Nemzeti Ujság, 1920. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1920-12-01 / 283. szám

■ 4**1 ■ / / y tp 1930 DEC 1 ^ - ■ \ ; / '. S' Ara: hétköznap 1 korona, vasárnap 2 korona^/j^ s*erda, 1920d*cemier IWIWIIItflimitU!lllinill|j^ltfltlM>lllll(lllimttHHtlllll!lllHllllltmHillininilimilllliHW<ll>imilllHi»!lllillltllfl{illjnttilHIIIIIIIIHIIHIllllilllilllll!lll(ilimilfHIIIIIIIH<lilifll1ll!>lílimHIHIHIiHIIHIIIII Szerkesztőség: BiiáAut, Smztkiriln-ntta 2i Tíkfes: KFRFQ7TFSY DAT ITIITáf Ili PIT iP Előfizetési ár: Egész évre 280 kor., félévre 140 kor, József 65 és 66. fajeli telefon: 75-88 és 75-31. — Kiadó REHI/céiIEHI "BL11 IRAI BArlLfd negyedévre 70 kor., egy hónapra 25 kor. Egyes szám hivatal: Gerl Iozv utca 11. Telefon: 5-67, 5-68 és 5-69. Felelős szerkesztő: Turi Béla. 1 korona.— Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. .A magyarság él és harcol. V mert-Ivány József magyar képviselő a prágai „nemzetgyűlésen“ nagy beszédet mondott, a beszédet a cseh cenzúra el tudta sikkasztani Európa elől, de kerülő után eljutott hozzánk. Szívé-Ivány e szereplése több volt, mint felszólalás. A magyar faj tiltakozása és a magyar politikai géniusz, felsőbbrendűségének csodálatos megnyilatkozása volt. A magyar parlamentarizmus aranykorában lángoltak ekkora tűzzel nagy szónokaink s a magyar politikai talentum azokban jelentkezett ilyen tisztasággal, akik a Szent-Iványakkal egy talajból sarjadzottak. A cseh parlamenti többség elleni roham, szívós és kitartó parlamenti Imre-vonal élén nem is a németek, hanem a magyarok hadakoznak, a magyar politikai felsőbbrendűség, a magyar szellem, a magyar faj éleslátása és logikai élessége ostromolja a cseh politika elnyomó rendszerét. Szent-Ivány beszéde tömör volt, mintha érezte volna, hogy a história felé beszél, az új kor históriája felé, melyet a győztesek csinálnak és a legyőzöttek fognak megváltoztatni. A cseh állam születésének misztériumát még nem fogalmazta meg senki ilyen világosan s a tömött cseh padsorok felé fölényes bátorsággal vágta a magyar képviselő az igazságot, hogy könyöradomány állan), melyet győztes hatalmak falánksága szélitől tengődő életre. A tengődő életet csak a szuronyok hatalma tudja tovább pihentetni, a politikai morált és tisztességet a kognimyó, a pretoriátus gárda és az erőszak gmolyCTtéxei. A néprajzi, gazdasági, geográfiai gyöngeséget nincs ami ellensúlyozza és Európa közepén úgy nyújtózik a mesterséges állam, mint egy holttest, melyet egy áradás vetélt oda. A gyönge szláv, melynek politikai géniusza az árulásban,katonai szelleme a fegyverelhajításban kulminált, most két, nálánál politikailag és katonailag egyformán tehetségesebb és erősebb népre térdelt, még a béke ratifikációját is ki tudta csikartatni Csonka- Magyarországtól, de az elszakított magyarság sohasem fogja elismerni, hogy Csonka-Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra. Szent-Ivány beszédének ez az elvi kijelentés adja meg a súlyt. Mi, akik a ratifikáció szomorú napján csak könnypárnáinkkal tudtunk tiltakozni, felvonultattuk ezt az érvet is, de a kényszer erősebb volt mint az érv, az érzelmi, történelmi és faji kapcsok évezredes folytonossága. A mi parlamentünk csarnokába úgy hullott a tiltakozás, mint a koporsóra nayított görnsagy, azonban a prágai nemzetgyűlésen egyszerre csak visszhangja kelt és azok a magyarok emelték fel szavukat, akik nem tudtak Budapestre képviselőt küldeni. Büszkén és keményen csattogott a világ felé az érv, büszkén és boldogan halljuk elszakított testvéreink szavát. Ez a magyarság, mely idezsúfolódott, a politikai múlttal gazdag részek leszaggatása után sem fogja nélkülözni a magyar testvérek támogatását, a határokon túli magyarság és közöttünk megmarad a lélek és politikai ideológia egysége. Ezt az egységet nem lehet megéraggatni, darabokra törni," sorompókkal elzárni, ez az egység az ezerfejű hidra, melyet hiába akar letiporni az oláh darabánc vagy a cseh légionárius. Neve is van, politikai formája is van, úgy hívják: irredenta. Ahol lehet nyíltan, ahol nem lehet titokban, de él és működik, az elszakított és szabadon maradt magyarság törekvéseit eggyé forrasztja. Néha sóhaj, néha gondolat, néha jajszó, néha pedig, mint Szent- Ivány beszéde — harc. Nyílt, kemény és kíméletlen harc. Lelkünkön végigreszket a boldog reménység, amikor Szent-Iványt halljuk, aki már fenyegetni tud. A magyarság még él és megtörhetetlen. Megtörhetetlen északon és délen, megtörhetetlen keleten. Csak új helyzetet ismer el, de nem új imperiizmot. Magyarország földabrosza a vágy maradt, és a lelkekben él tovább. Hogy a valóságba is visszatérjen diadalmasan, arról gondoskodni fogunk nemcsak mi, hanem az elszakítottmagyarok is, akik északon már állják a harcot- Februárban életbe léphet a mutyi MSZtek Kereskedelmi szerződés. — Heinl osztrák miniszter nyilatkozata. — / ■/r' Bét*. hot. 30. A Népes Wiener Abendblatt a következőket írja: A fieiül miniszter részéről legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával Magyarországgal megindított kereskedelmi szerződéses tárgyalások, mint már jelenlétünk, kielégítően folynak ée a legközelebbi napok folyamán a bizottságban befejeződnek, kizükség lesz ugyan még többféle megbeszélésre mindkét állam szakemeberei között és pedig úgy Budapesten, mint Bécsben, de a már megkötött előzetes elvi megállapodások alapján alig lehet kétséges az értekezlet kedvező eredménye. ilovil miniszter tegnap délután Budapestről visszaérkezett és még este beszámolt a kabinettanácsnak,budapesti utazásának eredméyeiről.Heinl a bizottsági megállapodások aláírása előtt nincs abban a helyzetben, hogy részletekről adjon felvilágosítást, azonban tudósítónk előtt az itt következő nyilatkozatot tette, amelyből kiviláglik, hogy a Magyarországgal megkötni szándékolt egyezmény létrejötte most már csak igen rövid idő kérdése. Jr — Az egész tárgyalás alá kerülő anyagot két főcsoportra osztottuk: kereskedelempolitikaira és forgalompolitikaira. Az elsőre nézve Magyarországnak nagyobb az érdeke Novárországgal való kereskedelmi szerződése miatt, a másodikra nézve viszont Ausztriáé nagyobb, mert Romániával kötött szerződésének előnyeit csak akkor élvezheti, ha Magyarország hozzájárul ehhez az egyezményhez. A kereskedelempolitikai kérdésekről már december3-án tovább tárgyalunk Budapesten, a forgalompolitikaiakról pedig december 9-én Bécsben. Mindkét oldalon az a szándék, hogy a tárgyalásokat befejezzük és reméljük, hogy már december 10-én abban a helyzetben leszünk, hogy a két parlament elé terjeszthetjük a kormányok által jóváhagyot szerződéseket. A népképviseletek a közelgő karácsonyi ünnepek miatt nem foghatnak azonnal a javaslat tárgyalásához, de indokoltnak látszik az a feltevés, hogy még január havában elintézik a parlamentek a javaslatot és február elsején a kereskedelmi szerződés életbe léphet. A Magyarországgal való kereskedelmi szerződés a román szerződés mintájára készül. Mindkét fél felmondási jogot kap, a felmondási határidők azonban még nincsenek megállapítva. A kereskedelmi szerződésen kívül kontingentális egyezmény készül, amely oly nagy kontingenseket fog megállapítani, hogy azzal lehetőleg megközelítjük a két ország közti szabadforgalmat. Vita a Pénzintézeti Központról. Ernszt Sándor a háborús vágyáitokról. A nemzetgyűlés hanai napját a Pénzintézeti Központ törvénynavionata uralta. Fél 11 órakor nyitjameg az ülést rukovszky István elnök, jelentve, hogy fél 2 órakor áttér a Ház Válffy Dániel sürgős interprükkéjára. Iklódy-Szabó János előadó ismerteti a Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslatot. A javaslat behozza a Fiatalcnál nagyobb alaptőkéjű pénzintézetekre a kötelező revíziót és intézkedései az ország megmaradt 710 pénzintézetét a Pénzintézeti Központba való belépésre szorítják. Részletesen elmondja a Pénzintézeti Központ megalapítását és munkásságát, végül elfogadásra ajánlja a javaslatot. Szterényi József báró a saját parlamenti és miniszteri működését ismerteti a Pénzntézői Központtal kapcsolatban. Szól a Pénzintézeti Központ amerikázásáról a bolsevizmus alatt. 200 millió hozzájárulás alig valami egy ilyen vállalathoz. Friedrich István: A miniszteri autózásokat be kell szüntetni, ott kijön a 200 millió! Szterényi József: A kormány bejelentette a pénzügyi bizottságban, hogy hatvanhatra redukálta az állami autók számát. A javaslatra térve úgy látja, ez lesz a kormány első, nem imtimerkandlista törvényjavaslata, örömmel üdvözli a revízió gondolatát, az tisztító hatású lesz. Sajnálja, hogy Bécs felé terelődik a kereskedelmicentrum. A központok egységes ellenőrzése is meglesz, kell is, hiszen csak 15 központnál 400 milliós állami tőke halmozódott össze. Követeli a postatakarékpénztár beolvasztását a Pénzintézeti Központba, végül a háborúból visszatért kisiparosokért szól. Elfogadja a javaslatot. Ei Liszt Sándor figyelmeztet arra, hogy a háborús vagyonok sorsáról még most sincs semmi előterjesztés, pedig ezek már százmilliós tömegekben halmozódtak föl. Titokzatos utak állanak a löké elött, amelyeken el tud vonulni a felügyelet alól — ezt nem szabad engedni. A parlamentben nincs kereskedelem-ellenes hangulat, —, ilyen törvényeket sem hoztak. »A Pécsbe kivándorolt kereskedőket a vagyoneselfipészés vitte ki és nem Bécs lesz az utolsó állomásuk, a vagyonok igy" vándorolnak el Nyugat felé az adózás elöl. (Úgy van ügy,van!) — Sok a monopólium ér, sok az egyéni privilégium, eközben egyre rosszabb az állam pénzügyi helyzete. Szeretném látni a költségvetést. Magyarországon ma minden ötödik embert az állam fizeti, ez elbírhatatlan. (Helyeslés.) Kereskedelmi expozét sem hallott eddig, a gazdasági téren teljes a köd. A kereskedelem reorganizációjára semmi se történt, csak Róbert Emil tett róla egy értékes indítványt, ezt elfogadták és ellátták. A kormány volna erre hivatott, az cselekedjék. A javaslatot elfogadja. (Taps,_ helyeslés.) Az előadó rövid felszólalása után Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beterjeszti az angol csoporttal kötött szerződést a földgáz kitermelése Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ezután válaszol a felszólalásokra. Az ő politikája a takarékosság, de ez nem elég. Amíg köztudottá nem lesz, hogy a napi,politikán felül első a gazdasági helyreállás, addig nem lehet megszüntetni a bajokat. A központok revíziói folynak. Ez a javaslat — Sürgős interpelláció a cseh cipőkről, betetőzése annak a gazdasági alapnak, amelyet 6 .szükségesnek lát, és amely emelni fogja hitelünket. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadja, majd áttérnek a részletes tárgyalásra. Az első szakasznál Szterényi József kéri, hogy mindazokat a vállalatokat, amelyeknél az állam anyagilag érdekelt, évenkint vizsgáltassa felül. Módosítását elfogadják, a javaslat második és harmadik szakasza vita nélkül átmegy. Szünet után a száz a holnapi ülés napirendjére tűzi a Pénzintézeti Központ törvényjavaslatának további vitáját és az interpellációkat. Holnap válaszol a belügyminiszter Taszter Béla interpellációjára és az igazságügyminiszter Hornyánszky Zoltán interpellációjára. Végül Pálffy Dániel terjesztette elő sürgős interpellációját a cseh cipők ügyében. A köztisztviselők részére — ugyarlond — a Kormány nagyobb cipőmegrendelést tett az ellenséges Cseh-Szlovákiában, állítólag, mert a magyar kézműiparosok hat százalékkal drágábbak voltak, pedig ha a minőséget is megvizsgáljuk, akkor szakértők megállapítási szerint is a külföldi cipő húsz százalékkal drágább. (Lehetetlen! Tiltakozó felkiáltások.) Az Iparosok Országos Hitelszövetkezetének jelenlegi igazgatósága nem méltó arra, hogy ezt az intézményt vezesse. Adatokat sorol föl és panaszokat hangoztat ez ellen az igazgatóság ellen. Azután elmondja, hogy a postaigazgatóság négyezer pár cipőt rendelt a postások részére és a keresztény kurzusban egy Teller Samu nevű kereskedő kapta a megrendelést, akinek később szállított cipői teljesen hasznavehetetlenek Teller úr ... Felkiáltások: Nem ur! Pállfy Dániel: De igenis az, mert a zsidók ma is urak Magyarországon. Teller úr annak idején állítólag benne volt a papírbakancs-szállítás ügyében is. (Hallatlan!) Intézkedést kér a kormánytól. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter kijelenti, csak ideiglenes választ adhat, mert szigorú vizsgálatot kíván indítani. A köztisztviselők cipőakciójáról tud, de neki azt jelentették, hogy a magyar iparosok a szükséges cipőt a tél beállta előtt nem tudják elkészíteni, ezért kellett külföldről rendelni. A Teller,ügy, nem tudja, hogyan történhetett, az egyes csoportok autonóm joga a rendelés, de itt is vizsgálat lesz és a bűnhődés nem marad el. Az ülés egynegyed három órakor ért véget Két kilépés a kormányzópártból. rekkelek óta állandóan hirdetett pártbomlás és pártszaktadás mára egyszerű kilépéssé devalválódott: Drózdy Győző és Kerekes Mihály bejelentették a kormányzópártból való kilépésüket. A parlamenti viharsarok e két előpattogójának kilépése nemcsak hogy nem jelenti a párt gyengülését, hanem ellenkezőleg, határozott megerősödését. Drózdy Győző különben egyéniségét teljesen visszatükröző levelet intézett Prohászka Ottokárhoz, a párt elnökéhez, melyben képviselőtársait kurzus-legényeknek nevezi. Drózdy ez antiparlamentáris kitétele nem