Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)

1921-12-04 / 273. szám

X \ \ v v\ f\ri »21 is Ár a 3 korona 4.*n­z évi 273. «v» NEMZETI ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. kerület, Honvéd­ utca 10. Telefon : 127—46, 127—47, 127-48, 127—49 és József 65. Fiókkiadóhivatal: IV., Duna­ u.6. Telefon: 122—08 és Teréz­ körút 62. Telefon: 121—41. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár: Egy hónapra 60 kor., negyedévre 170 kor., félévre 340 kor., egész évre 660 kor. Egyes szám 3 kor. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Reklamációk: 19—25 és 121—40 Megalakult az új Bethlen-kabinet Bethlen István gróf dezignált miniszterelnök ma délután előterjesztette a kormányzónak az uj kabinet listáját. A kormányzó a miniszter­elnök előterjesztését jóváhagyta és a kinevező-,­seket a hivatalos lap vasárnapi­­ száma már közli is. A kabinet megalakulásáról a követ­­kező félhivatalos jelentést adták ki: A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnök a mai nap folya­mán megalakította kormányát. A kormán­y tagjai a következők: Miniszterelnök: Bethlen István gróf. ^ Külügyminiszter: Bánffy Miklós gróf. Hadügyminiszter­, Belicska Sándor. Pénzügyminiszter: Kállay Tibor. Belügyminiszter: Klebelsberg Kunó gróf. Kereskedelemügyi miniszter: Hegyeshalmi­ Lajos. . . Vallás- és­­ közoktatásügyi miniszter: Vass . Földmivelésügyi miniszter: Mayer János. Igazságügyminiszter: Tomcsányi Ilmos Pál. Népjóléti miniszter: Bernolát&^kn&ex. Közélelmezésügyi, tárcmalkaili miniszter: Térffy Béla. Az üresedésben leírtt belügyminiszteri ál­lamtitkári állásrmd^szó Istvánt, a földmive­lésügyi állam­titk­ári állásra Schandl Károlyt nevezték . A közütem­ezésügyi minisztert egyidejűleg a Közjügrfelözési Tanács elnökségével is meg­­ Kánya Kálmán, rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter a második fizetési osztály­nak megfelelő rangba lépett elő. Valkó Lajos, volt pénzügyi államtitkár ugyancsak a második fizetési osztálynak meg­felelő ranggal a külügyminisztérium közgaz­dasági osztályainak vezetését, veszi át, egyben a pénzügyi és kereskedelemügyi minisztérium részéről külföldön lefolytatandó egyes tárgya­lások vezetésével is megbízták. A kinevezéseket a hivatalos lap holnapi száma közli. Vass József nyilatkozik a kormány munkaprogramjáról A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában az est folyamán már­ nyilvánosságra jutott a kabinet névsora; az új kormány személyi ösz­­szetételét a párttagok megelégedéssel és köz­megnyugvással fogadták. A pártkörben He­gyeshalmi­ Lajos és Vass József miniszterek is megjelentek, akiket újból való kinevezésük alkalmával meleg ovációban részesítettek. Fass kultuszminiszter a helyzetre vonatko­zóan a következő kijelentéseket tette a Nem­zeti Újság munkatársa előtt: — A kormány bemutatkozásakor nem kormány­­programot, hanem munkaprogramot fog adni,­­ amelynek elvégzése legkevesebb háromhónapi munkát fog felölelni. A nemzetgyűlés összehívása után, elsősorban le fogja tárgyalni az indemnitást, majd a mentelmi ügyek kerülnek sorra. A további sorrend összeállítását nem tudom, azonban kétség­telen, hogy a választójog, a közigazgatás, a főren­diház reformja és a sajtóreform kerülnek sürgős tárgyalás alá.­­ A kormány munkaprogramjának gerince az említett négy törvényjavaslat, amelyek mellett ter­mészetesen tárgyalás alá kerülnek még,oly kisebb törvényjavaslatok is, amelyeknek tető alá hozása nem tűr halasztást.­­ A nemzetgyűlés a vázolt munkát előrelátha­tóan nem fogja tudni elvégezni lejáratáig, azaz február 16-ig s így ez esetben a kormány nem látná akadályát annak, ha a nemzetgyűlés mandátumát jövő őszig meghosszabbítaná. — Ami a Kereszténypártnak a kormány pro­gramjával szemben való állásfoglalását illeti, a jelek azt mutatják, hogy a párt támogatja Bethlen gróf törekvéseit s hogy kilépések, amelyekről itt­­ott szó esett, nem lesznek. A nyugatmagyarországi népszavazást 11-én kell megkezdeni A pacifikálás 3-án véget ért — A soproni tábornoki bizottság jegyzéke a magyar kormányhoz (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A Velen­cében aláírt jegyzőkönyv megállapodásainak a magyar kormány —­­miként azt immár a soproni tábornoki bizottság is hivatalosan konstatálja — teljességgel eleget tett, kiürí­tette Nyugat-Magyarországot, a terület paci­fikálása befejeződött s így 8 napon belül, legkésőbb tehát december 11-én meg kell kezdeni a vitás területen a népszavazást. Az osztrákok persze minden esetet elkövet-­­ nek hogy a bizonyosra vehető leszavaztatást, ha elkerülni nem is tudják, legalább késleltes­sék. Nyugat-Magyarországon nagyarányú agi­­tációt folytatnak és egyúttal minden intrikáló­képességét latba veti Ausztria, hogy e­ népsza­vazás időpontját késleltesse. Természetesen ez a fáradozás nem járhat sikerrel, minthogy a velencei megállapodás, amelyet az osztrá­kok is magukra kötelezőnek ismertek el , imperative előírja, hogy a népszavazást a pacifikálástól számított 8 nap alatt meg kell kezdeni. A pacifikálás befejeződött Mint a Magyar Távirati Iroda értesül, a sop­roni tábornoki bizottság ma délután a követ­kező­ jegyzéket intézte a magyar kormányhoz: A szövetséges tábornokoknak van szerencsé­jük Nagyméltóságot tudomására hozni, hogy az 1921. október 13-án aláírt velencei egyez­mény 11. szakaszának alkalmazásával decem­ber 3-án a következő határozatot hozták: A tábornoki bizottság megállapítja, hogy Nyugat-Magyarország pacifikálása 1921. de­cember 3-án véget ért. Ferrato tábornok,­­ a bizottság elnöke. Felső-Sziléziából csapatok indulnak N­y­ugat-Magy­aror­szágr­a Bécs, dec. 3. A Neues Rehtuhrblatt jelenti: A felsősziléziai ántantbizottság a nagykövetek tanácsától megbízatást kapott, hogy a soproni népszavazáshoz helyezzen csapatokat készen­létbe. Ezek a csapatok a legközelebbi napokban elindul­nak a népszavazási területre. A soproni tábornoki bizottság valószínűen a jövő hét folyamán megállapítja a szavazás idejét. Az osztrák megszállás katonai része már befejeződött, a határszéli helyiségeket az osztrák csapatok már mindenütt elérték. Jel­­enleg csak őrjáratok járják be a határmenti vidékeket. Az osztrák csapatparancsnokok Németújvárott, Gyanafalván, Sopronkeresztu­­ron és Felsőpulyán aláírták az átadási jegy­zőkönyvei, valamint a magyar tósugok kép­viselői is. Anglia 150 katonát küld Nyu£­tt­ Magyar­országba .És London, dec. 3. (Wolff.) Az angol kormány a soproni népszavazás ellenőrzésére leonmilonát küld Felső-Sziléziából Nyugat-Magyarországra. A körülzárt Sopron Sopron, dec. 3. Ma délben Sopron polgársá­gának küldöttsége járt a szövetséges táborno­koknál és előadta, hogy­­ a mostani állapot a minden oldalról való elzárás következtében tarthatatlan, mert megbénít minden gazdasági életet és forgalmat. Osztrák kommunista agitáció a szavazási területen Sopron, dec. 3. Az osztrák népszavazási bi­zottság tagjai diplomáciai útlevél védelme alatt sorra járják Sopront és környékét, ahol Ausztria mellett agitálnak. Hatalmas pénzösz­­szegekkel dolgoznak, amelyek eredetét eddig n­em lehetett megállapítani. Sopron, dec. 3. A soproni szövetségesközi tá­bornoki bizottság soproni albizottsága kitil­totta a népszavazási területről az osztrák kom­munista és szélső szocialista hírlapokat, to­vábbá mindazokat a napilapokat, melyek egy idő óta fokozott propagatutám, és a magyar­ság befeketítésével igypli^nek ’ fl­.. osztrákok javára kedvezően *bcf‚?l'^ágjí~mi a nép­szavazók hangulatát. ·~ 2 Cselek fő szereteke A nyolcadik téli — mitóta szintie találta az országot a saj­ajevói revoligrorvos — a nyolcadik hideg, didergő^iffiező tél szakad Budapest népére, am­i most reménytele­nebből tekint a jövőbe, mint a legvéresebb esztendők idején. Ki az igazi nyomorgó, ne­héz azt ma megmondani. A nélkülözések kí­­nos szenvedései végtelen változatosságban vonulnak föl percről-percre szemeink előtt, de mi úgy érezzük, hogy a megpróbáltatás­ban alig van már fokozat. A forma más és más, a szenvedés egyéni, maga a nyomor azonban ugyanaz: egyetlen sötét fátyol, amely az egykor tündöklően gazdag, de most koravén szürkeségben szétterülő nagy­város fölött, a vérző szívekre borult. A hat gyermekével pincelakásban didergő munka­­nélküli munkás s a hivatali szobák aktái között éhező gyermekeiért aggódó hivatal­nok sorsa ma csaknem ugyanaz. A házak falához lapuló szemérmes nyomor, amely szó nélkül surran el mellettünk, százezer változatban, de ugyanazzal a befelé vérző sebbel szívében, épp úgy égre kiált néma ajkával, mint a hangosan jajveszékelő nyo­morult, aki nem bírja szótlanul gyermeke éhezését. S e sötét fatyalt átszövi a tantalu­szi kisértések aranyos csillogása; a nyomor­­sorfala közt elrobog a jólét divatos bárso­nyában, ragyognak a szikrázó kristályok a tükörablakokon át s meleg kacagás és muzsi­kaszó szűrődik a ködös utcák vak sötétsé­gébe ... a nyomor végtelen, de van még dús asztal és minden nyomornál végtelenebb a ledérség e nagyváros életét aláfestő köny­­nyelmüségnek tengerében. Itt van a gyermeki szivek ártatalan álma, Szent Miklós püspök napja, — amely de­hogy is vörös, t. Budapest — és itt van ka­rácsony, a kisded Jézus születésének ünnepe, aki szeretetet és megváltást hozott e vi­lágra . . . Messziről csillogó fények a sötét fátyolon át, amelyek felé örömmel repes a gyermeki szemek mosolygó sugárzása . . . Itt van a szeretet ideje,­­ vigyázzunk és eszméljünk, hogy éljen és cselekedjék is ez a szeretet! • A Szociális Misszió­ Társulat a Mikulás­­nap alkalmából fordul a közönséghez, a ma­gyar püspöki kar körleveleiben a tél nyomo­rának enyhítésére int. Budapest polgármes­tere a nyomorgó néposztályok segítségére indított akcióra figyelmeztet: — újra mond­juk: tekintsünk lelkünk legmélyebb rejte­­kébe és fedezzük föl végre, annyi csalódás után, a bennünk élő, szerető és meleg szi­vet. Nem a divatos jótékonykodásra gondo­lunk, hanem a cselekvő szeretetre, am­ely soha sem volt annyira kötelessége és — mondjuk ki nyíltan — minden tehetős em­bernek érdeke, mint most. A nyomor nagy­városának népe példás önfegyelemmel viseli sorsát, gyönyörködnünk kell e milliós város munkás- és tisztviselő-népének tisztes haza­­fiságában, mely lelkén hordozván a megalá­zott, kifosztott ezeréves haza sorsát, tűr és szenved szótlanul. A könnyek peregnek­ az arcokon álmatlan éjszakákon, ijesztő csontkarjaival hurcolja erőnk maradékát a szörnyű rém, a nappa­lok éhező vigasztalansága. Halkuljon el most a dőzsölő kacaj, a pohárcsengés, a jól­lakottak méltatlan hangossága s forduljunk arrafelé, ahol kérnek és adjunk szerető lélek­kel, amennyit adhatunk a Mikulás-nap és a karácsony szent ünnepének. Büszkének kell lennünk Budapest népére, amely megrázó ön­vallomást tett bűneiről és megtérvén, a nem­

Next