Nemzeti Ujság, 1848. január-április (42. évfolyam, 618-687. szám), Nemzeti, 1848. május-június (42. évfolyam, 1-43. szám)

1848-06-10 / 27. szám

Szombat június ALKOTMÁNY. NEMZETISÉG. 10TM 1848. Negyvenkettedik év. 27. szám SZABADSÁG. EGYENLŐSÉG. Megjelenik minden nap, hétfőt kivéve egyegy ív. Lapunk mindennemű hirdetményeket fülvesz; egyegy hasáb-sorért apró hetükkel öt ezüst kr. számittatik. Előfizetési d­ij félévre helyben boríték nélkül házhoz küldve 5 frt, borítékkal 6 frt; postán borítékban hatszor küldve 8 frt ; kevesebbszer pedig küldve 7 frt pengőben. Előfizethetni minden postahivatalnál s helyben tőségnél Zöldkert utcza 488-dik szám alatt hivatalban. a szerkesz­­földszint a Előfizetési hirdetés. Azon hazafiaknak, kik a „NEMZETI“ politikai hírlapra a jövő (július-decemberi) félévre előfizetni kivánnak, ezennel jelentseik, miszerint e lap ezentúl [hétfőt kivéve] mindennap egyegy íven fog megjelenni. Előfizetési díj félévre Budapesten házhordással 5 fr., borítékban 6 fr., postán borítékban hatszor küldve 8 fr., kevesebbszer küldve pedig? fr. pp. Pesten előfizethetni zöldkert utczában 488-dik szám alatt földszint a kiadóhivatalban, vidéken minden postahivatalnál. Pest, junius 9-én. Folyó hó 12k én Pesten orvosi közgyűlés leend....... Senki sem tagadhatja, milly nagy fontosságú ügy egy or­szágban az orvosi kar állapota; a közérdekben vélünk te­hát cselekedni, midőn az alább következő orvosi ügyre vo­natkozó érdekes czikket közöljük — Magyarország orvos-ügye körül. Nehéz most orvosi ügyekről írni. Az emberiségi s ha­­zafias érzelmek annyira fölugatvák, hogy mellettük minden egyéb háttérbe szorul. Az orvos, ha a természet egész­en el nem fonákul­ benne, az emberiség szabadságát s a szabad hazát kiváló­­lag szereti; a magyar orvosnak jelenleg, hogy magyar, büszkélkedni kell, s minden alkalommal — melly gyakor­lati pályáján annyiszor nyílik előtte! — a valódi magyar szellemet és lelkesedést ápolni, terjeszteni. Ügy társak! ha lesz, a­mint lehet, erős, virágzó ma­gyar hazánk, akkor lesz bizonnyal virágzó gyógyászatunk is. Máskép nem. Ez valóban a tevékeny honúság ideje ! Történtek azonban az orvoskar részéről némelly áta­lakítási mozgalmak. A magyar orvoskar javaslatot nyújtott be a mi­­nistériumnál, melly orvossebészi közoktatás, státusgyógyászat s az orvoskar új rendezetét tárgyalja. Javaslatot benyújtani, főleg illy mozgalmas, sürgős időkben, legszebb föladata, sőt hivatása volt a magyar orvoskarnak. A ministérium határoz. Javaslatot egyéb orvosi testü­letek is nyújthatnak be. Alakuljanak minél több orvosi egy­letek, s lépjenek föl, midőn szükségesnek látják, javasla­tokkal, vagy panaszokkal egyenesen maguk, vagy ha jó­nak tartják, a középponti orvoskarral viszonyba lépve. Pesten a ministérium, Pesten vannak az országos orvosi hivatalnokok,Pesten az országgyűlés.Jól megfontolván a dol­got, ki fog sülni, hogy a magyar orvosügyre nézve szük­séges , hogy a Budapesten létező orvoskar szerkezete egy­szerű, nem komplicált legyen, hogy rögtön kebléből ja­valatokat, kérelmeket, vagy panaszokat intézhessen or­vosi közügyekben a ministérimhoz vagy az országgyű­léshez. Tessék megfontolni a dolgot. Egyéni érdekek itt nem forognak fön; én az ülésekre nézve ez elvet párto­lom: praesentes concludunt. Az orvoskar törvényesen fönálló testület. Múlt idők absolu kormánya e részben szép s nagyon democratai institutiót képezett az által, hogy az egyetemmel egy na­gyobb orvosi testületet szoros viszonyba hozott-Ezen testület bizonyos ellenőrködő befolyást gyakorol a közoktatás eredményére, orvos-rendőrségi kérdések­re, s a szigorlatokra (kiküldött tagok s a dékán által) középponti állása, az itt létező kormányi hivatalom mellett, azt hozza magával, hogy a legüdvösb befolyást gyakorol­hatja a minden irányú orvosi közügyekre. Ezen befolyásai az orvoskarnak törvényesen léteznek, s véleményem szerint a korszellemhez képest ekkér tökéle­­tesítendők. 1) Tagok választása. — Ajánlat bizonyos számú tagok által - s csak ha 3 tag kívánja, titkos szavazat. Ez buda­pestiek s vidékiekre nézve egy irányt álljon. 2) Az orvoskar titkos szavazattal választja elnökét s jegyzőjét. Meggyőződésem szerint az orvoskar elnöke a dé­cán legyen; más nem szükséges. 3) A szigorlatok a décán elnöklete alatt történnek, részt vesznek, a tanulmányi igazgató, az illető tanárok, s egy szakértő küldöttség az orvoskar választmányából. 4) Az orvoskari diplomák aláíratnak a tanulmányi igazgató, a dékán s a tizoknok által. 5) A tanárok meghívása s a nyilvános csődök a ta­nulmányi igazgató elnöklete alatt, egy szakértő bizottmány hozzájárultával, történnek. 6) Az orvoskari választmány 24 tagból álljon, mely­­lyek által minden tanszakok képviseltessenek. Ezen egy választmányból a szükséges küldöttségek nevezendők ki, a két­ elnök vagy a tanulmányi igazgató által, a­mint vagy az egyik vagy a másiknak elnöklete alatt működni hi­­vatják. 7) Ezen egy választmány választatik közgyűlésen minden jelen levő oklevelezett orvosok által, akár tagok akár nem, titkos szavazattal bizonyos számú évekre. Azon vélemény, hogy a választmányok egész hazánk orvositól beküldött írásbeli szavazati által választassanak, a tagok többsége szerint, csupa illusio. A választmányok mindenesetre csak budapesti orvo­sokból állhatnak. A budapesti orvosok képességeit s minden­nemű tulajdonait pedig a választmányra legjobban ismerik a budapesti orvosok, vagy azon vidéki ügy társaink, kik sze­mélyesen részt vevén a választásnál, maguknak az egyé­nek közül pontos­ ismeretet szerezhetnek. A közgarantia nem nyerne, hanem veszthetne; ha távol lakók, kik nem jővén el a közgyűlésre,­ nem világosíttathatnak föl az egyéniségek i­­ránt, folynának be a választásba. Illy távolról történő válasz­tás példája eddig semmi testületben nem is létezik. Vesze­delmes kísérlet volna. Ha superarbitriumféle­ tárgy, p. o. a miskolczi orvos­­egyletnek adatnék át, a budapesti orvosok azt mondanák : a miskolczi orvosok választják a választmányt, mi nem ismer­jük annyira az egyéneket. Szóba hozatott, s hírlapban is közöltetett: az orvoskar legyen academia. A magyar kormány alkosson orvosi académiát, ez na­­­­gyon üdvös, legnagyobb mértékben dicső s hasznos volna, , ennek tagjai, viszonyban a magyar academiával, legyenek jól fizetett kitűnő egyéniségek tudományos szakokban, s egész éltükre választottak. De az orvoskar hivatása véleményünk szerint más. Azon értelemben ugyan mi is óhajtjuk , hogy az or­voskar tudományos testületként működjék, miszerint (ösz­­hangzólag Balassa J. úr véleményével) tudományos sza­kokra fölosztván s constituálván magát, a budapesti or­vos-egylet működéseit magáévá tegye. De ezért az aca­demia nevet nem kívánjuk alkalmazni, épen mivel egy valódi orvosi academiát nagyon óhajtunk, sőt tekintvén édes nyelvünk által okozott szűkebb körét a tu­dományos versenyzésnek , nem csak az orvoskar s a ta­nulmányok jó, nagyszerű rendezetének szüksége tűnik föl, hanem ismételve a kormány ügyeimébe ajánljuk az orvo­si académiát. Még egy ide vágó tárgyat kell megemlíteni­­. Ko­­losvári egyetem! Nem csak a tudományos szem­pont, a kívánt nagyobb működési s versenyzési tér azt igénylik , hogy Kolosvárt tökéletes orvossebészi tanfolyam fölállítassék, hanem a gyakorlati szükség is erre int. Bu­dapesten egyedül előteremteni annyi orvossebészt, a­mennyit hazánk jelen körülményei megkívánnak, nagyon bajos föladat.­­ A hadorvosi ügyben működő bizottmánynál legelőször pendítettük meg a kolosvári sebészi tanintézet szükséges átalakítását. Az orvosi közoktatás reformjáról más alkalommal részletesben fogok szólani. Nagy föladat, de dicső fekszik a cultusminister vállain. Hiszem, systemákhoz, vagy példákhoz nem fog ragasz­kodni , hanem eredetileg s gyakorlatilag átalakítni a ma­gyar tanügyet. A jeles, szelemdús magyar faj állása ollyan, hogy an­nak nemzeti hatalmát leginkább a tudományok terén le­het emelni, erősítni, terjeszteni, íme a dicső feladat. És most végzetül, hadd fejtsem ki azon reményt, hogy az orvoskari közgyűlés jan. 12 én nem fog eredménytelenül szétmenni. Félre minden személyes tekintély, félre minden szenvedelem.Győzzük le min magunkban mind­azt, mi szemé­lyekre vonatkozik minmagunkra vagy másokra. Az önérzet, a képesség vagy szerzett érdemek érzete némuljon el bennünk, s csak a közügy iránti tiszta lelkesedés emel­jen szót. Ki jelenleg nem tud önmagától szabad, a haza hű, e­­rélyes, becsületes közlegénye lenni— ha nem érdemli, hogy nagyszerű korszakban részesül — kelt 1818 ki jun. 9-én Dr. Schoepf Ágost. Az utósó erdélyi országgyűlés II. tezikke. A leg­n­­özelebbi közös hongyülésre kül­end­őr kö­vetek népkép­viselet alapjáni választásé­­r­ól. A folyó évi julius 2-ára már kihirdetett Pesten tar­tandó közös hongyülésre küldendő erdélyi követek nép­képviselet alapjáni választása, a rögtönös alkalmazás lehet­­ségesítését is tekintetbe vévén, — csupán ez esetre, kö­vetkezően lesz intézendő: 1. §. Nem részesülnek a választási joggyakorlatban általán: a) Nő-személyek. b) Külföldiek, kik meghonosodva nincsenek. c) Gazdai, szülői vagy gyámhatalom alatt álló e­­gyének.­­ d) Ollyanok, kik bünperbeli ítélet nyomán fenyíték a- Mt vannak. Egyébiránt 2. §. A bevett vallások követői közt (kik közé a gö­rög n. egy. szertartásnak is értendők) a szület és álta­lán sehol semmi különbséget nem tesz. 3. §. A­mi a külön képviseleti jog­g­al f­el­­ruházott városokat különösen illeti, ezekben vá­lasztási joggal fognak bírni : a) Mindazon lakosok, kik 300 ezüst forint értékű há­zat vagy földet kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s ille­tőn kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok meg-­­ telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedé­si teleppel, vagy gyárral bírnak; s ha kézművesek, folyto­nosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Kik, habár a felebbi osztályokba nem esnek is, — saját földbirtokukból, vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni ké­pesek. — d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, se­bészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, taná­rok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lel­készek, segédlelkészek és iskolatanitók. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fenebbi pontokban irt képességgel nem bírnak is. 4. §. Vár­m­eg­y­é­b­e­n , Fo­gar­asvid­ék­en és Székelyszékekben választói joggal fognak bírni: a) Mindazok, kik az 1791-beli 12-ik törvényczikkely szerint, közgyűléseken szavazattal bírván, — az ország­gyűlési követ választásába is befolyni eddig is jogosítva voltak, ha szinte ezen jog gyakorlatában ezelőtt korlátolva is lettek volna. b) Külön képviseleti joggal föl nem ru­házott városok lakosai közül mindazok, kik ezen tör­vényczikkely­eik­­ban irt cathegoriák közül valamellyikbe tartoznak. c) Rendezett tanácscsal el nem látott köz­ségekben mindazon lakosok, kikre a folyó 1848ik év­re az adó­lajstrom szerint, fejpénzen fölül legalább nyolcz­árt adó van kivetve, és ezeken kívül mindenik község, melly az 1791-beli Izik t. ez. nyomán jogosítottakon kí­vül legalább száz füstöt számlál , befoly a követválasztás­ba szabadon választott két képviselő által. 5. §. Szász t­örv­ényha­tó­s­ágo­kb­a­n. Városok és helységek lakosai, azon székben vagy vidékben, melly­­ben megtelepedve vannak,­­ valamint eddig, úgy most is együtt , és minden nemzet- és valláskülönbség nélkül, fogják a választási jogot azon módon gyakorolni, melly a képviseleti joggal nem biró magyar és székely törvényha­­tóságokbeli városok és falusi községek lakosaira nézve, a 4ik §. b. és c. pontjai alatt írva van. 6. §. Követté választható mindenki, ki akárhol Ma­gyarhonban választói joggal bir , ha életének 24ik évét betöltötte, és a törvény azon rendeletének, miszerint tör­vényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes. 7. §. A képviselőházban egyenlő szavazattal birandó 73 erdélyi követek a legközelebbi közös hongyűlésre kö­vetkező fölosztással fognak választatni. a) Egyes községek által küldendő köve­tek: 1) Kolozsvár város küld 2 követet 2) Gyulafejérvár 2, 3)Marosvásárhely 2, 4) Szamosújvár,2, 5) Erzsébet­város 2, 6) Abrudbánya 1, 7) Vízakna 1, 8) Vajdahu­­nyad 1, 9) Kendivásárhely 1, 10) Hátszeg 1, 11) Sep­­siszentgyörgy 1, 12) Udvarhely 1, 13) Ilyefalva 1, 14) Csíkszereda 1, 15) Bereczk 1, 16) Szék 1, 17) Kolos 1, 18) Oláhfalva 1.

Next