Nemzeti Sport, 2022. március (120. évfolyam, 59-72. szám)

2022-03-01 / 59. szám

2 LABORBUGfIS A KÜLFÖLDI EDZŐK alkalmazásán és vissza­térésén nincs miért csodálkozni, ez manapság így működik. Örömteli, hogy az MLSZ és Csányi Sándor elnök munkájának köszönhetően a ma­gyar futball anyagilag jelentősen megerősödött, főleg az NB I, így a térségben a külföldi játékosok és edzők elsődleges célállomása már nem Auszt­ria, mint korábban, hanem Magyarország. Jók a bérek, jók a stadionok, és lássuk be, jó kis or­szág a miénk! Szeretnek itt élni a külföldiek. Még a románok is, egy-két évtizede elképzelhetetlen lett volna, hogy egy-egy válogatott játékosuk ide szerződjön. A klubvezetők és a játékosügynökök között is nyilván kialakult mára egy olyan kap­csolat, hogy szívesen hozzák ide az ügyfeleiket. Hogy jó-e ez a magyar futballnak? Én nem va­gyok nagy híve ennek a globalizációnak. Miért jó az, hogy, mondjuk, a Chelsea-ben nincs is an­gol játékos? Nincs, akihez lehet érzelmileg kö­tődni. Ha én Londonban élnék, és Chelsea-druk­­ker lennék, nem mennék ki megnézni egy ilyen csapatot. De hát ez már jelenség, az emberek megszokták, nem lehet tenni ellene semmit, el­fogadom én is, hogy ilyen lett a világ. Az azért el­várható lenne, hogy ha egy külföldi edző idejön, megtanuljon magyarul. Amikor Görögországban dolgoztam, négy hét alatt megtanul­tam tűrhetően nyilatkozni görögül. Ez a tiszte­let jele is. Egyébként nekem nincs bajom a külföldi edzőkkel, van, aki jól dolgozik 1 2. március L, kedd t-»V B MaMMBH akiket vonz az nb i A külföldiek is beszálltak A szövetségi kapitány is visszatalált Marco Rossi is többször elköszönt a ma­gyar futballtól, de eddig mindig vis­­­szatért. Arra sokan emlékeznek, hogy az olasz szakember 2017-ben bajnoki címig vezette a Budapest Honvédot - ez a siker vezetett aztán a szövetségi kapitányi po­zícióig. Ám arra talán kevesebben, hogy az első kispesti munkavállalását szüne­teltette egy ideig. Marco Rossi 2012 nya­rán vette át a piros-feketéket, de 2014 áprilisában felállt a kispadról, amelyre őt követve Simon Miklós, Pietro Vierchowod, Kasper de Muijnck és Csábi József ült le. Aztán 2015 februárjában ismét igent mondott George F. Hemingway hívő sza­vára, és ma vélhetően úgy gondolja, jól tette. Bár a határ túloldalán vállalt mun­­­­kát, a magyar küt­déstól nem szakadt el a többségében magyarlakta Dunaszerda­­i helyen a DAC irányítását vette át, és lett bronzérmes a csapattal a Fortuna Ligá­ban, 2018 nyarán pedig az MLSZ felkéré­­­­sére visszatért Budapestre, és a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett. BODNÁR ZALÁN, SOMOGYI ZSOLT Jöttek, láttak, győztek, veszítet­­tek, elmentek­­ és visszajöttek. A spanyol Joan Carrillo, a két né­met Michael, Boris és Oenning vagy a szerb Alebojsa Vignjevics is rájött: jó a magyar futballban edzősködni. AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN a magyar labdarúgásról szóló diskurzusok vis­­­sza-visszatérő témája és humorforrása volt az „edzőkeringő” Nem lehetett nem észrevenni ugyanis, hogy főleg az első osztályban, de még az NB II-ben is mi­lyen szűk körből kerültek ki az újonnan kinevezett vezetőedzők - ha úgy tetszik, milyen szűklátókörűek voltak a klubve­zetők edzőváltások idején (is). Minden­ki ismerte azt a két-három tucat szak­vezetőt, akik körbe-körbe keringtek a csapatok között, biztosak lehettek ben­ne, hogy ha egyik helyen elküldik őket, hamarosan ajánlatot kapnak egy másik­tól, a rendszerbe nagyon ritkán tudott a körön kívülről bárki belépni. Az egye­sületek elöljárói - mondjuk, a vállalat­­vezetőkkel ellentétben - nem öltek nagy energiát az állásinterjúkba, leginkább a személyes benyomásaikra, szelektív emlékeikre hagyatkoztak az új tréner ki­választásánál. Gyakran ma is így van, de a külföldi edzők tömeges megjelenésével a jelenség is módosult kicsit: a légióstré­nerek is beszálltak ebbe a körforgásba, és egy hosszabb-rövidebb magyaror­szági munkavállalás után a jelek szerint szívesen térnek vissza más csapatok­hoz. A magyar labdarúgásba invesztált ,temérdek pénz golyóknak vonzó, kitűnő, körülmények, megújult stadionok, eu­rópai szinten is jelentősnek mondha­­­tó fizetési lehetőség - persze hogy so­kan szeretnének nálunk dolgozni. Az más kérdés, a határokon túl mit értek el a nálunk foglalkoztatott edzők, miként az is, külföldön milyen visszhangja van a magyar labdarúgásban elért eredmé­nyeknek. Most azt jártuk körül, kik pró­báltak szerencsét többször a határain­kon belül. KISPESTEE IS JUT-E HÉT ÉV? Az egyik nagy visszatérő Nebojsa Vig­­njevics. A Budapest Honvéd vezetőedzője 2001 májusában ünnepelte harmincharma­dik születésnapját, néhány héttel koráb­ban, április első napján bemutatkozott az NB I-ben. Kevesen emlékeznek rá, de ak­kor még játékosként. Az MTK-Tatabánya összecsapást Illés Béla góljával a házigaz­da nyerte meg, a szerb fedezet Gelbmann Csaba helyére állt be az utolsó percekre. Második magyar bajnokiján megmutatta, miért került az egykori Bányászhoz: noha Dunaújvárosban 3-2-re kikapott a Tata­bánya, Nebojsa Vignjevics szerezte csa­pata mindkét gólját. Az évad végéig hét bajnokin lépett pályára, tagja volt az Ül­lői úton a Ferencváros ellen gól nélkü­li döntetlennel pontot szerző csapatnak, az Újpest és a Honvéd ellen nem játszott - ekkor még ő sem gondolta, hogy ehhez a két fővárosi klubhoz kötődik majd. Já­tékosként nem volt kimondottan sikeres: négy évig a szerb FK Rad, majd a cipru­si Paralimni játékosa volt, később a ten­gerentúlon próbálkozott, játszott Cleve­­landben, Edmontonban és Torontóban 1997 és 2000 között,a RH előttifatebÉR#Sa keveredett volna. Két montenegrói (OFK Grbalj, FK Rudar Pljevlja) és három szerb csapat (Hajduk Kula, FK Rad, FK Vojvo­dina) edzője volt, amikor 2013 őszén el­fogadta az Újpest ajánlatát: Marc Leliévre és Kozma István után ült le a padra. Job­ban nem is indulhatott volna a karrierje a lilák szakvezetőjeként: a Magyar Kupá­ból kiejtették a Ferencvárost. Később ki­derült, a kupa a specialitása: 2014-ben (a döntőben a Diósgyőrt legyőzve) és 2018- ban (a fináléban a Puskás Akadémia ellen tizenegyesekkel diadalmaskodva) csapa­ta vihette el a trófeát A kettő között, 2016­ban is eljutott a fináléig, de a Ferencvá­rostól kikapott a Groupama­­ Arénában (Gera Zoltán góljával 1-0 a zöldeknek). Az Újpest dicső történelme során összesen tizennyolc alkalommal játszhatott ku­padöntőt (tizenegy győzelem, hét vere­ség a mérleg), a finálék hatodán Neboj­sa Vignjevics dirigálta a csapatot. A szerb edző 2013 októbere és 2020 májusa kö­zött volt az Újpest vezetőedzője, a lila-fe­hér kispadon ennél hosszabb ideig egy­huzamban csak Várhidi Pál ülhetett. Huszonhárom mérkőzés, 215 nap a lett Liepaja szakvezetőjeként: tizennégy győzelem, négy döntetlen, öt vereség - ennyi volt a kitérő, mielőtt befutott a Budapest Honvéd ajánlata. Korábban már lehetett arról hallani, hogy Nebojsa Vignjevics a Kisvárda trénere lehet, de végül ismét a fővárosban kapott szere­pet, Horváth Ferenctől a kispesti kispa­­dot vette át február 2-án. A Honvéd egyelőre versenyben van a Magyar Ku­náharfjj,nem lenne meglepő, ha a speci­alista szerb edzővel a fináléig jutnának a piros-­feketék.­ A kupában Michael Oerjning is otthon érezhette magát - két budapesti klub­nál dolgozott , a Vasassal (2017-ben) és az Újpesttel (2021-ben) is ott volt a döntő­ben. Az angyalföldiek végül tizenegye­sekkel vereséget szenvedtek a Ferenc­várostól, de a lilákkal nagy meglepetésre legyőzte a Mal Fehérvárt a Puskás Aré­nában (1-0). A német szakember végig­járta az edzői iskola lépcsőfokait: a Bo­russia Mönchengladbach, a Wolfsburg és a Nürnberg edzői stábjában dolgo­zott, utóbbinál kapta első vezetőedzői feladatát 2008-ban. Hamburgban foly­tatta asszisztensedzőként, majd tizen­öt mérkőzésen irányíthatta az 1983-ban BEK-győztes HSV-t, utána 2016 második napján került a magyar labdarúgásba, amikor a Vasas edzője lett. Azon a tava­szon mindössze négyszer nyertek az an­gyalföldiek, de ez éppen elég volt a kiesés elkerüléséhez. Aztán nagyon egymásra talált edző és csapata, a bajnok Honvéd és a második Videoton mögött, a Ferenc­várost megelőzve elérte a dobogót, és a kupában is döntős volt. Remekül futbal­lozott az a Vasas, így senki sem értette, mi történt a következő idényben: utolsó­ként búcsúzni kényszerült, azóta sem ju­tott vissza az NB I-be. Az akkori interjúban Michael Oen­ning hosszan beszélt arról, mennyire megszerette Budapestet. Felsorolta a Dunán átívelő hidakat, rajongott a Mar­gitszigetért, a belvárosi kávézók állan­dó vendége volt, operaelőadásokon tűnt fel - ám a kiesés után nem maradhatott a piros-kékeknél. Visszatért hazájába, a Magdeburgot vette át, majd Szaloniki­­ben dolgozott az Arisznál. Akárcsak öt évvel korábban, 2021-ben is januárban landolt Budapesten, néhány percnyire a Fáy utcától, Újpesten vállalt munkát. A kiesés elől menekülő lilákat simán bent tartotta, és jókora meglepetésre ku­pagyőztes lett: a favor­it Mól Fehérvárt győzték le tanítványai a Puskás Aréná­ban. .Ám az ősz nem sok sikert tartoga­tott, az Újpest az első kilenc bajnokiján nem tudott nyerni, így a tabella legalsó részében ragadt, és bár négy győzelem­mel végül a tizedik helyen mehetett el téli pihenőre, a szilveszteri üzenet na­gyot durrant: nem kell többet a Megyeri útra jönnie... Nebojsa Vignjevics kétszer is elhódította a Magyar­­ Kupát az Újpesttel - immár a Honvéddal is ez a célja FOTÓ: MAGYAR NEMEZET/MIRKÓ ISTVÁN Marijan Vlak, a rutinos horvát szakember több kispadon is ült Magyarországon Már egy évtizede nem része a futballunknak, de nincs még egy külföldi edző, aki annyiszor visszatért a magyar labdarúgásba, mint a horvát Marijan Vlak. A sziszeki születésű szakember játékos-pályafutása csaknem egészét a Dinamo Zagreb kapusaként töltötte, és négy ciklusban edzette is a legsikeresebb horvát klubcsapatot, amelynek 2016 óta a sportigazgatója. Közben azonban többször megjárta hazánkat is. Előbb 1899. január elsején a Ferencváros vezetőedzője lett, ám júniusban már távozott is, mert ajánlatot kapott a zágrábiaktól, és azt mondta, csak akkor marad a Fradiban, ha a klub kifizeti a játékosoknak a hatvanmillió forintos tartozást, és a csapatot megfelelően megerősítik az európai kupaszereplésre (nem tették). 2006 decemberében aztán a Videoton mestereként láttuk viszont az országban, egy évet maradt, a következő esztendő decemberében távozott közös megegyezéssel. 2011 augusztusában aztán a Vasasnál tűnt fel, de januárban már mennie is kellett, Faragó Attila tulajdonos nyíltan megmondta, spórolási okokból küldte el az edzőt és tizenegy játékost. Ám a tréner addig követelte a neki a szerződés szerint járó pénzét, hogy ápri­lisban inkább visszavették, hadd dolgozzon meg érte, ha már jár neki - aztán júniusban megint kirúgták...

Next