Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)
1843-06-10 / 58. szám
a szerzett törvények által a népség jelleme , körülményei , s műveltségéhez képest módosítást , határozást szenvednek ugyan, de időkorában szemközt ellenállást nem; kiket okkal ma a maguk nem hódíthatának , zűrzavarra , pirongással, kénytelenséggel sodornak maguk után. Szerencsénkre velük a mi és alkotmányunk ellenkezőleg nem áll; nálunk a szabadság forrása nyílt és bő, a jogok mentvék, a tehemselesek törvényesen kimérettek; a hatalom, népség osztályoztatott; a szerkesztetés s rendelkezés megtörtént; képviseléssel, szólást, munka-s keresetszabadsággal el van látva, magát kifejtő, módosító s tökélyesitő erővel s hatósággal bír, csak némelly jogoknak (a középkor által rakott sorompók elhárításával) természeti határukig kiterjesztését; s némelly togas kiváltságoknak (okoknak szüntéhez képest) szűkebbitését ; az osztályoknak egymáshoz szorosabb kapcsoltatását, a közhaszon és teher arányos részesületét követelhetik. Korszellemi kérdések iránti észrevételek. Ha épen nem csalatkozom, polgártársasági talpigazságok szerint minden korszellemi kérdések csendben , békével eligazíthatók voltának volna, ha méltó tekintetbelvétettek volna. Tegyünk kísérletet rövideden. 1) A vegyes házasságok a katholikusoktól általában megásassanak -e vagy sem? a vegyes házasok szülöttei minemü religióban neveltessenek? (Ez volt az első kérdés). Az első pont szerint könnyen elmellőztethető lett volna: a polgári társaság körén kívül esvén mind a házasság áldattása, mind a religiós nevelés, az anyaszentegyház intézetére s a lelkiismeret szabadságára bizandók lettek volna, s csak azokhoz képest igazittathatnak is el. 2) A horvátországiak tartoznak ? megmagyarosodni? magyarul levelezni ? (Ez volt a második). Ez eligazítható volt a második pontra nézve : a horvátok Magyarországhoz kapcsolván magukat csak önállásukat áldozták föl, nemzetiségüket s nyelvüket nem ; kapcsoltatásuk föntartására a magyarodás, és magyar levelezés szükségtelen lévén, ezekre tehát csak önhasznuk és törvényes egyetértésük által hódíthatók. így fejlik ki a kérdés idegen ajkú lakostársainkra nézve is. 3) A nemesek is tartoznak- e országos és megyei szükségek pótolásához arányosan járulni ? Ez iránt a harmadik alapigazságra nézve igazulhatni el. A nemesek katonai szolgálatuk is oldjai nyerték birtokaikat és kiváltságaikat; mennyire az a föld népére átszállittatott, annyira adózási kiváltságoknak is szűnni, a közterhekbeni arányos részvételnek is reájok visszahárulni — az osztozó igazság szerint — szükség. Mennyire a felkelési fegyverfogást maguknak kikötötték dicsőül, ennek jutalmát jobbágyaik füstpénzi, úrbéri és kilenczedi adózásaikból veszik , a szükség esetében ezek nélkül is honját ki ki védelmezni szorosan köteles. A közhaszonban részesület teherviseletben is arányos közösülést szükséges. Akármelly százados kiváltságok elavulhatnak , de az osztozó igazság el nem avulhat. Hogy a nemesség segedelmezése országgyűlésileg arányosan határoztassék el , megbízottjaik által kezeltessék , számadás alá vettessék — az ő rendén van teljesen. 4) A népre bizassék- e a törvényszerzés közösen Ezen kérdés is eligazul a 1Vdik pontra nézve: a népnek sem közakaratra sem közvéleménye nem képes a törvényszerzésre; mert a közjót fölfogni, közszükséget számba venni, különbnél különb jogokat és viszonyokat méltányítani , a közterheket arányosan kiegyenlíteni ,dönzés s erőszakoskodás nélkül — elégtelen; a képviseltetés tehát csupán az ő része az országos ügyekben. c) Hát a nemeseknek az ország ügyeinek tárgyaltatásában jelesen az országgyűlési utasítások adásában szükséges-e közösen résztvenniök ? A talpigazságok ötödik pontja szerint nem, mert a nemességnek van olly része is, melly az országos ügyek, szükségek belátására, a jogok s tartozások arányos kiegyenlítésére , önzés s erőszakoskodás nélkül képtelen. Ez jelességeihez, kiváltságához törvényesen nem is tartozandó. Elég ha abban képviseltetik. (1) Hát az országgyűlési követek , megyei tisztek választására szükség-e minden nemeseket egybecsőditeni ? Ha minden nemes minden erőt ismerni s oda helyeztetni hová való elég szilárd volna, ha minden hivatal dolgait teljesen tudná s a legalkalmatosabbak kezére bizni minden önzés és részrehajlás nélkül okosult volna, a III. pont szerint, követ- és tisztválasztáshoz járulhatna közvetlenül , igen is. De miután képtelenségét elcsábíttatása, erőszakoskodása által bebizonyította : elégedjék meg közvetve hozzájárulásával. A képtelenséget és visszaélést akármelly ősi szokás vagy kiváltság sem igazságosíthat meg. 7) Egyedül a nemes birtokosulhat-e honában? A polgári társulat sark föltételezése a szerezhető jog föntartása ; ez az egyesület kedvéért föl nem áldoztatott, föl sem áldoztathatott a társaság kára s rövidsége nélkül, a fölsőbbségtől elhatároztathatott, módositathatott, de el nem vétethetett , mert az a társaság alapját föl nem dúlhatja, vesztére nem lehet. A földszerezhetésnek szorongatása tehát a homályos, erőszakos középkornak szennye, melly tisztítást, eltörlést kíván, annál inkább, mivel senkinek tulajdonába nem vág s közhaszonra szolgál; csak a durva magának valóság lehet ellene. 8) A nem nemes is szavazhat-e hona ügyeiben ? Részesülhet-e hazája hivataliban is ? Ezekre viszont azt kérdem: a nem nemesekben is lehet-e erő a közjóra munkálkodásra ; nem lehet-e ügyesség a hazai dolgok kezelésére is ? ha lehet , a hetedik alapigazság szerint megvan mind a szavazatra, mind a hivatalokra képesség is. Azon önkényes sorompó, melly őket elszigetelte, dűlőtélben van , s ha le nem döntetnék , csak igazságlátásunk botránkoztatása, irigykedésre , ingerlés , zúgolódásra ok maradna. Legyen általam a hon ügyeihez szólhatás, az országos hivatalok viselése a kiváltságosak praerogativájok, csak monopóliumuk ne legyen , a belénk öntetett, velünk született és szerzett jogaink bátorságitásának daczára. 9) Kit illet a népnevelés terhének viselése? A nép neveltetése közönséges szüksége-e a hazának, v. nem ? Ha közönséges, annak terhe viselésében is szükség minden társosztályzatnak arányos részt venni a szoros osztozó igazság szerint, annál inkább, mivel annak haszna is közönséges leend. Ha nem közönséges, arra hárul a teher, ki azt kisebb vagy nagyobb mértékben elhanyaglotta; érdekében is áll a hiányt minél előbb s foganatosabban pótolni. Ez szolgáljon válaszul minden más szükségek iránt is. Távol legyen tőlem, hogy én akár monarchica aristocratica alkotmányunk ócsárlója , akár kiváltságos rendeink ellensége volnék ; sőt inkább boldogságomnak tartom, hogy amaz keblében születtem , s ennek jelességeiben részesültem, s mindegyikét mind másikát életemmel is védeni kész vagyok; csak azon örök igazságokat fogtam föl , mellyeken minden polgári társaságnak alapulni, festülni s örökülni szükség , s mellyek szerint a korszellem szülte kérdéseink nékem eligazithatóknak látszattanak egyedül. Ha okkal móddal szólottam-é a dologhoz ? az olvasó közönség ítélje el. — Bővebb fejtegetésre, ha szükség lesz , készen vagyok mindig. — Pesten , május 23-én 1843. Fejér György mk. S»estwiegy«i közgyülés (folyt.) jun. 9. Megyei közgyűlésünk harmadnapi ülését átalános részvétlenség bélyegző, a tisztviselők és táblabirák száma iszonyúan gyérült , a rajongó hallgatóság elmaradt — mintha sejtették volna a tárgyak kisszerűségét vagy legalább kiskörüségét, — olly puszta a megyei terem, olly érdektelen volt a tanácskozás. A megyei, különösen a promontori és hatvani utak javítása forgott szőnyegen ; a közvélemény úgy látszott P. I. I biró úr indítványára a 8000 öllel rövidebb és 00,000 fttal olcsóbb aszódi vonalt pártoló a megyei főügyvéd és gödöllői uradalmi igazgatóság ellenében, kik okul a posta ellenkező menetelét, és az ut melletti lakosok tagosztályositása esetében, az adófizetőknek iszonyú dirib darabolt telkeiket emelék ki. — Választmány vizsgálandja meg a nehézségek mibenlétét. — Ezután az első pestmegyei örökváltság hírdettetett ki: öt peregi lakos Egressy Galambos Samuel Pest megyei tiszti főügyvédnek jobbágyai telkeiket és magiakat 1,100 fttal örökre megváltották; a hitelesített irományok a megye levéltárában tétetnek le. — Végül a múlt napok végzései hitelesíttettek meg. Ma (szombaton, jun. 10.) délelőtti 11 órai a követjelentések olvastattak folytatólag, még eddig semmi határozattal. Vidéki levelezések Pozsonyból, máj 28-án. Ha a hírlapokban közlött értekezésekben néha paradox állítások is foglaltatnak, azokat az olvasó eltűrni kénytelen, mert mindenki tudja, hogy a meggyőződések , s ezekből eredeti vélemények különbözők , — de midőn pusztán lett dolgok közöltéinek , ezek a jó lelkű olvasó előtt érdekkel csak akkor birhatandnak , ha azok híven , úgy mint történtek, közöltéinek; s azért minden szerkesztőre nézve lelkismeretes föladat azon lett dologról igaz tudomást szerezni, s ezt úgy közölni. Hogy azonban e szabály nem mindig tartatik meg, annak tanujele a f. e. Hírnök 3dik számában foglalt, s más lapokba is átment a kegy. kir. előadások átvételéről szóló czikknek azon valótlan állítása: ,,hogy ő Fölsége az előterjesztvényeket nádor ő fönségének kezeibe adás által.S ami már csak annyiból is nevezetes körülmény, mert ama százados , s ha máskép nem , országgyűlési naplóinkból is tudható szokásnak mindenki előtt ismeretesnek kellene lenni, melly szerint, a kir. előadások nem a nádor, hanem az ország prímásának, mint fő s titkos kanczellárnak kezeibe szoktak letétetni, és hogy most is úgy történt, mindenki, ki látni akart, láthatta. Hogy tehát ezen lapok e tekintetben is az igazhoz hívek maradjanak, a lett dologokat híven úgy mikép történtek adják , azon k. előadások körüli ünnepélyek úgy mint történtek közöltéinek. Máj. 20kán nádori cs. k. ige a Rendeket a primási belső palotába, a kegy. kir. előadások átvétele végetti menetelre fölszólította, —• kik is örömmel teli keblekkel fölséges koronás uruk, s királyuknak személyesen is hűségük jeleit bebizonyíthatni díszes magyar ruhákban nagy számmal sereglettek a kir. trón elébe, s fölséges királyunk 1000 órakor a primási lakban lévő kápolnában a sz. Lélek malasztjáért buzgó könyörgéseit a Mindenhatónak bemutatván, először is ő Fölsége kegyelmes királynénk , a terem karzatán kir. méltóságához illőn készült helyen több udvari hölgy fényes kíséretében megérkezvén, az országos Rendek által zajos örömkiáltásokkal fogadtatott. — A szent mise után délelőtti 12 óra körül ő cs. kir. Fölsége is a terem felé megindulván , ezen menetet megnyitó országunk főkanczellárja gróf Mailáth Antal,akit követtek az ország többi záslósai, és azok között mélyen tisztelt nádorunk ő cs. különsége, jobbján országunk primása, ezeket követvén az apostoli keresztet vivő Miskolczy Márton tinnini püspök, utána pedig kivont karddal a főlovászmester gr. Battyányi Imre haladt, a Fölsége a teremben le nem csillapítható örömkiáltások közt megérkezvén , s három lépcsőn lévő kir. székére leereszkedvén, a második lépcsőn jobbról a fölnevezett főlovászmester kivont karddal, harmadik lépcsőn csász. kir. főudvarmester gróf Goessa királyi pálczával, balról a harmadik lépcsőn főkamarási helyettes gróf Zichy István állapodtak meg. _ A trón alján jobbról a magyar testőrsereg kapitánya gróf Vécsey Ágoston, balról pedig gróf Wratislaw főhadi tábornagyi helyettes állották. — Nádor ő fönsége balról, prímás ő herczegsége jobbról a trón körül a többi ország zászlósaival foglalt helyet. — Lecsendesedvén a zajos öröm az ország főkanczellárja szólott az ország Rendeihez, miután fölséges királyunk beszéde újabb örömre ragada a jelenlévők sziveit. — A fölséges kir. beszéd befejezésével, a kegy. királyi előadásokat az ország kanczellárja az ott jelenvolt udvari tanácsnoktól átvevén, ő Felségének egész alázattal bemutatta , mellyeket ő Fölsége az ország prímásának, mint országunk fő, s titkos kanczellárjának általadván, ez az országos Rendek nevében ő Felségéhez alázatos köszönőbe-