Nemzeti Ujság, 1845. július-december (40 évfolyam, 102-205. szám)

1845-07-01 / 102. szám

hasonló méltánytalanságokkor könnyen megtudhatná mindenki, kik azok elkövetői. televénívhatósági tudósítások. Újítóból: Liptó Sz. Miklós. Jun.17. Fo­lyó hó 12 és 13-án tartott soronkivüli közgyűlésün­kön a közmunkák összeírásának előterjesztésén, és azok mikénti fordítása iránti tervezetnek megvizsgálá­sán kívül, felvétetett és tárgyaltatott a mérséklet elő­­mozdítása ügyében másod alispán elnöklete alatt ki­küldött választmány javalata. Az elsőre nézve meg­határoztatok hogy ez évben, mint próbaévben, a közmunkák az utak tavalyi felosztás szerinti kikap­csolására , a Vág folyam által elsodort havraneki út visszaállítására, és a tavaszi szokatlan vízáradások által elrontott hidak építésére fordítassanak.­­ A mér­séklet előmozdítására nézve a választmányi jeles dol­gozat nyomán következő intézkedések tétettek . A me­gye rendei a mérsékleti egyesületet pártolják , s mi­után jövendője leginkább a népre legnagyobb befolyást gyakorló lelkészektől függne, a n­éltós. h.tanács, megyés püspök, és az illető superintendens urak meg­­keresni fognak, miszerint a nép lelkészeit, és oktatóit a mérséklet terjesztésére utasítsák.­­— Azonban a mér­sékletet előmozdító egyének minden kényszerítő esz­közöktől , de főleg az eskünek használatától eltiltat­­ván, csak ünnepélyes ígéreteket elfogadhatnak az egyesületbe belépőktől, kik az ígéret megszegése ese­tére még 1 p forintot lekötelezhetnek , sőt magokat másféle, bár m­inemű büntetésnek is szabadon alá­vethetik; kinek saját vagyona nincsen, az közmun­kákra pénzbeli lekötelezettségéhez aránylag fog al­kalmaztatni; a nemadózók lekötelezhetnek többet is 1 pforintnál. — Az uk­rán — habár minden lárma, és csendbontás nélkül — járó ittas egyén, le­gyen az a mérsékleti egyesület tagja, vagy nem, csupán azért is, hogy ittas állapotban magát az ut­­czán vagy más közhelyen mutatva, az erkölcsiség botrányoztatására alkalmat szolgáltatott, polgári ál­lása tekintetének félretételével, az illető tisztviselő­­ség, vagy elöljáróság által elfogattassék, és kijó­zanodásáig letartóztatva, csak 1 p forintnak letétele után bocsátassék el. Melly, valamint az előbbi pontban foglalt pénzbeli büntetésekből begyűjtendő öszvegek megyénkben nagy számmal találtató szegény betegek gyógyítására, vagy kórház felállítására forditatandnak.­­Az uradalmak bírói hivatalokra iszákos erkölcstelen egyéneket ne jelöljenek ki. A községek elöljárói a köz­ség közös foglalatosságinál itatokra eddig fordított költ­ségek ezentúli tételétől szigorúan eltiltatnak, ezenkívül a járásbeli szobráknak meghagyatik, hogy a keresztelési, temetési, s­zakadalni ünneplések alkalmával adózók által tenni szokott költségek mennyisége iránt kibo­csátott legfelsőbb rendeleteket, évenkint többször az illető községeknek kellő alkalmaztatás végett körle­velek által tudtára adassák; — a megyei fegyvere­sek fogadásához nélküülözhetlenül csatoltatik az, hogy a szolgálni akaró egyén mértékletességi egyesület tagja legyen, továbbá a megye szükséges műveit ki­zárólag csak olly tagokul beállott mestereknél ren­delje meg.­­ A korcsmárosok italt hitelbe 2 pfo­­rinton felöl nem adhatnak. Nehogy azonban e sza­bály balmagyarázatával a jobbágyok felett számta­lan behajtások által gyakorolható zsarolásokra alka­lom szolgáltassák, kimondhatik, hogy az italoknak 2 pstig való hitelezhetése 6 hónapra, s nem ugyanazon földes uraság által netalántán számos­ korcsmáinak mindegyikére, hanem valamennyire összesen; nem a jobbágyság egy egy személyére, hanem a házak, vagy családok összes személyzetére kiterjesztetik; — jelen rendszabály alá az úrbéri bánásmód alatt nem levő községek,s mezővárosok is esvén.—A nmél­. h. ta­nács a szeszes italok kártékony következményeiről, s azoknak ártalmasságáról a fiatalságot felvilágosító nép­könyv iskoláink számára leendő kiadatásának, és mi­nél előbbi leküldésének eszközöltetése iránt megké­retni rendeltetvén — addig is, mig a a méltós, helyt, tanács, vagy pedig a törvényhozás utján e részben kellő intézkedések tétezni fognak, — orvosainktól be­várandó — a mértékletlenség káros következményeit taglaló véleményezés járásbeli szbirák által köznépünk tudomására bocsátassék. Végtére a szülök bivattassa­­nak arra, hogy gyermekeiknek, mig szülői hatósá­guk alá tartoznak, a szeszes italok használatára al­kalmat nemcsak ne adjanak, sőt őket minden éber­séggel azoktól visszatartóztatni igyekezzenek. — Mel­­lyekhez részemről azon óhajtásomat csatolom, hogy e szép intézkedések legalább megyeszerte köröztesse­nek, mi még is eddig nem történt. — Egyébiránt mi e közgyűlést ürömteljessé tette, volt a nagyméltóságu m. kir. h.tartó tanácsnak azon intézvénye, melly által tudó­sitalunk, hogy ö felsége ínséggel küzdő lakosaink fel­­segélésére 3000­­forintot kegyelmesen ajándékozni méltóztatott. A megye rendes ö felségének felirásilag, első alispánjuknak pedig méltányolva fáradozásig m­éte­lyeknek eddig, hogy a nyomort enyhítse, aláveté magát, köszönetét jegyzőkönyvileg kijelenteni hatá­roztak,—­emennek meghagyván, hogy helytartóta­nácsi rendelet értelmében az ajándékozott pénzt a le­küldött utalvány mellett kebelü­nkbeli hradeki sóhiva­talnál felvegye, kezelje, és róla maga idejében ő számoljon.—Mellyeknek következtében l­ealisztelt első alispánul mindjárt a közgyűlés bevégezte után, hogy önszemeivel láthassa a szükséget, s a találandók sze­rint intézkedjék, a hely­színére sietett. Folyó hó 1­óikén, melly vasárnap volt, nagy Borovén, hova mind az öt ínséget szenvedő községet meghívta, isteni tiszteletet tartatott, melly alatt a felsegítettek ő felsége, or­szágunk szeretve tisztelt nádora — és egyéb kegyes adakozókért az egek urához intézett imájikban, forró hálájukat ünnepélyesen kijelenték. Tegnap már kimé­retett nekik 260 pozsonyi mérő gabnát, melly öszveg, minthogy némellyelnek még élelmük van,most két hétre szükségesnek találtatott. Annyit kapandnak minden 1 ódik napon egész aratásig. Minthogy pedig e köz­ségek már igy némüleg ellátvák, a koldulás szigo­rúan megtiltatott nekik, finud­in­esti ujd­on­ságok. Miután járdá­inknak a bérkocsisok és egyfogaluak háborútlan bir­tokában vannak, a targonczások is folyamodást ké­szülnek beadni, hogy számukra ezentúl ne csak a jár­dák tartassanak tisztán gyalogoktól, hanem ezek egy­szersmind a h­ídi gyalogösvényekről is tiltassanak le addig is , míg e gyalogosvégek eléggé ki fognak szé­­lesittetni,hogy rajta kocsik és hintók kényelmesen jár­hassanak. —Némelly urak nagyon panaszkodnak, hogy a pesti utczákon a lámpák alig égnek éjféltájig. Szol­gáljon ezen uraknak felvilágosításul, hogy némelly utczáinkon olly dolgok tűnnek fel nap- és lámpafény­nél a szemnek, mellyeket minél nagyobb homályba helyezni tanácsos, s mellyek felett maguk az utczák is elpirulnának, ha azok az el nem pirulhatást jó pél­dányok után rég sajátukká nem tették volna. Egyéb­iránt nem elég szép dolog e az, hogy utczáinkon a lámpák éjjel nappal kiaggatvák , ki fogja még azt is kívánni, hogy azonfelül világosítsanak is ?­­• P­i­c­k Ede emlékezettan feletti leczkéiről mindenfelől nagy dicséretekkel emlékeznek a bennük részt vettek , a­kik tehát annyira feledékenyek, hogy még saját emléke­ző tehetségük gyöngeségéről sem tudnak annak ide­jén megemlékezni, azokat ezennel szívesen emlékez­tetjük , hogy P. E. e folyó héten új 6 órából álló lecz­­kefolyamot kezdene, mellyen, kik értelmi tehetsé­gük egyik nevezetes ágát művelni érdemesnek tart­ják, ne felejtkezzenek el szorgalmasan megjelenni. — Ha igaz lesz azon keringő hír , mellyet egyébiránt számosan nagyon óhajtanak, miszerint a budai királyi hivatalok Pestre az uj épületbe fognának átszállittat­­ni, ez ős Budára nézve bizonyosan hasonló leend egy második pusztuláshoz; egyébiránt mai világban sok­kal nagyobb örömüket lelik az emberek , síkon járás­ban , mint még annál regényesebb hegyek mászásában. — A műlovaglók nyárkában néhány előadást vágtat­nak a német színpadon;... több budapesti lovaknak ingyen jegy osztatott ki, hogy minél magasztaló!)!) di­cséreteket írjanak collegáikról; van köztök szó ko­szorúkról is, de ezek iránt még nincsenek tisztában, a vendégek lábai elé rakják e azokat, vagy inkább­­ megegyék? Egyébiránt e műlovaglóknak a közönség iránti többnemű figyelmetlenségeikről sokat beszélnek némelly lapok;... türelmet kérünk irántuk, hisz a­kik minden idejüket lovaik művelésére fordíták , hogyan gondoskodhattak volna elegendőleg saját kiművelé­sükről is ?­­• Az utczai csavargók az új épület előtti sétány síkításával foglalkoznak ;. . . ideje is , hogy valaha simítsák az utakat más emberek előtt, kik ed­dig azoknak csak göröngyösitésében fáradoztak. — Az ,Ungary szerint a budai tanács egy nyárelőtl 5dié­kén hozzá gomb- és érczárugyár iránti engedményért nyújtott folyamodásra már m­á­s­n­a­p igenlő h­atár­­zatot hozott! — A polgári katonai úszó­­­iskolák­nak összesen 600 bérlői vannak... Nem csoda, ha , mióta napi­rendre jöttek a bukások és el­­merülések, minél többen szeretnének úszni tanulni.­­ Arról gondolkoznak, hogy jövő évben a h­ajóhi­­dat a Rudasfürdőknél vagy a bombatortáján rakják be, hogy kevesebb veszélynek legyen kitéve. Szak­értők szerint mostani helyén is meg lehetne bsz­art óvni a veszélyektől; ha azonban az illetők teljes biztosságba kívánják magukat e részben helyezni, legjobb lesz az egész alkalmatlan hidat hevenyében áthordatni p. o. a Rákosra, ott biztosítva lesz gond nélkül is minden veszélytől, mert kétségkívül egy hajó sem fog neki menni. (w) UAPSZELIUE. «Velenkor. (43—46. szám.) Mindkét szám irányezikkében „gr. Dessewffy töredékeszméire az ipar és kereskedési politika tárgyában felelete4 közöl­­tetik hasonló czim alatt. — (47 sz.) Irányezikkében „Possint44 czim alatt saját nemű rabulistikai érte­kezés közöltetik Fabriczy Sámueltel, mellyben szer­ző — kitől különben több jeles értekezéseket volt alkalmunk a Jelenkorban olvashatni — az 1­791: 26. t. ez. 16. §át analysálja; és ezen analysis követ­keztében bebizonyítosnak véli, hogy a mondott l. cz.­­ben előforduló „possint44 szócska grammatikai értel­mével a reversalisok nyilván ellenkeztek, mert — úgymond — ezen törvényszakasznál fogva, a ve­gyes házasságokból származott figyelmekek — ha atyjuk protestáns — atyjuk vallását követhetik „se­qui possint44. már pedig azon atya, ki reversalist adott, ez által azt okozta, hogy figyermekei atyjok vallását nem követhették, mert 1844. előtt az átme­netei , miután egyszer a katholika vallásban nevel­tettek, többé nem volt szabad, következésképen az olly apa megfosztotta kigyermekeit egy olly jogtól, mellyet nekik a törvény adott: quod erat demonstran­dum (valóban gyönyörű kis jog a csecsemős részé­re , saját atya ellenében !) Igen sajnáljuk, hogy e más mezőre tartozó tárgyat szerző ismét politikai saj­tótérre hurczoló, különösen most, midőn minden lm honfi örvendve tapasztalá, hogy mióta a vallási vi­­szálkodások az 1844ki­t. által e térről leszorítanak, azóta az ingerültség és keserültség is száműzve volt e jobb sorsra méltó honfiainak kebléből, azóta a köz­ügyek tárgyalásánál s a legkényesb politikai kérdések fejtegetésénél mind mindinkább kölcsönös méltány­lás , higgadság és szerencsés előmenetel kíséri a po­litikai sajtó élénk működését; és mi úgy hisszük, hogy a magyar soha eléggé iőleg nem köszönheti a gond­viselésnek, hogy mielőtt a leghiggadtabb komolysá­got igénylő politikai átalakulásunk szövevényes problé­májának megoldását érdemlegesen megkezdettük vol­na , előbb az ingerültség és viszálkodás gyálpontját, a vallási kérdést szerencsésen — habár a protestan­­tismusra nézve sokkal kedvezőbben mint a katholicis­­musra — bevégeznünk engedé ; nem is hittük, hogy valaki találkozhassék akár a katholikusok, akár a pro­testánsok részéről, ki ezen ominosus időben, midőn annyi higgadtságra van szükségünk, a mármár fej­lődő kölcsönös birodalom üdvös plántáját kitépni, és az alig múlt vallási súrlódásokat visszaidézni, a ke­délyeket ismét felingerelni, a szenvedélyeket újra felkorbácsolni politikai bűnnek ne tekintené. De miu­tán szerző ezzel mit sem gondolva, sőt tán megsem gondolva, jónak látta ezen Eris almáját újra politikai sajtótérre dobni, kénytelenek vagyunk azt ugyan e téren felvenni, jóllehet előre bizonyosokká tehetjük­­. olvasóinkat, hogy biz az csak külsőleg piros, de ben­­sőleg üres és férges. Szerző egész okoskodásának falla­­diája abban rejlik, hogy ő az 1791: 26.t.cz. 16.§át nem az érettkorú státuspolgárok s illetőleg szülök részére, ha­nem inkább a csecsemős és kiskorú gyermekek részére véli alkotva lenni; mintha t. i. a törvény nem a szülőknek gyermekeik mellyik vallásbani nevelésére, hanem in­kább a gyermekeknek mellyik vallásbani neveltetés sürgetésére kívánt volna jogot nyújtani; különben nem mondhatta volna szerző, hogy „az olly atya, ki reversalist adott, megfosztotta gyermekeit egy olly jogtól, mellyet nekik a törvény adott.44 Ez pedig roppant tévedés: mert hisz a kis­korú vagy épen csecsemős gyermekeknek tetteik, fö­llép önmagukra vonatkozó tetteik s kívánságaik tör­vény alá nem eshetvén, itt atyai gyámság alatt álló gyermekeknek adott jogokról szó sem lehet, hanem szó van egyedül a szülőknek adott azon jogokról , mellyek vegyes házasságból származott gyermekeik­nek egyik vagy másik vallásbani nevelhetését meg­határozzák; következőleg a törvény nem rendelkezik és nem is rendelkezhetik arról, hogy mit tegyenek, vagy mit higyjenek a vegyes házasságból származó figyermekek — mikint szerző véli, — de igen is rendelkezhetik és rendelkezik is arról, hogy mit te­gyenek a szülök gyermekeik hitével, vagy hite iránt. Ez pedig nagy különbség. De így azután szerző okos­kodásának semmi basisa nincs, mert ha az idézett tör­vény által a gyermekeknek mellyik vallásbani nevel­­hetését tárgyazó jog a szülőknek adatott, a mint 412

Next