Nemzeti Sport, 2022. január (120. évfolyam, 1-15. szám)
2022-01-02 / 1. szám
.•'lli i 2022. január 2., vasárnap SPORTMIX 131 az ismeretlenbe? vagány és tehetséges is vagy váció, hogy az új közegbe érkezve is leküzdi a nehézségeket, és törtet előre a céljaiért. A BÁTORSÁG NYERŐ Erre eklatáns példa a még mindig csak 21 esztendős Szoboszlai Dominik, aki 15 évesen került Salzburgba, igaz, az első esztendő, amelyet Ausztriában töltött, amolyan ismerkedési fázisnak számított, hiszen a szabályok szerint még egy évig nem igazolhatta le az osztrák szuperklub, ezért csak edzhetett ott. a bajnoki mérkőzéseket előbb fél évig az MTK-ban játszotta, aztán visszaigazolt nevelőegyesületébe, a Főnix-Gold FC-be, mielőtt végleg a Red Bull játékosa lett. Dominik a FourFourTwo magazinban megjelenő portréjában elmondta, tartott egy kicsit az utazástól, mivel angolul addig alig, németül meg egyáltalán nem beszélt A tettek viszont beszéltek helyette, a bemutatkozó edzésén nem fogadták kitörő örömmel a csóró magyar srácot a régebb óta ott futballozó fiatalok, a salzburgi csapatkapitány például egy egymás elleni párharc során olyan vehemensen ráncigálta, hogy letépte róla a megkülönböztető mezt, majd erőfitogtatás gyanánt gúnyos mosollyal a kezébe is dobta. A magyar tehetség nem volt rest, a következő ütközésnél úgy emelte a karját, hogy a csattanás véletlenül se neki fájjon, a csapatkapitány már nem mosolygott annyira, amikor az álla felszakadt, a szakmai stáb vezetője pedig konstatálta, hogy Dominik nem az ijedős fajtából való. „Dominik egészen kicsi kora óta tudta, hogy eljön a pillanat, amikor a családi háztól messze kell költöznie. Ezt folyamatosan tudatosítottuk benne, így egyáltalán nem volt megszeppenve, hogy Salzburgban egyedül fog élni - mondta az FFT-nek anno édesapja, Szoboszlai Zsolt. - Nem mondom, hogy az elmúlt évek során egyetlen nehéz pillanata és honvágya sem volt. Amikor akadt egy kisebb sérülése, elmondta néhányszor, hogy most jó lenne otthon lenni. Én mindig adtam alternatívát neki és a többi játékosomnak is, akkor sem volt másként, azt mondtam, jól van, hazajöhetsz, aztán megpróbálunk majd valamit csinálni belőled itthon. Persze nem jött haza, kitartott az eredeti célja mellett. ” Az eredményt pedig látjuk, Dominik a Red Bull Salzburg fiókcsapatában, a másodosztályú Lieferingben tanulta a felnőttfutballt, aztán bemutatkozhatott a „nagycsapatban” és a magyar válogatottban is, jelenleg pedig a rendszeres Bajnokok Ligája-résztvevő RB Leipzig értékes tagja. Kiválóan beszél németül és angolul is, a legnagyobb sztároktól sem ijed meg, tökéletesen alkalmazkodott ahhoz a közeghez, amelybe gyerekként belecsöppent. VOLT ELŐNYE IS De nem csak a csapatsportágakban jellemző, hogy valaki nem a hazájában szeretne kiteljesedni. Úszóink közül sokan azért (is) hajtanak az utánpótlásversenyeken, edzéseken, hogy olyan időeredményeket ússzanak, amelyek segítségével bekerülnek egy amerikai egyetemre, és a magas szintű sportolás mellett értékes diplomát is szerezhetnek. Magyarország háromszoros olimpiai bajnoka, Hosszú Katinka, megjárta az Egyesült Államokat, de ott részben megbicsaklott a karrierje. A magyar úszófenomén a 2008-as pekingi olimpia után indult el a tengerentúlra, és eleinte olyan impulzusok érték, amelyeknek köszönhetően 2009-ben, a római világbajnokságon már aranyérmet szerzett. A világ egyik leghíresebb edzője, Dave Salo foglalkozott vele, azonban a munkakapcsolat egy idő után megváltozott, a tréner a 2012-es londoni olimpia előtt már szinte csak az amerikai versenyzőivel törődött, Hosszú Katinka majdhogynem tréner nélkül készült fel, és mindössze negyedik lett az angol fővárosban 400 vegyesen, így aztán gyorsan haza is tért, annyit azonban mindenképpen köszönhet az amerikai kalandnak, hogy vele tartott későbbi férje, Shane Tusup is, aki edzője lett, és közösen aratták a legnagyobb sikereiket. A helyzet tehát egyáltalán nem egyértelmű, amikor azon morfondíroznak családok, tinédzser sportolók, hogy érdemes-e akár már a középiskola befejezése előtt külföldön szerencsét próbálni. Érdemesnek tűnik nagyon alaposan vizsgálódni előtte, feltérképezni a helyszínt, a későbbi társakat, az életkörülményeket, megismerni a szakmai stáb tagjait. És ha mindez megvan, még akkor sincs garancia a teljes lelki komfortra, mert a távollét, a honvágy addig ismeretlen gátakat állíthat. Az amerikai kalandhoz az úszás adja az alapot Kovács Ágnes és Czene Attila a pályafutása vége felé vágott bele az amerikai kalandba, ám jó ideje az úszók már a karrierjük első felében is bátran vállalkoznak arra, hogy a tengerentúlon tanuljanak és mellette ússzanak, hiszen az ösztöndíj feltétele az is, hogy az adott amerikai egyetemi úszócsapatot minél jobb helyezéshez segítsék a felsőoktatási intézmények rangsorában. Ez az Egyesült Államokban kőkemény és nagy presztízzsel járó harcot jelent, az egyetemi úszóbajnokság gyakorta mini-világbajnoksággal ér fel. Ezeken a versenyeken „kaptuk vissza" Hosszú Katinkát, de írhatnánk azt is, hogy ezeken a versenyeken lett Hosszú Katinka az az úszó, aki aztán éveken keresztül gyűjtötte az aranyérmeket olimpián, világ- és Európa-bajnokságokon. A tengerentúlon megtanult pozitív életszemlélet mellett klasszisunk esetében kellett a hatalmas fejlődéshez egy edző, nevezetesen Dave Salo, aki „életet lehelt” Hosszúba. Merthogy az amerikai egyetemi úszósportra nem csak az a jellemző, hogy a vízben vannak klasszisok, van belőlük jócsj^n a part mentén is - Bohus Richárd világbajnoki bronzérmes úszónkat például jó ideig az amerikai úszófenomén, Michael Phelps mestere, Bob Bowman instruálta a medence széléről. Kettejük példája azt erősíti, hogy lehet pallérozódni kint is, és utána lehet folytatni a sportágat továbbra is magas szinten, ám jócskán vannak olyanok, akiknek az úszás tulajdonképpen csak eszköz ahhoz, hogy elnyerjenek egy amerikai ösztöndíjat, ehhez gyakorta már egy világversenyen való indulási jog is kiváló ajánlólevelet nyújt. K. E. Miután majdnem abbahagyta az úszást, Amerikában új inspirációt kapott Hosszú Katinka, majd egy hullámvölgy után háromszoros olimpiai bajnok lett FOTÓ: TUMBÁSZ HÉOI Máthét nem érdekelte a tanulás, de az angolórákon mindig odafigyelt Máthé Dominik szinte még gyerek, 19 éves volt, amikor 2019. január 17-én a magyar férfi kézilabda-válogatott „zöldfülűjeként” hat gólt szerzett és három gólpasszt osztott ki a négyszeres olimpiai ezüstérmes, négyszeres világos Európa-bajnok svédek ellen a dán-német közös rendezésű világbajnokságon. Habár balkezesként mindig kiváltságosnak érezte magát, kissrácként nem tartozott a legszorgalmasabb játékosok közé, sőt mondhatni, kicsit lusta is volt, szerencsére az akkor még a balatonfüredi utánpótlásban edzősködő Kárpáti Krisztiánnak sikerült elhitetnie vele, hogy munka és szorgalom nélkül képtelen lesz később kiteljesedni. Nemigen érdekelte az iskola, nem szeretett különösebben tanulni, az angolórákon viszont mindig odafigyelt, szívta magába a tudást, hiszen biztos volt benne, hogy előbb-utóbb külföldön folytatja - gyakorlatilag mindent a kézilabdázásra tett fel. Kevesen támogatták, hogy idegenlégiósnak álljon, a Balaton-partiak nem is szerették volna elengedni, ám közben már olyan klubok jelentkeztek be érte, mint a Veszprém, amelyet nem szoktak kikosarazni. Máthé végül mégis ezt tette, s ugyan azt mondták róla, nem akar kilépni a komfortzónájából, ezért nem írt alá a magyar rekordbajnokhoz, ő rácáfolt ezekre a véleményekre. Nem akart ugyanis egy európai topcsapatban a kispadon ücsörögni, ezért 2020 nyarán inkább a Bajnokok Ligája-résztvevő norvég Elverumba igazolt, amelyben hamar alapember lett, viszonylag gyorsan felvette a skandináv életritmust, megszokta a mindennapos erőnléti edzéseket, megtanult védekezni és az egy az egy elleni párharcokat bátran elvállalni. Azóta nemcsak a pályán, hanem a kamera előtt sem szeppen meg, bátran nyilatkozik angolul. Az immár 22 esztendős, stabil válogatott Máthé Dominikot a veszprémiek után a szegediek is haza akarták csábítani, ám ő ellenállt nekik, amíg gyerekkori álma be nem teljesült: 2021 júniusában két évre szóló szerződést írt alá a sztárokból álló francia PSG-vel, amelyhez idén nyáron csatlakozik az elverumiaktól. Az ő példája is igazolja, hogy fiataljaink külföldön is megállják a helyüket, ha tudatosan építik a karrierjüket, jól beszélnek angolul és igazán elszántak, kitartóak. w. P.