Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-08-05 / 90. szám
XARXMOM. Hazai itilgticó. Knev. Megtiszt. Nyugalm. Korunk ügyei (A czwiek. A vége). Figyelmeztetés a csanádi levelezőnek. Adakozás a miskolcziak számára. Vidéki lev. Szathmárból (közgy.), Szepesből (a késmárki kath. iskola), Pozsonyból (Nádor ő fensége megérkezék). lánlfölki singilo. Ausztria. Spanyol-, Angol-, Olasz-, Poroszország. Társalgási terem. Ikervárosi hírnök. Jel. a szegény- gyermek-kórház- s a nemz. színháztól. — Hirdető. JIAA N *TAIBI,Ó. kinevezéseik. Ő cs. a ap.k. Fölsége a dasmai káptalannál éneklő kanonokságra Maurovich János őrkanonokot, ennek helyére pedig Laurenchich Péter tanitó kanonokot előlépteti, a tanító kanonokká pedig Chichko,György zágrábi tiszteletbeli kanonokot és Hennák Alajos alesperes és ivaneczi plébánost legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Megtiszteltetés. A cs. kir. apostoli Felsége f. évi jul. 11 kén költ legfelsőbb határozatánál fogva Hell János nagy-bányai főfölügyelőt, és bányásztanácsnokot, ..m. kir. udv. kincstári tanácsos-czimmel legkegyelnesebben fölruházni méltóztatott. nyilgalmazás. ( cs. kir. ap. Fölsége legfelsőbb saját keze iratában f. évi július 29-én csehországi fővárgróf Chotek grófot, egészsége tekintetéből benyujtott. legalázatosabb saját kérelmére a fővárgrófi állomástól fölmenteni, és adandó alkalommal ujabbi alkalmazását legkegyelmesebben fentartani méltóztatott. Korunk ügyei. (A Vége.) Már most a czéliek belső elrendezési hiányaira térek át. Tudjuk, milly nagy bajába kerül egy legénynek mesterré lenni, hacsak maga is nem mester fia, vagy valak melly mesternek leányát, vagy özvegyét feleségül nem veszi, tudjuk azt is, melly széliránytalan, és költséges a remekelés, mert egy czipősnek nagy courier-csizmákat kell néhol remekelni, mellyeket ritkán adhat el; egy férfi szabónak papi köntöst, és már — századok előtt divatozott — ruhadarabokat kell remek gyanánt készíteni; egy asztalosnak régi formájú hasadékokkal teljes almáriumot kellett remekkép összeállítani; ezek itt Pesten most holmi rajzolatokkal foglalatoskodnak. Mindezen remek darabokat ritkán veszi meg valaki, és igy egy mesterségét kezdő uj gazdának sokszor olly summa pénze vesz el, mellyel mestersége kezdésére s haszonnal fordíthatott volna, és mind e mellett még sem tudatik, ha képes-e olly czikket jól elkészíteni, mellyet mestersége minéműségénél fogva a közönség tőle vásárolni kíván; — de ezen fölül remekelése ideje alatt több mestereket válogatott ételekkel, és bo- trokkal köteles ellátni, és ha jól tradtál, s fizet, ezen föl vigyázó mesterek maguk köít szitik el a remeket; még ezen fölül az egész ezéhez tartozik megvendégelni. E pénzpazéroláshoz járulnak a pénzbüntetések, mellyé- két a remekelésnél elkövetett valóságos, vagy a ráfogott hibákért a remekelőn megvenni szoktak;— a mondott pénzbüntetésnek még azon rész oldala is van, hogy a legegyágyúbb, legtudatlanabb is mesterré lehet, csak a hibákért képes legyen megfizetni, sőt a mesteremberek illyeket keresnek leginkább, mert azoktól nincs mit tartaniok. Illy fizetéseket lakomákra, és más alkalmas legényeknek kezékbeli kizárására fordítanak, mivel ritka eset az, hogy per, és fölsőbb parancsolat nélkül valamelly alkalmatos legényt mesterré bevegyenek; e végre fizetéses ügyészt tartanak, kit az illy zsarolt pénzekből jutalmaznak; a melly legénynek pedig kevés pénze vagyon, azt több ízben remekeltetik , és mind annyiszor visszavetik , mig tönkre nem jut, és igy a költség hiánya miatt többé remekelni nem is képes. — Vannak esetek, hogy az illy több ízben visszavetett, és minden utonremekelés tehetségéből kivetkőztetett legények, további boldogulásuk iránt minden reményüket elvesztvén kétségbe estek, megtébolyodtak, magukon öngyilkosságot követtek el, vagy szívfájdalom miatt elhaltak. —Ki tetszik ezekből a remeklésnek lélekismeret ellenisége, kárhozatossága , hogy abban semmi biztosítást nem remélhetni a remekeidnek tudománya iránt, és hogy az egész remekelés csak haszontalan formalitás, és pénzcsikarás , és így a remekelés megszünhetik; aki bízik magában, hogy csizmát tud varrni, akassza ki a csizmadia-czimert, ha jó csizmákat készít, sokan dolgoztatnak vele, ha rosszakat, senki sem megy feléje, — ez most is igy szokott történni,a rosz munkát készítő mesteremberek, mesterségükből el nem élhetvén házmesterekké lesznek, vagy a kenyérszerzésnek más módjához folyamodnak. Vannak azonban még is mesterségek, mellyeknek kontársága által másoknak tetemes vagyona, sőt élete veszélyeztetik, mint p. o. az építészetnél (architectura) itt már csakugyan szükséges a szoros vizsgálat, és próbatétel. Ha már végtére sok kínzások és zsebelések után a legény csakugyan mesterré lett, szolgáló mesternek neveztetik, akkor ismét elkezdődnek a czéhbeli statútumok szerinti uj kínzások, mellyeknek az illy fiatal mester ki vagyon téve. Minden bizonnyal a drága idő a legnagyobb kincs, mellynek használására kivált egy fiatal mesternek nagy szüksége vagyon; ettől azonban majdnem egészen megfosztatik, mert akkor a széhmesternek futárjává lenni kötelessége ; ő megy mindenfelé, ahová a széhmester őt ex off. küldi, ő hívja össze a széhmesterhez mindazokat, kikkel tanácskozni kíván, vagy dolga van; ő leselkedik a ezéhen kívüli mesterségűzőkre, s azokat föladja , és minden ezéhbeli poharazás alkalmával büntetés alatt megjelenni köteleztetik, hogy ott a magához hasonlóknak szolgálni szerencséje lehessen. Ezen kötelességei mind addig tartanak, mig ismét más új fiatal mester a széhbe lép, sőt fölváltja. — De még ezen időveszteségek után sincsen a fiatal mester annyira fölszabadítva, hogy mesterségét megszorítás nélkül űzhesse, sok akadályokkal kell magában a mesterségüzésben annak küzködni, mellyeknek előgörditésére a széhek önnön igazságtalan törvényeik által jogositvák. — Maga az értekező F. J ur jónak látta e súlyos környűlményeket a Századunk l 6ödik számában következőkép előadni: .. Sajnos, valóban és szomoritó a czéhek visszaéléseit csak futva is átgondolni, mellyek legkitűnőbbek a czélibei fölvevésben, remek éltetésekben, tmikor a szegény mesterlegény a nagy fizetések, néha perköltségek, és egyéb szükségtelen kiadások által, fiatal éveinek minden megtakarított keresményét, sőt jövendő nejének örökségét kényteleni telik elkölteni, még admisságot is tenni, s miután a koldusnál szegényebb lett, akkor nyomják a koldusbotot kezébe, miután szárnyért szegték , akkor engedik repülni, akkor hatalmazzák föl a kizsebelt nyomorultat az ínséges élet megkezdhetésére. Már most ítélje meg akárki, mikint lehessen illy rémítő rajz után, illy hiányos testületről apológiát írni ? Szinte a mesterlegények is fonák rendszabásoknak vannak alávetve, mellyek szerint nem választhatnak maguknak helyet azon mesternél, kihez menni kívánnának, nem szabad nekik azon mestert, kinél dolgoznak elhagyni, és ugyanazon városban más mesterhez menni; úgy látszik azonban , hogy a pesti csizmadia- legények ép most nyerték meg azt, miszerint maguknak mestert választhatnak; itt átalánosan szólani nem lehet, mert majd minden városban, majd minden mesterségnél más más statutumok léteznek, — némelly czéhbelieknél nem hagyhatják el mindenkor mestereiket, jelesen a nagy ünnepek előtti utosó hetekben; valamint el van tiltva nekik a gyárak iráni dolgozás, ha ismét valaha czéhbeli mestereknél dolgozni, vagy mesterekké bevétetni akarnak; ezenkívül a legényeknek több esztendőkre ki kell vándorlani a külföldre, honnan legtöbbnyire kevés tapasztalást, és pénzt, de annál több betegségeket, és erkölcsi romlottságot hoznak haza; mégis azt tanácsolja F. J. ur az urfiaknak, hogy a Jurateria helyett a külfödre vándoroljanak, s magukat ott tökéletesítsék. A mesterséget tanuló inasokra nézve, kiknél törvényes házasságbeli származás elég igazságtalanul kívántatik, a czéhbeli törvények 3, sőt 5 esztendőt határoztak, mellyek után legényekké fölszabadulnak , csak a mesterek fiai, és más vagyonosak inaskodhatnak rövidebb ideig, azonban inaskodásoknak első esztendeit nem a mesterség tanulásában töltik, hanem cseléd gyanánt használtatnak, és sokszor a dajkák, és szolgálók kötelességeit végzik, s a műhelybe legfölebb is csak azért eresztetnek be, hogy nézhessék, miként foglalatoskodik a mester legényeivel.—lehetetlen , ha csak egy kevés fogékonysága van a tanulónak, hogy az a mesterségnek egész mivoltát egy, két esztendő alattiul nem fogja, kivált ha mindenre lélekismeretesen tanitatik, és igy az ollyan szegény ifjúnak több esztendei legszebb idejéből visszahozhatatlanul elvesznek, melly környülállás már magában elegendő annak tanúsítására, hogy a czéhbeli oktatás czéliránytalan , sőt, kárhozatos. — De ezenkívül, a midőn már a tanuló a műhelyben foglalatoskodik, sokszor a mesternek és legényeknek durva bánását tapasztalja el annyira, hogy mestersége tanulásának folytatása legnagyobb erőtetésébe s áldozatába kerül, és mind e mellett mesterségének lényegébe ritkán avattatik be mind azért, hogy még valaha mestere keresetének ne ártson, mind pedig azon éretlen kanyakodásból, hogy mestersége valamelly titkon alapul, mellyet fölfedezni káros lenne; — ritkán foglalatoskodik maga a mester a fiú tanításával, az legtöbb hlarmincznyolczatik. év. 90. szám. Fest, Kisasszony havasén 1843. HAZAI ÉS KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapitik Multsár Astútín táblabiró, Isiadja Özvegye. Ésr Lapjaink második félévi folyamából teljes számú példányokkal még szolgálhatunk.