Nemzeti Ujság, 1923. augusztus (5. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

Szerda, 1923 augusztus ?, 2 NEMZETI UJSÁG­.­­ * A tegnapi minisztertanács A komány tegnap éjjel, eddigi szokásától eltérően, éjfél után hivatalos jelentést adott ki a miniszterta­nácsról. Ebből a­­ jelentésből, amely a mai számunk­ban olvasható volt, megtudhattuk, hogy a köztiszt­viselők júliusra megállapított illetményeit augusz­tusra száz százalékkal felemelték. A sürgős publiká­lásra kétségtelenül szükség volt, mert hiszen ma már július 31-ét írunk és így az augusztusi illetmények mértékét legalább egy nappal a fizetés előtt mégis csak nyilvánosságra kellett hozni. Ez az újabb fize­tésemelés azonban­ nem ment teljesen simán keresztül a minisz­tertanácson és azt hosszas és beható vita előzte meg. A Nemzeti Újság jelentette már napokkal ezelőtt, hogy Sáll­y Tibor pénzügyminiszter mindössze 50 százalékkal akarja fölemelni augusztusra a júliusi illetményeket. A pénzügyminiszter ilyen értelemben tette meg előterjesztését a tegnapi minisztertanácson és azzal érvelt, hogy az államháztartás, nehéz hely­zete nem bírja el a száz százalékos fizetésemelést. A pénzügyminiszter hevesen védelmezte álláspontját, mire az elnöklő Bethlen miniszterelnök is felszólalt és kifejtett®, hogy véleménye szerint a tiszt­viselői fizetberendezést tovább halogatni már nem lehet. Szerinte az­ 50 százalékos fizettés­emelte már nem elegendő és ezért a maga ré­széről a 108 százalékos fizetésemelést javasolta azzal a megokolással, hogy most már a horribilis drágaság miatt radikálisabb irányú rendezéshez kell nyúlni a kormánynak." A minisztertanács több felszó­lalás után a pénzügyminiszter javaslatával szemben Bethlen István gróf felfogását tette magáévá de ezzel leszavazta a pénzügyminisztert. A kérdésnek ilyen módon való elintézése után kiad­ták azt a kommünikét, amelyik lapunk mai számá­ban már megjelent Természetes, hogy a pénzügy­­ügyminiszter leszavazásának konzekvenciái egyelőre nem, lesznek. Politikai korokban meglepetést keltett azonban, hogy­ a kormány a mai ülésen Komonnay Tivadarnak csaknem valamennyi határozati javaslatát elutasí­totta, amit­ Komonnay a holnapi interpelációs na­pon szóvá is akar tenni. Egyben ki fogja fejteni azt is, hogy ő az 580 aranykoronás fizetési alaphoz vál­tozatlanul ragaszkodik, mert ez már állandó fizetést jelent és meg is van az erkölcsi jogosultsága akkor, amikor a pénzügyminiszter, éppen a mai napon ter­jesztette be az aranyértékben való adózásról szóló modellk­ szakaszait. Ezeket a szakaszokat politikai körökben nagy ellenszenvrel fogadták, mert ez újabb és újabb drágulást jelentene, amely egyszerre illuzóriussá tenne minden fizetés­emelést. Értesülésünk szerint az ellenzék az új szakaszoknak tárgyalásinál rendkívül heves és éles vitára készül a kormány ellen és el van határozva arra, hogy " nem engedi meg a szakaszok sima letárgya­­lását, ha már számarányánál fogva azoknak törvényerőrs való emelkedését az egységes pártnak mindent elfo­gadó és mindenbe belenyugvó magatartása miatt nem tudja megakadályozni. A tisztviselőkérdés és az adóvalorizáció tárgyalá­sáról ezek pattantak ki a tegnapi minisztertanács­ból. Holnap újabb minisztertanács lesz, amelyen megint néhány érdekes kérdés fog szőnyegre kerülni. Elsősorban a földreformnovella kérdését kell megem­líteni, de szóba kerül ott a gazdasági hitel és a Nem­zeti Hitelintézet szanálásának ügye is. A földreform­­novella kérdésében egyes lapok már azt is írták, hogy teljes kompromisszum jött létre az érdekeltsé­gek és a kormány között. Ezzel szemben Hadik Já­nos gróf ma felkért minket annak a közlésére, hogy ezek a megbeszélések még nem vezettek meg­egyezésre, mert több kérdésben elvi­ jelentő­ségű ellentétek állanak fenn az érdekeltségekk, és a földművelésügyi kormány között. A kormány azonban most már elkészítette a föld­­reformtörvényjavaslatot, de azt a minisztertanács már általánosságban el is fogadta. Illetékes helyről erre vonatkozóan a következő információt kaptuk: A novella végleges formája már elkészült a föld­mivelésügyi minisztérium kodifikációs osztályában és azt a földmivelésügyi miniszter a miniszter­­tanács elé terjeszti. Lényeges változtatás az átdol­gozott novellában az, hogy a járadékbirtok tervét a kormány elejtette és azt csak a háborúban szer­zett birtokokra és a vagyonváltsági földekre fogják alkalmazni. A többi birtokból tehát járadékbirtok­­ nem parcellázható. Az érdekeltség és a földmivelés­ügyi kormány között ellentét van elsősorban a ve­gyes bíróság tekintetében, amelyet Hadik János gróf semmi ételre sem óhajt akceptálni. A kormány ezzel szemben elment most már a mérséklet leg­végső határáig és a most ladolgozott, novella mel­­lett jurnisa körülmények között ki fog tartani. Informátorunk megjegyezte még, hogy a javasla­tot már a jövő héten a nemzet­gyűlés elé terjeszti a földmivelésügyi miniszter, de a tárgyalására való­színűleg csak ősszel kerül a­ sor. A földreform­r novella­te a régóta vajúdó mezőgazdasági hitel ügyén kívül egy nagyon fontos pénzügyi kérdés fog még a mi­nisztertanács elé kerülni és ez a­ Nemzeti Hitelintézet , szanálása. Ez a keresztény bank, amely hosszabb idő óta a megalakulás gyermekbetegségeivel küzdött, legutóbb — mint ismeretes — a Pénzintézeti Központ felügyelete alá került, de a pénzügyminiszter most már szeretne túladni az egész szanálási processzuson. A Nemzeti Hitelintézet megszerzésére több ajánlat érkezett be, köztük Sebeetka Kolos dr. vezérigazgató­val az élén egy nagy keresztény érdekeltség ajánlata, amely az eddigi tervek szerint a legkedve­zőbbnek látszik. A pénzügyi kormány azonban — mint értesülünk — inkább a Gazdabankkal való fúziót szeretné nyélbe­ütni, amelynek azonban a keresztény pártok körében rendkívül éles ellenzéke van. A Gazdabank ugyanis kimondottan liberális alakulás, amelynek vezetői „■nemes" liberalizmusukról közismert vezető férfiak, vagy pénzkapacitások és 'így attól kell tartani, hogy ha a Hitelintézet a Gazdabank kezére kerül, akkor a keresztény politika számára elviez ez a kimondottan ke­resztény jellegű bank is. Ebben az ügyben Haller István holnap interpellációt akar intézni a­ kormányhoz, amelyre remélhetőleg választ is fog kapni, ha csak a kormány meg nem teszi azt, hogy az interpelláció meghallgatása nélkül dönt ebben a kérdésben. Elvégre a mai politikai viszonyok között ez sem lehetetlen. Szélső jogfölön, koncentrént készül ? Leadva! István ceglédi győzelme újból aktuálissá tette azokat az ellentéteket, amelyek a Bethlent tá­mogató mérsékelt egységespártiak és az ugyancsak Bethlent támogató (vagy nem támogatót) egységes­­párti intranzingensek között fennállott. Ennek az újabb előkészületben lévő harcnak kitörését jelzi a szélsőjobboldali délutáni­ lapnak állásfoglalása amely­ben határozott hangon követeli a kormányzati poli­tikának az eddiginél sokkal erősebben jobbra való elhajlását és ezt jelzi talán Gömbös Gyulának az a nyilatkozata is, amelyben a kormányt támogató egy­­séges párti képviselő létére, az ellenzéki Lendvai megválasztását a tájvédelmi gondolat diadalának tüntette fel, nyíltan elismervén tehát, hogy e kor­(A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ismét oly politikai szélhámoskodásról van alkalmunk beszámolni, ami­lyenre még Macchiavelli korában is alig akadt példa. A cseh kormány játssza benne a szerepet, az a cseh kormány, amely állandóan szemére veti­­Magyaror­­szágnak, hogy nem eléggé demokrata és sajtóorgá­numai útján nyíltan megvádolja a nemzetiségi ki­sebbségek jogainak elkobzásával. Mindenki emlé­kezni fog, hogy a cseh sajtó mily egyértelműséggel nevezte „humbugnak“ és „szemfényvesztésnek" a ma­gyar kormánynak a­ nemzetiségi törvény végrehajtá­sára vonatkozó rendeletét és milyen fenhéjázva állí­totta szembe ezzel a­­ cseh köztársaságban uralkodó demokratikus szabadságot. Alább hivatalos okmányokat közlünk, amelyekből megcáfolhatatlanul kiderül, hogy a prágai kormány a közvélemény és a válasz­tók akaratának meghamisítására államilag szervezi a vesztegetést és terrort. Ezek az okmányok teljes nagyságában föltárják azt a szemérmetlenséget, a­melyet a cseh politika vezetői a maguk demokráciájával Európát bolondítják és meztelenre vetkőztetik a cseh kormányzati rendszert. A Benes-féle demokratizmust a prágai parlament kommunista tagjai leplezték le: Taxisik, Daruig és társai, akikről bizonyára senki sem mondhatja, hogy magyar érzelműek. Interpelláció alakjában vonták kérdőre a kormányt az Erdős-Kárpátokban — sze­rintük a Podkarpatska Kus-ban — uralkodó rettene­tes korrupcióra, képtelen rendőr-rezsimre és ijesztő gazda­sági helyzetre. Noha az Erdős-Kárpátok népé­nek a békeszerződés külön autonómiát biztosít, a csehek odáig mentek a brutális elnyomásban, hogy még a képviselői választásokat sem engedték meg­ejteni. Felső-­,Magyarorszrágnak ez a része az egyetlen terület Európában, ahol a polgárok a háború óta nem gyakorolhatták választói jogukat. Benesák nem akarják megadni az autonómiát a rutén- és magyar­lakta megyéknek, mert attól tartanak, hogy az autonóm Ruszinszko, jogával élve, nem Csehországhoz, hanem Magyarországhoz fog csatlakozni. Miután azonban a nagyköveti tanács és a Népszövet­ség megsürgette a békeszerződés végrehajtását, Prá­gában végre elhatározták, hogy kiírják a­­ községi választásokat. De hogy a választás is a lakosság mánypárti létére egyetért ezzel az­­ ellenzéki poli­tikával. A parlament folyosóján ma ezzel kapcsolat­­ban azt a hírt terjesztették, hogy az intranzingensek koncentrációja közel áll a megvalósuláshoz. Göm­­bösék e hírek szerint kilépnek az egységes pártból és csatlakoznának a keresztény egység pártjához, amely így tömörülő helye volna a szélsőjobboldali keresztény politikusoknak. Az új, illetve a kibővült párt ezután, e hírek szerint, esetenként határozná el, hogy milyen magatartást tanúsít a kormánnyal szemben. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ezt a híradást a Keresztény Egység Pártja körében munka­társaink előtt nem erősítették meg. A m­inisztereln­ök köztelljenek ajérdhozik a munfiacsdók és a munkások között A szakszervezeti tanács vezetőségének kilenctagú küldöttsége kereste fel ma délelőtt Peyer Károly ve­zetésével Bethlen István gróf miniszterelnököt, aki Walkó Lajos kereskedelmi miniszter jelenlétében fo­gadta a küldöttséget. Peyer Károly memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek, melyben a szakszer­vezeti tanács rámutat arra, hogy június 30-án, a köz­szükségleti cikkek árának 1267,3-szeres emelkedése mellett a munkabérek csak 410,7-szeresre emelkedtek. A memorandum részletesen ismerteti a bérviszonyo­kat és a megélhetési viszonyokat és rámutat arra, hogy külföldön mennyivel jobban fizetik a munkáso­kat. A nyomorúság minden magyar munkásban a ki­vándorlás vágyát ébreszti fel s ezt a veszedelmet csak úgy lehet elhárítani, ha a dolgozóknak biztosítják a megélhetés lehetőségét.­­Végül arra a veszedelemre hívja fel a memorandum a kormány figyelmét, mely a munkáltató érdekeltségek rideg magatartásának következtében a munkások elkeseredésében jelentke­zik. A szakszervezeti tanács létminimumnak, megfe­lelő bérek megállapítását, béregyeztető bizottságok felállítását s a bérek f­desszerű emelkedésének bizto­sítását kérte. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy az indexrendszer bevezetése ellen mélyreható­­ aggályai vannak, éppen ezért nem alkalmazta a kormány az indexrendszert a közalkalmazottak fizetésrendezésénél sem. Béregyeztető hivatalokat nem állíthat még föl, de mindig szívesen működik közre a nehézségek eli­minálásában és kérte a küldöttséget, igyekezzék meg­akadályozni, hogy egyesek a mostani nehéz viszonyok folytonos hangoztatásával a gazdasági élet­­ baját fo­kozzák. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter csatla­kozott a miniszterelnök válaszához és biztosította a küldöttséget arról, hogy mindig szívesen áll a mun­kásság rendelkezésére. »♦♦»»♦»»»»»«»♦»♦»«♦«♦»»♦»♦»»»a1»»******»«*********»*» valódi politikai meggyőződését juttassa kifejezésre: a korrupció és a terror fegyvereihez nyúltak. A prágai parlament elé terjesztett okmányok sze­rint az ungvári közigazgatásnak vezetője szigorúan bizalmas rendeletet küldött valamennyi zsupáni és fő­szolgabirói hivatalnak. A II/S318. évi. 23. sz. ren­delet szerint „minden községben 2­­ intelligens, a köz­társasághoz hű és a községben befolyásos embert kell kiválasztani, akiknek a feladata a szolgabirói hivatalokat, minden fontosabb politikai mozgalomról értesíteni és adott ese­tekben tanácsokkal ellátni. E bizalmiak se­gítségével a­ hivatal érvényesíti befolyását a község lakosságával szemben. A bizalmiak feladata az ellenséges érzületű elemek szem­­m­el tartása, is. Az egyes hatóságok az ehhez szükséges pénzösszegeket az ungvári köz­­igazgatási hatóságtól kérhetik.“ Ugy­e szépen fest a cseh köztársaság demokratikus szellemei De ez a rendelet még semmi a később ki­adotthoz képest, amely azt írja elő:­­­ „A bizalmi embereket lássák el utasítá­sokkal abban az irányban, hogy a legnagyobb figyelmet szenteljék az állandó választói jegy­zékek összeállítására és gondoskodjanak ar­ról, hogy az állami­ elemek belekerüljenek, az álam­elleneseket ,a magyarokat­ pedig töröljék. Mindenkép arra kell törekedni, hogy a tót elem győzedelmeskedjék. Tót nemzeti­ségi'', de magyarén,és­ egyéneket vagy kom­munistákat nem lehet lojális elemeknek, te­kinteni. Ha valamely községben nem akadna a bizalmi szerepre alkalmas egyén, azt a csendőrségre kell bízni. Célravezető, ha a bizalminak nem írásbeli, hanem szóbeli uta­sításokat és tanácsokat adnak. Minden­kim­től maga tudja a legjobban, melyik község­ben kell mérsékeltebb vagy erősebb agitációt kifejteni. A szükséges pénzt, megkopják. A jutalmakat ajánlatos nem azonnal kifizetni, hanem, csak a bizalmiak megbízhatóságának kétségtelen megállapítása után. A jelentése­ket két példányban a zsupáni hivatal útján küldték, így intézkedik a cseh kormány. Most pedig, hogy az égbekiáltó szemfényvesztés még kirívóbbá véljék, nézzük, hogyan beszél. A prágai Tribuna-ban ezek a sorok jelentek meg: „Ruszinszkó népességére nézve történelmi jelentő­sége lesz a községi választásnak, mert az ott egyér­telmű a törvényes politikai, élet bevezetésével. (!) Ruszinszkoban & szabad politikai élet a magyar ura- A cseh demokrácia papí Hogy készítik elő a sténföldi községi választásokat? — Titkos utasítások a prágai kom­ány bizalmi férjainak

Next