Nemzeti Ujság, 1926. június (8. évfolyam, 121-144. szám)
1926-06-01 / 121. szám
2 NEMZETI ÚJSÁG Kedd, 1926 június 1._ ságokat. Tiltakoznunk kell teháta francia sajtó állásfoglalása ellen, amely olyan intézkedéseket akar kiprovokálni, amelyek Magyarország belügyébe való beavatkozást jelentenek s amelyek tételes törvényeinkkel homlokegyenest szembenállanak. Ami pedig Pertinax úrnak a Népszövetségről elmondott, nem éppen parlamentáris hangú bírálatát illeti, különösnek, furcsának és a rossz szándékot mindennél jobban bizonyító ténynek tartjuk, hogy ez a becsmérlő hang éppen francia részről hangzik el, mert Franciaország eddig egyebet sem tett, mint mindent elkövetett arra, hogy minél nagyobb számban, minél több taggal s lehetőleg döntő súllyal legyen képviselve, — az „ostobák“ gyülekezetében. Vasárnap az egész ország ünnepelte a hősök emlékezetét A főváros ünnepe a hősök temetőjében Emléktáblaleleplezések — A vidék kegyelete (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A törvényhozás az elesett hősök emlékének szentelte május utolsó vasárnapját és ezt a napot kegyeletes érzésekkel ülte meg a főváros és az ország közönsége. Vasárnap d. e. a főváros összes templomaiban ünnepélyesen megkondultak három ízben a harangok, hogy az elesett hősök emlékezetét hirdessék. A legtöbb templomban megemlékező istentiszteletek voltak, az iskolákban emlékünnepeket tartottak az ifjúság számára. A hivatalos emlékünnepség a rákoskeresztúri hősök temetőjében volt délelőtt tizenegy órakor és azon nagyszámú közönségen kívül ott voltak a hivatalos világ és a társadalmi egyesületek képviselői, a bajtársi egyesületek tagjai és a honvédség csapattesteinek küldöttségei ott voltak Auguszta főherceg asszony, Albrecht főherceg, Konrád bajor királyi herceg nejével, Bona hercegasszonnyal. Az ünnepséget a Himnusz hangjai nyitották meg, majd P. Szabó Pius dr., a tábori püspökség irodaigazgatója mondott kötői szárnyalásu, magas lendületü emlékbessédet. Utána Veres Ernő reit, teológiai tag'r mondott imát és hazafiasságtól izzó beszédet, Martin Schmiedt a német református, egyház nevében beszélt. Az egyházak képviselőinek beszédei után következett a, hősök emlékoszlopának megkoszorúzása. Elsőnek a kormányzót képviselő Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter tette le a kormányzó koszorúját, majd Scitovszky Béla a nemzetgyűlés, bárcziházi Bárczy István államtitkár a miniszterelnökség és kormány, Jánky Kocsárd főparancsnok a honvédség, Hegyessy Géza alezredes a vitézi szék, Schön követ a németek, Nutfullah bej titkár a törkök, Hornbostel tanácsi® az osztrákok, Pavlov ügyvivő a bolgárok, Sipőcz Jenő polgármester a főváros, Széchenyi Emil gróf a Vörös Kereszt, CUó tábornok a Hadviseltek és Polgárok Pártja koszorúit helyezték az emlékoszlopra A belügyminisztérium tisztviselői az elesett kortársak emlékére a minsztérium előcsarnokában emléktáblát állítottak, melyet vasárnap délelőtt avattak fel nagy és előkelő közönség jelenlétében. Az ünnepségen megjelent a kormányzó is. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Rakovszky Iván belügyminiszter tartott emlékbeszédet, amely közben leleplezték az emléktáblát. Majd Ladik Gusztáv államtitkár méltatta a hősök emlékét. Szatmáry István, a Petőfi Társaság tagja pedig alkalmi ódáját szavalta el. A szép ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Az énekszámot a rendőrségi segédhivatali tisztviselők énekkara szolgáltatta. A főkapitányság épületében is vasárnap délelőtt leplezték le a testületből elesett hősök emléktábláját, Kisfaudy Stróbl Zsigmond művét. Az ünnepségen, melyen a belügyminszter képviseletében Sóssa István államtitkár jelent meg, az ünnepi beszédet Marinovich Jenő főkapitány mondotta, majd Éliássy Sándor pestvidéki főkapitány helyezte el a kerület koszorúját. A rendőrségi tisztviselők énekkara a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg, a Nem nem soha! és a Himnusz hangjaival zárta be a kegyeletes ünnepséget. A vidékről különösen Szék*’* ’• Debrecenből, Zalaegerszegről számolnak be nagyobbszabásu emlékünnepségekről, de megülte ezt a napot az országnak minden egyes vidéke. Tatán József főherceg részvételével leplezték le a hősök emlékoszlopát szép ünnepség keretében. ■fsm (Folytatás az első oldalról.) nyékét Bethlen közbelépésére vették figyelembe. Tiltakozik az ellen, hogy Telekit és Zadravetzet nem helyezték vád alá, botrányosnak tartja Bába és Gerő szabadlábra helyezését. Cikkében megtámadja Töreky Géza tanácselnököt, aki szerinte egyenesen felbátorította a fővádlottakat a vallomások megtagadására. Kifogásolja, hogy Mészárost nem hallgatták ki. Véleménye szerint Bónis pátert és Károlyi Imre grófot hallgatásra kényszerítették, Rakovszky Iván belügyminiszter pedig a hivatalos titok mögé rejtőzött. A francia kormány — írja végül Sauerwein — január 1. óta, hála Clinchant miniszter buzgalmának és Benoist vizsgálatainak, mindenről tájékozva van. Sauerwein úgy tudja, hogy a francia kormány véleménye ezen az alapon más következtetést von le a frankperből, mint Bethlen István gróf és ezt a felfogását Genfben ismertetni is fogja. Pertinax: „A Népszövetségben az ostobaság uralkodik" Páris, május 31. (Havas.) A lapok a budapesti franktárgyalás következményeivel foglalkozva felvetik a kérdést, hogy mit fog most cselekedni a francia kormány. Pertinax az Echo de Pans hasábjain azt mondja, hogy a bírói ítélet bebizonyította, hogy a bűncselekmény kizárólag politikai jellegű volt. Az ítélet magáévá tette azt az érvet, amelyet Bethlen István gróf hangoztatott a parlamentben, amely szerint a frankhamisítás a trianoni szerződés következménye volt. Pertinax azt kérdi, hogy mit fog most tenni a francia kormány, amelynek legnagyobb érdekei forognak veszedelemben. és mit fognak tenni, most a kisantant államai. Lehetséges, hogy megkísérlik, hogy az ügyet a Népszövetség elé vigyék. Pertinax ezt a módot kockázatinak tartja, mert ez arra vezethet, hogy az angol megbízottak, Robert Cecill, Thomas és rajtuk kívül Good erőfeszítései következtében a trianoni szerződést nyilvános vád alá helyezik. Nem volna tehát szerencsés dolog, ha a kérdést a Népszövetség elé vinnék az ott uralkodó „ostobaság és álszenteskedést’ miatt. Ehelyett Pertinax célszerűbbnek tartja azt, hogy a kisantant államai összeforrjanak, Magyarországot sakkban tartsák és a kilengéseket lehetetlenné tegyék. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a kisantant Franciaországgal egyetértve Ami amennyi, a hamisításra és a revansra vonatkozó dokumentumot a világ nyilvánossága elé tárja. „A magyar kelevény, Paris, május 31. (Havas.) Az Oeuvre azt írja, hogy az ítélettel még nem ért véget a frankügy. Clinchant budapesti francia követ felnyitja Briand szemét és feltárja előtte annak az összeesküvésnek fontosságát, amelyet Budapesten szőttek Franciaország ellen, a trianoni szerződés ellen és a béke ellen. Minden okmányt közölni fognak, hogy világosságot derítsenek arra a támogatásra, amelyet Windischgraetz élvezett. Ezekből az okmányokból ki fog derülni elsősorban, hogy a hamis bankók gyártására szolgáló gépet a pénzügyminiszter rendelte és fizette ki hivatalosan. Ha majd mindenki meg lesz győződve Bethlennek és Horthynak a szerepéről, akkor a Népszövetséget fogjuk megkérni, hogy dolgozzon ki nemzetközi egyezményt a pénzhamisítók ellen. A párisi és a prágai kormánynak nincs más választása, miután egy nemzet nem folyamodhatik sehova egy másik nemzet ellen, amely az ő hitelére tör. Kitűnő alkalom lesz ez arra, hogy a magyar kelevényt felvágják. Ha a kérdés előterjesztése nem történhetik meg a tanács júniusi ülésszakán, akkor a frankügyet a Népszövetség szeptemberi közgyűlése elé kell vinni. A paks sajtó támadásával érdemben vezércikkünk foglalkozik. Céderer Gusztáváé a tábla előtt visszavonta eddigi vallomásait Asz elővehetett Léderer Gusztáv is azsal vérté. "Resile, hogy véletlenül lőtte agyon Konella fientesmestert . Kedden Céderer elé tárják a Katonai bíróság előtt tett vallomását (A Nemzeti Újság tudósítójától). Az a véréé emlékezetű gyilkosság, amely a múlt év január havában zajlott le a Tölgyfa utca 4. szám alatti ház egyik lakásában, hétfőnismét a királyi Ítélőtábla elé került. Kodelka Ferenc hentesmester gyilkosait, Léderer Gusztávot és Gusztávnét, mint ismeretes, a katonai törvényszék, illetőleg a budapesti büntetőtörvényszék kötél általi halálbüntetésre ítélte. Léderer Gusztáv a halálosítélet ellen nem jelentett be fellebbezést, úgy hogy az azóta jogerőssé isvált és az ítélet végrehajtását csak legfelsőbb kegyelmi ténnyel lehetne megakadályozni és a büntetést életfogytiglani fegyházra átváltoztatni. Léderer Gusztávné nem követte férje magatartását, hanem az első birói ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A királyi ítélőtáblán Kállay Miklós dr. kúriai biró tárgyalta az ügyet és az első birót. Ítélet megváltoztatásával nem felbujtásban vagy tettestársi minőségben, hanem csak bűnsegédi bűn részességben mondta ki bűnösnek Léderer Gusztávnét és halál helyett életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. A királyi Kúria Magyartanácsa viszont a tábla ítéletét semmisítette meg és azzal az indokolással, hogy egyrészt a tényállás nincs megnyugtatóan felderítve, másrészt a katonai bíróságnak és a polgári bíróságnak ez ügyben megállapított tényállása között ellentmondások foglaltatnak, visszaküldte az ügyet az Ítélőtáblához ifjabb fellebbviteli főtárgyalás megtartása végett. Kállay Miklós kúriai tanácselnök hétfőre tűzte ki Léderer Gusztávné ügyében az újabb fellebbviteli tárgyalást. A tárgyalásra Léderer Gusztávnét is elővezették. Az asszonyon úgyszólván semmiféle változás nem volt észlelhető, ugyanaz a sötétkék köpeny, fekete antilop cipő, üres tekintet, semmitmondó arc, — s ami legjobban jellemzi ezt az asszonyt —, a legrövidebb kérdésre is áradó A válasz zökkenő nélkül, végtelen körmondatokban. Cédererné újból taktikát változtat A tárgyalás megnyitása után Hariss Andor dr. táblabíró fölolvasta az elsőfokú bíróság ítéletét, majd Pogornyi Nándor dr. előadó táblabíró ismertette a bűncselekmény részleteit és a bizonyítási eljárások anyagát. Mikor az iratok ismertetése a késő déli órákban befejeződött, Kállay elnök megkezdte Léderer Gusztávné kihallgatását A bűnös asszony azzal kezdte vallomását, hogy a Prónaytisztekre vonatkozóan be tett nyilatkozatait visszavonja és visszavonja mindazt, amit a bűnügy kivizsgálása során önmagára vagy férjére terhelőért vallott. Ezután hosszú előadásba kezdett, amelynek az volt a lényege, hogy a bűncselekményről úgyszólván csak az utolsó percben értesült, akkor, amikor a férje hívására bement a szobába s ott a pamlagon állott fejjel látta heverni halálos dermedtségben Kodelka Ferenc hentesmestert. Mikor megijedt és a halott ember véres fejét vízzel öblögetni kezdte, férje vak dühvel reá támadt. — Te még mindig szereted ezt az embert? — kiáltott rám a férjem — mondja. Léderemné újabb változatát a borzasztó mesének — ezzel revolverét reám sütötte, de a golyó nem talált, hanem az asztalt érintve a falba fúródott. Az asszony tagad. Hiába bizonyítanak ellene a tények, a vizsgálat során tett számos teljes vagy részbeni beismerése, tagad konok kitartással, cinikus egykedvűséggel. Ezután a bűnügynek újab fázisa következik. Az elnök intésére két katonai fegyőr vezeti be a rangjelzés nélküli szafonai zubbonyba öltözött volt csendőrfőhadnagyot. Léderer Gusztáv katonás lépésekkel halad az elnöki emelvény felé. bokáit összecsapja s tiszteletteljesen meghajol a bíróság előtt. Arca kerek, borotvált, bajusza újra megnőtt, az egész ember jól ápolt és szinte harmonikus benyomást kelt. Ha nem állna mögötte a két fegyőr, senki sem gondolná, hogy egy véres gyilkosság tettese, a huzafeldaraboló halálra kélt gyilkos áll a bíróság előtt. Az elnök figyelmezteti Léderer Gusztávot, hogy a büntető perrendtartás szerint, miután törvényes felesége ügyéről van szó, joga van a vallomástételt megtagadnia. — Vallani kívánok! — mondja Léderer határozottan. Léderer öngyilkos akart lenni, de Kodelkát dara-Utalíts Az elnök kérdéseire ezután Léderer, megtagadva minden eddigi vallomását, úgy adja elő a Átérés gyilkosság történetét, mintha mindössze egy féltékenységi incidensről lenne szó. Elmondja, hogy felesége panaszkodott amiatt, hogy Kodelka hentesmester szerelmével üldözi. Ezeknek a beszélgetéseknek és Kodelka gyanús viselkedésének hatása alatt mindinkább kételkedni kezdett a felesége hitvesi hűségében s ezért elhatározta, hogy végezni fog az asszonnyal és önmagával is. A kritikus napon azzal jött haza Csepelről, hogy végrehajtja kétségbeesett tervét. Mikor azután meglátta otthon Kodelkát, akit néhány nappal azelőtt kitiltott a lakásból, elvesztette lelki egyensúlyát. Kodelka a belső szobában a pamlagon, ő pedig a hálószobában feküdt. Ekkor bejött hozzá a felesége és hozzáhajolva arra kérte, hogy ne hagyja egyedül Kodelkával. — A feleségem Girts azt mondotta, hogy nem akarom megvédeni asszonyi tisztességét — folytatja Léderer. — Erre odamentem a szomszéd szobában ébren fekvő Kodelkához és indulatosan rászóltam, hogy: — Mit akar maga a feleségemtől? Erre Kodelka kihívó hangon válaszolt: elfutott a méreg s kirohantam, hogy magamhoz vegyem a revolveremet és igy erőszakoljam ki az azonnali távozását. Mikor Kodelka meglátta nálam a revolvert, rámtámadt, dulakodni kezdtünk, miközben én a pamlagra löktem s véletlenül elsült a revolver. Hogy ezután mi történt, arra már nem emlékszem, annyi bizonyos, hogy korábbi, vallomásaimat kizárólag azért tettem meg önmagamra és feleségemre nézve terhelően, hogy ezzel is súlyosbítsam a helyzetünket, mert azt akartam, hogy minél előbb kivégezzenek. Ezek a terhelő vallomások azonban valótlanok. Ezeket visszavonom. Vargha József dr. főügyész adott fel azután kérdéseket Kállay elnök közvetítésével Léderer Gusztávhoz arról, hogy ha annyira elvesztette a gondolkozási képességét, hogyan tudta feldarabolni a holttestet, berakni bőröndbe, kivinni a Dunához s amikor a csepeli őr megkérdezte, hogy mi van a gyanús bőröndbe, azt a választ adta, hogy a megdöglött kutyájának a hullája? Ha szerelemféltésből követte el a gyilkosságot, miért rabolták, el a megölt hentesmester értéktárgyait? Miért írt levelet a feleségének a letartóztatásakor, amelyben utasításokkal látta el, hogy hogyan váljon? Ezekre az egymásután következő ügyészi kérdésekre Léderer Gusztáv vagy hallgat, vagy szinte sértődötten annyit válaszol csak: — Nem emlékszem! — Nem tudom! Vargha főügyész ezután azt az indítványt terjesztette elő, hogy a bíróság tárja Léderer elé a katonai bíróság előtt tett vallomását, mire az elnök a tárgyalás folytatását kedden délelőtt fél 10 órára napolta el. Fölpi-hit nyújtót kirakati készpénzárban hitelképes egyéneknek (vidékieknek is) olykép, hogy a vételár ió°/6-a a vásárlás alkalmával, míg a hátralék 5 hó alatt fizetendő. 6 Állandó nagy raktár férfi és női kabátok, öltönyök, fehérneműek, angol ruhaszövetek, selyemárak, szőnyegek, sezlontakarók, ágy Jög teritök, paplanok, vászon- és damasszáruk Jig to zefirén mosóáruk, stb. * .22 . Bárki meggyőződést szerezhet arról, hogy " dacára a nyújtandó hitelnek, csakis a tb legújabb készpénzárakat számítom. Vidékre mintákat Havas László kizárólag jó Budapest, VI., Váci út 1. árából küldhetők! Western-ház Telefon 79 74