Nemzeti Ujság, 1925. május (7. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Péntek, 1925 május 1. selyme suhogjon a primadonna vál­­lain, de annál fontosabb, hogy igazi énekkultúra ragyogjon felénk a szín­padról és odaadó fegyelem, művészi lelkiismeret, a műt szeretete a zenekar­ból! Egy szóval lehetne kifejezni mind­azt, ami az Opera házát művészileg megmenthetné, — olyasvalami, aminél­ hiányát eleddig nem egyszer éreztük, és ennek a neve: testületi szellem! .Vagyis: mindenki találkozzék a művé­szet szeretetében, engedelmesein és oda­adással a nagy célok iránt, amelyek­nek kultuszát e márványfalak között ápolják. Légy ismét büszke arra, hogy tagja lehetsz a Magyar Királyi Opera­­háznak, megkülönböztető rendjel gya­nánt viseld ezt a tudatot és ne beszélj hánya­veti leereszkedéssel a műinté­­zetről, mintha jótevője lennél, amiért ottan énekelsz és ne emlegesd a külföl­det ,ahová — fájdalom — gravitálnod kell, minthogy itthon nem becsülnek meg! Ha majd ez új szellem bevonult az Operaházba, a kisebb méretekre szorí­tott, de egységes szellemben működő csapat élén hozzáfoghat magasabb fel­adatainak megvalósításához az új ve­zér. Mindenekelőtt reá vár a műsor­­kiépítése, hogy ma intézetünk ismét teljes kifejezése legyen a világművé­­szetnek. A Puccini- és Lehár-esztendők ensuite-sikerei nagy rések­­ ütöttek a műsor zárt várfalán: ismét meg kell szólalniok a klasszikusoknak, a francia és olasz operáknak, a teljes Wagner­nek új köntösben és­­ mindenekelőtt a magyaroknak. Ez a legfontosabb pont • E­h Ment a Magyar Királyi Operaház igazgatója egyszersmind őre a magyar zenei tehetségnek! Ezért örvendünk, hogy Radnai Miklósban olyan opera­igazgatót kapunk, akiben megvan a tehetség: az újat felismerni, az erköl­csi bátorság, mellette hitet tenni, a művészi képesség, az újat a legtökéle­tesebben tolmácsolni! Idegen művész, akár a legnagyobb is, képtelen volna betölteni ezt az apostoli hivatást, amelyre — még művészileg is — csu­pán erős faji érzés képesít, örömmel üdvözöljük teh­át Radnai Miklósban azt a férfiút, akitől joggal remélhetjük Operaházunk rendbehozatalát, nemkü­lönben a magyar nemzeti költészet fel­virágoztatását is. Hosszú évek barát­sága fűz bennünket hozzá, a Nemzeti Újság zenei főmunkatársához, akinek személyi diadalában imhol örömmel látjuk érvényesülését ama nagy művé­szi ideáloknak, amelyeket általa és vele együtt mindenha hirdettünk. fisch­er-Colbrie püspök gyógyulásában bíznak az orvosok Korányi Sándor báró vette át a Kezetisti Prága április 30. (A Nemzeti Újság külön tudósítójának telefonjelentése.) Fischer-Colbrie Ágost megyéspüspök állapotában ma némi ja­vulás állott be. Korányi Sándor báró, budapesti egyetemi orvosprofesszor teg­nap megérkezett a súlyos állapotban levő beteg ágyához és azonnal hozzá fogott a kezeléséhez. A betegnek erős szívgyepege­­sége van, amely egy hat héttel ezelőtt ki­­állott náthalázból kifolyóan fejlődött ki. Akkoriban a megyéspüspök két hétig őrizte az ágyat, később azonban felkelt és állapotában olyan kedvező javulás mutatkozott, hogy még az utcára is ki­mehetett. Csakhamar azonban visszaha­tás következett be és a közben kiállott politikai izgalmak is erősen befolyással voltak arra, hogy állapota rosszabbodott, sőt válságosra fordult. Az orvosok jelen­tése szerint remény van arra, hogy rövi­desen összeszedi magát és gyógyultan hagyhatja el betegágyát. A Felvidéken mindenütt óriás részvét kíséri a nagybe­teg megyéspüspök állapotát, szinte, per­­cenkint érkeznek, távirati úton is, meleg érdeklődések a hogy­léte után. (1.) összeült a nemzetgyűlés Benyújtották a választójogi és felsőházi törvényjavaslatokat Hoyos Miksa gróf viharos jelenetek közben ismertette a római interparlamentáris konferencián lefolyt incidenst (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Négy­heti szünet után ma újból ülésezett a nemzetgyűlés. Az alig egy óráig tartó formális ülésen az előadók benyújtották a választój­ogi és a felsőházi törvényja­vaslatokat. Iroyos Miksa gróf napirendi előtti felszólalásban tette szóvá a római interparlamentáris konferencián történt incidens kapcsán őt ért sajtótámadáso­kat, az ellenzék viharos tiltakozása kö­zött. Mi az említett sajtótámadásokban nem vettünk részt, mert az audiatur et altera pars elve alapján meg akartuk várni a másik fél nyilatkozatát is. Most, hogy ez megtörtént , Hoype Miksa gróf maga az eddig ismert verzióval megfele­lően ismertette az insidenst, meg kell állapitanunk, hogy a Rómában járt ma­gyar parlamenti delegáció vezetőjének eljárása nem volt helyes. Lehetséges és mi el is hisszük Hoyos Miksa grófnak, hogy szerencsétlen fellépését jószándék vezette, de azt a leghatározottabban kétségbe von­juk, hogy ezzel a magyarság érdekeit szolgálta. Scitovszky Béla elnök 12 órakor nyi­totta meg a nemzetgyűlés mai ülését. A baloldali padsorokban a fajvédőkön kí­vül Ugrón Gábor, Strausz István, Palla­­vicini őrgróf, Sigray Antal gróf, Haller István, Meskó Zoltán, Szabó József, Bal­­say Károly, Friedrich István és Dénes István voltak jelen. Az elnök megemlékezett arról a iml­­datlan kommunista merényletről, am­ely­­nek a szófiai székesegyházban többszáz ember esett áldozatul. Indítványára a nemzetgyűlés­ elhatározta, hogy részvét­táviratot intéz a szobranje elnökéhez. Az elnök ezután kegyeletes szavakban emlé­kezett meg a napokban elhunyt kiváló tudósról és áldozatkész mecénásról, Apponyi Sándor grófról. Indítványára Apponyi Sándor gróf emlékét jegyző­könyvileg örökíli meg a nemzetgyűlés, családjához pedig részvét táviratot intéz. Az elnöki előterjesztések után Puky Endre előadó beterjesztette a választó­­jogi bizottság jelentését a választójogi törvényjavaslatról, Illés József előadó pedig a felsőházi javaslatról szóló bizott­sági jelentést nyújtott be. Vihar Hoyos gróf római szereplése körül Hoyos Miksa gróf, aki napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt, ál­lott ezután szólásra. Hoyos Miksa gróf még meg sem kezdte beszédét, amikor a fajvédők heves tüntetést rendeztek ellem. ~z Üljön le a Hazaárulós Nem vagyunk kiváncsiak a védekezésére! — kiáltották Hoyos felé a baloldali padsorokból. Az egységespárti képviselők ellentüntetést rendeztek Hoyos mellett és követelték a fajvédőktől, hogy csendben hallgassák végig felszólalását. Az elnök nagy nehe­­zen rendet teremtett, mire Hoyos meg­kezdte beszédét. Még első mondatát sem fejezte be, amikor a fajvédők újabb tün­tetéssel igyekeztek megakadályozni fel­szólalását. Zsirkay János: Mondjon le! Meskó Zoltán: Zurück nach Spanien! (Derültség.) Jó öt percig tartott, amig a nyugalom végre helyreállt és Hoyos Miksa gróf ek­kor előadta, hogy tegnap reggel érkezett vissza Olaszországból. Nagykanizsán látta a lapokból, hogy az újságok egy része valóságos sajtóhadjáratot indított ellene, a római interparlamentáris konfe­rencián való­ szereplésével kapcsolatban. Megdöbbenéssel tapasztalta, hogy telje­sen légből kapott információk és feltevé­sek alapján intézték ellene a támadáso­kat. — Nem kívánok most foglalkozni — mondotta Hoyos gróf — azokkal a tá­madásokkal, amelyek rosszindulatuak, csupán a száraz tényállást óhajtom is­mertetni. Az interparlamentáris konfe­rencia tárgysorozatán a drágaság témája is szerepelt. Landry francia képviselő, volt miniszter elaborátumot dolgozott ki, amelyet az egyes nemzetek képviselői előzetesen megkaptak. Az egyik bizott­sági ülésen Baross János közölte... Barosst nevének említésekor a fajvédők és a jelenlévő ellenzékiek egy része lelke­sen éljenezték. Hoyos gróf:... hogy ő a drágasági kérdéshez hozzá akar szólni és a trianoni szerződést is meg akarja említeni, mint a drágaság egyik fő okát. Ezen a bizottsági ülésen felkértem Baross Jánost, hogy ta­lálja meg a megfelelő formát arra, ahogy ezt a kérdést az interparlamentáris fóru­mon elő kell adni. A plenáris ülés előtt felszólítottam Baross Jánóét, hogy a kér­dést mem tárgyalja, hogy abból skanda­lum ne legy­en. A fajvédők ekkor újból tüntetni kezd­tek Hoyos Miksa ellen, míg Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök kezeivel intett a fajvédőknek, hogy hallgassanak . Hoyos felé fordulva ezt mondotta: — Helyes, helyes. A francia nyelv előnyei... Hoyos Miksa gróf: A trianoni szerző­désről nekem is az a véleményem, ami önöknek, de skandalummal jönni egy nemzetközi fórum elé nem lehet. (Helyes­lés a jobboldalon, zaj a fajvédőknél.) A bizottság Barossnak a plenáris ülésen történt felszólalásával egyáltalán nem foglalkozott és Baross mindjárt a negye­dik szónál szerintem teljesen céltalanul és egyáltalán fel nem használva a francia nyelvnek azt az előnyét, hogy franciául mindent el lehet mondani, olyan módon jött elő a trianoni szerződéssel, hogy a jugoszláv­ok román delegátusoknál, akik előre tudtak a dologról, de nem általam, ez nagy visszatetszést keltett. (Állandó zaj a fajvédőknél.) A konferencia elnöke figyelmeztette a szónokot, hogy a keres­kedelmi interparlamentáris konferencia szabályai szerint politikával nem lehet foglalkozni, mire Baross János áttért a gazdasági szerződésekre, majd újból a trianoni szerződést érintette olyan for­mában, amely szerintem nem volt helyes. Az volt az érzésem, hogy az országnak ebből semmi haszna nem lehet, de kárt csinálhat. Az az érzésem volt, hogy nem lehet ilyen felesleges incidenseket fel­idézni, amelyek teljesen szükségtelenek. Felmentem az előadói emelvényre és ki­jelentettem, hogy Baross szavai sa­ját egyéni véleményét fejezik ki, mert nem a bizottság által tárgyalt szöveghez szólt, hanem ettől eltérően magánvéle­ményt adott elő. Kijelentettem azt is, hogy mint a magyar delegáció vezetője, nem értek egyet az előadottakkal abban a formában, amelyben azok elmondottak. Ezt szó szerint így mondottam, erre meg­esküdhetem. Mikor az emelvényről vissza­jöttem, Baross képviselő úr helyeslésé­nek adott kifejezést velem szemben. Hogy mindez így történt, tanukra is hivatkoz­­hatom... A fajvédők ekkor ismét tüntetni kezd­tek s a nagy zajban Kiss Menyhért va­lamit közbeszólt, amiből azonban semmit sem lehetett érteni. „A hazát védtem .. .** Hoyos Miksa gróf: Hivatkozhatom a jelenlévő Dimien Ödönre és Görgey Ist­vánra. Bevallom, hogy sokkal kényelme­sebb helyzetben lettem volna, ha a kér­dést előzően megbeszélhettem volna a többiekkel. Mivel ez lehetetlen volt, tisz­tán saját elhatározásomból cselekedtem. Ha tízszer olyan helyzetbe kerülnék, tíz­szer ugyanígy járnék el. (Óriási zaj a faj­védőknél.) Lendvai István: Gyalázat! Zsirkay János: Mondjon le! Menjen vissza Spanyolországba! Hoyos Miksa gróf: Meggyőződésem, hogy hazámnak nagyobb szolgálatot tettem . . . Lendvai István: Szobrot neki! (De­rültség.) Hoyos Miksa gróf: . . . mint Baross képviselő úr, akinek szerepe semmi egyébb nem volt, mint egyéni érdekek­nek a szolgálá­sa. Zsirkay János Hoyos felé: Második Károlyi Mihály! Lendvai István: Még beszélni mer? Üljön le! A zaj ismét percekig tartott s az elnök csak neheze­n tudott rendet teremteni. Hoyos Miksa gróf folytatva beszédét, ki­jelentette, hogy eljárásával védte a ha­zát s a nemzetgyűlés belátására bízza, hogy helyesen jött-e el. A fajvédők erre kórusban kiáltották Hoyos felé: Elítéljük! Elítéljük! Dinich Ödön kért szót ezután szemé­lyes megtámadtatás címén. Elmondotta, hogy Hoyos beszéde közben Kiss Meny­hért közbekiáltotta, hogy „Jelentkeznek a hamis tanuk“. (Nagy zaj a jobbolda­lon.) Kiss Menyhért: Ez nem áll! Dinich Ödön: Felszólítom Kiss képvi­selő urat, hogy ismételje meg ezt a kije­lentését a parlamenten kívül, hogy tör­vény elé állíthassam. Kiss Menyhért ugyancsak személyes kérdésben szólalt fel s azonnal válaszolt Dinich Ödön szavaira. — Én nem azt mondottam, hogy Di­nich hamis tanú, hanem azt kiáltottam közbe: „Jelentkeztek a tanúk“." Az egységes párt erre a kijelentésre óriási zajban tört ki, amelyet csak az elnök erélyes csöngetése tudott lecsilla­pítani. Scitovszky elnök a nyugalom helyreálltával megkérdezte Kiss Meny­hértet hogy használta-e az idézett sértő kifejezést Dinich Ödönnel szemben. Kiss M­enyhért: Nem használtam. A jobboldali padsorokban erre újból vihar kerekedik s a nagy zajongásból kihall­atszik Dinich Ödön hangja: — Nem igaz, hazudik! Kiss Menyhért újból engedélyt kért és kapott az elnöktől, hogy személyes kér­désben felszólalhass.... Kiss Menyhért: Defetista tény nyilvá­nult meg Rómában . . . Hoyos Miksa gróf izgatottan ugrott fel helyéről és Kiss Menyhért felé kiál­totta. . . — Micsoda defetista tény? Ez mégis csak szemtelenség! Az elnök Hoyos Miksa grófot ezért a kifejezéséért rendreutasította, majd ki­jelentette, hogy miután Kiss Menyhért azt mondta, hogy nem használta a sértő kifejezést és a gyorsírói jegyzetekből sem állapította meg, hogy ez a kifejezés elhangzott, az ügy tárgytalan.. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, amely szerint a legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz s azon a zárszámadást vizsgáló bizottság jelen­tése és a mentelmi bizottság jelentései szerepelnek. Végül Petrovich jegyző fel­olvasta Rukovszky Iván belügyminiszter írásos válaszát Beck Lajosnak a kert­városról, március 11-én elmondott inter­pellációjára. A választ a nemzetgyűlés tudomásul vette, mire az ülés egy órakor véget ért. Baross János válasza Hoyos grófnak Hoyos Miksa gróf mai beszédére Baross János a következőkben válaszolt: Hoyos gróf mai felszólalásának csak személyi részével kivánok foglalkozni, a tárgyi résszel majd a jövő héten a parla­mentben. 1. Hogy tárgyilagosan és a napirend­hez szólaltam fel, erről meg fog győződ­hetni a közvélemény, mert amúgy is rö­vid beszédemet szó szerint fel fogom ol­vasni a parlamentben. 2. Ami beszédem francia stílusát illeti, azt egy hivatásos diplomáciai fordító ba­rátommal simíttattam előzőleg át. 3. Hoyos gróf azon állítása, hogy én megköszöntem neki felszólalását, annyira nevetséges, hogy ezzel foglalkoznom szin­te felesleges. Hoyos gróf mikor lejött a pódiumról és oda ült a mellettem levő helyére, oda szólt hozzám: — Nagy hiba volt felszólalásod. Erre én azt feleltem: — Ha az én felszólalásom hiba volt, akkor Te arra csak rádupláztál. Mindenesetre erős fantázia kell ahhoz, hogy ezt a feleletemet Hoyos gróf kö­szönetnyilvánításnak minősítette. Nagyon kevés védelmi eszköze lehet Hoyos grófnak, im­már azt is kihasználja ellenem, hogy én a személyi sérelmet le­nyelve, az ország érd­ekében kitértem egy vitatkozás elől, mely ott az ország érdeke ellen lett volna idegen országban, idegenek előtt saját honfitársammal. A kérdés elintézését azonban magyar fóru­mok elé vittem. Ugyanis még az­nap dél­után a királyi teán és este a közös hote­lunkban elpanaszo­ltam az esetet csopor­tunk helyettes vezetőjének, Huszár Ká­­rolynak és több képviselő­társamnak, köz­tük Zsitvay Tibornak, Moser Ernőnek, Barthos Jánosnak, akik a plenáris ülé­sen nem voltak jelen. Ezeknek a vélemé­nyét úgy tudom, közvetlenül meghall­hatta Hoyos gróf, ennek a következmé­nye volt az, hogy elutazásom után tud­tom nélkül a magyar csoport ülést tar­tott, melyen Hoyos gróf is jelen volt és a magyar csoport megállapította, hogy Ho­yos gróf felszólalása nem a csoport véle­ményét fejezte ki, hanm az Hoyos gróf­nak csak magánvéleménye volt. Ezzel a magyar csoport Hoyos gróffal szemben nekem már teljes elégtételt adott. ^GVTKiFl.^OSnÁLy^ s ------ szerencsés , v. LEGNAGYOBB NYEREMÉNY -ESETBEN: 3 MILLIARD KÉRJÜK KIVÁGNI, EGY LEVELEZŐLAPRA DAGASZTANI ÉS NEKÜNK BEKÜLDENI OREDSCKEG!! BUDAPEST. IV., KOSSUTH lAJ05-u.11. V« á 30.000 . V« a 60 COO­L , _ Vi a 120.000 ¥ \г összeget a sorsjegy vétele u­tán a küldendő postai befizetőlapon küldőm X D. Név---------­Lahtieiu — Utca ......

Next