Nemzeti Társalkodó, 1834. január-június (1-26. szám)
1834-04-22 / 17. szám
nek , nincsen , melyből a’ nemzet szükségeit pótolhatnák , hér pedig miilyen sok utakat, hidakat, székházakat, és Isten tudja még miket kell nektek is a’ magok erején készíteni ! ! ! Az igaz, hogy bajos is volna nektek pénzt tenni öszve, mivel ők a’ levegőn kívül egyébért mindenért pénzt fizetnek. Ja, de bizony mégis egyszer beszéltette volt az öreg nagy apám, hogy az előtt 40 esztendővel lett volna Udvarhelyt a’ féle gyűlés, azt is mondotta volt ő benne, hogy régen még a’ kurucz világ előtt jóval lett volna Agyagfalván is gyűlés, de hogy végezték e’ott valamit, arról semmit sem hallottam, gondolom hogy ő kigyelmik mindent elvégeztek, és már ma azért nem kell nekünk semmit végezni; mondott volt még nekem a’ király biró uram fia egyszer egy lakadalomba valamit, hogy Udvarhely volna a’ Székelységen az első , az anya szék, és hogy a’ Székely, nemes volna . Erre gazdám így szóllá: Hallodé Balás embersokaság, nép; csak a’ szabadság teszi, nemzetté; ebbe az országba törvény szerént három nemzet van : a’ magyar , a’ szász , és a’ székely. Én mint szász nemzetbeli ember, a’ mi magunk dolgait tudom ; de más kettőnek dolgáról nem sokat tudok , hanem úgy gondolom, hogy a’ más kettőnek is gondja van a’ maga dolgaira . Majd ha ország gyűlése lészen , ott azokkal is megesmerkedem . Az Isten segélye uram Kegyelmedet, a’ jóba! —■ ezeket beszélgetek gazdámmal, a’ ki egy igen derék és érdemes jó úri ember.—