Nemzeti Ujság, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

2 iflaet tobb kategoria 6s ez&ltal a jovedelem- 6s va­­gyonaddra megalapitott sokszorozd kisebb lesz. 2. A p6nzint6ze­tek bevonasa a P6nzint6zetii Koz­­pont kurialis beosztasa alapjan. 3. Mas reszv6nytArsasagok bevonasa 6s pedig elv­­ezor a tozsden jegyzett papirokra bizonyos szd­­zalok kivetese azzal a kikotdssel, hogy minden vottalat sajdt pa­­■pirjdban koteles a kivetett szdzalekot leadni, ma­­eodsaor a tozsden nem jegyzett papirokra is biao­­nyos sz­azalek kivetese. 4. A kereskedelmi cegek es a tozs­debizoaian­yos­ok bevonasa as Artekpapirforgalmi ado alapulvete­­level. 5. A legutobbi n6gy esztendoben mutatkozo ingat­­lanforgalom megadoztatasa a v6telar alapulv6­­televel 6. A hitbizomanyok kulon megterhelese kenyszer-' kolcson cimen 5 szazalek erejeig. Ezen a cimen osz­­szesen 200 milliardot remelnek. 7. A Jegybank reszvenyei jegyz6s6®ek 6s a keny­­szerkolcsennek junktimba hozatala. 8. A vagyonvaltsAghatralAkosoknak kulon potlo­­kolasa. A/.okra az ingo vagyonokra ugyanis, ame­­lyek a vagyonvaltsAgot kesobb fizettek be 6s a ko­­rona idokozben beallott romlasa folytan elonyhoz jutottak, kulon potlekot kell kivetni. 9. A valorizalatlan hitelt elvezik ezen a cimen pd­ ldkolandok. 10. Azok, akik a belfoldi kolcson el®eg6re kive­tett osszeget, tehat a jovedelm­i ado negysze­reset, illetve a vagyonado hatszorosat a kontemplalt ha­­rom reszlet helyett egyszerre fizetik le, kedvez­­menyben reszesitendok. 11. A 10 mill­ion felul valo jovedelmiado szinten bizonyos percenttobbletet fizet a progresszivitason felul, ugyanigy a tizmillional nagyobb vagyon­­ado is. 12. Azok, akikre 1923-ban vetettek ki dloszor jo­­vedelmi- 6s vagyonadot, 50 százalékig terjedt pot­­lekot kotelesek fizetni. Wa’ko fdszdla’dsa Az elhangzott felszolalasok utan Walko Lajos he­­lyettes penzugy­miniszter bejelentette, hogy az erte­­kezleten elhangzott eszreveteleket atveszi es azok alapjan elkeszitett torvenyjavaslatot a jovol hoten bemutatja a bizottsagnak. A kenyszerkolcsdn teljes­­isszeget ezerketszdzmilliardra tervezi s az negy holnapra fedezni fogja az állami koltsegvetes defi­­citjet. Ebbol a szu­ksegrendelet alapjan behajtott osszegre otszazmilliard esik. Ez az osszeg ket ho­­napi deficit fedezesere eleg. Vargha Imre allamtit­­kar meg bejelentette az ertekezleten, hogy a teg­­napi napon a belfuldi kolcson fizetesdre mar ti­bb­­szdzm­illid korona folyt be az allampenztdrba. Holnap dentenek a siandiasi lervtfil A miniszterelnoksegen a mai napon Bethlen Ist- Viin grof elnoklesevel ugyszolven permanens ta­­nacskozas volt, amelyen Daruvary Geza kü­lu­gymi­­niszter, Walko Lajos helyettes penzu­gyminiszter, Vass Jozsef nepjoléti miniszter es Kolltay Tibor vet­­tek reszt. Az ertekezleten a szanalas tervet ta­rgyal­­tak es holnap delelott tiz órakor ujabb miniszter­­tanacsot tartanak, amelyen vdgleges dbntes volr- JwW. A mai rendes heti minisztertanacs elmaradt. jovd Helen erh"Uk m­g a Nepsifiveissig bizottsaga A Nepszovets6g p6nzu­gyi bizottsdga a kolcsonnel Esszefu­ggS p6nzu­gyi kerdesek rendez6s6re a jovd hot folyaman Budapestre 6rkezik. A bizottsag tagjai Avenol francia, Salter angol, Jansen belga és Stra­­ckosch angol-délafrikai delegatusok. A delegacio elnoke Jansen lesz. A bizottsaggal egyu­tt — hir sze­­rint — Harding is megérkezik. „a hO/tts eilen ehl front4’ A nemzetgyu­les tegnapi ülesen Sztlogyi Lajo­s eros tamadast intezett Rassay Karoly ellen, akit azzal „v­olt” meg, ,hogy koncen­­tracios kabinet tervet ajanlotta fel a minisz­­terelnoknek. Politikai korokben erdeklodessel vartak Rassay Karoly valaszat. Rassay ma nem jelenhetett meg a nemzetgyu­lesen, mart betegen fekü­dt a lakasan, de lapjaban „A ko-­z,os ellenzeki front” cimen reszletesen valaszol Szilagyi Lajos tegnapi tamadasara. Rassay valasza azert erdemel emlitest, mert vilagosan es a megbantott fegyvertars nyers oszintese­­gevel tarja fel a baloldalon fennallo athidal­­hatatlan­ ellenteteket. A koncentracios kabinet gondolatanak felveteset Rassay reszben elis­­raeri es az akkori klilpolitikai viszonyokkal magyarazza. Bevallja, hogy a mostani, ala­­kuldban levo ellenzeki front elgancsolasara tor, mert a szelso jobboldalon es a szelso bal­oldalon, amelyeket az ellenzeki tom is rules egyesiteni akar, olyan melyrehato ellentetek vannak, amelyeket nem lehet ath­idalni. A jobboldal ellen felhozott, sokszor hangoztatott kifogasokkal szemben a baloldal hibait is fel­­sorakoztatja Rassay Minden politikai es ftazdasdni kerdis ~~ irja — elvesz Karolyn Mihdh) igazolasdnak es az oktobrizmus dicsoi­­tds&nek mindent elboritd zenaeseben.” A'szplidsfgek egybefogasanak tervet mi egy per’cig sem vettü­k komolyan, ez utan a nyilat­­tozat utan pedig nyugodtan elrakt&rozzuk Szilfigyi b­ajos sifeertelen jegök­ prdalkozasai isk. NEMZETI UJSAG Szomba­t, 1921 indreius 1. ­ szocialdemokrata part es az „ellenzeki tdmbretes" A szocialdemokra part valasztmanya ma este ü­lest tartott, amelyen Peidl Gyula beszamolt lon­­doni tanacskozasanak anyagorol 6s eredmenyerol. Peidl felszolalasa utan Farkas Istvan ismertette a politikai helyzetet es a kormany penzu­gyi terveit. Kijelentette, hogy a szocialdemokrata part az egesz orszagban megnyilvanuld elegedetlens6gre vald te­­kintettel a legteljesebb rokonszenvvel kiseb­ az ellen­­zeki partok tomorulsdt is abban szivesen vesz reszt, de kiilendu­dsdt fentartja es semmifele mas erdek szolgalat­ba nem ill. A fajvedkkel semmiesetre se­m mukodik egyutt és semmifele olyan szovetkezes­­ben nem vallal szerepet, amelyben a fajveddkkel egyutt szerepelne. Farkas Istvan jelentese utan hosszabb vita indult meg, amelyben a valasztmany tagjainak legnagyobb re­sze reszt vett. Ezek utan engedjen meg a szocialdemokrata part egy onkent felmeriiid kerdest: melyik az az ellenzeki trimob­iles, amelyben reszt vesznek es amelyet teljes rokonszenvvel tamogatnak? Az ellenzekkel egyu­tt­es a fajvedokkel sz van ben — ez nyilvan fabol vaskarika, melyre mindeddig nem kaptunk es nem talaltunk magyarazatot. Kü­lonben is az egesz ellenzeki tomor­i­l6­s, melyet eddig sem lehetett komolyan venni, most mar a resztvevők nyilatkozatai alapjan is megbukott*­nak tekinthetfi. A Kafosikus lanflaus Tantics hilondsol a ho.­episn­o.til torven­y­ehen A kulteszminisatemek a kbzepiskolakra vonatkozb torvenyjavaslataval foglalkozott a Katolkus Tanu­gyi Tanacs, amely ezzel kapcsolatosan szü­ksegesnek tar­­tana olyan kato­likus szervezet megalakitasat, amely a katolikus autonomianak az iskolakra vonatkozó programjat megvalositani torekedjek, nehogy a ka­­tolkus iskolak jogi hatranyba kerü­ljenek mas isko­lákkal szemben. Nemzeti es vallaserkolcsi szempont­­bol szintelennek tartja a javaslatot, amelyben a neve­ 16sr51 szo sem esik. Serelmesnek tartják a javaslat 5. §-át az alapitok inteneioira es a fenntartb jogara, mert az iskolaknak az uj tipusok szerint valo atszer­­vezesehez a kultuszminiszter jovahagyasat kivanja meg. Helyesebbnek valnok, ha e szakasz utolso mon­­data ugy modosittatnbk, hogy a kozepi­skolak atszer­­vezdserol a kultuszminiszteriummal vold elozetes tar­­gyalasok utan az eletdkel fenntartd hatosog intez­­kedik. Vegü­l hianyzik a javaslatbol az I. osztalyu felveteli vizsgalatra vonatkozo intezkedes. A nemzetgyu­les ma altalanossagban es reszleteiben is elfogadta a testnevelesi torvenyjavaslatot A szociA demokratak a testnevelsbe is politikot kev­ertek — A kaloszminiszter felszolalasa A miniszterelnek a beremeteeekrol — A nemzetgyi­­es mai i­lese (A Nemzeti Ujsdg tudositojdtol.) Klebels­­berg Kuno grof kultuszminiszternek mag­jo papja volt; a nemzetgyu­les alig nehany oras targyalas utan ugy altalanossagban, mint reszleteiben elfogadta az altala benyujtott test­­nevelesi torvenyjavaslatot. A polgari partok kepviseloi kivetel nelkü­l a javaslat­ erdemei mellett nyilatkoztak, csupan a szocialdemokra­­tak tettek ismetelten tanubizonysagot rossz­­hiszemu­segü­krol. A vitaban a kultuszminiszt­­er es Gombos Gyula szakszeru­ fejtegetesei tu­ntek fel. Az üles vegen a miniszterelnok a napirendi javaslat kereteben nyilatkozott a fizetesek es munkaberek emeleserol, amit a Ház tobbsege tudomasul vett. Pesthy Pal elnok a nemzetgyules mai ü­lasot ti­­zenegy or­akor nyitotta meg. A napirend targyalása elott bejelentette az elnok, hogy Nagy Vince meg­­választasa miatt Barna Laszlo es tarsai panasszai elek. A peticiot attettek az igazolasi allando bizott­­saghoz. Ezutan a nemzeti kisebbsegi nyelvek koz­­hivatalokban valo hassndlatdrol szolo torvenyjavas­­latot harmadszori olvasdsban is elfogadta a nemzet­gyu­les, majd attert a testnevelesi alaprol szolo tor­­venyjavaslat folytatolagos tárgyalasara. Elsonek Kéthly Anna szótt hozza a javaslathoz, amelyet nem fogadott el. Petrovacz Gyula orömmel ü­dvözolte a javaslatot, amelyet a kultuszminiszter oly ragyogó idealizmussal indokolt meg. Szerinte is a testneveles az alapja a nem­zet tovabb fejlodesenek 6s­eppel ezért a javaslat minden intezkedeset maga­va téve, elfogadta a javaslatot. Rothenstein Mór nem fogadta el a javaslatot. Gombos Gyula hosszabb beszed keretében foglal­­kozott a javaslattal. Sajnalja, hogy a torvenyt egy­­izben már levettek a napirendről és csak most ket év mulva lattak ismét szü­ksegesnek a Testnevelesi Tanácsot. Szerinte nem az a lenyeg, hogy a főváros­­ban túracsapatokat neveljü­nk, hanem hogy a test­­nevelest a videken­­ meghonositsuk. A szociáldemo­­kratak nyugodtan megszavazhatjak a javaslatot, mert itt nem arisztokratak nevel6soről, hanem a nagy tomegek sportjarol van szo. Feleslegesnek tartja a kü­lfoldi turakat 6s olimpiAdokat akkor, amikor a videken meg semmi sem tor­tent a sport erdekeben. Hangsulyozta a higienikus berendezkedes szi­ks6gess6g6t 6« a videki sportegyesü­letek fejlesz­­t6set. A stadion kerd6s6ben helyeselte a miniszter Allasfoglalas­t 6s miutan biztositAkoz­­at a javaslat­­ban a sport hathatos fejleszt6s6re, a javaslatot el­fogadta. Varnai Daniel a javaslatot nem fogadta el. KarafiAth Jeno beszedeben kijelentette, hogy a ja­­vaslatnak semmiféle politikai célja nincs, az egye­dü­l a magyar kizonsag leromlott egeszsegi allapo­tát akarja helyreállitani. A sportban politikai diff­e­renciak nincsenek es a munkAssAg is kiveheti re­­szet a Testnevelesi Tan­ács munkájabol. Az az er­­zese, hogy a munkasok tízezrei allanak mögotte a sport AltaMnositásának dolgaban. A javaslatot el­fogadta. Dinich Odiii arra kérte a szocialdemokra­­takat, hogy kapcsolják ki a politikat ebbol a javas­­latbol, mert az semmifele vonatkozasban nem szol­gálja a politikat. Különbséget kell tenni a testedzAs 6s a sport kozott. A javaslat nem a sportra, hanem a testedzAsre helyezi a fosulyt. Az olimpiAd tekin­­teteben Gombics nőzet6n van 6s szerinte is csak azo­­kat kell kikü­ldeni, akik r.iel­dan represented,jdk a magyar szineket. A javaslatot elfogadta. A kultuszminiszter felszolalasa A hozzaszolasok utan Klebelsberg Kund grof kul­­tuszminiszter Allott szblasra. Ez a vita me­mutatja — mondotta a miniszter —, hogy vannak kdrdesek, amelyekben nem lehetnek nezeteltdresek az egyes pártok kozbtt, meg akkor sem ha a hozzaszolasok nagy tiezs ellenzeki alapon tbrUnik. A hosaA int6­­zett k6rd6sekre kijelentette, hogy a v6grehajtAsi utg^itAst teljesen dtglakitottdk. Glimbbesn^r szolva kifejtette, hogy mindent megtesz abbol a c6l- bol, hogy a tanacshoz szi­kseges anyagi alapot elo­­teremtse. A stadion kArdeset illetoen a legnehezebb a me­gf­el­elo terseg megvalasztasa. Sajnalja, hogy amikor az elso nagyobb vArosszabalyozasi munkat vegeztek, erre nem voltak tekintetteL A sport de­­mokraeiajarol is int6ztek hozza kerdest. Ez a foga­­lom velem­inye szerint azt jelenti, hogy a sport jo­­tekony hatasat ki kell terjeszteni a nep minden ré­­tegdre. Nem lehet vitasni arrol, hogy a viddket fel* kapcsoljuk ebbol a mozgalombol, kü­lonösen akkor, amikor mogotte egy agrdrdrdeki­ kormanypdrt áll. A javaslat ert teljes felelbsseget vallal, mert azt sze­­melyesen keszitette. A legtöbbet hangoztatott kérdés az volt, hogy miért nem foglalnak helyet a szo­­cialdemokraták is a Testnevelesi Tanácsban. Erre az a valasza, hogy ez teljesen a szocialdemokratá­­kon mulik. Ha kikapcsolják az egyoldalu osztály­­politikát és általános nemzeti alapra helyezkednek, semmi akadalya annak, hogy reszt vehessenek a tanacs iranyitd munkajában. A miniszter tagadta, hogy bármilyen vallasi tendencia volna­ a javaslat­­ban. A javaslatot elfogadasra ajanlotta. Az elnok ezutan szavazasra tette fel a kerdést es a nemzetgyű­lés többsege oltaldnossagban ds reszletei­­ben is elfogadta a torvenyjavaslatot. Az elnok vegü­l napirendi inditvanyt tett es azt javasolta, hogy­­ a Haz a jovS holt szerdajdn tartsa legkozelebbi ü­leset. Parkas Istvan a napirendhez szolva azt kerte, hogy a nemzetgyű­les holnap is tartson ü­lest, amelynek egyetlen napirendi pontjan, a drogasag kerdese sz­e­­repeljen. A miniszterelnok a munkaberektol Farkas Istvan felszolalasa utan Bethlen Istvan grof miniszterelnok emelkedett szólasra. Kijelentette, hogy az elnok napirendi inditvanyát fogadja el , azzal a megjegyzessel, hogy a draga­saggal kapcsola­tos kerdéseket az ellenzek­­a penzugyi javaslatok targyalasánál is megvitathatja. Arra a feltevésre, hogy a kormany a dragasag letorése érdekeben sem­­mit sem tett, az a megjegyzese, hogy egyetlen kor­­mánynak sem lehet hivatása a bérminimumok meg­­állapitása. Ugy tudja egyebkent, hogy a legtobb maganvallalatnal is megtörtent a fizetesek melta­­nyos emelese. Felkialtások a baloldalon: Rosszul van ertesulve a miniszterelnok ur! Bethlen Istvan gróf miniszterelnok még kijelen­tette, hogy tudomasa szerint a legtobb ü­temben fo­­lyamatban vannak a berjavitci targyala­ok. Az in­­dexrendszert, illetően valtozatlanul fen­tartja régeb­­ben kifejtett Allaspontjat. Bartos Andor es Pal­ots Jozsef, valamint Perlaki Gyorgy felszolalasai utan a nemzetgyű­lés az elnök napirendi inditványát fo­gadta el. Az ulds felháromkor ért véget. Konk­orddtim-ldrgy a Ids ok Romdnia ds a Vatikan hoso­t Bukarest, februar 29. (A Nemzeti Ujsag tuddsitojatdl.) A rom­'­n kormany egyeb kü­lpolitikai fü­ggb i­gyei ok rendezesevel egyidejuleg elhatarozta, hogy a Vatikannal is targyalasokat kezd egy konkor­­datu'n megkotese irant. A targyalasok veze­­tteevil Bonn volt kultuszminisz­tert bizta meg, akinek Romaba utazasa a napokban volt tervbe veve. A terv most valtozast szenvedett, ak­i ennyiben a targyalasok helyszine Bukarest lesz, miutan Dol­i bukaresti papai nuncius tel.ihatalmulag fog targyalni a Szentszek meg­­bizasabol a roman kormannyal. Diplomaeiai korok velemenye szer­int a konkordatumra vo­natkozo targyalsok okvetlenu­l eredmennyel fognak jarni. Rom­ania iELtr#imjgps.s allaspontja eUene.ro is.­­ ......."

Next