Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)

1840-05-29 / 22. szám

NEMZETI TÁRSALKODÓ. Első félév. Kolozsvár, Május, Sókép, 1940. II. szám Tartalom: A’ kolozsvári színházról, (V. János) 169. Г, Honestus, (T..........ki.) 171.1. Elszántság, (Szolga Miklós) 176. I. A’ kolozsvári színházról. A’ kolozsvári színházi élet elevenségre ka­pott. Megyeri úr az­ óhajtva várt kedves ven­dég megérkezett. A’ társaság lelket, a’ darabok érdeket nyertek az ő dynamicai befolyása által. Azon lélektani mélység és philosophusi felfogás , mellyel e’ jeles színművész’ fáradalmai áldvák , igazán bámulatos. M. úr gyakran a’színműszer­zőket is meghaladja. Ida a’ szerző jellem­festés­sel valamelly egyént kiemelt a’ közéletből; ha egy casta’ erényei, vagy hiányai egy névben hal­­mozvák , a’ M. úr’ lelkes előadása képes még egyszer tökélyesítni a’ tulajdonokat. Csodálatos­nak tetszhetik az, hogy azt különböző jellemű szerepekben is teheti. Legbámulatosb pedig hogy M. úr, az utczán, háznál és társalkodási körök­ben , mindig ugyan azon egy jámbor polgár, hű barát, kedves időző- állandólag legyek­. De ezen M. a’ diszfalak köztt, a’ színpadon soha soha sem láthatod, ő egy erkölcsi csoda, egy bámulatos Proteus, karjait rövidebbekké, lá­bait hosszabbakká is teheti, szemei kiállók vagy beestek, ábrázata hosszú, rövid, széles, kes­keny, puffadt vagy száraz, szintén a’szerep’ki­­vonata szerint. M­ár kül- és beltalentumai or­ganikus erényekkel bírnak. Az irók’ szellemi bé­­folyása teszi őt testestől, lelkestől a’ színpadon. Ő mindig az a’ minek lennie kell és tárgya a’ bámulásnak. Ki a’ „Pártdűh“ czimű előadásnál, az indulatok’ hullám tengerén fel nem hevül a’ M. úr’ jéghidegségénél, annak igazán hármas érez van a’ szivén. A’ M. úr’ működéseinél olly­­kor önlelkünkben is oda jutunk, hol magunk sem igen vagyunk ismeretesek. Utána új felfe­dezéseket tesz a’ néző önnön szivében is. M. úr semmit sem csinál történetből, pótlékul. A’ leg­kisebb vállonítás, köhécselés, sántítás ’s a’ t. ’s a’ t. mind lényeges részei az egésznek. Ezekben ér­telem van. Ezek lelkét teszik azon testnek, mely­­lyet a’ mondott szavak képeznek. Ezekben van voltakép’ a’ M. úr’ sajátszerű érdeme is. Ezt megismeri a’ kolozsvári színház. Tap­sainkat, mellyekkel mindig elejébe sietünk, és őtet kisérjük ,fogadja tehá­t méltánylásunk’ jeléül a’ koszorús művész’ és sziveinkből jövő éljen kiabálásunkat halgassa meg a’ jó isten! A’ mit a’ mondottakból a’ társaság’ tagjaira is alkalmazhatnánk, abból legtöbb jut a’ derék Néb Máriának, ki különösen a’ női aggság’ parodiájában szinte utolérhetetlen. Hegedűs, Ma­go­ss, Egri, Füredi, Kecskés a’job­bak­­ sokszor tetszenek, ki is hivatnak, rendet­len renddel, úgy D­é­r­i­n­é, S­z­é­p­p­a­ta­k­i Jo­hanna, de Can Mimi ’s mások. A­z énekesekről szólva Sátorfy igen ked­ves vendég. Hangja tiszta , gyönyörű, éldelhető. Még kedves, mint erős tenorista. Sok megkü­lönböztetést érdemel Benza, már régibb ked­­veltje, kegyencze a’ közönségnek. Mindig meg­elégedést nyer, kivált a’ paródiákban egészen monopolizálja a’ figyelmet és a’ határokra is­

Next