Nemzeti Ujság, 1920. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1920-10-01 / 232. szám
. Károlyi Mihály rágalmai a kommunista Daily Heraldban. Pária, szept. 30. (A MTI kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádio-állomás utján.) A Daily Herald tudósítója beszélgetést folytatott Prágában gróf Károlyi Mihállyal. A nemzet fölháborodása elől idifogen védelem alá menekült Károlyi most is folytatja kútmérgező munkáját a külföld közvéleménye előtt, amelyet telelármáz a legvadabb hírekkel. Jellemző az is, hogy nyilatkozatának éppen az a® angol újság ad helyet, amelyet az utóbbi időben annyit emlegettek Kamenevnek, az Angliából kiutasított bosevista ügynöknek a veszteségeivel kapcsolatosan. Károlyi, akiről a lap tudósítója azt mondja, hogy ő a magyar Krapotkin herceg, nyilatkozatában kijelenti, hogy a Horthy-rezsim Magyarország teljes bomlását jelenti és hogy az nem konzervativizmus, hanem reakció. A Horthy-rezsim — mondja Károlyi — egyszerűen antiszociális anarchia, amelyet rablók és kalandorok a maguk javára kiaknáznak. Magyarország egészen középkori jelleget öltött A parlamentarizmus fikció lett; a választások alatt a szocialista jelölteket bebörtönözték. Minden oppozíciót fegyveres erővel fojtanak el Reformokra gondolni sem lehet. Ilyen körülmények között a gazdasági újjáépítés lehetetlen. A katonai zsarnokok azzal tudják a hatalmat megtartani, holdi a nemzeti bosszú propagandáját, folytatják. Horthy a visszaszerzés szent háborúját hirdeti. Október 14-én ül össze a Ház. Újjáalakítják a bizottságokat. — A házszabály revíziót tárgyalják. Budapest, szept. 30. már a Nemzeti Tjság értesül, a földbirtokreformot az illetékes bizottságok általánosságban letárgyalták, a részletes tárgyalás időpontjául pedig a Ház összeillésének napját tűzték ki. Előreláthatólag tehát a szünet alatt a bizottságok már nem ülnek össze, sőt a pénzügyi bizottságnak a budgettárgyalása céljából való össszehívására sem történt intézkedés. A nemzetgyűlés a szünet utáni legközelebbi ülését október 14-én tartja, amelyen Ferdinandy Gyula belügyminiszter benyújtja a törvényhatósági, községi és városi választójog revíziójára vonatkozó törvényjavaslatát. Ezután sürgősen újjáalakítják a nemzetgyűlés bizottságait a tiszántúli képviselők bevonásával. Az első törvényjavaslat, amit napirendre tűznek, a házszabályrevízió lesz, ami előreláthatólag hosszabb vitára ad alkalmat. Azután tér át a Ház a földbirtokreform tárgyalására. A keresztényszocialisták és a kormány, Trachwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő az egyik esti lapnak arra a közleményére vonatkozólag, amely szerint ő a keresztényszocialista munkásság nevében a miniszterelnökkel tárgyalásokat folytatott volna, kijelentette, hogy a lap értesülése téves és annál kevésbé felelhet meg a valóságnak, mert a keresztényszocialista munkásságnak arrahivatott szervei vannak, akik ügyeiben eljárnak. A német nagykövet Millerandnál. Páros, szept 30. Dr. Mayer német nagykövet átnyújtotta megbízó levelét Millerand köztársasági elnöknek, kijelentvén, hogy a versaillesi békeszerződés alapján állva iparkodni fog arra,hogy a két állam viszonya kedvezően fejlődjék. MieUpraind elismerését nyilvánítván dr. Mayer előző ügyvitele fölött, sikert kívánt megbízatásához. Szovjet-ügynökök gyilkossági tervei. Newyork, szept. 30. A rendőrség egy Schachman nevű oroszországi zsidó lakásán házkutatást tartott, ahol eredeti moszkvai parancsokat találtak, amelyekben az amerikai szovjet ügynököket különböző gyilkosságokra utasítják. Más okmányok a vasutasok általános sztrájkjának megszervezésére, hívják föl az ügynököket! Schachman, akit letartóztattak, Lenin, magántitkára volt NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1920 október 2. (Itt a cenzúra egy cikkünket törölte.) Kik kaphatnak házhelyeket vagy kisbérletet ? igénylés módja. — Elkészült a törvény végrehajtási utasítása. A holnap esti minisztertanácson kerül tárgyalás alá a házhelyekről és kishaszonbérletekről szóló törvény huszonnyolc szakaszos végrehajtási utasítása, amelyet approbáció után haladéktalanul közzé is tesz a földművelésügyi miniszter. A rendelet szerin senki egyéni jogcímen nem kérhet. Legelsősorban igényjogosultak a vitézségi éremmel kitüntetett nőtt katonák, másodszor a hadirokkantak, harmadszor felnőtt hadiáraik , és hadiözvegyek, negyedszer mezőgazdasági földnél, kuli férfimunkások és háznélküli mezőgazdasági munkások. Kimondja a rendelet, hogy az igényjogosult megveheti a földet tulajdonjogi átruházással. Úgy a házhelyek, mint a kishaszonbérletek a következőképpen igénylendők: Minden községben tömörülniök kell a vitézségi érmeseknek, illetőleg külön a többi igényjogosultaknak és testületileg kérvényt kell beadni sk községekben a főszolgabíróhoz, városban a polgármesterhez. A főszolgabíró, illetőleg a polgármester, mihelyt ilyen kérvény beérkezik, köteles azonnal összehívni a földrendező-bizottságot. Ennek a bizottságnak elnökét a királyi Ítélőtábla elnöke nevezi ki a törvényszéki bírák közül. Tagjai pedig: a főszolgabíró, illetőleg a polgármester, a kultúrmérnöki és az államépítészeti hivatal egy tagja, a gazdasági felügyelő és két gazdasági szakértő. Ez a bizottság kiszáll a helyszínére és ott, az elöljáróság bevonásával tárgyalásokat kezd az igénylőkkel úgya megváltási árra, mint a bérletre vonatkozólag. Felebbezési fórum: a földmivelésügyi minisztérium. Budapesten is e szerint a módszer szerint történik az igénylés. A házhelyek terjedelme 4—600 négyszögöl között mozog, a kisbérletek pedig 2—3 és 4 holdig terjednek. Megalló a nemzeti Királyság Pártja. Bartha Ábel irtelmeinek leleplezése. — A Nemzeti Királyság Pártjának újonnan való , megalakítása. A mai napon délután 5 órakor Kathonay József miniszteri tanácsos elnöklésével népes gyűlést tartottak azok, akik az úgynevezett Magyar Nemzeti Királyság Pártjába való belépésüket eddig bejelentenék. Ennek a pártnak elnöke gyanánt ugyanis Bartha Ábel szerepelt, aki azonban folyó évi szeptember hó 10-én lemondott. A jelen voltak az előkészítők által a mai ülés számára készített jelentésből konstatálták, hogy az úgynevezett magyar nemzeti királyság pártjának közgyűlését Bartha Ábel még sohasem hívta össze, csak ígérte mindig és ezért közgyűlés által elfogadott alapszabályai nincsenek a pártnak. Ebből két körülmény azonban önként következik, hogy a magyar nemzeti királyság pártja eddig nem létezett és Bartha Ábel eddigi működése csak olyan előkészítő munkálkodásnak tekinthető, amely csak akkor válnék jogszerűvé, ha a közgyűlés azt utólag jóváhagyná. Tekintettel azonban a gyűjtött pénzek kezelésében és elszámolásában konstatált szabálytalanságokra, valamint arra, hogy Bartha Ábel működése jövő eredményes akció szempontjából értékesnek nem tekeinthető, a jelenlevők egyhangúlag kimondták, hogy a Magyar Nemzeti Királyság Pártját, amelynek" jelszava alatt Bartha Ábel működését kifejtette, megalakítani nem óhajtják és így Bartha Ábel eddigi működésével semmi közösséget nem vállalnak. Kathonay elnök a férfiak megállapítása után bezárta az ülést és erre Pekár Gyula államtitkár közóhajra megnyitotta az újonnan alakuló „Nemzeti Királyság Pártja“ közgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az alapszabályokat annak szabályszerű megállapításaival, hogy a párt célja a nemzet királyság eszméjének megvalósítása minden személyi bekapcsolás nélkül. Vita csak az elnökség megválasztása körül támadt. A többség óhajához képest a tisztikar megválasztását a legközelebb összehívandó rendkívüli közgyűlésen fogják megejteni. Az elnökség ideiglenes vezetésével addigra is Pekár Gyula államtitkár bízatott meg. ________ Képzőművészetünk elsekélyitése. *— Karlovszky és Zala György nyilatkozatai. — Művészköreinkben islind általánosabb az elégedetlenség azzala dilettáns szellemű és egyoldalú látókörű vezetéssel.Szemben, mely képzőművészeti életünkre, annak összes állami funkcióira, főleg a művészképzésre mindinkább ránehezedik. A magyar képzőművészetek sorsa mindnyájunk legbensőbb nemzeti ügye, akárcsak az irodalom. A magyar szellem létjogát a világon legerősebben az irodalma és képzőművészete igazolta, jövőnket is leginkább e kettőtől várjuk. Mostani általános leromlásunk idején képzőművészetünket amúgy is súlyos csapások érték nagy vezérek kidőltével, annál féltékenyebben kell őriznünk megmaradt erőinket s a jövő művésznemzedék biztosítását. E fontos kérdés megvilágítására fölkerestük festészetünknek és szobrászatuaknak egy-egy feltétlen tekintélyét és ők a következő megállapításokkal járultak hozzá az ügy tisztázásához. Karlovszky Bertalan, aki nemcsak az arcképfestésnek, hanem a festőművészet egész területének teljes látókörű mestere, osztja, a művészi körök általános elégületlenségét. Fölöslegesnek tartja a kormánybiztosféle kinevezést, mintha bizony a magyar festőművészetet az eddigi nagy mesterek csődbe juttatták volna. Pénzprédálás az egész sokhivatalnoki mentőakció, egy pár jó igazi mester és pár műterem nyújtása igazibb cselekedet volna, s fölénybe se kerülne. De ha már vezetőt állítanak az ügyek élére, az csakis alkotó művész lehetne; vannak rá elismert művészeink. Lyka Károly végül is nem alkotóművész, hanem író, művésznek legföljebb dilettáns s a magyar barbizonizmus doktrínáinak egyoldalú látókörében mozog. Ez a dilettantizmus érzik már a Szépművészeti Múzeumbeli modern képtárunk rendezésén is, amelyet szintén nem alkktóművész végzett, holott egyetlen kép fölakasztásához, egy falháttér meglátásához, két kép egymásrahatásának megérzéséhez is művésznek a szemszerkezete kell, amit kritikusi szem nem pótolhat. Ez a dilettantizmus és a kívülről való politika betolakodása veszélyezteti a tervezett külföldi képkiállításaink ügyét is: ha belekerül néhány jóbarát művész, majd valamennyi a maga képeinek bepártfogolását viszi keresztül, majd velük áll a külföld elé a nagynevű magyar festészet. Abszolút tekintélynek kellene termésünkből az anyagot kiválogatnia, legjobb lenne külföldi nagyságot fölkérni rá, az tudja, mi imponálhat nekik és elfogulatlan. Legaggasztóbb a Képzőművészeti Főiskolánk sorsa. A magát kiélt nagybányaiságot akarják belenevelni ifjú festőnemzedékünkbe. Máris elhatalmasodott a sekély felületesség; az egyoldalú tájképfestés oka, hogy ott a komolytalanság is arrogánskodhat; az arckép- és aktfestés bezzeg elhanyatlott; az ifjakat legelőször is és végül is minden tekintély és elmélyedő tudás megvetésére szoktatták. A művésznevelés megváltó főelve: elfogulatlan jó mesterek és jól kiválogatott, lelkiismeretes ifjúság, amely becsületesen tanul, tanul, tanul. Zala György teljesen azonosan gondolkozik ezekről az alapelvekről. Művészeti életünk vezetésével és a tervezett rengeteg iskolaátszervezéssel ő is veszélyeztetettnek látja képzőművészetünk jövőjét. Mégis csak képtelenség, mondja, hogy gyökeres átszervezéseket akarnak csinálni, emberek és irányok közt válogatnak olyan előkelő idegenek, akik közismerten egy magát túlélt irány, egy időközi divat dilettánsai és a magyar képzőművészeti élet mai súlyos válságaiban, a jövő megalapozásában viszont egyetlen alkotóművészt meg nem kérdeznek. Vannak neves, külföldön is elfogulatlanul elismert tekintélyeink, és semmi beleszólásuk a magyar művészet sorsába. A megoldás lehetetlen másképp, minthogyankétre hívják meg a magyar képzőművészet elismert nagyjait, a különböző képzőművészeti társulások, iskolák, irányok vezetőit és hallgassák meg szavukat. A változó kormányokat, divatokat ám vegyék művelésbe és tanítsák a magániskolák, de az állami iskolánk csak a magyar nemzet maradandó nagy értékeit örökölheti, nagy értékeit örököltetheti. A monumentalitás, a nemzet általános és örök művészeti értékeinek beszéde, lám feledésbe megy, a mai amatőrök és dilettánsok kezén, a mesterségrészt minden kezdő rajztanárral is lenézetik és elharapódzik a „művészkedés.“ A magyar képzőművészet nagyságáról, a nemzeti tárgyú és átfogó érzésű nemzeti művészetről van szó, ezt kell megmentenünk. Ezt látom veszélyeztetve a mostani és most tervezkedő vezetéssel, erre a megmentésre csak a magyarság alkotó művészei lehetnek hivatva. Simkó József a rajztanárképzőről. E legelfogulatlanabb hitelű és legelőkelőbb nyilatkozatokkal egybehangzó számos hozzászólás közül célszerűnek találjuk még megemlíteni Simkó József tanár nyilatkozatát, aki mint az iskolának volt növendéke szólal meg e kiváló és elismert intézményünk védelmére. Rámutat, hogy a magyar Rajztanárképző Főiskola három nagy művészünk alkotása: ádámosi Székely Bertalan, Schulek Frigyes és Rauscher Lajos rakták le alapköveit. Első igazgatója Kelety Gusztáv alkotóművész volt és az őt követő Székely Bertalan és Szinyei-Merse Pál is azok voltak. Ferenczy, Zemplényi, Szinyei-Merse és Benczúr elhalálozása után a most foglalkozó tanerők: Deák-Ébner Lajos, Révész Imre, Balla Ede, Tardos (Krenner) Viktor, Bosznay István, Neogrády Antal, Edvi-Illés Aladár, Pilch Dezső, Raksányi Lajos festőművészek, Stróbl, Radnai és Bory szobrászművészek, Kovács Géza és Erdősi Béla, Bottka Lajos, mint az elméleti tárgyak előadói és Andretti, az építészet és iparművészet tanára: Íme, ez az érdemes tanári kar, melyet Lyka Károly megbízott igazgató „dresszúra-nevelés“-sel vádol meg és amelytől az iskola lehanyatlását félve várja. A kezdő nagyok elhalálozása után ez a tanári kar tartja kezében a kormányrudat, ezek működési ideje alatt vívta ki a nemzetközi rajztanárkongresszusokon és számos kiállításon az elismerést, a párisi, londoni, berni, drezdai, milánói világversenyen ezek működését helyezte a világkultúra kritkája első helyre, utánzandó például az összes nemzeteknek. Dr. James Parton Haney, a new-yorki Art Heigh Schools