Nemzeti Ujság, 1922. június (4. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
•i * A görögök győzelmi jelentések helyett panaszleveleket küldenek Bulgária a paraszt;d iktatura alatt — az angol felsőháznak nem leM zsidó Palesztina — d| választójog! törvény Jugoszláviában Az európai politika helyzete és eseményei . (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Mint a nemzetgyűlés mai üléséről szóló tudósításunkban olvasható, a görög képviselőház Magyarország törvényhozó testületéhez is tiltakozó iratot intézett a török hadsereg állítólagos atrocitásai ügyében. Mi már pár hét előtt felhívtuk a közönség figyelmét, hogy a görögök részéről, akiknek a hadserege Kis-Ázsiában akcióképtelenné vált, új manőver készül és pedig a kereszténység és a humanizmus köpönyege alatt Sajtóközleményekben és a parlamentekhez intézett megkeresésekben megvádolják Musztafa Kemal basa nemzeti hadseregét, tehát a mohamedán törököket, hogy kegyetlenkedéseket követnek el a kisázsiai görög lakosokon. Mi a célja a panaszkodásnak ! Azt hitetszük, mindenki rájön, hogy a görögök a keresztény szolidaritás érzésének fölkeltésével akarják elérni azt, ami fegyverrel nem sikerült nekik: a görög uralom fentartását KisÁzsiában és a török nemzetnek európai gyámság alá helyezését.Mi magyarok nemviseltetünk ellenérzéssel a görögök iránt, sőt örömünkre szolgál, ha a Balkán e legrégibb és legkulturáltabb nemzetének országa fejlődik, gazdagodik és a Balkánon a szlávsággal szemben vezető szerephez jut. Görögországot azonban Venizelosz belevitte az imperialista politikába, célul tűzvén ki Konstantinápoly megszerzését, a törökök kiűzését Európából és Anatólia legértékesebb tartományának Görögországhoz való csatolását A görögök ma panaszkodnak a törökök ellen, de ki támadta meg a másikait Nem Görögország volt-e az, amely az 1918-iki fegyverszünet után bevonult a keleti Trákiába és birtokába vette a törökök megszentelt emlékű városát, Adrinápolyt. nem Görögország küldött-e át a tengeren kétszázezer katonát Kis-Ázsiába, hogy meghódítsa a szmirnai tartományt és így domináló helyzethez jusson egész Anatólia fölött. Nem ezek a görög csapatok nyomultak föl egészen Angola közelébe, elpusztítva, fölégetve városok és falvak százait s lemészárolva a békés muzulmán lakosság ezreit! Két év óta szenved Anatolia a görög megszállás alatt és dokumentumok bizonyítják, hogy rettenetes szenvedéseken ment keresztül. Lehetséges, hogy a végsőkig elkeseredett, a hazájukat, földjüket és életüket védő törökök szigorú megtorlással éltek Azok ellen, akik a betört ellenséggel cimborálva, hazaárulást követtek el, de kérdezzük: nem jogos-e a megtorlás? Ki az oka, ki a felelős azért, ha esetleg ártatlanok is elpusztulnak! Franciaország és Itália már egy év óta tanácsolják az ateni kormánynak, hogy hagyja abba a háborút és vonja vissza seregét Kis-Ázsiából, a görögök azonban a kudarcok ellenére sem hajlandók távozni. Ez év március 26-án az antanthatalmak felszólították az angolai és aténi kormányokat a fegyverszünetre és a béketárgyalások megkezdésére; az előbbi késznek nyilatkozott a tárgyalásokra és tudatta, hogy hajlandó megbízottait Iszmidbe elküldeni. Aton ellenben nem válaszolt, hanem megvárta, hogy a londoni kormány elfogadhatatlannak jelentse ki a törökök válaszát. Elfogadhatatlannak azért, mert az angolai kormány az iszmidi tárgyaláson megvitatni kívánta az eléje terjesztett föltételeket. A béke meghiúsulásának ódiumát tehát London és Atén a törökökre akarják hárítani. A francia kormány azonban ebben a kérdésben igazságos iparkodik lenni s azt követeli, hogy ne csak Angolára, hanem Aténre is gyakoroljanak nyomást , hogy az a szövetségközi bizottság, melyet Anglia a török atrocitások megállapítása végett Kis- Ázsiába küldeni javaslat, egyúttal a görög atrocitásokat is tegye vizsgálat tárgyává. Van egy régi közmondás: „Fogtam törököt, de nem ereszt!“ A görögök a két évig tartó győzelmi jelentések után most panaszkodnak és Európa részvétét kérik. Az ártatlanul szenvedőket sajnáljuk, de nem lehetünk részvéttel azok iránt, akik hódítási vágyból ismét a háború borzalmait zúdították Anatólia megkínzott földjére és népére. ’A szófiai parasztkongresszus, amelyről már tettünk említést —itt tartotta Sztambulijszki miniszterelnök nagy föltűnést keltő demagóg beszédét!— egy román lap értesülése szerint a következő határozatokat hozta: 1. A kormány fogadja el a szövetségközi bizottságok dentársát Bulgária pénzügyi ellenőrzése dolgában. 2. A király csupán uralkodhatik, de a kormányzást a nép és az alkotmány előtt egyedül felelős parasztpárt intézi. 3. A nagybankok és bankárok vagyona elkobzandó. 4. A köztisztviselői állásokcsupán a parasztpárt tagjaival tölthetők be. 5. Abban az esetben, ha a polgárság államcsínyt készítene elő, a Stambulijszki-kormányt a kongresszus felhatalmazza arra, hogy kiáltsa ki a parasztdiktatúrát és végezzen a polgárság vezetőivel. Ez a határozat mindennél szemléltetőbben mutatja, hogy milyen állapotban van jelenleg Bulgária és mit jelent egy országnak, ha az alsóbb elemek kerülnek hatalomra. Az angol kormányt a palesztinai kérdésben vereség érte a felsőházban sez épp oly nagy örömet fog kelteni a palesztinai arabok között, mint amily megdöbbenést a cionisták körében. Az angol felsőház ugyanis lord Islington javaslatára ,10 szóval 29 ellenében kimondotta, hogy a palesztinai mandátum jelenlegi formájában elfogadhatatlan, s fölhívta a kormányt, hogy az arabokat önkormányzathoz juttassa. A határozat jelentőségét emeli az a körülmény, hogy a külügyminisztert helyettesítő Balfour tiltakozása ellenére hozták meg. Balfour volt tudvalevőleg az, ki a háború folyamán, mint külügyminiszter, biztosította a civiistákat, hogy Palesztinát „zsidó otthonná“ fogják tenni Az angol felsőházat reformálni akarják, s az erre vonatkozó törvényjavaslat tervezetét a kormány már szétosztatta a tagok között Az indokolás szerint a reform célja a születési arisztokráciának, a szellemi arisztokráciával való helyettesítése és az örökölhető főrendiházi tagság megszüntetése a királyi ház tagjainak kivételével. A főrendiházi tagok választásánál csak személyes érdemek kerülhetnek számításba. * A munkanélküliek száma szaporodni fog Angliában, mert e hó végén számos walesi szénbánya a kereskedelmi depresszió következtében beszünteti üzemét.. A bányatulajdonosok kijelentik, hogy mindaddig semmi remény a javulásra, míg Németország részéről folyik „a jóvátételi szénszállítás, mely minden versenyt kizár áraival. • Új választójogi törvényhez jutott Jugoszlávia, amely csak szinteg jelent haladást valójában sérelmes az ország nem szerb , nemzetiségű polgáraira. A belgrádi nemzetgyűlésben a földmívespártiak, a szociáldemokraták, a nemzeti szocialisták és a köztársaságiak ellene voltak , és obstrukciót is megkíséreltek, a többség azonban elfogadta. A minisztertanács elhatározta, ■hogy törvényjavaslatot terjeszt be az Afusztriá■raF fennálló kereskedelmi szerződés érvényességének meghosszabbítása végett. Azt a hírt, hogy Karagyin gyevics "György herceg volt trónörököst egy párisi elmegyógyintézetben kellett elhelyezni, hivatalosan megcáfolják. XI. Pius pápa a katolikus missziók fontosságát inset! A propaganda 300 éves jubileuma í Róma, június 15. | (A Nemzeti Újság levelezőjétől.) Nagy benyomást keltett az a beszéd, amelyet XI. Pius pápa a Szent Péter-templomban a propagandakongregáció 300 éves jubileumi ünnepségeinek bezárása alkalmából mondott. A pápa, aki a záróünnepségen maga tartotta, az ünnepi istentiszteletet a bazilikában, az evangélium után a körülötte álló egyházfejedelmekhez fordulva jelentős szavakkal emlékezett meg a jubileum fontosságáról. Elmondotta, hogy 300 évvel ezelőtt XV. Gergely pápa ült az apostolok székén és körülötte apostoli lelkű férfiak serege csoportosult. P. Domenico, P. Girolamo di Narni, a boldog luccai János, a spanyol Vices prelátus, aki később a propagandának a spanyol király nevében a,Piazza di Spagnan ma is meglévő palotáját adományozta- 1622 június 22-én az „Inserutabili"-bulia nyitja meg a „Bullarium congregatiobis de Propaganda Fide“-t, azt az arany könyvet, amely bámulatra méltó annaleseit tartalmazza ennek az új kongregációnak, amelyet valósággal az apostolok története késői, de fényes folytatásának lehet nevezni. . " Alaptételeiben egyszerűen és fenségesen ez a kongregáció nem volt újítás, hanem annak az apostoli tapasztalatnak az érett gyümölcse, amely az egyházat,az evangélium hirdetésének első napjaitól egész máig a világ meghódítására vezette. A kongregáció gyűjtött, alárendelt és szervezett és ezzel megteremtette a hit védelmére és hódítására meglévő erőknek egységét az egyházat fenyegető veszteségek ellen és a misszonáriusok, akiknek sorát Xavéri Szent Ferenc nyitja meg, a föld új sarkaira viszik az evangéliumot. A tévedés sötétségéből, a barbárság tévútjairól a lelkek millióit ragadják ki. Millió lélek az, akikben Istennek majdnem elhalványult képe újból kezd világossá lenni. .-J ■' ■ ■ ■ ,j-. . . Hogy a hatásokat tényleg mérlegelhessük és a dolgok valódi képét nyerjük, bizonyos szempontokat kell elérnünk és bizonyos távolságoktól tekintenünk a dolgokat. Ma ezt megtehetjük, ma a világstatisztikák érthető nyelven beszélnek és örömteljes látványt nyújtanak. De bármily sok történt is már, még mindig óriási embertömegek vannak a fekete földrészen, India és Kína óriási területein,. tömegek, amelyek még várják az üdv szavát. Eme tömegek előtt állanak a propaganda misszionáriusai, vezetőik a püspökök, segítőik a katekóták, a szerzetesek, az Istennek szentelt missziós nővérek. Azonban a munkások száma ..csekély és hiányzanak az eszközök ehhez a müfhöz. Ez nagyon aggasztó látvány. Ezért a pápa megható szavakkal kérte a jubileumi ünnepségen megjelenteket, hogy ebben az ünnepélyes pillanatban fokozott erővel vegyék kezükbe a missziók ügyét és ezt az egész világon terjesszék. 2 revolverét. Wilson gyorsan fölszaladt a háza ajtajához vezető lépcsőn és, miközben az ajtót kulccsal kinyitni próbálta, egyik golyó fejét érte, mire a tábornagy holtan összerogyott , két gyilkos lefutott az utcára és revolverből lövöldözött A lövések három rendőrt és egypolgári személyt súlyosan megsebesítettek. A rendőrök egyike azóta a kórházban meghalt. Wilson már hosszabb ideje rendőri oltalom alatt volt, mert merénylettől tartottak. A rendőrök a gyilkosság elkövetése idején is Wilson lakása előtt tartózkodtak. NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1922 június 23. Nagifbecskerek és Szabadka lesz az új S. H. S. püspökségek székhelye A belgrádi kormány visszautasítja a Vatikán püspökjelöltjeit — Lanojevics Mihajlo osztályfőnök nyilatkozata — Jugoszláviai munkatársunktól. — Belgrád, május 20. Az országhatárok eltolódásával együtt szakadtak el és darabolódtak többfelé egyes egyházkormányzati területek is, amelyek azelőtt egy államon belül egységes fenhatóság alatt állottak és püspökségeket képeztek, így a temesvári püspökség egyik fele az S. H. S. királyság területére esik, ugyanígy a kalocsai, bécsi, veszprémi egyházmegyék egy része és központja Magyarország, illetve Ausztria, a másik fele Jugoszlávia területén van. Jugoszlávia csonka egyházmegyéinek önállósítását és a külföldi közvetlen fenhatóságtól való megszabadítását elsősorban az államérdek szempontjából kezdeményezték, de Bácska, Bánság és Baranya katolikus lakosságát is érdekli, hogyan intéződik el az itteni egyházkormányzat, a vajdasági püspökségek fölállításának kérdése. A Nemzeti Újság jugoszláviai munkatársa ezért fölkereste a belgrádi vallásügyi minisztérium katolikus ügyosztályában Lanojevics Mihajlo osztályfőnököt, aki az ügy jelenlegi állásáról a következő érdekes felvilágosításokat adta: — Az S. H. S. királyságnak jutott katolikus részek önálló egyháztestekké való alakításáról a kormány már régebben tárgyalásokat kezdett a Vatikánnal. A tárgyalások jelenleg abba a stádiumba jutottak, hogy a Vatikán elvben beleegyezett ennek az egyházi határkiigazításnak a megejtésébe, azzal a kikötéssel, hogy az alakítandó püspökségeket az S. H. S. királyság kormánya a Vatikán előterjesztése alapján ejti meg. Ugyancsak megállapodás történt az egyházkerületi szempontból csonkán maradt Bánság, Muraköz, Bácska, Baranya és Szlovénia két egyházmegyévé való kikerekítésében is olyképpen, hogy a két kerület püspöki székhelye Nagybecskerek, illetve Szabadka lesz. Ami e püspökségek személyi részét illeti, a Vatikán az erre vonatkozó előterjesztését már megtette. A királyi kormány azonban nem lévén abban a helyzetben, hogy jóváhagyja azt, megragadta az alkalmat, hogy egy viszont előterjesztést tegyen. Minthogy az egyház közjogi testület az államban, a kormánynak ezt az állásfoglalását magasabb államérdek vezéreli, s hisszük, hogy a Vatikán ezt méltányolva, a királyi kormány részéről javasolt személyek ellen nem emel kifogást. Hangsúlyozom, hogy a kormányt erre a személyi vonatkozásban kifejtett negatív befolyására tisztán az egyház közjogi jellege kényszerítette, ami nem történne meg például egy magánjogi testület, részvénytársaság stb. elbírálásakor. A lapok — nyilván felsőbb sugalmazásra — igen éles hangon írnak a Vatikán előterjesztéséről és egyelőre nevek említése nélkül, de kíméletlenül támadják a püspökjelölteket. A jelekből következtetve, a Vatikán által előterjesztett két püspökjelölt azok között a főpapok között kereshető, akik a nemzetiségi kérdésben nem fejtettek ki exponált politikai ténykedést. Bednay.