Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-10-14 / 83. szám

330 nem ikkolhaták megyénk h­ékes rendes keblükben azon hálás elis­merést, mellyel részükről ők is, mint a magyar korona fiai Deák Feren­cz innak Zalamegye volt nagyérdemű követének, a'legkö­zelebb lefolyt országgyűlésen kitüntetett számos érdemes zálogául őt tbiráik sorában szemlélni­ kivánnák. Ezek után megy­énk követjeinek a’Zágrábban f. é. kisasszony hava alatt tartatott országos gyülekezet felőli tudósításai kerülvén szőnyegre, mellyekre fájdalommal jelen­tek ki megyénk rendei, mikép korszerű utasításaik a’többi megye ellenu­tasításai miatt viszhangra nem találának; ekkor különösen Matachici Tamás t biró, hivatkozott már közgyűlésünk végzéseire, azokból azt emelvén ki, hogy következetesek maradjunk, nyilat­­koztatnék itt ki azt, hogy az evangelicus atyánkfiait megyénkbe heverteknek el­ismerendjük, ha ’s mihely­­ ő felsége ezen korszerű kivánatunkba a’ legalázatosabban felterjesztendő hódoló felírásunkra legkeg­­esebben megegyezni m­éltóz­tatik. Ugyan ezt a’ KK és Ilii közül igen számosan pártolák, a’ többség azonban azon reményhez ragaszkodva, hogy kétségkívül a’ szomszéd két megye is a’ jövő országgyűlésre ’s igy azután az egész Horvátország rendei közösen megegyezendnek ezen kív­ánat teljesítésében, miért is ezúttal a’ részbeni felírástól elállott. Ugyane’most említett szónokkal többen egyetértőig azt kívánták, hogy az országos gyülekezet és muni­­cipális törvény­ekhezi ragaszkodásunk helyett törekedjünk azon, miszerint a­ magyar megy­ék alkotmányához képest mi is két köve­tet küldhetnénk megyénkből a­ m. országgyűlésre, hogy ez által korszerű, ’s valamint reánk, úgy az egész hazára nézve hasznos és czélirányos utasításaink felvétethessenek, és igy az eddiginél na­gyobb befolyással bírhassunk a’ törvényhozótestben, melly kívánat elérésére, és illetőleges kegyelem elnyerése végett, folyamodjunk egyenesen .) Felségéhez, miszerint () Felsége e’ m­egyénket a’jövő országgyűlésre kir. meghívólevéllel szerencséltetni méltóztatnék; vagy pedig forduljunk illendőn a’ magyar megyei törvényhatósá­gokhoz, hogy e’ részben , Felségénél az országgyűlésen hathatós szószólóink és pártfogóink lennének. A’ többség azonban, az or­szágos gyülekezet, ezzel némelly municipalis törvények, és az adó­zók sorsát könnyebbítő kisebb mennyiségű cica fentartását szem előtt; tartván, az e’ részben teendő feliratban és egyéb folyamodá­sok­bain még most egészen meg nem egyezett. A’ mezei rendőrség behozatala, az amugy is számosan volt szbirói foglalatosságok okáért, mind a’ négy járásban egy ’s igy négy alszbirói hivatalnak a’ szo­kott törvényes utón szorgalmazandó alkotása rendeltetett. Az au­gsb. Allg.kest. magyarhoni levelezője sept. 29 től követ­kezet ir: „A’ Csanádi püspök, Lonovics ur, néhány naptól óta Pécsben tartózkodik, ’s Rómába készül, hova a’ magyar egyház­­ügyek érdekében küldetik. Lonovics úr dísze a’ magyar püspökség­nek , épen olly tudós hitértő mint ügyes országgyűlési szónok, jó pap és szelíd ember. Tőle várhatni, miszerint mint valódi békeszerző fog fellépni Rómában, egyképen lelkesülten az egyház állításit vala­mint a’v­ilágiak békét fentartani. Az egyház tanítását illetőleg nincs akadálya’ kiegyenlítésre, minthogy lényegileg csupán a’disciplina­­r­is rendelkezések változtatásáról van a’szó, hogy azok t. i. a’ más­­képhivők közti tökél­­esen törvény­szerű házasságok létesítését ne akadályozzák. Hiszen a’ katholikus pap megáldása soha sem te­kintetett lényeges részéül a’ szentségnek, sőt inkább a’ kath. taní­tás s valamint a’ tridenti zsinat is a’szentségi erőeredményt nem a’ megáldatás, hanem a’ házasság természetéből következtető. Egy össze­ nem­ férh­ető helyzetbe hozta a’ törvényhozás e’ dol­got, melly mindkét részről kötelességképen kívánja azt, a’mi egy résznek nem szabad ’s a’ mire másik sem határozhatja magát, és mire mégis mind a’ két részt kötelezni akarja, t. i. a’ szertartás kath. pap általi véghezvitelére, miközben a’ szentség a’ nélkül is végbehajtathatik.“ Ha igaz alapon épűltek el felnevezett levelező ebbeli nézetei, bírálja meg az ahozérte érdemes közönség. Adakozások Kölcsey emlékére VII. közlés. Kapy Istv­án urnái Sárosban: Péchy Keny. 2 , Rolly Sám. 2 , Szulyov­szky Guszt. 2, Már­iássy 2 fr., Csukar Ján. 48, Berzeviczy Ernán. 20, Rüdeskuthy Jós. 20, Dobacs Edv. 20, Munkácsy And. 20 kr., Kukemezey Mih. 1, Gombos Kál. 1, Sztankay Jós. 1, Hrabiczy 1 fr., Dessewwffy Jós. 20 kr., Semsey Alb. 1 fr., Simonffy Sám. 20, Bertholy Laj. 20,­­­­odosy An­b. 20, Ruszolaviczy Edv. 20, Ralpataky Amb. 20, Semsey Pál 20 kr., Hedvig Ern. 1, Rholly Ant. 1 fr., Bornemisza Sánd. 40, Bornemisza Ágost. 40 kr., Ujházy Lász. 5, a’ gyűjtő maga 2 fr., összesen 27 fr. 48 kr. igőben. — Péczely József urnái Debreczenben : szoboszlai Pap Ist. 2, Steinacker Guszt. 4, Kerekes Fer. 1 fr. 12 kr., Zákány Jós. 2, Erdélyi Jós. 2, Aranyi Ist. 1, Vecsey Jós. 2, Csécsi Im. 2, Kalós Mós. 1, Sarkadi Mih. 1, Papszász Amália 1, Papszász Kati­, Papszász Jolánna 1 fr., Kovács Lász. 24 kr., Kál­­mánczhelyi Gáb. 1 , Vámosy Kár. 2, Simonffy Dán. 2, Gerzsényi (táb. 1 , a’ gyűjtő maga 4 fr., összesen 31 for. 36 kr. pgőben. — Srétér János urnái Nógrádban: Baloghy Mill. 1, Baloghy Laj. 1, Diószeghy Tádé­­ fr., Fajnor Ján. 20 kr., Farkas Kár. 1 fr., ifj. (iellén Im. 40 kr., Repeczky Fer. 1, Jankovics Lász. 1 B., Frideczky 40, Szakai­ Ant. 40, Plachy Kár. 40 kr., b. Podmaniczky Mih. 5, Desseöffy Jós. 2, Desseöffy Otto 1, Szontagh Sám. 2, Szerémy Ant. 1 , Prónay Ján. 2 , Préni Elek 2, Szontagh Fer. 1, Mocsáry Ján. 1 , Szontagh Istv. I fr., Folkash­ázy Jós. 20, Csemiczky Edv. 40, Kalmár Isz. 20 kr., Baloghi Elek 3, Balogh­i Lász. 1, Szentiváni Kár. 2 fr., M.N­ortense Apostolesa 40 kr., Sréter Horácz 1, Somogyi Kár. 1­1, a’ gyűjtő maga 5 fr., összesen 42 for. pgőben. E’ VII. közlési f öszveg 1ől fr. 24 kr. pgőben. Pest, sept. 25. 1840. Bajza József m. k. a’ kölcsey-eml.­tár s. jegyzője. Beszterczei hírek (Erdélyből)» M. hó Iván egyik várostanácsi titoknok magát agyba lőtte. Közönséges hiedelem, hogy számos adósságai miatt, mellyek reá nézve naponként terhelőbbekké vál­tak, vetemedett e’ borzasztó tettre. Újabb példa, hogy minő szo­rult ’s kétségbeejtő állapotra juthat, ki vagyonát, a’ társaságos egy­­ittlét ezen mulhatlan eszközét, jövendőre számítás nélkül gon­datlanul elfecsérli. — 26ikán egy nagy-demeteri lakos irtoványát szántogatván, egy korsóalaku kőedényben nagy számú, mint írják 15 fontot nyomó ezüst pénzt lelt; a’ pénzek garas nagyságnak, többnyire 1537—1545. évekről v­alók, egyik oldal írásuk ez : Fer­­i­dinand­ IX G. R. Ungariae, 1539., a’másikon ez: Patrona Ungariae. A’ jámbor paraszt leleményét a’ beszterczei illető kir. kamarai hi­vatalhoz további rendelkezésig le is téve. —­ Újabb hírek szerint ezen f. he­ten Beszterczén a’ belső városban 116 ház leve a’lán­gok martalékává. Körülményesebb tudósításunk a’ borzasztó ese­ményről még eddig nincsen. Ausztria, Bécs, sept. 29. Londonderry marquis tegnap nagy lakomát adott, mellynél Metternich­ig magas nejével együtt’s az itteni fel­hatalmazott angol követ is jelen volt. A’ lord itteni mulatása még mint látszik távolabb időre van kiszámítva. Utazása legközelbi czélja Konstantinápoly. Utolsó hírek keletről kellemetlen hatást okoztak a’ tőzsérfoly­am­bart. Aagyb­ritannisa. A’ Globe Paris erősítését­ egészen különböző világban nézi mint a’ többi angol hírlapok. Ő nem vonja tagadásba a’ kormány jogát ’s előlátását illynemü rendszabályok létesítésiben , arra em­lékezvén, miképen Napoleon Paris erősítésebeli tervét nem bukás hanem auszterlitzi győzelmes diadala után elhatárzá magában s véli, hogy eljöend azon idő, midőn Anglia is városai erős hely­zetbei állításáról fog gondolkozni. „Sokan, szól a’ minister lap, azt fél­elend­ik ugyan a­ költővel: „Britanniának nincs szüksége Torony ’s falak védelmére. Hullám tető­ken jár keresztül. Hazája a’ tenger színe. Azonban azon tett dolog, miszerint jelenkorban a’ gőz már kö­zönségesen használatban van még a’ tengeren is, lényegileg vál­toztatja a’ szigetbeli biztosság, ’s tengeri ótalmazás kérdését. ’S ámbár mi angolok mostansag a’ gépművészet ’s helyzetben is a’ felsőséget bírjuk , még is nem olly nagy ’s tökéletes önbizalom ’s önhittséggel számolhatunk annak további m­egtarth­atására. A’ A’ puszta beszéd „nemzetszellemről“, mellynek szemei előtt min­den egyéb védelmi intézkedés kivezetetés, megvetést érdemel. Való, miszerint se Paris se London, ha meg is erősíttetik , nem tűzhet ki hoszúidejű megszállást, azonban mindenkor jó és hasz­nos , ha egy főváros bárhonnan jövő ellensége berohanási merény ellen megavatik. Sept. 29-én kezdődött Londonban a’ lordmayori-választás, melly még talán egy egész hétig fog tartani. Az első napi szavaza­tok megvizsgálása következő eredményeket tüntetett: ITarmer al­derman birt 291 ; Pirié 143; Johnson 137 szóval. E’ következ­mény értésüladása a’ városház föladásig telt termeiben hangos ki­törésű­ ürömriadást idézett elő. A’ londoni szabad­kőművek sept. 26-án gyűlést tartottak Mar­mer barátukat a’ rágalom ellen védel­­mezendők.­­ Bizonyos Watton ur egy tengerisü­rgönyi rendszert talált fel, minek következtében bajokkal kikötőbe érkeztek előtt több óráv­al biztosan ’s kön­­yszőn él közlekedhetni. Többrendű társulatok alakultak jelen találmányi foganatba hozandók. A’Spectator tudni akarja, miképen Kínában nagy rémülést okozott a’ kvan­­gintemplombeli pap fölfedezése, ki monda szerint, a’ könnyenhivő népnek egy tojást mutatott, mellyel állítása szerint bizonyos ka­kas költött volna. Ez veszélyes jeleit tekintetik a’ rőthaju barba­­rokkali bábomnak. Planner alderman mat minapi ellenvetések tárgyában foly­vást buzgón védelmezik a’ tor­­lapok. Ő maga egy iratot intézett a’ londoni aldermanokhoz, a’ községtanács ’s választó polgárság­­hoz, miben politikai’s vallási nézeteit igazolja ’s bizonyítja, hogy ő meleg barátja a­ statusegy­ház, trón és alkotmánynak, azonban egyszersmind barátja a’ törvényszerű újítás ’s minden egyház és státust illető kérdések legszabadelműbb meghányatásinak ; miké­pen ez egészítő joga a’ szabad szóbiró férfiaknak; ő ugyan tulaj­donosa de nem kiadója a’ Weekly Dispathchnak, tehát nem felel­het minden egyes túlzott kifejezésekről, mik abban előjőnek. A’ választópolgárok is egy gyűlésben ezt határozzák: ,,A’ Harmer ur elleni Zordmayorrá­ választatását tárgyazó ellenzés politikai alap­okokból származik, ’s egészen helybehagyhatatlan; jelen gyű­lés tehát elhatárza ezen a’ község java körül érdemesen fárado­zott férfiút minden birtokában álló szerekkel védelmezni.“ London, sept. 29. A’ királyi hajógyárban kiütött rémületes tűz vasárnap reggel nemcsak a’ helyben fekvő 72 ágyút befogadó hadihajót — honnan a’tűz kijött—hanem egy 26 ágyús fregátot is számtalan mű­eszküzükkel egyetemben hamuvá semmizett, ’s egy harmadik 90 ágyúra fúrt hajót tetemesül megkárosita. A’ veszte­

Next