carlos Santa­na koncertje 1982-ből, rá egy évre pó­nokságon Kína legyőzésével feljutottunk a B-divízióre Mindkettőé§&gálatos él­ményt jelentett, Santanát a koncert köz­ben értesítették fia születéséről, ezért a ráadás már jóval éjfél felé örömze­nélésbe csapott át - nem mintha addig szomorkodtunk volna. A hokimeccsen pedig szinte vissza nem adható hangu­latú szurkolás segítette a mieinket. Mint mindenkit, engem is megdöbbentett, hogy a létesítmény leégett. Nigériában egy munkám kapcsán a magyar nagy­­követségen tartózkodtam, amikor jött a hír, akkoriban még telexen. Eszébe jutott, hogy ön is tervezheti az új csarnokot? Egy fenét! De visszatérve még a meg­élt élményekre a Papp László Buda­pest Sportarénából: Sting-, Deák Bill-, Hobo-, LGT- vagy éppen Rúzsa Mag­­di-koncert ugrik be hirtelen. Tehát igen, megvolt a szubjektív szál, s ne ta­gadjuk, a BA megépítése jó iskola volt, nagyon szeretem azt­ ajtoépü­letet, és a további pályámra is jelentősen hatott. Sok mindent már a Puskás Aréna épí­tése során hasznosítottunk a tapaszta­latokból, azt mondanám, amit a BA-nál nem ítéltem jónak, azt figyelembe vet­tük az új aréna tervezésekor. Mondana egy példát? A BA esetében egy külföldi cégtől komplett lelátórészeket kaptunk, ame­lyek elhelyezése egyes színpadállá­soknál nem minden esetben volt sze­rencsés: a végszínpados kialakításnál százhuszonhárom olyan hely volt, ahonnan nem lehetett teljesen belátni a színpadot. Aztán ezt a számot a bulvársajtó fel­kapta... Igen. A másik, azt mondták, hogy tizen­két páholy elég, nem kell, hogy végig körben legyenek, mert nem lesz rájuk igény. Nos, ezt elvetettük, a Puskásban és a multiarénában is már körbevit­­tük a sky boxokat, sőt, az új arénában már két sky club is van. A teljes csarnok egyébként a sporteseményeken 20 022 férőhelyes. ......'"»i • A terv­ melyik részét volt a legnehe­zebb megvalósítani? Azt, hogy állandó versenyfutás volt az idővel. Például a tartószerkezetet a ki­vitelező azonnal építeni akarta, ahogy a helyszínt megkapta. Ez a napi munká­ban azt jelentette, hogy előbb nekünk, úgymond, „tisztába kellett tenni a há­zat” az új építtetői igények szerint. Mire a legbüszkébb az új létesít­ményben? Úgy, ahogy van, szeretem! Persze van­nak olyan megoldások, amelyek job­ban a szívemhez nőttek, ilyen például a sajátos, tízszázalékos dőlésű dina­mikus homlokzatkialakítás, amely jól befogadható forma, akárcsak a Bu­ A díszkivilágítás lélegzetelállítóan szép lett, Európában páratlan megoldás, ahogy Skardelli György fogalmaz: derekasan megdolgoztatta az elektromos szakembereket 50 EZER M* ALAPTERÜLET­ ű­ büszke tervező, Skardelli György a Papp László Budapest Sportaréna és a Puskás Aréna után újabb ékszerdobozzal gazdagította a magyar sportot A KONTINENS LEGNAGYOBB SPORTCSARNOKAI MMCHKTERMBm

Next