Nemzeti Ujság, 1924. június (6. évfolyam, 106-128. szám)

1924-06-01 / 106. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Vasárnap, 1921 június 1. A 10-es kerületi beosztáson a lajstromos sza­vazás sem segít, mivel a statisztikai kimuta­tások szerint a szocialisták ezúttal nemcsak a keresztény párttól, hanem a liberális és de­mokrata pártoktól is elvonnának nagyobb tö­megű szavazatot, azaz ismét a szocialista párt erősödnék a polgári gondolat rovására. Lehet, hogy a keresztény községi párt ezen az úton esetleg egy-két mandátummal többet tudna sze­rezni, — bár ezt a reménykedést a statisztikai adatok nem igazolják — de ezzel szemben a­ szociáldemokrata párt előretörése olyan hatal­­­mas volna, melyet egy polgári kormányzat nem engedhet meg. Tény, hogy a liberális és demokrata pártok a 10-es kerületi beoosztás alapján több mandátumot elvesztenének, de ezeket a mandátumokat nem a keresztény köz­ségi párt kapná meg, hanem a szocialisták. Polgári kormányzat ehhez a megoldáshoz azonban nem járulhat hozzá. A­ 22-­es Tisza-féle kerületi beosztás hosszú és alaposan előkészített munka eredménye és en­nek célja az, hogy a polgári elemek túlsúlya a fővárosban­ biztosíttassák. Ez a tervezet en­nek a célnak meg is felel, mert a végzett sta­tisztikai számítások szerint ebben az esetben körülbelül­ 110 mandátumot juttatna a polgári pártnak 80 szocialista mandátummal szemben. Ebben­ az esetben ugyanis nemcsak a keresz­tény községi párt, hanem a liberális és de-­­­mokr­ata pártok is elvonnának bizonyos számú­­ mandátumokat a szocialistáktól. .­. A közigazgatási beosztást is , '' megváltoztatják A tizes beosztás már azért sem megfelelő, mert ezeknek a kerületeknek a beosztása már közigazgatási szempontból sem­­ felel meg a célnak és éppen ezért ezeket a kormány rövi­desen­ át fogja alakítani. Semmiesetre nincs szükség arra, hogy­­most egy ilyen átalakítási szinka, küszöbén ehhez­ az elavult kerületi rendszerhez folyamodjunk csak azért, hogy az úI. kerületi beosztás után újabb választókért­­ereket alkossunk. Nem­ áll meg az az ellenvetés sem — mon­dotta informátorunk,­­­ hogy a 22-es kerületi beosztás azért nem felel meg,, mert széthaso­­gatja a közigazgatási kerületet., A­­ szavazás ugyanis szavazókörönként történik, és ezek a szavazókörök­ mind egy-egy közigazgatási körön belül feküsznek. A kormány, tehát mind­ezek alapján ragaszkodik a 22-es kerületi be­osz­­táshoz és abból engedni nem­­fog, mert a pol­gári és társadalmi rend védelmében legjobb tu­dása, szerint máskép nem cselekedhetik. ­i igazságügyi Bizottság elfogadta a bü­ntetőnovella sajtószakaszát -a nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága ma dél­előtt folytatta a büntetőnovella részletes vitáját. A Örökség A dédapám, miit büszke szálfa - Állt a Nemere vad szelében, őrizte a hegyeknek álmát ' - Vaskézzel és gránitos szívvel, '• V­e hűségéről hős dalok járják...' A nagyapám egy asszonyt csókért ’’ Csillagokat tépett az égről. Ve a mámor piros kupája, Női száj mérge meg nem verte. Ha vészt hörgött a völgyek lelke... Apám, szegény, tűzcsóva volt, Bolyongó fény az út sötétjén. Kutatta az irányt, hogy merre, S rabmagyar ének lett a szája, S szava, lelke,bilincsbe verve... Nekem a kardból, kelevézből ■ ••• 1, i Nem maradt semmi. Csak az ének Zeng az ajkamon önfeledten. _ . Várért, asszonyért, hetyke névért A bajvivást én elfeledtem. • Csak a szivem ég, mint a rózsa, A meleg szirmú, a bánatos... S hiába óvnám karddal, vérttel, Valaki jön majd és kacagva, ó, úgyis tudom, hogy rátapos. Gáspár Jenő Fájdalom gyermeke Írta: Csathó Kálmán­ ­ • L ' Szolnoki Péter komoran fújta a füstöt a pá­rájából. Tinka, a felesége szótlanul kötöge­­tett az ablakban és félszemmel figyelte az urát. Tudta mi jár az eszében és várta, hogy megszólaljon. Nem sokáig kellett várnom, mert Szolnoki még félig sem szívta ki a pipáját, nagyot sóhajtott. — Hej, hej! — mondta. — Nem ér ez igy sem­m­inka szaporán kötögetett tovább és lehaj­totta a fejét. Szóról-szóra tudta már, hogy mi fog következni. — Mit ér ez a gyönyörű szép birtok, ez a sok jó föld, ez a sok nyáj, gulya meg ménes, ha nincs kire hagyni? . . . Mit ér ez a nagy bolond ház, ha nincs, aki lármázzák benne?... Mit ér a ribizli a kertben, ha nincs, aki be­kenje vela a ruháját? . . . Odaadnám a fele vagyonomat, ha egy gyerekünk volna! Tinka máskor már zokogott, ha idáig­­ért az ura a beszédben, mert ő is nagyon vágyó­dott egy kis baba után. Isten a megmondha­tója, hogy mennyit imádkozott ő már egy olyan térszagú apróságért, hogy mennyi min­denféle javasasszonyt, doktort, csodatévő­ he­lyet fölkeresett már, hogy segítsenek rajta, de hiába, a gólya csak nem akart rászállni a Szolnoki-házra. . Ma azonban nem fakadt sírva, hanem le­tette a kötést, odalépett az ura mellé és meg­simogatta deresedni kezdő szakállát, azt mondta neki: —­ Mit szólnál hozzá,­ha holnap bemennék a városba és kihoznék az árvaházból, egy kis gyereket,­­akinek senkije sincs. Egy olyan egé­szen apró kis jószágot, aki azt mondaná ne­künk: „apa“ meg „mama“ és szeretne bennün­ket, mintha csakugyan a mi gyerekünk volna. Szolnoki Péternek megcsillant­­a szeme. . . És aki lármázni, és a ruháját bekenné ri­­bizlivel . . . Igazad van, Tinka! Hogy erre nem gondoltunk előbb! Holnap korán reggel ment be a városba. Holnap minél koráb­ban!... II. Hétéves sem volt még a kis Jutka, mikor a Szolnoki-házba került. Aranyszőke haja volt, égszínkék szeme és Szolnoki Péternek meg Tinkának azt mondta: „apa, még , m­ama“. Hát most már volt, hogy kire maradjon a birtok és volt, aki betöltse kacagásával a há­zat. Szolnoki Péter nem ért rá többet morfon­dírozni, csak lopva szitt el imitt-amott egy egy pipa verpelétit, mert egész nap négykéz­láb mászkált Jutkával a szőnyegen, ő volt a medve bácsi. Tinka mama pedig még aludni sem igen ért rá. Órákig ült éj­szakánk­ént a kis Jutka ágya előtt és nézte a gyereket, aki szép volt, kedves volt, jó volt és aki bearanyozta kacagásával, mint a költők szokták mondani, az egész házat. Tinkának néha mégis összeszorult a szive és titkon keresztet vetett, ha arra, gondolt, hogy milyen boldogság ez a kisleány. — Jaj — mondta babonásan megkopogtatva az asztalt — csak így maradjon mindig! És egy kis lelkiismeretfurdalást érzett ilyenkor, amiért úgy szerette a kis­ Jutkáit, mintha a tulajdon gyermeke volna, mert az ötlött eszébe, hogy­­ milyen könnyű szerrel­­ju­tott 'hozzá, meg­ sem szenvedett érte.. . - •. ni.-' '-V De hát azért elég gond egy gyermeket föl­nevelni. Tinka mama, bizony korán kelt, későn feküdt, hosszú esztendőkön keresztül, hogy a kis Jutkának mindene meglegyen, mert, jaj, dehogy bízta volna másra a „gyerekét”. Olyan gonddal nevelte, taníttatta a kisleányt, mint a környéken senki. Hanem aztán olyan is lett Jutka, mire el­adó sorba került, hogy mikor legelőször bálba ■vitték, mindenki rajta felejtette a szemét. ■ ‘ — Ki az a gyönyörű szép leány? — kérdezték a huszártisztek. “ — Gazdag Szolnokinak a leánya! •— mond­ták,­ akik ismerték. ; V Erre aztán bemutatkoztak a huszárok .Jut­kának, kadéttól fölfelé mindnyájan' és annyit táncoltatták, hogy Tinka mama már maga is sokallani kezdte. ' ’ ; V* :' De amellett annyira örült a leánya sikerének, hogy­ mikor egy monoklis főhadnagy minden­áron még egy ujrát akart táncolni a leányával, csak annyit mert kérdezni félve: — Nem lesz sok? —­ Csak még egyet! —­­könyörgött Jutka­ is,­­de olyan hangon, hogy Tinkának egyszerre megdobbant a szíve. — Nini! — mondta magában. — Ezek még egymásba találnak szeretni. Az járt az eszébe, hogy kis unokákat fog majd dajkálni. De a nagy öröm ,­közben , ék­szerre valami oktalan félelem markolt a lel­­kébe, mert arra gondolt, hogy nem érdemli meg ezt a gyönyörűséget, hiszen fájdalom­­nélkül jutott a leányához. • '1 ív. ’ : , , Nem telt bele sok idő és a monoklis főhad­nagy azt mondta egyszer a sétatéren:­­ Ne® tudok élni maga nélkül, Jutkás sajtószakaszhoz elsőnek Rupert Rezső szólt hozzá, aki azt kifogásolta, hogy a szakasz alkalmas arra, hogy politikai szempontból egyeseket üldözni lehes­sen akkor, ha valaki izgatás bűntettéért önkényesen jelenti fel az illetőt. Farkas Tibor jelezte, hogy a sajtószakaszhoz a plénum előtt fog hozzászólni, de azt már most is kijelentette, hogy a szakaszt szüksé­gesnek tartja. Benedek János sajnálatosnak tartja, hogy a sajtószakaszt a büntetéfiovellába illesztették. Szerinte nagy hiba, hogy­ az,,aküdtszék intézményét elejtették az igazságszolgáltatóból. Pakots József, aki nem tagja a bizot­tságnak, de külön engedéllyel indítványt tehetett, azt javasolta, hogy az egész nyolcadik szakaszt töröljék a javaslatból és új sajtó­­törvény tervezettel jöjjön a kormány, olyan tervezet­tel, amelyet a jogászi körök és a sajtó érdekeltségei előzően megtárgyaltak. Horváth Zoltán azt a módo­sító indítványt tette, hogy az „izgat“ cérc*izgatás“ szavakat hagyják ki a szakaszból. Ezt azaz indo­kolta, hogy a közigazgatási hatóságok hiányo­s ér­telmezése könnyen izgatásnak minősíthet politikai gyűlésen olyan nyilatkozatokat is, amelyek nem ter­jednek túl a jogos kritika határán,­östör József a sajtószakasz mellett foglalt állást. Hajós Kálmán szintén a szakasz meghagyása mellett nyilatkozott. Rassay­ Károly azt fejtegette, hogy az izgatásra vo­natkozó javaslat fölösleges, mert az állami és társa­dalmi rendet az eddigi büntetőtörvények kellőképen védik. Minthogy a tervezett szakasz visszaéléseknek nyit utat, azt kell kérni az igazságügyminisztertől, hogy az egész szakaszt vegyék ki a novellából. Ami azt idézi, hogy nem­ együtt, egyszerre jelenlévő sze­mélyek előtt is lehet izgatást elkövetni, ez szerinte teljesen ellenkezik a törvénykezés szellemével. Pél­dául felhozta, hogy sokan vannak, akik a detronizá­­ciós törvény jogosult voltát kétségbe vonják. Ha a jövőben nem gyülekezet, hanem több együtt nem lévő személy előtt tett ilyen kijelentésekből is meg­­állapíthatják az izgatás tényálladékát, be fog követ­kezni ,az a helyzet, hogy igen magas állású urak is megismerkednek az új törvény szankcióival. Ezután a szavazás következett s a bizottság változatlanul elfogadta a sajtószakaszt. A sztrájkjogról szóló szakasznál Farkas Tibor tett indítványt, de a bizottság az eredeti szöveget fo­gadta el. Rassay Károly azt indítványozta, hogy illesszék a szövegbe a „jogtalan“ szót is. Pesthy Pál igazságügyminiszter a javaslatot honorálta s így a szakasznak ez a mondata így fog hangzani: „Csak az a büntethető, aki a szakaszban körülírt cselekede­tet jogtalanul követte el“. A bizottság ezután elfo­­gadta­ még Hajós Kálmánnak egy indítványát, a­mely a munkaadó megbízottjának felvételére vo­natkozik. A tárgyalást délután két órakor megsza­kították s ennek folytatását kedden délután 5 órára tűzték­ ki. Popovics és Teleszko tárgyalásai Megírtuk, hogy Popovics Sándor, a Magyar Kem­­zeti Bank elnöke Londonba utazott Korányi báró, pénzügyminiszter megbízásából, hogy ott a külföldi­ kölcsön felvételéről tárgyalásokat folytasson. Popo­vics Sándor kiküldetésének különösebb oka az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogja a külföldi köl­­csön első jelentősebb részét megkapni. A londoni tárgyalásokat egyébként Harry Strakosch irányítja, míg Arthur Salter rövidesen Genfbe utazik, ahol a kormány megbízásából a külföldi pénzcsoportokkal tárgyaló Teleszky Jánossal fog a közeli napokban találkozni. Teleszky ugyanis Londonból Rómába és onnan Genfbe, majd Baselbe utazik. Ez utóbbi helyen a főváros régi adósságainak rendezése ügyében fog tárgyalásokat folytatni. Ezeken a tárgyalásokon a­ fővárost Csupor József fővárosi tanácsnok képviseli s részt vesznek a rendezésben Wälder Gyula és Erney Péter bankigazgatók is. Amint ismeretes, A végső­ megállapodásokat Sipőcz Jenő polgármester, Wolff­ Károly és Bárczy István fogják a főváros hitelezői­,­vel megkötni, ugyancsak Baselben. A pécsi zsidó egyetemi hallgatón kicsatolták a katólikus temetési szertartást A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy a zsidók kezdték a verekedést . A Pécsen tegnap lezajlott egyetemi zavargásokkal kapcsolatosan megindult hivatalos vizsgálat, mint azt a Nemzeti Újságnak Pécsről jelentik, megállapí­totta, hogy a verekedést a zsidó egyetemi hallgatók kezdték, akik kóserrel, vasbotokkal és revolverekkel felfegyverkezve megtámadták az épületből gyanút­lanul távozó keresztény egyetemi hallgatókat. A fel­háborító eset kirobbanására az adott okot, hogy ami­kor kedden a bonctani intézetből néhány bullát el akartak számtani temetésre, a zsidó egyetemi hall­gatók körülfogták a menetet, a fakoporsókat■ vízbe­­mártott söprűkkel és fogkefékkel beszentelték, mire az egyik keresztény egyetemi hallgató, aki a teme­tési szertartás meggyalázását végignézte, arculütötte az egyik zsidó egyetemi hallgatót, aki nevetve a Cin­ci­m dedemmot énekelte. ................ A vizsgálat megállapítása szerint a zsidó egyetemi hallgatók erre másnap a Pécsi Sport Club­ zsidók­al­,­létáival és egy sereg felbérelt zsidó kereskedősegéd­­del vonulltak fel az egyetem épülete elé és orvul rá­­támadtak a távozó keresztény hallgatókra. A vere­kedésbe természetesen később több keresztény egye­temi hallgató is beleavatkozott és kiverték a­­ bojle­rekkel és vasbotokkal hadonászó zsidó egyetemi hall­gatókat az egyetem udvaráról. A lefolytatott vizs­gálat megállapította, hogy a brutális vallásgyalá­­zásban nyolc zsidó egyetemi hallgató bűnös. Az egyetem épületébe egyébként ma ismét történtek­ atrocitások, amelynek folyamán több zsidó egyetem­i hallgatót megvertek. Délben a rektor ,a kapukát, be­­r záratta és a központi intézetbe csak igazoltatás után lehet bejutni. A vizsgálat tovább folyik, és a rektor intézkedése­­értelmében az előadások egyelőre szü­­­­­ne­telnek.

Next