Nemzeti Ujság, 1926. június (8. évfolyam, 121-144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

2 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1926 június 1._ ságokat. Tiltakoznunk kell tehát­­a­ francia sajtó állásfoglalása ellen, amely olyan intézkedéseket akar ki­­provokálni, amelyek Magyarország bel­­ü­gyébe való beavatkozást jelentenek s amelyek tételes törvényeinkkel hom­lokegyenest szembenállanak. Ami pe­dig Pertinax úrnak a Népszövetség­ről elmondott, nem éppen parlamentá­ris hangú bírálatát illeti, különösnek, furcsának és a rossz szándékot min­dennél jobban bizonyító ténynek tart­juk, hogy ez a becsmérlő hang éppen francia részről hangzik el, mert Fran­ciaország eddig egyebet sem tett, mint mindent elkövetett arra, hogy minél nagyobb számban, minél több taggal s lehetőleg döntő súllyal legyen képvi­selve, — az „ostobák“ gyülekezetében. Vasárnap az egész ország ünnepelte a hősök emlékezetét A főváros ünnepe a hősök temetőjében Emléktáblaleleplezések — A vidék kegyelete (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A törvény­­hozás az elesett hősök emlékének szentelte május utolsó vasárnapját és ezt a napot ke­­gyeletes érzésekkel ülte meg a főváros és az ország közönsége. Vasárnap d. e. a főváros összes templomai­ban ünnepélyesen megkondultak három ízben a harangok, hogy az elesett hősök emlékeze­tét hirdessék. A legtöbb templomban meg­emlékező istentiszteletek voltak, az iskolák­ban emlékünnepeket tartottak az ifjúság szá­mára. A hivatalos emlékünnepség a rákos­keresztúri hősök temetőjében volt délelőtt ti­zenegy órakor és azon nagyszámú közönsé­gen kívül ott voltak a hivatalos világ és a társadalmi­ egyesületek képviselői, a bajtársi egyesületek tagjai és a honvédség csapattes­teinek küldöttségei ott voltak Auguszta fő­herceg asszony, Albrecht főherceg, Konrád bajor királyi herceg nejével, Bona herceg­asszonnyal. Az ünnepséget a Himnusz hangjai­ nyitották meg, majd P. Szabó Pius dr., a tá­bori püspökség irodaigazgatója mondott kö­tői szárnyalásu, magas lendület­ü emlékbessé­det. Utána Veres Ernő reit, teológiai tag'­r mondott imát és hazafiasságtól izzó beszédet,­ Martin Schmiedt a német református, egyház nevében beszélt. Az egyházak képviselőinek beszédei után következett a, hősök emlékoszlo­pának megkoszorúzása. Elsőnek a kormány­zót képviselő Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter tette le a kormányzó koszorúját, majd Scitovszky Béla a nemzetgyűlés, bárczi­­házi Bárczy István államtitkár a miniszter­­elnökség és kormány, Jánky Kocsárd főpa­rancsnok a honvédség, Hegyessy Géza alezre­des a vitézi szék, Schön követ a németek, Nut­­fullah bej titkár a törkök, Hornbostel taná­csi® az osztrákok, Pavlov ügyvivő a bolgárok, Sipőcz Jenő polgármester a főváros, Széchenyi Emil gróf a Vörös Kereszt, CUó tábornok a Hadviseltek és Polgárok Pártja koszorúit he­lyezték az emlékoszlopra A belügyminisztérium tisztviselői az elesett kortársak emlékére a minsztérium előcsarno­kában emléktáblát állítottak, melyet vasárnap délelőtt avattak fel nagy és előkelő közönség jelenlétében. Az ünnepségen megjelent a kormányzó is. A Magyar Hiszekegy elének­­lése után Rakovszky Iván belügyminiszter tartott emlék­beszédet, amely közben leleplez­ték az emléktáblát. Majd Ladik Gusztáv ál­lamtitkár méltatta a hősök emlékét. Szatmáry István, a Petőfi Társaság tagja pedig alkalmi ódáját szavalta el. A szép ünnepség a Him­nusz eléneklésével ért véget. Az énekszámot a rendőrségi segédhivatali tisztviselők ének­kara szolgáltatta. A főkapitányság épületében is vasárnap délelőtt leplezték le a testületből elesett hősök emléktábláját, Kisfaudy Stróbl Zsigmond mű­vét. Az ünnepségen, melyen a belügym­inszter képviseletében Sóssa István államtitkár je­lent meg, az ünnepi beszédet Marinovich Jenő főkapitány mondotta, majd Éliássy Sán­dor pestvidéki főkapitány helyezte el a kerü­let koszorúját. A rendőrségi tisztviselők ének­kara a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg, a Nem nem soha! és a Himnusz hangjaival zárta be a kegyeletes ünnepséget. A vidékr­ől különösen Szék*’* ’• Debrecenből, Zalaegerszegről számolnak be nagyobbszabásu emlékünnepségekről, de meg­ülte ezt a napot az országnak minden egyes vidéke. Tatán József főherceg részvételével leplezték le a hősök emlékoszlopát szép ün­nepség keretében. ■fsm (Folytatás az első oldalról.) nyékét Bethlen közbelépésére vették figye­lembe. Tiltakozik az ellen, hogy Telekit és Zadravetzet nem helyezték vád alá, botrá­nyosnak tartja Bába és Gerő szabadlábra he­lyezését. Cikkében megtámadja Töreky Géza tanácselnököt, aki szerinte egyenesen felbá­torította a fővádlottakat a vallomások meg­tagadására. Kifogásolja, hogy Mészárost nem hallgatták ki. Véleménye szerint Bónis pá­tert és Károlyi Imre grófot hallgatásra kény­­szerítették,­­ Rakovszky Iván belügyminisz­ter pedig a hivatalos titok mögé rejtőzött. A francia kormány — írja végül Sauerwein — január 1. óta, hála Clinchant miniszter buz­galmának és Benoist vizsgálatainak, minden­ről tájékozva van. Sauerwein úgy tudja, hogy a francia kormány véleménye ezen az alapon más következtetést von le a frankperből, mint Bethlen István gróf é­s ezt a felfogását Genf­­ben ismertetni is fogja.­ ­Pertinax: „A­ Népszövetségben az ostobaság uralkodik" Páris, május 31. (Havas.) A lapok a budapesti franktár­­gyal­ás következményeivel foglalkozva felvetik a kérdést, hogy mit fog most cse­lekedni a francia kormány. Pertinax az Echo de Pans hasábjain azt mondja, hogy a bírói ítélet bebizonyí­totta, hogy a bűncselekmény kizárólag politikai jellegű volt. Az ítélet magáévá tette azt az érvet, amelyet Bethlen István gróf hangoztatott a parlamentben, amely szerint a frankhamisítás a trianoni szer­ződés következménye volt. Pertinax azt kérdi, hogy mit fog most tenni a francia kormány, amelynek legnagyobb érdekei forognak veszedelemben. é­s mit fognak tenni, most a kisantant államai. Lehetsé­ges, hogy megkísérlik, hogy az ügyet a Népszövetség elé vigyék. Pertinax ezt a módot kockázatinak tartja, mert ez arra vezethet, hogy az angol megbízottak, Ro­bert Cecill, Thomas és rajtuk kívül Good erőfeszítései következtében a trianoni szerződést nyilvános vád alá helyezik. Nem volna tehát szerencsés dolog, ha a kérdést a Népszövetség elé vinnék az ott uralkodó „ostobaság és álszenteske­dést’ miatt. Ehelyett Pertinax célszerűbb­nek tartja azt, hogy a kisantant államai összeforrjanak, Magyarországot sakkban tartsák és a kilengéseket lehetetlenné te­gyék. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a kisantant Franciaországgal egyetértve Ami amennyi, a hamisításra és a revansra vonatkozó dokumentumot a világ nyil­vánossága elé tárja. „A magyar kelevény,­ Paris, május 31. (Havas.) Az Oeuvre azt írja, hogy az ítélettel még nem ért véget a frankügy. Clinchant bu­dapesti francia követ felnyitja Briand szemét és feltárja előtte annak az összeesküvésnek fontosságát, amelyet Budapesten szőttek Fran­ciaország ellen, a trianoni szerződés ellen és a béke ellen. Minden okmányt közölni fognak, hogy világosságot derítsenek arra a támoga­tásra, amelyet Windisch­graetz élvezett. Ezek­ből az okmányokból ki fog derülni elsősorban, hogy a hamis bankók gyártására szolgáló gé­pet a pénzügyminiszter rendelte és fizette ki hivatalosan. Ha majd mindenki meg lesz győ­ződve Bethlennek és Horthynak a szerepéről, akkor a Népszövetséget fogjuk megkérni, hogy dolgozzon ki nemzetközi egyezményt a pénz­hamisítók ellen. A párisi és a prágai kor­mánynak nincs más választása, miután egy nemzet nem folyamodhatik sehova egy másik nemzet ellen, amely az ő hitelére tör. Kitűnő alkalom lesz ez arra, hogy a magyar kele­­vényt felvágják. Ha a kérdés előterjesztése nem történhetik meg a tanács júniusi ülés­szakán, akkor a frankügyet a Népszövetség szeptemberi közgyűlése elé kell vinni. A pak­s sajtó támadásával érdemben vezércikkünk foglalkozik. Céderer Gusztáváé a tábla előtt visszavonta eddigi vallomásait Asz elővehetett Léderer Gusztáv is azsal vérté. "Resile, h­ogy véletlenül lőtte agyon Konella fientesmestert . Kedden Céderer elé tárják a Katonai bíróság előtt tett vallomását (A Nemzeti Újság tudósítójától). Az a véréé emlékezetű gyilkosság, amely a múlt év január havában zajlott le a Tölgyfa­ utca 4. szám alatti ház egyik la­kásában, hétfőn­­ismét a királyi Ítélőtábla elé került. Kodelka Ferenc hentesmester gyilkosait, Léderer Gusztávot és Gusztáv­­nét, mint ismeretes, a katonai törvény­szék, illetőleg a budapesti büntetőtör­­v­ényszék kötél általi halálbüntetésre ítélte. Léderer Gusztáv a halálos­­ítélet ellen nem jelentett be fellebbezést, úgy hogy az azóta jogerőssé is­­vált és az íté­let végrehajtását csak legfelsőbb ke­gyelmi ténnyel lehetne megakadályozni és a büntetést életfogytiglani fegyházra átváltoztatni. Léderer Gusztávné nem kö­vette férje magatartását, hanem az első biró­i ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A királyi ítélőtáblán Kállay Miklós dr. kúriai biró tárgyalta az ügyet és az első birót. Ítélet megváltoztatásával nem fel­­bujtásban v­agy tettestársi minőségben, hanem csak bűnsegédi bű­n részességben mondta ki bűnösnek Léderer Gusztávnét és halál helyett életfogytiglani fegyház­büntetésre ítélte. A királyi Kúria Ma­gyar­tanácsa viszont a tábla ítéletét sem­misítette meg és azzal az indokolással, hogy egyrészt a tényállás nincs meg­nyugtatóan felderítve, másrészt a kato­nai bíróságnak és a polgári bíróságnak ez ügyben megállapított tényállása kö­zött ellentmondások foglaltatnak, vissza­küldte az ügyet az Ítélőtáblához ifjabb fellebbviteli főtárgyalás megtartása végett. Kállay Miklós kúriai tanácselnök hét­főre tűzte ki Léderer Gusztávné ügyében az újabb fellebbviteli tárgyalást. A tár­gyalásra Léderer Gusztávnét is elővezet­ték. Az asszonyon úgyszólván semmiféle változás nem volt észlelhető, ugyanaz a sötétkék köpeny, fekete antilop cipő, üres tekintet, semmitmondó arc, — s ami legjobban jellemzi ezt az asszonyt —, a legrövidebb kérdésre is áradó A válasz zök­kenő nélkül, végtelen körmondatokban. Cédererné újból taktikát változtat A tárgyalás megnyitása után Hariss Andor dr. tábl­abíró fölolvasta az első­fokú bíróság ítéletét, majd Pogornyi Nán­dor dr. előadó táblabíró ismertette a bűn­­cselekmény részleteit és a bizonyítási el­járások anyagát. Mikor az iratok ismer­tetése a késő déli órákban befejeződött, Kállay elnök megkezdte Léderer Gusz­táv­né kihallgatását A bűnös asszony az­zal kezdte vallomását, hogy a Prónay­­tisztekre vonatkozóan b­e tett nyilatkozatait visszavonja és visszavonja mindazt, amit a bűnügy kivizsgálása során önmagára vagy férjére terhelőért vallott. Ezután hosszú előadásba kezdett, amelynek az volt a lényege, hogy a bűncselekményről úgyszólván csak az utolsó percben érte­sült, akkor, amikor a férje hívására be­ment a szobába s ott a pamlagon állott fejjel látta heverni halálos dermedtség­ben Kodelka Ferenc hentesmestert. Mikor megijedt és a halott ember v­éres fejét vízzel öblögetni kezdte, férje vak dühvel reá támadt. — Te még mindig szereted ezt az em­bert? — kiáltott rám a férjem — mondja. Léderemné újabb változatát a borzasztó mesének — ezzel revolverét reám sütötte, de a golyó nem talált, hanem az asztalt érintve a falba fúródott. Az asszony tagad. Hiába bizonyítanak ellene a tények, a vizsgálat során tett számos teljes vagy részbeni beismerése, tagad konok kitartással, cinikus egy­kedvűséggel. Ezután a bűnügynek újab fázisa követ­kezik. Az elnök intésére két katonai fegy­­őr vezeti be a rangjelzés nélküli szafonai zubbonyba öltözött volt csendőrfőhad­nagyot. Léderer Gusztáv katonás lépé­sekkel halad az elnöki emelvény felé. bokáit összecsapja s tiszteletteljesen meg­hajol a bíróság előtt. Arca kerek, borot­­vált, bajusza újra megnőtt, az egész em­ber jól ápolt és szinte harmonikus benyo­mást kelt. Ha nem állna mögötte a két fegyőr, senk­i sem gondolná, hogy egy vé­res gyilkosság tettese, a huzafeldaraboló halálra kélt gyilkos áll a bíróság előtt. Az elnök figyelmezteti Léderer Gusz­távot, hogy a büntető perrendtartás sze­rint, miután törvényes felesége ügyéről van szó, joga van a vallomástételt meg­tagadnia. — Vallani kívánok! — mondja Léderer határozottan. Léderer öngyilkos akart lenni, de Kodelkát dara-Utalíts Az elnök kérdéseire ezután Léderer, megtagadva minden eddigi vallomását, úgy adja elő a Átérés gyilkosság történe­tét, mintha mindössze egy féltékenységi incidensről lenne szó. Elmondja, hogy felesége panaszkodott amiatt, hogy Ko­delka hentesmester szerelm­ével üldözi. Ezeknek a beszélgetéseknek és Kodelka gyanús viselkedésének hatása alatt mind­inkább kételkedni kezdett a felesége hit­vesi hűségében s ezért elhatározta, hogy végezni fog az asszonnyal és önmagával is. A kritikus napon azzal jött haza Cse­pelről, hogy végrehajtja kétségbeesett tervét. Mikor azután meglátta otthon Kodelkát, akit néhány nappal azelőtt ki­tiltott a lakásból, elvesztette lelki egyen­súlyát. Kodelka a belső szobában a pam­­lagon, ő pedig a hálószobában feküdt. Ekkor bejött hozzá a felesége és hozzá­hajolva arra kérte, hogy ne hagyja egye­dül Kodelkával. — A feleségem Girt­s azt mondotta, hogy nem akarom megvédeni asszonyi tisztességét — folytatja Léderer. — Erre odamentem a szomszéd szobában ébren fekvő Kodelkához és indulatosan rászól­tam, hogy: —­ Mit akar maga a felesé­gemtől? Erre Kodelka kihívó hangon vá­laszolt: elfutott a méreg s kirohantam­, hogy magamhoz vegyem a revolveremet és igy erőszakoljam ki az azonnali távo­zását. Mikor Kodelka meglátta nálam a revolvert, rámtámadt, dulakodni kezd­tünk, miközben én a pamlagra löktem s véletlenül elsült a revolver. Hogy ezután mi történt, arra már nem emlékszem, annyi bizonyos, hogy korábbi, vallomá­saimat kizárólag azért tettem meg ön­magamra és feleségemre nézve terhelően, hogy ezzel is súlyosbítsam a helyzetün­ket, mert azt akartam, hogy minél előbb kivégezzenek. Ezek a terhelő vallomások azonban valótlanok. Ezeket visszavonom. Vargha József dr. főügyész adott fel azután kérdéseket Kállay elnök közvetí­tésével Léderer Gusztávhoz arról, hogy ha annyira elvesztette a gondolkozási ké­pességét, hogyan tudta feldarabolni a holttestet, berakni bőröndbe, kivinni a Dunához s amikor a csepeli őr megkér­dezte, hogy mi van a gyanús bőröndbe, azt a választ adta, hogy a megdöglött kutyájának a hullája? Ha szerelemfél­­tésből követte el a gyilkosságot, miért rabolták, el a megölt hentesmester érték­tárgyait? Miért írt levelet a feleségének a letartóztatásakor, amelyben utasítá­sokkal látta el, hogy hogyan váljon? Ezekre az egymásután következő ügyé­szi kérdésekre Léderer Gusztáv vagy hallgat, vagy szinte sértődötten annyit válaszol csak: — Nem emlékszem! — Nem tudom! Vargha főügyész ezután azt az indít­ványt terjesztette elő, hogy a bíróság tárja Léderer elé a katonai bíróság előtt tett vallomását, mire az elnök a tárgya­lás folytatását kedden délelőtt fél 10 órára napolta el. Fölpi-hit nyújtót kirakati készpénzárban hitelképes egyéneknek (vidékieknek is) olykép, hogy a vételár ió°/6-a a vásárlás alkalmával, míg a hátralék 5 hó alatt fizetendő. 6 Állandó nagy raktár férfi és női kabátok, öltönyök, fehérneműek, angol ruhaszövetek, selyemárak, szőnyegek, sezlontakarók, ágy­­ Jö­g teritök, paplanok, vászon- és damasszáruk Jig to zefir­­én mosóáruk, stb. * .22 . Bárki meggyőződést szerezhet arról, hogy " dacára a nyújtandó hitelnek, csakis a tb­ legújabb készpénzárakat számítom. Vidékre mintákat Havas László kizárólag jó Budapest, VI., Váci­ út 1. árából küldhetők! Western-ház Telefon 79 74

Next