Nemzeti Társalkodó, 1834. január-június (1-26. szám)
1834-03-22 / 12. szám
Ф 178 idést. Valóban különös jelenés, egy menydörgéssel fellépő, magasnak képzelt állópontjáról kevély megvetéssel lenéző, ’s dölyfösen elbizottságot lehelső tudós bíráló nevének ily kevéssé lenni ismeretesnek! Szinte megemlitni sem szükség, hogy éppen ezen környülállásban lehet mint tükörben látni, ki valósággal a’ recensens. Személyes le irásba azért hát a’ tett oly vastagon beszélt nem ereszkedve, még is el nem hallgathatok egy vonást, mely a’ bírálót ismerni kívánó újságkivonásnak egy részint ki-elégitésére szolgál. Brassai Sámuel éppen az , ki nagyon jól választott J Bohogyi név alatt az 1852diki Nemzeti Társalkodó legutolsó számjában az Estikét recenseálta. Szóval Brassai úr a’ literátori pályába lépést recensensi munkálódással kezdi ; ’s hová más későre , nagy fáradtság, esztendők’ során keresztül gyűjtött tudományos kimivelődés, ’s meg ért ítélő tehetségre szert tevés után juthat el, ez ismeretlen , és oskolai tanulását soha és sohól rendesen nem végzett, de udvarokban néha kláviz-mesteri, néha nevelői hivatalt folytató , most már magát újságírásra adó, ’s igy mindenhez kapdosó ifjú, egyszeriben oda kíván ugrani. Egy ilyen megtámadó ellen oltalmazni azért Kliot, nem nagy mesterség, nem is sok érdemet adó , midőn másfelől azon irigy és szennyes indulattal mely a’ recensiot szülte, szembe*szállani, éppen sükeretlen fáradtság volna. Valóban, ha feleletemnek csak az lenne czélja, hogy vissza-