Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-04 / 36. szám

▼eszsző-fonásokkal, filz- és nyárfa- ültetvénnyel beülteté­sükre kell dolgozni; hol két mély árok közt viszen az út,mint a’ köröndi, körmendi postaút mentében több helyen , kivált a’ Gondhegyen , ott az elkeskenyült utat nem rézsók ’s czöve­­kekkel ’s hasztalan illyféle munka-pazarlással kell szélesí­teni , hanem az út felső színét két felől a’ két árok felé rok­­kantani; az ut illy helyen minél alább rokkantatik, annál szé­lesebb földszint nyerend ; ellenben 3ik §. Valamint a’ hegyoldalaknál kerülni kell általában az árkolásokat, úgy a’ két hegy közti völgyekben magasb töltések ’s ezekhez alkalmazott hídépítések szükségesek ; minek Baranyában a’ Pécsrűl Bonyhádra térő út közben van­nak ; de a’ már egyszer megkavicsolt töltést föld reá­ hánya­­tással soha nem kell rontani, hanem kavicsra kavicsot hor­­datni ’s azért az utakat két felől sánezok közé, vagy épen ezekkel víztartó árkok közé szorítani szükségtelen , sőt ká­ros ; de az árkokból a’ vizet leereszteni igen is szükséges. 3ik §. Ha az utat futóhomokon kell építeni, fő gond az, miként lehessen a’ homokot szélhordástul megmenteni , meg­állítani és ezt három módon teljesíthetni u. m. a) agyagvegyitéssel, sokszor néhány lábnyi ásás után nyerhetni agyagot ’s ezzel az ut ágyát megrakni, erre pedig kavicscsal, kővel úgy kell meghordani, mint más száraz utat, de ha agyag nincs közel b) Lehet az ut területét kővel kirakatni 's tölibe kavi­csot és zúzott követ hordatni, — ’s ha ezek is hi­ányzanak e­ legczélszerűbb az út területét eleven füzveszszökkel tavaszkor megtéríttetni, mellyek többnyire megfoganszanak ’s két felől mintegy eleven kertté válnak; természet szerint, a’ veszszók tövét elég magasan meg kell hordatni; az illy kő és kavics nélkül készült utat különféle fűmaggal perjével bevetni ’s gyöpösiteni szükséges sik­­. Hol vizenyős, berkes helyeket nem kerülhetni ki, szükséges az utat rézsűkkel megrakatni, a’rézsűket földdel feltölteni, ’s azután kavicscsal, vagy zúzott kővel meghor­­datni; a’rézsók, ha vízbe rakatnak , apró kampós czövekek­­kel öszszetüzelvén, föld reá­ hordással addig sülyesztetnek lassanként a’ viz mélyébe , míg megfeneklenek és felül föld­del, azután kavicscsal és kővel meghordathatnak , hídfőknél elejökbe czölöpök vezetnek , hogy a’ hid­ alatti viz folyását ne gátolják. 5ik §. Az egyenes útvonal legrövidebb, de ha az egye­nes vonal nagy hegynek dombnak vezetne, jobb kerülni ha lehet; ha pedig nem lehet, jobb kígyós kanyarodásokkal föl­vezetni, mint meredek egyenesen. 6ik §. A’ keresztutaknál idegen utasok köszönettel ve­­endik, ha czölöpfák megírt kézzel mutatják a’ helyeket, hova utjok vezet, minek Tolna vármegyében láthatók . Martius közepétül május végéig csináltasd az utat, mert az után kaszálni kell; őszszel pedig augustus kö­zepétől September végéig ; mert azután szántani és szüre­telni kell a’ 36. §. szerint. 81k §. A’ közeliévé helységekben egy két egyedet ki kell választani, kik napszámok betudása mellett minden esős idő után az utakról a’ vizet leereszszék és ha a’ szekerezők mélyebb kerékvágásokat csináltak, azokat az útszeleken e’ végett készen álló tiszta kavicscsal megtöltsék ’s elegyen­gessék, de a’ kerék-ásta gödröcskéket kapákkal az út hor­­paszaival bevágatni nem kell, mert az útnak illy felbörzön­­getése,megporhanyitása a’vizet bebocsátván,a’szekerkerekek mélyebbre sűlyedését mozdítná elő. 9ik §. Az ut szélei tiszta kavics vagy apróra zuzatott kőhalmokkal ellátva legyenek, a’’fenebbi Lik §ban mondott czélra; de az ut széleit nagy kövek sorba leásásával czifráz­­ni fölöslegnek tartom. l­ik §. Az utak mentiben fákat ültetni díszes is , a’ ka­vicsos útnak hasznos is, mert a’ nagy szárazság ezeknek ár­­talmasb az árnyékos nyirkosságnál, melly annál tömöttebbre tipratik , de róna helyeken a’fák ültetése még azért is szük­séges , hogy hó­ fedte téreken az utas útját ne téveszsze. Tudom, hogy e’ kis értekezés Zalamegyében, mellynek nagyobb részében kavics vagy kő van, könnyebben alkalmaz­ható, mint p. o. Bácskában , de láttam Bácsban is a’ bezdányi töltéshez sajkákon szállított köveket, mellyek ha diónyi ki­csinyre zuzatva téríttetnének az útra , szép példáját adnák a’ gondoskodásnak; végre tudom,mi keveset kielégítők fentebbi adatim , de jobb munka hi­ányában legyen ez bár nem általá­­nyosan de mégis használható, jutalmazva leszek. April 30. 1845. Lesencze-Tomajon Ilertelendy Károly. Soelallamus és Communis más. (Tudományos és gyakorlati szempontból tekintve. Vége) ’S igy bízvást mondhatni, hogy egyes emberre nézve va­gyonszerzés és beírás kútfeje mindenkor: a’munka; családi ’s általjában nagyobb birtok és tőkeérték mint másod rendű kútfő, mivel ebből vészén ápolást és segedelmet a’ közvetle­nül munkálkodó ; ’s mivel a’ tőkeérték nem más mint a’ mun­kának meggyüjtögetett gyümölcse, olly rendszer mellett — melly a’ tőkeértéket kézről kézre hagyja járni, lehetővé vá­lik a’családi’s társadalmi élet. Az újabb tanok kedvelőji azt mondják, töröltessék el,mi a’tőkeérték lételének alapját teszi, —az öröködhetési jog.Képzeljünk tehát olly állapotot,amelly­­ben az örökösödés, tehát minden családi viszony megszűnt, holmihelyt valaki meghal, mindazon vagyon, mit hátra ha­gyott,azonnal a’ közjavak kezelőinek szolgáltatik át; képzel­jünk e’ mellé olly annyira kifejlett kémrendszert, hogy ne le­hessen legkisebbet is elsikkasztani, elajándékozni vagy alat­­tomban fölemészteni: mi leend ezen borzasztó rendszer kö­vetkezése ? Először is nagyobb vagy nemes­ munkálkodás jutalomra számot nem tarthat; avagy miért igyekezzék va­laki annyira dolgozni, hogy mit munkája által szerzett, an­nak egy részét félre is tehesse, ha erről nem rendelkezhetik ? minek erőtetné magát közvetlen szükségen kívül is, mi oknál fogva vállalna terhet magára, ha abból semmi hasznot nem várhatna? okvetlen következése lenne tehát e­ rendszernek , hogy senki többet nem dolgoznék mint mire legközelebb szük­ségei által sarkaltatik. De ha találkoznának is ollyanok, kik emberszeretet, ’s áldozatkészégnél fogva munkára szánnák magokat, csakhogy a’köz vagyon gyarapittassék, mindez kinek javáért történ­nék? Talán azért, hogy az ártatlan kisdedek , betegek ’s el­aggottakat legyen miből táplálni? bizonyára nem , mert má­sok izzadsága után azok fognának leginkább hízni,kik örö­köshenyélés munkakerülés közt töltik el napjaikat. Itt is te­hát, valamint Fourier tanainál láttuk, végül a’ restség ju­­talmaaztatása lenne czélba véve , mit másként ki nem lehetne kerülni, hanem ha a­ dologtalanok erőszakkal kényszeríttet­­nének munkálkodásra, tehát ha az önm­egtartás természet­szerű ösztöne helyett erőszakos külső kényszerítés állapít­tatnék meg. Ezen kényszerítés eszközéül választatnának kénysze­rítő dologházak, koplaltatás és mindennemű testi sanyarga­tások ; tehát olly gyógyszerek, miknek használatát minden miveltebb állomány nagyobb kisebb mértékben már megkisér­­te — de mindeddig kívánt eredmény nélkül. Ezen eszközök a’ communista associatio mellett még kevésbbé fognának czél­­hoz vezetni, mint állodalmunkban jelenleg történik ; ugyanis tapasztalás szerint ezen javító intézetek mindenkor többe ke­rülnek, mint a’ mit az erőszakolt munkajövedelm­ez ; ezenfe­­lül pedig a’felebbi rendszer mellett még a’jóravaló munkás is csak annyit dolgoznék, mennyi élte föntartására szükséges; ’s igy azon csekély fölösleg, mivel a’ társaság egykét Philan­throp magamegeretetése után bírna, alig lenne elég kisdedek, betegek ’s öregek táplálására. Tehát utoljára oda jutna az emberiség, hogy a’ gyermekek kitételnének eledelül szolgá­­landók a’vadaknak, öregek ’s betegek éhenhalásra lennének kárhoztatva, mint ez hajdanra történt, ’s nem egy vad törzsnél mai napiglan is egyedüli eszközül tekintetik a’ gazdálkodási rendszer föntarthatására.

Next