Nemzeti Ujság, 1845. január-június (40 évfolyam, 1-101. szám)
1845-06-10 / 90. szám
forrongások s feszültségek utján a benbékét veszélyeztethetik; mig a stabilitási, azaz a mérsékleti aristokratai s demokratái párt, a speciális javításokat csak azon határvonalig tartja kívánatosnak, a meddig azok a szilárd közjogba s ez által a benbékébe nem ütköznek. Az egyik főbb jónak tartja a közjognak ernyőzete alatti kifejlést, a másik a kifejlést mint kifejlést veszi,vagy azt mint illyent hátrálja—nem gondolván azzal, hogy mindkettő erőszakos succussiókat, vagy kényuri elnyomást szülhet!.... A mérsékleti demokratia a túlzó demokratától csak ebben különbözik , és tehát más oldalról a mérsékleti aristokratiával határos és legrokonabb. A mérsékleti aristokratia magától taszítván az olygarchia elvét, minél többek önkormányát akarja, de egyedül azon határig, a meddig az állások az oohtokratiához nem hajolván, a közjog szilárdságát, azaz: minden kigondolható jog kezességét nem veszélyeztetik. A mérsékleti demokratia pedig ismét magától taszítva az ochlokratia elvét, nem kívánja az önkormányt mértéktelenül kiterjeszteni, annyit azonban mégis szorgalmaz , amennyi megkívántatik arra, hogy az állások az olygarchia típuszához ne hajoljanak: mindkettő az olygarchiát és az ochtokratiát, és így a monarchiát mint demokratás absolutismust egyiránt a közjogi szilárd állásokba és a benbékébe ütközőnek tekinti. Ezt így tekinteni alkotmányos monarchiai elv, tehát a mérsékleti aristokratia s demokratia egyiránti barátja az alkotványos monarchiának, és egyiránt az alkotványos élet ellenének tekinti azt, ki a birtok elvét törleni akarva, a politikai jogokat — mint 43dik számunkban mondánk, — fő s számszerűit kívánja osztani. Itt a felek közt mindig csak a több és a kevesebbnél lehet a különbség. A mérsékleti aristokratai párt t. i. nem annyira hajlandó a kis birtokot is már elegendő képesítésnek tekinteni, míg a mérsékleti demokratái párt hajlandóbb a kisebb birtoknak is megadni a képesítési előnyt—mindkettő azonban a hajdani pesti hirlapféle elvet, az elvet t. i. miszerint „nyomom eszme a hazaszeretetét a birtokhoz kötni“ magától taszítja, és azt tartja, mit Rotteck és Velker, mit Thierss Guizott, mit Bárót s Lafayette, Russell s Peel egyiránt tartanak, t. i. hogy az alkotványos élet s alkotványos szabadságnak legnagyobb ellenei azok, akik az átalános szavazat baráti. Világos ebből, hogy e két pártszínezet csaknem rokon egymással, s hogy köztük az egyezkedés nemcsak hogy lehető, hanem az átalakulást már egyedül csak ezen egyezkedés által lehet utóérni. A mérsékleti aristokratai és a mérséklett demokratái párt között a kérdés soha sem az, miszerint az önkormányzási jog többekre ki ne terjesztessék, mivel józan számítás szerint gondolkozván,tudja mindkettő,hogy a művelődés fokozatival az önkormánytehetséggel bíró egyének száma szaporodván, a közjog ezen tekintetben stationál, stereotyp soha sem lehet, hanem itt előrehaladni és a mivelődés és politikai képesség minden nevezetes lépcsőivel a jogosítottak számát szaporítni kell; a kérdés tehát ezek közt mindig csak az: meddig lehessen ezen jogokat kiterjeszteni, hogy, vagy az ochlokratiához, vagy az olygarchiához s átalán fogva az absolutismushoz ne közelítsenek. — A felvilágosodott, okos és mérséklett aristokrata s demokrata egyiránt barátja a haladásnak , s egyiránt az ochlokratia s az olygarchia közti középállás-középvonal embere. Mindkettőnek elve a birtok, és a birtokot tekinti annak , mihez a politikai képességet alkalmazni kell; a birtokot tekinti ollyannak, mi a politikai képességet adhatja. S ez azon lényeg, melly a kiképezett és nagyra nőtt alkotmányos nemzeteknél az olly annyira ismeretes két centrum nevét viseli, miről azonban később. TÖRVÉNTHATÓ NÁCI TUDÓSÍTÁSOK. Göltfföl, május 28. s 29-én tartatott tisztújításunk eredménye következő: alispánok: fő: Szentmiklósy Antal; 2dik: Fáy Gusztáv; főjegyző: Nagy Károly; aljegyzők: Ratkó Miklós, Győry Dániel és Draskóczy Gyula; főpénztárnok: Dapsy Pál és Vad András; főügyvéd : Bodon Ábrahám ; alügyészek: Nagy Soma, Mikovics Ferencz; számvevő — egyszersmind pertárnok —: Kubinyi Márton; levéltárnok: Melikovszky Gábor; felső járásban főszbiró: Szontagh Gyula; alszbirák : ifj. Kirinyi János főszbirói ranggal, Fábriczy Valér; aladószedő: Maleter Ede; esküdtek: Rudy József, török Jániel, Faskó József; rátkai járásban foszbiró: Bornemisza Soma ; alszolbirák: Fáy er aan eshrenyó Ráfael; aladószedő: Roszti Dezső ; esküdtek: Antónyi Sámuel és Forgon Bálázs; serki járásban főszbiró: Török Sándor; alszbirák: Jankovics István, Madarassy István és Kubinyi László; aladószedő: Héti Sámuel; esküdtek Seley József és Török András; kishonthi járásban főszbiró: Kubinyi Ödön; alszbirák: Széplaky Lajos és Török László; aladószedő: ugyanaz ki a rátkai járásban; esküdtek: Vályi Lajos és Lehoczky József; putnoki járásban főszolgabíró: Hevessy Bertalan; alszbirák: Putnoky Móricz, Lontagh Bertalan és Szörcsey Antal; aladószedő: ugyanaz, ki a serki járásban; esküdtek: Istók Imre és Horváth Pál; csendbiztosok: Kristóf Lajos főszbirói ranggal: Márton László és Sulyok Rudolf; orvosok: Kósa Károly és Melikovszky Gusztáv; mérnökök: Lovas Lipót, és Pap Ábrahám. S az illy módon egyéniesített tisztikar alakulása felőli tudósításomat legközelbi alkalommal adandóm. liptébó 1, május 29dikén. és Liptómegye rendes második évnegyedes közgyülésöket folyó hó 26án és következő napokon zárták. Mi abban eddig érdekes, előfordult, azt ezennel köztudomásra hozom. —A főméltóságu m. kir. udv. kanczelláriának a testőrseregbe felvételét tárgyazó leirata fonalán O.I. inditványozá, hogy 120 főre eredetileg alapítvány lévén, ő felségéhez felírás rendeltessék, miszerint a magyar testőrsereg ezen számmal legyen; azonban ennek eszközlésére nem a felirási, hanem az országgyűlési út elfogadtatott, mire Th. P. volt országgyűlési követ megjegyzette: miként ő utasításánál fogva már múlt országgyűlésen azt szóba hozván, feleletül véve, hogy az alapítványi öszveg idővel igen megcsökkent, és Liptó megye mit sem akar fizetni, hogy a csonkult öszveget kiegészíteni lehessen.—A nagyméltóságu m. k. helytartó tanácsi k. intézvények sorában három volt leginkább, melly közfigyelmet érdemel. Az első a széhek kiváltságait tárgyazá, és a megyét odautasitja, hogy azokat fentartsa, s a mennyiben a szilniczei festőket —azért, hogy egy árvás festőt, ki a helyben, vásáron kívül, házról házra festett vásznát kínálta — abbeli kereskedésben akadályozók, 20 forintba bírságolta, ezen pénz neki visszaadassék. D. I. az intézvény elfogadására szavazott. Sz. I. M. ellene, mert Liptómegye a czéhbeli kiváltságok 33dik czikkére nézve, melly kontárokat mesterségüzésben korlátoz, valahányszor ollyatén czéhbeli kiváltságok kihirdettettek, óvást tett; d ő az intézvény foganatosítását elhalasztatni kívánja, mig a czéhek ellen múlt évben intézett felírásunkra válasz nem érkezendik. Th. P. a czéhek ügye csak országgyűlésen intéztethetik el, mit a megye is bebizonyított, midőn múlt országgyűlésre utasításul adá, hogy ott a czéhek rendezése sürgettessék; s igy ha a megye a czéhbeli kiváltságok valamelly czikkét tettleg erejétől megfosztja, a törvényhozási jogot bitorolja, ha pedig e miatt felír, ollyat a kormánynak tulajdonít. Miután még többen nyilatkoztak, kik közöl néhányan a czéhekben csak az ipar akadályát látták, ennek előadására múlt évben tett felírásunk a czéhbeli kiváltságok 33dik czikke ellen felolvastatott és ismételtetni határoztatott, az intézvény foganatosítása, a 20 forint visszaadását illetőleg, a válasz leérkeztéig felfüggesztetvén. A második intézvény egy vegyes házasságból született leányzót, ki a választási kort még el nem érte, folytonos oktatásra állitatni rendeli. Az erre hozott végzés Liptóban már szabályul fog tekintetni, azért is figyelemre méltó; hangzik pedig igy: „A járásbeli szbió az illető félt, s annak szülőit e kegyes intézvényről értesítse, s az eredményről jelentését maga idejében adja be.” A fél s szülőinek akaratjától fog függni a törvénynek foganatosítása. A harmadik intézvénynek tartalma , a liptói falusi iskolatanitók illő ellátása. A falusi iskolatanitók a köznép nevelői.—• Liptó lelkes RR. pedig a népnevelést szivükön hordják, s múlt országgyűlésen e czélra javalt öszveget részükről szívesen megajánlották. Most az érintett intézvény következtében egy választmány kiküldetett, melly falusi tanítóinak valláskülönbség nélkül subsistentiáját vizsgálja meg, és hol találná, hogy az évenkint 100 p.forintra, mennyiben a n. méltóságú m. k. helytartótanács a falusi iskolamesterek egy évi jövedelmét megszabja, — fel nem rúg; — az illető föesuraságokat, és községeket hatályosan felszólítsa, hogy a hiányt pótolják ki; — az eredményről jelentést — nem különben ott, hol az a földesuraságoktól és az illető községektől ki nem telnék, az iskolatanitó állandó és biztos ellátásáról czélszerű készített javalatot teendő. A törvényhatósági felszólítások többnyire tudomásul vétettek. Tolnának a moldvai magyarok hazánkbai áttelepítését szorgalmazó, pártoltatik. Borsodi a törvényeknek más,az országban divatozó nyelvekre fordítását ellenző R. M.-nak alkalmat adott megtámadni a tűzkár ellen biztosító intézetet, melly szerinte rosenbergi ügynökének meghagyta, hogy a biztosítéki táblára ne magyar, hanem csak német és tót felírás tétessék. Ez, a mint mondatott, a honi nyelv fealáztatását czélzó intézkedés iránt a járásbeli szkió nyomozást teend, és a dolog mibenlétét bejelentendi. A Kirendelések tárgyalásánál szőnyegre került az északi járás tulhegyi ínséggel küzdő lakosai ellátása. Elnök alispán jelenté, hogy közbenjárására Ullmann Móricz úr szegényeinknek 500 forintot váltóban kegyes volt adni. A BR.e jelentést nagy örömmel vették, és a kegyes adakozónak köszönetet szavaztak, elnöküknek meghagyván, hogy őtét erről mielőbb értesítse. — Továbbá, elnöklő alispánunk a jelenlevőket aláírásra felszólitó, részéről az aláírást 100 váltó forinttal megnyitván, és kevés idő alatt ínséggel küzdő lakosaink felsegélésére közel 400 forint, és 25 mérő gabona, mellyhez nesztorunk O.I. 20 mérővel járult, és 61 fa mérő burgonya biztosíttatott. A községek kinti segedelmezésekről tudósitásomat máskorra halasztom.—Mérsékleti egyesületek megpendítetvén S. J. a mérséklet előmozdítására használni szokott eszközöket taglalgatta, és mind az esküt, mind a házról-házrajárást, mind a mérsékleti tagoknak ha ígéretük daczára pálinkát isznak, a községek bírái általi büntetését roszalja, és a Réket felhívja, hogy ezen eszközökre ők is a kárhozatot mondják ki, s azok használásáról a lelkészeket, és községek biráit tiltsák el. Th. P. mondá: a papokat korlátozni kell, mert ők a mérséklet előmozdítására használnak olly eszközöket is, mellyek hatáskörükön túl terjednek, a temetési tort p.o. 8 p.forinttal egyházuk részére büntetik, és a falusi bírák azt behajtják. Pl. a lelkészeket dicséri, hogy szegény népünk sorsát szivökre vették, megesketik-e ők az illető egyesületbe lépőket, arról nincs hivatalos tudósításunk , az ígéret elfogadását pedig eltiltani nem lehet; egyedül tehát a bírságok megvételében akadályozandók a papok, egyébiránt pedig segítendők. Hasonlóan nyilatkoztak J. A. Sz I. A. és mások. R.M. (nagy szeszgyárral bír) óvást tesz, ne gondolják a rendek , hogy ő Cicero pro domo sua fog beszélni. Az erkölcsiséget előmozdítani nemcsak szabad, de kötelesség is. Azonban az ember nemcsak erényből, hanem ételből italból is él. Ő csak azon feszültséget kárhoztatja, melly a demoralisatival véges; a liptói mérsékleti egyesületek nem mérsékletet, hanem totális abstinentiát tűztek ki őzélül, mire eskü alatt kötelezni bűn , felszólítani pedig a földesuraságok elleni conspiratio. Ő küldöttséget kíván , melly a lelkészek által a mérséklet előmozdítására használt eszközökről magának tudomást szerezzen , és azokat a vármegyének jelentse be , melly rajok kárhozatot mondjon, és mivel kényszerítők, használásuktól a lelkészeket tiltsa el. Ez értelemben beszélt D. F. is, mig mások a lelkészek által használt eszközöket egy általjában helyeselték, és azt is sürgették , hogy a megye részéről iparkodásaikban segíttessenek. — Végre a mérséklet ügyében következő végzés hozatott: AKK. és RR. tettleg bebizonyítandó, mennyire óhajtjuk, hogy az amúgy is jobbára mostoha sorssal küzdő adózó népünk, úgy egészségi, mint anyagi állapotának jobbulása tekintetéből az annyira kártékony szeszes italokbani mértékletlenségtől való tartózkodásra ne csak az illető lelkipásztorok által buzdítassék, hanem egyszersmind az általános mértékletességre vezetendő czélszerű intézkedések, egyformaság behozatala czéljából, a megye részéről is minden kitelhető módon elősegítessenek , — ez oknál fogva másod alispán elnöksége alatt egy választmányt küldenek ki, melly az üdvös czél előmozdítására vezethető legsikeresb módokról tanácskozva, a kártékony mértékletlenség miképeni korlátozása iránt kimerítő javalatot készítsen, és azt folyó évi jan. hó 12-én tartandó rendkívüli közgyűlésnek bemutassa, Verespélyből. Alkalmunk lévén, minél előbb tudatjuk az e lapok lelkes olvasóival, mikép ez évben a két szomszéd Bars és Nyitra vármegyékben, öröm örömöt, egyik ünnepély a másikat váltja fel. Nemes verebélyi s sz. györgyi székek t. Kir. és RRit különös öröm lepé meg már akkor, midőn csak a szárnyaló hírből haltak, kicsoda leend az ő jövendő főnökük. A kedves hir valóvá lévén, és a főrgit adományozó örökös földesur,hgprimás Kopácsy József ő lomga illető kegyes leirata megérkezvén, a köztiszteletü (mert szerettetik) első alispán ts. gyulai s szigetgyarmathi Gaal Alajos ur, kedves, egyszersmind szoros kötelességének vélé, hová hamarább tudjukra adni a t. hatóság lelkes KK. és RRnek, az örömhozott kegyelmes kinevezvényt. Kit szemelt ki tehát az atyáskodó főpap? Egy olly férfiút, kit a t. hatóságnak, mint t. Nyitra vmo- 358