Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)
1848-05-16 / 9. szám
A birói eljárásnak függetlennek kell lenni, mit mondanánk reá ha valaki itt a ministérium, másik a király, harmadik a katonaság nevében kívánna valamit? birói függetlenség nélkül az igazságszolgáltatás puszta szó volna, ha a bíróság bizonyos számára influencirozhatna egyik vagy másik hatalom. Mi bírák a törvény korlátai között függetlenek vagyunk, tehát itten az ifjúság nevében mit sem lehet kívánni, sem a ministériumhoz folyamodni, hanem rendelkeznünk kell magunknak saját hatásunkhoz képest. Mi illeti a vádat, arra figyelmeztetem tagtársunkat, hogy mostani eljárásunk csak előleges eljárás, a tanúk kihallgatása.Én nem látom szükségesnek, hogy a vádlottak itt legyenek, tegnap talán azért jelentek meg, nehogy azt gondolja valaki, mintha eltávoztak, vagy küldettek volna ; ha szükség lesz reájuk, egyenként elő fognak állítatni olyan alakban, mint kell, hogy megjelenjenek- Előleges ítéletet mondani reájuk nem lehet, azért kérem a hallgatóságot úgy viseljék magukat, nehogy a bíróságot egy vagy más alakban influencirozni akarják. Lehet azt tenni szabad nyilatkozat által, de nem úgy, hogy azt mondják: „ezt és ezt tedd meg.“ Ilyen tedd ide, tedd oda bírót nem akarnék. Az esküttszékben ki van mondva a függetlenség elve, mert a törvényről sem tartozik tudni, mikor a bűnöst, vagy nem bűnöst kimondja, hanem a törvény alkalmazásában annyira korlátolt a bíró, hogy a betűtől eltávoznia nem szabad. Korányi: Bocsánatot kérek, az ifjúságot azért említettem, mert megbízott, a törvényt pedig azért, mert annak nevében szólaltam föl. A bíróság köteles határozni e tárgy fölött, s még ez nem történik, követelésemtől el nem állok. Nyári: A feleletet már megtettem. Menjünk tovább. (Tovább! tovább !) Ezután a jelenlévő tanuk egyetemben, s a későbben jöttek is egyenként meghiteltettek. Ezután a tanuk vallomásai olvastattak. A törvényes eljárások nyilvánosságához nem szokott közönség több ízben helyeslést, rosszulást, álmélkodást, megindulást nyilvánított, sőt zajt is csinált; azonban Nyári Pál erélyes fölszólalásaira a rend mindég helyre állott, s kis hozzászokás után meg sem zavartatott. Az írásban beadott nyilatkozatoknak nagyobb része pedig egy részben Lederer személyére s a macska zenére, más részről pedig a katonaság vitéz tettére vonatkozó humoristicus mondatokkal volt fűszerezve, még végre két törvény gyakornoknak sajátszerü modorban irt, s a királyi helytartó ő fensége személyét is érdeklő elménczkedéseiből Nyári Pál alkalmat vett magának azon figyelmeztetést tenni, hogy a humorizálás a tanúskodás természetével és bírói eljárás komolyságával ellentétben áll. Azon tény, hogy a közönséghez a szétosztásra nézve legkevesebb felszólítás sem intéztetett, a számtalan tanuknak egyhangú vallomásaik által constatírozva van. Návai Sándor tanuló 18 éves azt vallja , hogy az első fütyre lovasság rohant elő tiporva, és karddal vagdalva a népet, a gránátosok pedig szuronyokkal üldözték a futamlókat. Irányfi József, 24 éves a macskazenét készítők által dobszerzésre szólhatott jól, hogy annál nagyobbszerű legyen a tisztelet a személynek tetteihez képest. Midőn a hajdanában Kont és társai Hunyady László, most pedig ártatlan polgárok vérével szomorúvá tett térre értek, senkit sem láttak. Lederer ablakai ki voltak világítva, de midőn a macskazene kezdeteit, elsötétedtek, mintegy jeladásul a már előre leitatott s elrejtett katonaságnak, mert vannak tanuk, kik látták a hordókat is a fegyvertárban, de nevöket nem tudja. Nyisztor József 26 éves budai nemzetőr a történet után a katonasággal beszélgetésbe ereszkedett, a söörtanyánál s ott hallotta , hogy b. Lippe főhadnagy katonáinak vállait megveregetvén, dicsérte őket, mi vitézül viselték magukat; azután egy ott közelében levő korcsma ablakain dörömbözve a korcsmárosnak bekiáltott, ,,noch drei Eimer Wein!“ a bor csakugyan el is vitetett. A főhadnagy Lippe maga sem volt józan. Tanúi lehetnek : Radnai, Sághi, Redl Károly , és a korcsmáros. Vallja továbbá, hogy a hordók a fegyvertárban görgettetvén, a közönség még azt hitte , miként azokban puskapor van. Radnai Ferencz 34 éves kincstári hivatalnok látta, midőn K. Lippe a gránátosok vállait megveregetvén, azokat vitéz lelteikért megdicsérte , midőn a korcsmárosnál saját rovására bort parancsolt s a hordót gránátosok hengeritették ki, kik már akkor is részegek voltak. Egy gránátos fölsóhajtolt, mondván: „de angyali ember ez a báró , kézen lehetne őt hordozni.“ Weinhengst kamarai hivatalnoknak egy dragoneki vágtatott , de ő félre ugrott s a dragonyos a sujtás által az egyensúlyt vesztvén, lováról leesett, a ló pedig elfutott. Fadgyasi Antal megemlíti, hogy a budai házi urak a menekvők elött a kapukat bezárták. Éden Károly ,a 36 éves óraműves Pestről a 223ik számú házba menekült, de a gyalogság utána rohant föl a lépcsőkön is, hol a czombjában egy szuronydöfést kapott, mit az orvosi látlelet is igazol. M 6 11 e rerént a 34 éves pénzügyi számtiszt a 223-dik számú háznak tulajdonosa álmából rasztatván föl cselédjei által, midőn a lépcsők felé sietett, látta , hogy házába sokan menekültek, a katonák pedig üldözték őket föl az emeletbe s talán a konyhába és szobába is bementek volna, ha az ajtót be nem zárja. Jakab István tanácsos a hordók iránt kérdeztetvén, mintegy 11 és 12 óra között hallotta azokat a fegyvertárba görgettetni, de hogy mi volt bennök, nem tudja , valamint azt sem, váljon a katonák görgették-e ? Mi ez eseményt illeti 9 és 13 órakor történt, midőn neszt hallván a piaczon , ablakán kitekintett, és sok népett látott kisebb nagyobb tömegekben állani, a fegyvertárból lovasok jöttek ki lassan kint léptetve, és a Sándor féle ház felső végénél állottak meg. Rögtön sípolás és fütyölés történt és a katonaság olly gyorsan vágtatott elő, hogy a porjellegtől nem is lehetett látni. Egyik a lovasok közös ablakja élőt lovastól együtt elesett, midőn a porjelleg elmúlt, jajkiáltásokat lehetett hallani s a tanú egy kanna vízzel ment segítségére annak, ki a kiskert mellett feküdt, mellynek kerítését a katonaság bedöntötte. Mischer korcsmáros 35 éves vallja, hogy 112 órakor a gránátosoktól egy tiszt jött hozzá, alkalmasint b. Lippe, ki tőle másfél akó bort kért, de mivel két akósnál kisebb hordája nem volt, mind a két akut megparancsolta, s azt két gránátos vitte el tőle , de hová ? nem tudja. Kienmajer 59 éves házmester a Teleki házban, hol Léderer lakik, arról, hogy a tényt megelőző napokban valami készületek létettek volna , semmit sem tud , valamint arról sem, mi történt a kérdéses este, mert akkor Mischer korcsmárosnál serezett, s midőn haza ment, már az egész piacz tiszta volt. A ház előtt gránátosok állottak Sterbeczki hadnagy parancsnoksága alatt, s miután ő a házba bement, többé nem eresztették ki. Felesége két kanna vizet adott a katonáknak és egy poharat. Hogy miért kértek a katonák annyi vizet, azt nem tudja. Későbben a házmesterné is előállítatván, semmiről sem tudott fölvilágosítást adni. Nyári Pál, Nyisztor József vallomása nyomán, miszerint Lippe a korcsmárostól még három akó bort kért volna, a korcsmárost és a pinczéreit az iránt, váljon az előtt vitetett-e tőle el a bor, vagy nem a katonaság számára, megkérdezvén, azt állították , hogy b. Lippe csak azon egy esetben vitetett török bort. Csabai Imre mérnök, mély szúrást kapott, fején és oldalában, a nádorhoz akartak fölmenni, de a gránátosok őket nem eresztették. Hepes György hallotta , midőn a katonák azt mondták , agyonszúrnak mindenkit, mert ők a sárga és feketére esküdtek; továbbá előadja, hogy az előbbi napon, hajnal felé , mint őr, a Krisztina városból jövő három olasz katonát szólított meg, és czédulát kért elő tőlük , de mivel nem tudtak előmutatni, elkísérték őket az őrházba, és a káplárnak átadták, azonban a másik ajtón kiszöktették őket ismét, és ezt be is jelentették a hadnagynak. Mint tudja, azon katonák bundát akartak lopni a mészárosoktól. Nyári úgy látja, hogy a katonaság közt balvélemények terjedtek el, némelly dolgokra nézve. Radnai előadja, miszerint ő némelly katonákat megfedvén, hogy miért rohantak fegyvertelen tömegre, azért fizeti őket az ország ? azt felelték reá, mit nekünk az ország, az apámat is agyonlövöm, ha parancsolja a tiszt. Lippét különösen dicsérték. Azt is halotta a tanú, hogy a kaszárnyákban a testvért testvér ellen ingerült, s a katonaság is már szívesen letenné az esküt az alkotmányra, már most nem tudnak mit csinálni, mert úgy vannak, hogy sem az országhoz, sem a császárhoz nem tartoznak. Nyisztor: Halottá egy katonától azt beszélni, hogy az új ministériumtól nem lehet semmi jót várni, azok revolutionáris emberek, nem akarnak adni több katonát, és így nekik örökös katonáknak kell lenni. Ficzek Károly, 24 éves kereskedői könyviró , midőn a tömeg visszavezetett, a nádori istállóknál húzta meg magát, és ott hallotta , hogy a gránátos csapat elött álló tiszt kérdezte katonáit, készek-e magukat föláldozni a főparancsnok megmentésére; a katonaság azt felelte: készek vagyunk halálig ! Látta, hogy a katonaság fegyvert töltött azon tisztnek parancsára , ki tegnap a bizottmány előtt megjelent; harmadszor látta , midőn Perczel Móricz és Hajnik Pálnak bejuthatását a parancsnokhoz ugyanazon tiszt akadályozta, és készen lett volna őket leszuratni vagy agyonlövetni. Gönczi József, midőn elkezdődött volna a macskazene , mellyel Európában különb embereknek is szoktak lenni, a katonaság jobbra balra kíméletlenül vagdalt, s a vagdalást leginkább Csebacz nevű liszt osztogatta s a legénységnek parancs osztatott, de nem értette hogy mit ? Ense Kálmán 26 éves ügyvéd, vallja , hogy a gránátos tiszt Istent káromolva a ministeriumot szidta s a gránátosok kiálták , hogy szomjúhozzák a vért, mert már régen tűrnek. Látta hogy a katonaság a várból egy bekötött fejű embert s két bányászt kisért le. Nyári Pál: minthogy az a hir volt, hogy némelylyel elestek és meghaltak, másokat pedig a katonaság elzárt , a ministerium ez iránt vizsgálatot tétetett, de nem találtatott semmi. Itt egyebet tenni nem lehet, hanem a kinek tudomása van valakinek eltűntéről, az jelentse be. Kovacsics Szilárd 20 éves, törvény gyakornok , akkor ment haza felé, midőn a katonaság a fegyvertárba rendeltetett, ő ottan megállót és nézte , mi történik; a katonák el akarták parancsolni onnan, de ő nem hagyta magát megriasztatni. Hallotta , midőn a liszt a katonáknak azt mondta: „Ihr habt mit Landesverräther und sclechten Leuten zu thun “ Azután töltetni parancsolt. Tanú ezt tudván , lement a hídfőhöz, és a jövőket intette , de ezek őket kinevették. Se 11n a János pesti nemzeti őr, midőn az esemény után a német, de magyar vért szomjúhozó hóhér laba előtt megjelent, hallotta,hogy a tiszt rész magyar nyelven azt mondotta, ezek a kutyák meg akarják csúfítani a kormányzót. Egy fehér köpönyeges embert is látott sipkában a tiszttel beszélni.A bizottmányban ülő Pásztori József kapitányt is azzal vádolja, hogy a ministérium ellen rettenetes kifakadásokkal nyilatkozott, s csodálja, hogy miképen ülhet itten. Pásztori ezt rágalomnak nyilványítja , már csak az oknál fogva is, mert a ministerek közül Deák legjobb barátja, s a többiekkel is ismeretségben van. Nyári Pál: Pásztorit megsértve nem látja, mert Stettina csak a közhírre hivatkozott. Aki tud valamit Pásztoriról, idejöhet és itt előadhatja. Betlen János 45 éves, tegnap délután a városerdejében sétált, s egy gránátos kisérgette lépteit, végre megszólította, azt mondván : az úr magyar, szeretném az urat valamire megkérni; azon véleményben vannak a pestiek, hogy mi szurkáltuk a magyarokat, de ne higyjék ezt az urak, mert az estei Ferdinánd divisiójából kikeresték azokat, kik nem magyarok, mi szinte sírhatnánk és boszankodunk, hogy reánk fogják. Noha meg vagyunk esketve, miként tisztünket védelmezzük, de azt még sem tettük volna. Minket Pausner őrnagy tegnap kirukkoltatott és megszidott, hogy a fegyvertelen tömegre rámentünk , mert akárki parancsolt, igen rosszul parancsolt. Mi nagyon szeretnék, ha már egyszer a szabadságra s alkotmányra jeleskedtetnének. Nyári. Ami történt, bizonyosan csak azok vétke miatt történt, kik parancsolnak. Egy katonának vallomása írásban adatott be az elnökséghez, majd föl fog olvastatni. Olvastattak még : Hollman Josepha , Bot Imre, Földi Ferencz, Piskovics Ernő, Greisinger Rudolf, Zmeskál Mihál, Becskovszky Mihály , Boros Endre , Hóra György, Csomár János, Magla János, Czere Dániel vallomásaik. Dobos György 28 éves ügyvéd, látta midőn egy gránátos a puska ágyával egész erejéből háromszor ütött főbe egy polgártársat. Burger József 20 éves szabólegény látta, midőn a lovas tiszt egynek fejét kardjával megvágta. Szentpéteri Pál gránátos káplár, csinos fiatal ember, teljes lelki nyugodtsággal hallgatta vallomásának fölolvastatását, mellynek rövid tartalma ennyiből áll: Rosti György kadét május 11-én délutáni 1 órakor jővén vissza a kaszárnyába a nádori palotából, hol szolgálaton volt, beszélte neki, hogy 9-én gróf Czetvicz őrnagytól, b. Lederer segédjétől parancsot kapott, hogy azon esetre, ha Pestről átjönnek macskazenét csinálni, vegyen magához 10 — 12 embert és a népet zavarja szét. Rosti kérdezte az őrnagyot, ha néhány embert agyon talál ütni, elvállalja-e a felelőséget? Mire ő kevés gondolkozás után igent mondot. Május 10-én két század készen volt a kirukkolásra , de ismét annyiban maradt, mert a zenéről semmi bizonyosat tudni nem lehetett, 81/2 órakor ejlve parancs jött, hogy öltözzék föl a legénység 9 óra után kiraboltak le. Lippe parancsnoksága alatt két ezágban s a fegyvertár udvarába mentek,hol már a Feuerpiquet is elrejtve volt. Lippe ott fegyvert töltetett,és a legénységet kemény bánásmódra intette, hogy mindenkit szúrjanak rakásra, ki ellenáll. A fölingerlett legénység a dolgot nem jól fogta föl, a zenecsinálókat olyan dunaparti csirkefogó embereknek rajzolták elüttök, kik csak azért jönek, hogy módot lelhessenek a rablásra. A legénység hallotta, hogy a magyar miniisterium parancsa nélkül tenni semmit sem szabad, most is azt hitte, hogy a ministerium parancsolja ezt. Lippe hadnagy ma, Maskalovics nevű gránátost a fegyvertár szélére fölállította,hogy vigyázzon, és adjon jelt,ha jönek, s mikor ez jelentette, kijöttek a fegyvertár udvaráról, s reá rohantak a népre. A tett után maga hallota a tanú,hogy a Feuer Piquet parancsnoka megdicsérte a legénységet, hogy,zum küssen viselték magukat. Egyik a vasasok közöl dicsekedett, hogy úgy megvágott egyet, miszerint az mindgyárt összerogyott, szinte török hallotta, hogy egyik legény lováról lebukott. Lippe pedig a fegyvertár udvarára bort vitetett. Máj. 12-én Csicsmányi őrmestert szólították föl,hogy terjesszen a bizottmány elébe valami mentséget, melly által a tisztekről a vád elháritalnék. Egy gránátostól botot kértek elő, hogy azt mondhassák, mintha valaki a nép közöl használta volna azt. Ezen bot szalmazsák tömőhöz hasonlított, s ollyan vastag volt, mint egy embernek a karja. Két lovas azt akarta állítani, mintha a nép őket lovaikról lerántani akarta volna. Rosti György a két törvény elébe állított vasasnak pálinkát fizetett, s fülheggyel hallotta a tanú, hogy a dobos föl lett volna biztatva azt vallani, hogy nem rohamra, hanem sebes lépésre való dobolás parancsoltatott neki, s hogy szuronyszegzés nem volt parancsolva. Nyári kérdi a tanút hivatkozhatik e valakire a legénység közül. Szentpéteri. Maga hallotta mikor Lippe, és a lovasparancsnok a többi tiszt uraknak dicsekedtek. Rosti előtte, és mások előtt, mondotta, amit előadott. Alattomossággal a szégyent a legénységre akarták hozni, azért lépett föl mint tanú. Nyári. Azt gondolja, hogy Szentpéteri vallomása vezet oda, kik ellen kell a tettet constalirozni. S igy már a katona tanukat is lehet kihallgatni. Ezután a dobos Falusi Pál jelent meg. Nyári. Micsoda parancsot kapott a dobolásra ? Falusi. A lovasság után mentünk ki a fegyvertárból, én a főhadnagy úr háta mögött állottam, ő úgy commandirozott: In di Balance, fällt das Bajonett, marsch, marsch. Ez uram, azt teszi, hogy Sturm-ot kell utána dobolni, de én nem akartam dobolni, s a főhadnagy úr visszanézve 34