Nemzeti Ujság, 1922. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
megtalálni. A tiszta választások levegője a legkevésbbé forradalmi bacillus-termelő. A bizottsági tárgyalás folyamán fog kitűnni, hogy a legnagyobb kormányzópárt, a Kisgazdapárt, mely a jelzett belépésekkel többségi párttá lesz, mennyire tud felemelkedni az alkotmányos élet igazi szelleméhez, melyről a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tanúságot tett.. Ettől függ, hogy az egyes részletekben komoly érveléssel és a politikai erkölcs nevében mennyit és mit lehet javítani a javaslaton. A történelmi felelősség súlya ezzel a többségi pártra hárul. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy új alkotmányos életünk alapja a demokratikus, alkotmányos és erkölcsös politikának megfeleljen. Voltaképp ezt kell szem előtt tartania a parlamenti ellenzéknek is. Itt igazán nincs helye semmi mellékcélnak. Aki pedig azt hinné, hogy a nemzeti kínlódás és szenvedés korában, mikor annyi belső sebet kell gyógyítani, a nemzet hangulatát obstrukciós vitákkal lehet emelni, az nagyon rossz taktikus. Az veszélyezteti még azt a célt is, melyért az ellenzék fegyverrel akar küzdeni. Túri Béla. Mezőgazdaságimunkásbiztosítás írta: Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő Az ipartörvény módosításáról szóló javaslatnak törvényerőre való emelkedése után a nemzetgyűlés a mezőgazdasági munkásbiztosításról szóló módosító javaslatot tárgyalja. Hazánkban évtizedeken keresztül a kormányzat a mezőgazdasági népesség szociális biztosítását teljesen elhanyagolta. Az ipari munkásság betegség és baleset elleni biztosítását elfogadhatóan oldották meg, csodálatos azonban, hogy ebben az agrárországban teljesen figyelmen kívül hagyták a nagy tömegű mezőgazdasági munkások szociális szükségletét. Míg a törvényhozás módot talált, hogy az ipari munkásságnak szociális biztosítására milliókat áldozzon, amit nagyon helyesen tett, addig a mezőgazdasági munkásság szükséglete a teljes elhanyagoltság képét mutatja. A jelenlegi parlament nagy többsége az agrárérdekek védelmét tűzte ki céljául, sajnálattal kell azonban konstatálnom, hogy a hirdetett elveknek megfelelőleg nem váltotta valóra az agrárszociális követeléseket. A mezőgazdasági munkáskérdés megoldási útjában alig történt a forradalmi felfordulások után följegyezni való. A mezőgazdasági munkásság és az általa eltartott népesség teszi egész lakosságunk legnagyobb kompakt részét. Miután a százaléknyi magassága is olyan nagy hazánkban, érdemes különös figyelmet fordítani a mezőgazdasági cselédekre és munkásokra. A szociális törvényhozás az egész világon a munkáskérdést a betegsegélyezésnél és baleset elleni biztosításnál kezdte. Az államszocializmus, évről-évre egyre nagyobb tömegét a lakosságnak vonta bele a különböző kötelező munkásbiztosító intézkedések keretébe. Míg azonban Németországban a lakosság 135%-a van biztosítva betegség és baleset ellen, addig Svájcban 21%-a, Ausztriában 18%-a, hazánkban azonban csak a lakosság 4%-a. Más államok a mezőgazdaságban akár cselédképpen, akár bérmunkásképpen foglalkoztatott egyéneket már régebben bevonta a szociális biztosítás keretébe. Aránylag azért vannak olyan kevesen hazánkban szociális téren biztosítva, mert a mezőgazdasági munkásságunkat kihagyták a mindenkori ilyen irányú törvényalkotásoknál. Szerveztek ugyan több mint két évtizede az 1900. évi XVI. t.-cikk alakjában gazdasági munkáspénztárt, amelynek azonban laza szervezeténél, a hozzájárulás alacsony voltánál, továbbá ennek következtében a biztosítottak részére járó alacsony segítségek folytán a gyakorlatban különösen most nincs jelentősége. A jelenben érvényben levő díjak fentartásának tarthatatlanságát a legfényesebben bizonyítja, hogy egy teljesen rokkant, balesetet szenvedett, aki elvesztette munkaképességét, évi 240 korona rokkantsági díjat kap. Ez az összeg az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez pedig túlságosan kevés. Valóban elkerülhetetlen volt már, hogy a gazdasági munkáspénztár díjait a jelenlegi pénzügyi viszonyoknak megfelelően rendezzék. Mezőgazdasági munkásságunk a jövőben a termelésben sokkal nagyobb szerepet fog játszani, mint eddig. A Csonka-Magyarországon összezsúfolt lakosság megélhetése mezőgazdaságunk intenzitására fog vezetni. Mezőgazdaságunk létérdeke tehát, hogy értékes agrármunkásságunkat védjük, egészségét óvjuk és a mezőgazdaságnak munkaerővel való bőséges ellátását biztosítsuk. Ebben az irányban, igaz, hogy nagyon szerény eszköz, de mégis a cél felé haladó az a javaslat, amely a nemzetgyűlés előtt fekszik. Sokkal többnek kell azonban ezen a téren történnie, hogy, az eredmény kielégítő legyen. NEMZETI ÚJSÁG Szerda, 1922 február 1. Hat új törvényjavaslat a nezetigyűlés előtt Ai ipartörvény részletes vitája széles mederben folyik (A Nemzeti Újság tudásítójától.) A nemzetgyűlés mai ülésén az ipartörvény részletes vitáját folytatták, de a szónokok legnagyobb része túlságosan széles mederben beszélt, úgy hogy az elnöknek több ízben kellett félbeszakítania a szónokokat. Szterényi József báró hosszabb beszédet mondott és bár élesen kritizálta a javaslat egyes rendelkezéseit, sőt többizben személyes kérdéseket is belevegyített beszédébe, végül is elfogadta a javaslatot. A többi szónok leginkább kortesbeszédet mondott a javaslattal kapcsolatban, de valamennyi meghajtotta az elismerés zászlaját a kereskedelmi miniszter alapos szaktudásra valló ipartörvénye előtt. Az ipartörvény részletes vitája belenyúlhatik még a jövő hétbe is, bár a kormány több, sürgősen megszavazandó javaslatot terjesztett ma a Ház elé, amelyekkel még a választójogi javaslat tárgyalása előtt foglalkozni kell a Háznak. Az ülés végén Bródy Ernő interpellált a lakáskérdésben. Erről és Bernolák Nándor népjóléti miniszter válaszáról külön cikkben számolunk be. fizetés A nemzetgyűlés mai ülését negyedtizenegy után 8—10 képviselő jelenlétében nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Az elnöki előterjesztések során bejelentette, hogy Bródy Ernőnek sürgős interpellációra adott engedélyt. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjesztette a foszforral való gyufagyártás eltiltásáról szóló javaslatot. Az ipartörvény vitája Ezután napirend szerint áttértek az ipartörvény részletes vitájának folytatására. Az első szakasznál Szterényi József báró szólalt fel. A kisipar ma erős tényezője a kultúrának és a nemzeti fejlődésnek. Rövid visszapillantást vet az iparnak magyarországi történetére, majd megállapítja, hogy erélyes iparfejlesztési akció megindítására föltétlenül szükség van. Tiltakozik az ellen, mintha a liberális irányzat nem akarta volna törvénybe iktatni a kisipar támogatását. Ezután a szövetkezetekről beszél, majd a Magyar Szövetkezés című lap egyik cikkét említi fel. Ez a lap az Országos Központi Hitelszövetkezet hivatalos közlönye és egyik cikkében azt írja, hogy „a törvényhozás a nagytőke érdekeit tartotta szem előtt és most ezeknek az érdekeltségeknek a törvényhozó testületben ülő tagjai részéről indultak ki a támadások azért, hogy néhány morzsát juttatott a kormányzat a szövetkezeteknek is“. Követeli az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetőségétől, hogy a támadásért adjon elégtételt. A javaslatra térve, kifogásolja, hogy túl sok benne a rendeleti uton való intézkedés. Kifogásolja az engedélyhez kötött képesítést. Az egész javaslaton a numerus clausus elve vonul végig. Breki Károly: Minden zsidó megtanulhatja a kovácsmesterséget és senki sem akadályozza meg. Szterényi József báró: Amennyire felenzi a képesítési rendszer túlhajtásait, annyira, teljes elismeréssel van a tanoncoktatásra vonatkozó rész iránt. Általában a javaslatban egyéni jogfosztás nincs és bár álláspontjának nem felel meg a javaslat, azt elfogadja. (Helyeslés.) Új törvényjavaslatok Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter beterjeszti a honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a közszolgálati tisztviselők és egyéb alkalmazottak anyagi helyzetének javítása és az erre szükséges fedezet biztosításáról szóló törvényjavaslatot. , Mayer János földmivelésügyi miniszter beterjeszti az állami erdőőrzési szolgálatban alkalmazottak létszámáról és szolgálati feltételeiről szóló törvényjavaslatot. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter beterjeszti a magyar királyi államrendőrség és csendőrség létszámkiegészítési módjának és felfegyverzésének megállapításáról szóló javaslatot. A javaslatokat a sürgősség kimondása mellett kiadták a bizottságoknak. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Folytatják az ipartörvény? tárgyalását Szünet után Ereki Károly szólal fel. Azt fejtegeti, hogy a javaslat helyesen jár el, amikor az iparűzést képesítéshez köti. A magyar politikának nagy hibája volt, hogy ugrásszerűen tért át a szabadiparra. A kisipar érdekében újabban sem történt semmi, amíg a bankok érdekében egymásután adtak be törvényjavaslatokat. Szterényi József báró a pénzügyminiszteri szék felé mutat. Ereki Károly: Igenis, éppen emiatt buktattam meg Korányit! Ha agy zaj. Felkiáltások: Nem ön buktatta meg, hanem a nemzetgyűlés! A zaj lecsendesültével Ereki folytatja beszédét.) A monopóliumokat a háború teremtette meg a kivételes hatalom alapján. Ezt a gazdasági épületet lebontani egyik napról a másikra nem lehet. Semmi köze a keresztény irányzatnak a monopóliumokhoz. Szterényi képviselő úr ne támadjon engem, mert tudhatná, hogy én a támadásokra mindig élesebben szoktam visszavágni. Szterényi mindig azzal dicsekszik, hogy mit tett ő az iparért. Mennyit jövedelmezett neki az az ipar, melyet ő így támogatott? « .Szterényi József báró szentfícea kérdésbenválaszol Erekinek. Mindenekelőtt helyreigazítom Ereki utolsó megjegyzését, mert nem én támadtam őt, hanem én védekeztem az ő közbeszólásai ellen. Ereki Károly: Én a princípiumot támadtam, nem Szterényit a saját személyében. Szterényi József báró: Az igazság teljes tudatában védekezem az ellen, hogy én alapítottam volna a központokat. Ereki Károly: A kormány volt gyenge letörni a monopóliumokat. Budavári László szólt ezután az első szakaszhoz és két határozati javaslatot terjeszt be. Az elsőt a zárórarendeletről, a másikat az iparosok anyagbeszerzéséről. Gaál Gaszton figyelmezteti, hogy ezeket a határozati javaslatokat nem csatolhatja a szakaszhoz, mert ezt az általános vita folyamán kellett volna beterjesztenie. Budavári László erre a javaslatot elfogadja. Mahunka Imre: 30 év óta küzd az iparosság az ipartörvényért. Helyesnek tartja, ha a magyar középosztály minél nagyobb számban helyezkedik el az iparos pályán. Az elnök a szónokot figyelmezteti, hogy nem általános vitáról van szó. Mahunka Imre ezután a tanonckérdésről szólott, majd bejelentette, hogy a javaslatot elfogadja. Giesswein Sándor: Örömmel üdvözli a törvényjavaslatot és nagyon tévednek az iparosok, ha azt hiszik, hogy ez a törvényjavaslat már maga javítani fog az iparosság helyzetén. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter: Senki sem gondol erre. Giesswein Sándor: Kívánja, hogy ezen az úton haladjon tovább is a törvényhozás. Csatlakozik Grieger Miklós indítványához, melyet a kereskedelemügyi miniszter is magáévá tett, amely az ipartestületeknek önállóságát adja meg. A vita folyamán többször ellentétbe helyezték a liberális és a keresztény gondolatot. Tényleg sok hiba történt a liberális gondolatnak gyakorlati alkalmazásában. A gazdasági liberalizmus tényleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy az igazi liberalizmusnak apródonként kell a keresztény szeretetnek és a szociális törekvéseknek érvényt szerezni a gazdasági életben. Az elnök kéri a szónokot, hogy lehetőleg az első szakasz keretén belül tartsa a beszédét. Giesswein Sándor: Szociális irányú törvényeknek meghozatalát sürgeti a munkáskérdésben. Rendkívül fontos kérdés a gyermekmunka is. Pótlást ajánl az első szakaszhoz, veszélyes ipari ágak dolgában. Nevelőintézetekről szóló módosító javaslat Vass József kultuszminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a katonatisztek árváinak neveltetéséről szóló törvény kiegészítése tárgyában. Mózer Ernő, a véderő-bizottság előadója, a honvédségi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatról beterjeszti a bizottsági jelentést. Műhely Kálmán az ipartörvény következő szónoka: Az ipartörvényt összetévesztik az iparfejlesztési törvénnyel és olyan követelményeket állítanak fel, amelyek ebbe a törvénybe nem vehetők bele. Éppen ezért nem helyes, hogy a javaslattal gyorsan akarnak végezni. Remélhetőleg a törvény az iparosság többségének kívánalmait igyekszik kielégíteni A mai társadalom nézete az, hogy vizsga és képesítés kell az iparűzéshez. A képesítés kérdését, a papirosbizonyítvány kérdését a gyakorlatban megnyugtatóan megvalósítani lehetetlen. Pártpolitikai szempontból megszavazná a javaslatot, hogy minél gyorsabban életbe lépjen, lehetőleg még a választások előtt és ilyen módon érezzék az iparosok és kereskedők, hogy miképp lesznek kiszolgáltatva a helyi hatóságoknak. Sérelmet lát abban, hogy a közhatóságok állapítják meg: gyár-e vagy kézműüzem-e az illető ipartelep. Miután általánosságban a nemzetgyűlés már elfogadta a javaslatot, ő is hozzájárul, és az első paragrafust elfogadja. Rupert Rezső kéri, hogy beszédét holnap mondhassa el. A nemzetgyűlés ehhez hozzájárult. Napirend Az elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés február 1-én lesz, amelyen az indítvány- és interpellációs könyv felolvasásán kívül szerepel az ipartörvény módosításáról, a gazdasági munkásbiztosító pénztár segélyezésének szabályozásáról és a honvédségi törvény módosításáról szló javaslat. A varsói vezérkar több hivatalnokát letartóztatták Bécs, .jan. 31. A Neue Freie Presse jelenti Varsóból. Az egyik itteni lap jelentése szerint a lengyel államrendőrség tegnapra virradó éjjel a varsói vezérkar több hivatalnokát igen komoly, a részletek tekintetében azonban még felvilágosításra szoruló cselekedetek miatt letartóztatta. Négy havi börtönre ítélték Braumnschweig volt miniszterelnökét Braunschweig, január 31. (A Nemzeti Újság tudósítóitól.) Ma hirdette ki, az ítéletet a bíróság Sepp Örter és a Berlinben Otto Otto néven ismert Schlesinger Ottó hipnotizőr bimiperében. Örter volt miniszterelnököt bebizonyított megvesztegethetőség miatt négyhónapi börtönre, Schlesinger Ottót pedig kéthónapi börtönre ítélték. A tárgyalás folyamán bebizonyítást nyert, hogy Schlesinger Ottó a volt kommunista elnököt 10.000 márkával megvesztegette, hoogy a professzor cím birtokába jussfin* - - «•*»