Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

Szociális bajok. ■ fheffogy próbáljanak előlök menekülni, karmai köjjel kisiklani, nem lehet. A szociális bajok, amelye­ket ma már nem lehet tisztán munkáskérdésnek tekinteni , bugyborékolva jelentkeznek a társa­dalmi élet különböző felületein. Eltekintve a szo­ciális kérdések különböző válfajaitól: a gitomorkérdés az, amely naponkint egyre türelmetlenebbül jelent­kezik. A jólétben úszók, vagy mondjuk, a jóllakottak nem látnak semmit. A felületesen figyelők fülét meg­megüti egy-egy hang, amely mélyen végbemenő események moraja. Akik pedig közvetlenül benne élnek — mint az orvos a ragályos betegek között — a napi porosalét forgatagában : tisztán látják azt a kavargó önkényt, amelynek meredek partján állunk. . Mert jut tévesszen meg­ senkit az, hogy nem álla­nak vé­gnélküli négyes sorok a kenyérüzlet előtt, hog­r nincsenek tüntető felvonulások és egyéb szimptómáj" az elégedetlenségnek. Azért egyes kö­rökben mégis nagyobb most a nélkülözés, mint valaha.. . Napjainkban a szociális kérdések fuvolázásától Hangos a levegő. Ez már azt is jelenti, hogy kemény ököllel jelentkezik valahol. Tovább sem a fejeket a homokba, sem a fület bedugni nem lehet. Jelent­kezik. Itt áll hajléktalanul, meztelenül lecsigázva, üres gyomorral, égő szemekkel. Tégy valamit vele, vagy öld­ meg. Ezzel megváltod szenvedéseitől. Vagy pedig nyisd meg számára az életlehetőség kutforrá­­sát. Ezt követeli ma az a szociális probléma, amely a szegény munkásember ajtajában ül, mint munka­­nélküliség vagy csekély kereset, amely a magas­­rangú tisztviselőket is a vagyonra öntő vásárba kíséri, amely a hivatalnokok arcára ül, mint tovább nem viselhető szenvedés. Amely mint kibírhatatlan drágaság jelentkezik mindazoknál, akik fix fizetésből élnek. / Jó helyzet ez: a munkás fogyó ereje nem bírja a munkát. A hivatalnok összeroskad, a bíró a türelem naplementjéhez ért, a diplomás bírósági jegyző menekül Justitia istenasszonyától. A becsületesek elélték mindenüket, zsibvásárra, kótyavetyére nincs már mit vinniük. Jön a kétségbeesés, a becsülettel való birkózás, sokak már rég megalkudtak a becs­telenséggel és a korrupció szennyes hullámaiba ve­tették magukat. Megújhodásról nem beszélhetünk akkor, amikor az élet nyomorúsága kifojtogatja leg­­jobbjainkból az élet egyensúlyozóját, prostituálttá teszi azokat, akiknek égő fáklyaként kellene lobogni a közélet gy­tar­án. Segítség ! Ez úgy szakad fel a szenvedő osztályok lelkében, mint a halálhörgő kapaszkodása. Jóindulat van csillapító szó elég esik. A reménykedés és biza­lom fonalát egyre vékonyabban eregetik. A vége ? Csak még várjanak. Ez így tovább nem mehet­. A megértő szeretet, a dolgosi"komolysága kell hogy olyan erélyt állítson sorprizpóba, amely Tesz. Gyógyít, "egyetemes bajokat orvosol. Ezer baj jelentkezik. Fizetésemelés. Bér­­javítás. Drágasági pótlék, családi segély. Természet­beni járandóság. Panaszbiróság. Ruhasegély, házbér­pótlék. Ez mind­ a megélhetés tengelye körül kava­rog.­­ S m­ert a tisztességes megélhetés nincs biztosítva jóformán egyetlen kereső pályán se, jön a főfoglalko­zás teljes elhanyagolása, a mellékesek után való futkozás". A megvesztegetés, mint fő jövedelmi forrás. És ezzel az egész vonalon itt áll már a teljes erkölcsi dekadencia. Ennek az ezerfejű szörnyetegnek, amely a mérhe- ItM'vilrágaság nyomán csúszik mint a mérges kígyó, le véli a fejét vágni. Az összes bajok forrása az, hogy a fizetés vagy kereset nincsen arányban azzal a mér­­hetelen drágasággal, amelyet a nagyon is boldoguló spekuláció tart a fejünk felett. Meg kell teremteni az egyensúlyt a kereset és a megélhetés között. Vagy a drágaság csökkentessék a kereset nagyságához, vagy a kereset emeltessék fel. Aki e kérdést akár pénzügyi úton, akár a gazdasági élet szabályozásával meg­oldja, az lesz a legnagyobb jótevője ennek a nemzetnek. Megteremti azt a társadalmi békét, amelyre a leg­nagyobb szükségünk van. Kihúzza a méregfogát az izgatásnak. Munkakedvet önt­ a csüggedtekbe. Herosi­­erőt ad ennek a nemzetnek arra,­ hogy a rá váró nagy feladatokat megoldhassa.­­Apró-cseprő szociális foltozások nem segítenek. A­ magyarok Istene adott jó termést. Ezt kell az államférfi a bölcsesség aranykulcsával megnyitni. A bőség eme szarujából kiömlő segítség elűzi a vij­jogó szociális bajok seregét. ,v. Kórsán Károly. A / ^ - - ... Vasárnap, 1920 augusztus 1. * II. évf. , NEMZETI ÚJSÁG iiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin Szerkesztőség : Budapest, VIII., Szentkirályi­ utca 28. sz. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor., Telefoni József 65 és József 66. —Kiadóhivatal: IV. ker., mmm­m.mjmmmm.mm­mm­m mmm m­mm negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám­­ Gerlóczy­ utca 11. sz. Telefon: 150—82, 75—09 és 55—82. Felelős szerkesztő :J­úri Béla. 1 korona.­­— Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A nmebégesek háborúra készülnek. Milyen az orosz hadsereg? Budapest, július 31. Isz­enszin­te rá akarja venni a szovjet kormányt, hogy békét kössön Lengyelországgal és ezért megvalósítja a régi axiómát: si vis pacem, para bellum. Mint teg­napi távirataink már jelentették, a szövetségesek — a lengyelek és oroszok közt ma megkezdett fegyver­szüneti tárgyalások ellenére — a legnagyobb erőfeszí­tést fejtik ki, hogy Lengyelország és az orosz ellenforra­dalmi hadsereg­ kellő segítséghez jusson. Erre annál inkább szükség van, mert a bolseviki orosz hadvezető­­ség pihenjs nélkül folytatja az ellenségeskedést s különösen­ nagy nyomást gyakorol Varsó irányában. Minden jel arra mutat, hogy Leninék a harctéri sik­ekre támaszkodva, csak súlyos föltételek mellett hajlandók megkötni a fegyverszünetet Lengyel­­országgal s ha azt megkötötték, teljes erővel vetik ma­gukat Nyugatra. Az ellenforradalmi sereg megsemmi­sítése után pedig joggal lehet attól tartani, hogy a szovjet kormány elfogadhatatlan békefeltételeket fog diktálni Lengyelországnak s zavartalanul folytatja elenvomulását Nyugat felé. Információink szerint legerősebb a vörös hadsereg dédéj­ frontja, hol a kozákokat összpontosították. A varsó-vilnai­ vonalon operáló sereg élén a volt hadifoglyok állanak, köztük magyarok és németek, kiket halálos fenyegetésekkel kényszerítettek csat­lakozásra a vörösök. Ugyanitt nagy csomó kínai buli is van, nem mint kombattáns, hanem terrorista és hóhér minőségben. Az északi fronton az afghánok mellett megtalálható az európai és ázsiai Oroszország minden söpredéke, melyet azzal tüzelnek az offen­­zívára, hogy az elfoglalt városokban szabad rablást engednek számukra. Az összes hadműveleteket a volt cári hadsereg hírhedt tábornoka, Bruzilov vezeti, ki 1916-ben százezerszámra küldte halálba katonáit. Alig hihető, hogy meggyőződése" bolsevikivé válto­zott volna"; inkább olyan indítékai lehetnek mostani szereplésének, mint amelyek Stromfeld Aurélt bírták a magyarországi vörösök vezérkari főnökségének elvállalására. A szovjet azonban nem bízik Bruszilov­­ban : a hadműveleteket Moszkvából kell dirigálnia, hol minden intézkedését­ ellenőrizhetik és szükség esetén azonnal végezhetnek vele. A vörösök elég jól vannak felszerelve, mert kezükbe jutott mindaz, amivel az entente Denikin és Kolcsak hadseregeit ellátta. A különféle forrásból szerzett értesülések egybevetése után az entente katonai tanácsadói azt a véleményt nyilváníátták, hogy a vörös hadsereg még jó ideig akcióképp! A szovjet kormánnyal szemben követendő eljárás tekintetében még mindig nem látjuk a teljes harmó­niát­ Anglia és Franciaország közt. Millerand határo­zottan lekötötte magát a fegyveres akcióhoz — de Németország belevonása nélkül — és elismertetni akarja Wrangel ellenforradalmi kormányát. Lloyd George ellenben azt hiszi, hogy az angol nép nem fog mögötte állani, ha Wrangelt az Oroszországgal való megegyezés rovására támogatnák. Church­il hadügy­miniszter tegnap ismertetett cikke is mutatja, hogy Anglia tudatában van ugyan a bolsevizmus­ veszedel­mének j­ele a védekezésre, melynél vért is kell áldozni, másokat szeretne fölhasználni. A jövő héten ismerni fogjuk a lengyel-orosz fegyver­szüneti föltételeket s ezek nyomán az entente vég­leges elhatározom..­­b. Wrangel tábornok újabb sikerei. London, júl. 31. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Wran­gel tábornok hadserege újabb nagy sikereket ért el. Csa­patai egyesültek az ukrán felkelőkkel. A vörös hadsereg­ déli frontja nagy veszedelemben van. A fegyverszünet küszöbön áll. Helsingfors, MA finn kormány értesülései szerint az oroszok a­pisztus 1-én megszüntetik a hadműveleteket, de azt követelik, hogy Wrangel operációit szintén szün­tesse be. Azt hiszik, hogy igen rövid idő alatt sikerülni fog Oroszország és Lengyelország között a fegyverszünetet megteremteni. A bolsevikiek követelései azonban fölöttébb túlzók. A miniszterelnök válasza: Zárt ülés a Házban. — Interpelláció a közellátásról és a vasutasokról. A­ mai nappal befejeződött a vita az új kormány pro­­grammja fölött. A jövő héten már megkezdődik az al­kotó munka, sorra veszi a Ház a benyújtott törvény­­javaslatokat. Tíz órakor nyitotta meg Rakovszky István a Ház ülését s az interpellációs könyv felolvasása után kijelentette, hogy a jövő héttől kezdve naponként egy-egy indítvány indokolására fog javaslatot tenni. Ezután mentelmi ügyek következtek. Kerekes Mihály és Wagner Károly mentelmi jogát rágalmazás és becsület­sértési följelentések miatt fölfüggesztették. Majd Szilárd Béla ismertette a mentelmi bizottság jelentését Drozdy Győző sérelméről, akit följelentése szerint egy tanító meg­zsarolt. A nemzetgyűlés nem látta megsértve a képviselő mentelmi jogát. "■ Milosevics János üdvözli a kormánynak a konszolidá­cióra irányuló törekvését. Felolvas egy levelet, amely szerint azzal a rosszakaratú híreszteléssel szemben, hogy a megszállott területeken bolsevista agitációk folynak, a szociáldemokrata párt egyik vezére hivatalosan megálla­pítja, hogy Észak-Magyarországon és a megszállott területeken általában mindenütt a területi integritás alapjára helyezkednek. (Zajos ellentmondások. Bartos János és Vass József közbekiáltanak : Éppen ellenkezője igaz !) Bodor György a gabonaelosztási rendeletet nem tartja helyesnek, a város és a falu közötti ellenszenvnek okát pedig az iparcikkek drágaságában látja. Az iparcikkek árai most megint emelkednek, ha a lisztárakat a szabad forgalom felemeli, pedig ez újabb ütközőpont lesz. Intéz­kedéseket kér a kormánytól. A tisztviselőkért és a tanítókért. Budaváry László a nyomorgó tanítókat és tisztviselőket veszi védelmébe. A zsidó kérdésről szólva, felolvas egy Avarffy képviselőhöz intézett, a keresztény vallást meg­gyalázó levelet, amely páratlan felháborodást idéz elő. .. Sajnálja,­ hogy a kormány a népoktatásról szűksza­vúan nyilatkozott. Miképp óhajtja a kormány a ta­nítóság, tanárság és egyáltalában a köztisztviselők hely­zetét megjavítani? A lisztellátásról szóló rendelet szomorúan érinti a tisztviselőket, 22 koronás lisztárak­kal .6­ 700 korona havi fizetés mellett nem lehet tisztessé­ges uton megélni. Statisztikai részleteket közöl arról, hogy évi 36 ezer koronás fizetésből egy háromtagú cs­alád is alig képes megélni. Havi lakbér 100 korona ; havi tüzelőanyag: 2 mm. szén és egy mm. fa 260 korona ; reggeli; rántott­leves vagy tea , 14 K, 420 korona ; ebéd: két tál étel, leves és főzelék vagy főtt tészta (szegényesen elkészítve, az egész ebédhez 15 deka zsírt számítva ) 1050 korona ; vacsora 30 koronájával 900 korona; kenyér 210 korona; mosás 100 korona ; világítás 100 korona, villamos 120 korona, össze­­sen 3260 korona. Tehát ez sem telik, hol a ruha, hol a cipő? A család apraja-nagyja le van rongyolódva. A család felé­nek egy-egy pár cipő, ez legkevesebb 3000 korona. Ruha a gyermekeknek, ami a legszükségesebb, cipőfoltozás, tal­­palás 2000 korona. Még nem beszéltünk iskoláról, betegség­ről, s más előre nem látható kiadásokról. Kultúráról, ha­zafias áldozatkészségről, állami és társadalmi adókról hogy is álmodhatnánk. Miből vegyünk tehát magas áron lisztet, miből teremtsük elő a mindennapi kenyeret? Miből a lerongyolódott hadviselt asszonyok, gyermekek legszük­ségesebb testi ruháját? Avagy ne legyen egy magyar csa­ládnak sem kettőnél több tagja? (Mozgás.) A miniszterelnök expozéjából nem látja a zsidókérdés megoldását, pedig ennek a fajnak a megrendszabályozását erősen várják. A zsidók most is vakmerő hazafiatlansággal viselkednek és mérgezett tűkkel gyilkolják a fiainkat. Utána Újvári Géza is a tisztviselőkérdés megoldásét sürgeti. A háborúban gyűjtött vagyon 80 százalékát vegye el az állam. Majd a vagyonlakók tragikus helyzetéről szól. Nagy derültséget keltett, amikor a zsidókérdésnek azt a megoldását ajánlotta, olvasszák­­be őket a magyar fajba oly módon, hogy zsidó nő csak keresztény férfihez mehessen nőül és zsidó férfi csak keresztény nőt vehessen el, a szüle­tendő gyermeket pedig meg kell keresztelni. Rakovszky István elnök : Ez minden nőnek és férfinek a magánügye. (Derültség.) Ezután az elnök a vitát bezárja és háromnegyed 12 óra­kor zárt ülést rendel el a házszabályok 223. §-ában biztosí­tott jogára hivatkozással. A zárt ülés 1 óráig tartott. .. -Szünet után a miniszterelnök reflektál a­ vita során el­hangzott felszólalásokra. A miniszterelnök beszéde. Gróf Teleki Pál nagy érdeklődés közben kezdi meg vá­laszát. A. kormányprogramul O|£*(»állitásakor azt tartottam sem­ előtt, hogy egrep#*r­ nagy feladatunk van : az ország kosperálásámjijfolmositása kifelé és befelé. (Helyeslés.) r"-"-n­-h abban, hogy­­jelenleg egy európai k­háosz van, nem európai koncert. Egész Európában össze kell­ fogni­uk a kormányoknak a polgári rend­­megvédelme­­zésére. Mi erre a készségünket számtalanszor, kimutattuk és ez a készség most is megvan bennünk. Európa segítségét tettekkel kérjük, nem önzésből, hanem Európa érdekében Magyarországnak, mint a nyugati polgári civilizáció védel­mezőjének támogatását. Fifyilatkozik,­Kun Béla szökésével. Az osztrák kormány­ azzal­ véregyezett, hogy a menedékjogot a magyar kor­mánnyal és magyar konzervatív körökkel kötött megállapo­dás alapján adta meg Kun Béláéknafc.. Azonban a jegyzék

Next