Nemzeti Ujság, 1927. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-16 / 209. szám

A trianoni határ katonai szempontból A cseh, román, jugoszláv államok értékelése Európa szempontjából Néprajz és stratégia — Legalább egyelőre több nyugalmat Állapítsuk meg mindjárt elöljáróban, hogy senki sem csinálhat trianoni alapon olyan térképet, amelyet szívből és fenntartás nélkül elfogadhatnánk. Arról azonban lehet beszélni, hogy visszakapjunk abból, amit tőlünk elraboltak. Számolnunk kell azzal, hogy úri az, ami legközvetlenebbül lehetséges és megvalósítható. A trianoni béke revíziója, vagy talán helyesebben: a békediktátum és a Millerandféle kísérőlevél végrehajtása módot nyújthat a mai határok mellett elterülő magyar tömbök visszacsatolására. Egyelőre erről lehet szó, tehát egy közvetlen és nem a végső célról. Erről a nagyon fontos és ma már az egész Európát érdeklő kérdésről írt figyelemreméltó tanulmányt Sréter István, volt magyar honvédelmi miniszter, aki a katona szempontjából világítja meg a kérdést, a Viotherme reakció alátámasztására. A katona szempontja magyar szempont is. Ez természetes. Aminthogy önként értetődő és természetes az is, hogy a katona nem nyugszik meg abban a kissé felületes gondolatban, hogy szigorúan a trianoni határ mentén elterülő nyelvterületek csatolandók vissza, mert hiszen az ilyen határvonal védhetetlen, szeszélyes, gazdaságilag képtelen volna, akárcsak a trianoni. Felveti azt a kérdést, hogy a magyarlakta területek visszacsatolása által megnagyobbodott és mégis csonka haza határai, na csal, a néprajzi határokat fogadjuk el, a honvédelem céljainak megfelelnek-e? Erre a kérdésre nemmel felel. Maga Bothennere lord a határok tüzetes kijelölésétől tartózkodott, hiszen ez nem is az ő feladata A pontos hatámegjelölés kérdését vizsgálja, meg Sréter István brosúrája és pedig abból a szempontból, hogy legalább egyelőre több nyugalmat, teremtsen orr és hatát Kögépeurójjában. Sorra veszi a cseh—magyar, a román —magyar, a jugoszláv—magyar határokat s igyekszik az ellentétes érdekeket, legalább egyelőre kielégítő módon megoldani. A meg-oldás természetesen vitatható s csak a szerző álláspontját képviseli. A cseh határ •Szerző a határokról nagy vonásokban ezeket mondja: Csehszlovákia határa néprajzi és katonai szempontból tarthatatlan, a Duna-szakaszt, az Ipoly— Bodrog-szakaszt és a Bodrog— román-szakaszt cseh érdek megváltoztatni. A békeszerződés öt cikke megtiltja a cseheknek a Duna déli partján katonai művek építését. Ez a vonal annál kevésbé védhető, mert a Duna mögött 40 kilométer mélységben magyarok laknak. Sréter a határt stratégiailag mindkét félre kedvezőbben, némileg a néprajzi határ fölött, de a cseheknek a Dunára való kijutás biztosításával vonja meg. A Bodrogba tárt Csehország csak addig védheti, amig nincs támadó. Itt a határt a Vág völgyén vezeti fel és a történelmi határokig viszi, a ruthén-föld visszacsatolásával. A román határ Elfogadható vonal volna szerinte katonai szempontból a Mármarossziget—Bükk—Révhegy—Plesz—Drócsahegy—Radna—Lippa vonal, azonban a térképen mélyebben rajzolja a határt, túl a Szilágyságon és a Királyhágó védhető vonalán a gyalui havasokon, de hozzáteszi, hogy megfontolandó volna, vájjon az európai béke szempontjából nem volna-e célszerűbb a Radimi-hágó—Szamosvölgy—Kolozsvár—Aranyos völgye vonal, amely a lakatlan hegyvidéket adná vissza, néprajzi szempontokat nem sértene és teljes biztosítékot nyújtana a multévi árvizek tanulságai után, vízügyileg is, így a Visó és Iza völgye Magyarországhoz kerülne, viszont lényeges magyar tömbök maradnának Erdély közepén és a Székelyföldön román impérium alatt. A jugoszláv határ Uréter a Bánságban 46 60 kilométeres övet hagy meg Jugoszlávia javára Belgrád körül és a határt, a Ferenc-csatorna mellett húzza meg. A magyar tömbök visszakerülnének, a vegyes szerb-román-német-magyar kevert területek Jugoszláviának maradnának. Ugyancsak ott maradnak a szlavóniai magyarok, de visszacsatoltatnának a muraközi területek. Ausztriával a régi történelmi határt állapítja meg. Az utódállamok értékelésénél Sréter kimutatja, hogy Csehszlovákia fennállása csak francia érdek de semimképpen sem európai. Ennek a hibrid államnak egy szovjet- vagy sranszlávellenes európai frontba való beikta NEMZETI ÚJSÁG tása képtelenség. Rumánia, belső helyzete olyan,hogy a védekezést a szovjet,, vagy pánszláv veszedelem ellen, a román hátár mentén lehetetlenné tehetik. A mai nagy Románia fenntartása tehát nem európai érdek. Jugoszlávia pedig Európára nézve csak mint Balkán Konföderáció bírhat értékkel. A színesen megírt és katonai szempontból rendkívül érdekes brozsurához Sréter térképet csatol, amelyen a Teleki Pál gróf—Kogutovic-féle térkép szerint rajzolja fel a történelmi, a trianoni és a Rotherraere-határokat. A brozsura Budapesten, a Victoria-nyomda kiadásában jelent meg. Ára 50 fillér. A világ legnagyobb repülőterét Rómában építik fel —————•——— ! Száz kilométerre világító fényszóróval) meteorológiai intézettel, szikratávíróval, fedett felszálló hellyel, várótermekkel szerelik fel a gigantikus alkotást . Egy magyar mérnök is pályázik az építésre flaura, szeptember. . (A Nantzeli Újság tudósítójától.) Olaszországban a repülés már valóságos nemzeti sporttá vált- Mussolini maga, is kitűnő repülő, a mozgékony olasz szellemet mindig izgatta a repülés problémája. A háború után bekövetkezett zűrzavaros idő leben, a radikális és szocialista kormányzat alatt szétzüllött ugyan a híres olasz repülő csapat, azonban a fascista uralom erős kézzel újra, rendet teremtett ezen a téren is. Mussolini először a katonai repülés ügyét organizálta. A repülőcsapatot különválasztotta a hadseregtől, a haditengerészeti érs iránt önálló fegyvernemet, külön minisztérium alá rendelte, amelynek vezetését maga vette át. Az olasz repülőcssapatnak ma külön egyenruhája van, hasonlót a haditengerészekéhez, csakhogy kékes-szürke színű s a tányérsapkára a horgony helyett koronás szárnyaló sas van applikálva. A repülőcsapatnak ma külön vezérkara és külön mérnökkari osztaga van, szóval békeszervezetében teljesen független a szárazföldi és tengeri haderőktől. Ez a nagyszerű gárda ezerszámra épülő új repülőgépeivel a mai Olaszország egyik legfélelmesebb ereje. Nem titok, hogy Mussolini rövidesen tízezer darab hadirepülőgép fölött akar parancsnokolni: egyik beszédében azt mondotta, hogy az olasz légiflotta szárnyainak el kell sötétítenie a napot! De a kitűnő ladirepülőcsapat fejlesztésén kívül a fascista kormány nagy súlyt fektet a polgári repülőforgalomra is. E téren — mint ismeretes — Németország ragadta magához a vezető szerepet, mivel hadirepülőgépeket nem építhetett s így teljes erővel a polgári forgalom fellendítésére vetette magát- Ma Németországnak vannak a legbiztosabban járó polgári repülőgépei, Németország építette ki a világ legsűrűbb repülőjárathálózatát. Olaszország csak a hadi repülőszcigálat kifejlesztése után fordult a polgári légiforgalom problémájához, de a fascista gyorsaság itt is csodákat művelt. Rómából ma elrepülhetsz Bécsbe, Budappestre, Zürichbe, Berlinbe, Parisba, Athénbe és Konstantinápolyba. Genovából fél nap alatt elérheted Szicíliát s Velencéből pár óra alatt eljuthatsz Turnba, a francia határ mellé. Balba államtitkár, a repülésügyi minisztérium hazai vezetője, csak nemrég csinálta meg azt a nagy légi raidjét, amelynek során Parist, Berlint, Londont érintette. Balbo célja az volt, hogy tanulmányozza az európai légikikötőket, a polgári légiforgalom nemzetközi hálózatát s ha hasznos újításokat talál, azokat haladéktalanul vezesse be. Az olasz légügyi minisztérium most nagyszabású terven dolgozik, azonban nem arról van szó, hogy idegen példákat másoljanak le, hanem hogy az olasz szellem leleményességével ezen a téren, is újat produkáljanak. Az olasz légügyi kormány először is a polgári repülőjáratok légikikötőinek kérdését kívánja megoldani. Eddig ugyanis a polgári repülőgépek a katonai repülőtereken szállottak le, ami tovább fenn nem tartható egyrészt azért, mert az olasz fegyveres erő egyik legfontosabb részének kikötői nem állhatnak zárva-nyitva az avatatlan szemek előtt, másrészt pedig azért, mert a tisztán katonai célokra épült repülőterek nincsenek olyan kényelemmel berendezve, amint, azt a polgári utasok megkövetelnék. Polgári repülőtereket kell tehát építeni. Az első ilyen légikikötőt természetesen Rómában építik fel. A sok terv között, amelyet a repülésügyi minisztériumhoz benyújtottak, egy fiatal magyar mérnök, a Rómában tartózkodó Faludi, Jenő munkája is szerepel, amelynek érdekes rajzát bemutatjuk. Faludi a repülőtér konstrukciójánál Olaszország speciális helyzetéből indult, ki. A többi államok a fokozatos fejlődésnek megfelelően fokozatosan építették ki, illetve nagyobb itatták polgári repülőtereiket s ezért egyetlen külföldi légikikötő sincs egységes rendszer szerint felépítve. Olaszország eddig nem épített külön légikikötőt a polgári légijáratok számára s így most itt az alkalom, hogy úttörő szerepre vállalkozzék s megteremtse az ideális polgári repülőtér típusát. Faludi terve mindenekelőtt egységesíti a szárazföldi és vizi vonalak fölszállóhelyét s ezért a légikikötőt a Tiberis partját akarja, felépíteni. A második újítása a repülőtér központosítása, azaz a szükséges helyiségeket egyetlen óriási építménybe foglalja össze. A rajzon látható óriási épület alján a száz méter széles fedett felszállókést foglalna helyet, körülötte a váró- és éttermekkel, büffékkel és jegypénztárral. A torony középső részében a meteorológiai-, astronómiai- és szélvizsgáló állomások volnának elhelyezve s a roppant építmény teteje egy óriási világítótoronyba csúcsosodna ki, amely nyolcvan méter magastól kétszáz kilométer távolságra világítaná be az éjszakát. A gyönyörű terv rövidesen az illetékes zsűri elé kerül s könnyen lehetséges, hogy a világ legnagyobb és legmodernebb légikikötőjét magyar mérnök tervei szerint fogják felépíteni. (K. L.) A római repülőtér magyar terve 5 Hadgyakorlat a Dunán ——~ Az összeomlás óta most volt először folyamatkelés Egy ezred pontonokon és hadihídon átkelt a Dunán — A gyakorlatot a kormányzó, a kormány tagjai és több politikus végignézte (A Nemzeti Újság tudósítójától.) A honvédség ezidei őszi gyakorlatai kerésében a pécsi és szegedi vegyesdandár csapatai a paksi Dunaszakaszon ma folyamátkelési gyakorlaatot, hajtottak végre. Az összeomlás óta évi első ilyen gyakoriak amely a trianoni békeszerződés korlátai miatt természetszerűleg szerény viszonyok között, folyt le. A két vegyesdandár csapataiból mindössze egy, tüzérséggel megerősített gyalogezredet állítottak össze, amely a körülbelül 600 méter széles Dunán pontonokon hajózott át, majd a jobbpartról hadihídon kelt át a túlsó partra. A folyamátkeléseknél szükséges folyamrendészeti szolgálatot a folyamőre ég, a közrendészeti szolgálatot pedig a csendőrség látta el. Az átkelési gyakorlatot végignézte Horthy Miklós kormányzó, aki feleségével és szűk kíséretével szerdán este háromnegyed 10 órakor indult el Budapest—Eötvös-térről a Zsófia lovasgőzösön Paks felé. A MFTR részéről Jonning Elemér tg. államtitkár, igazgató kísérte a gőzöst, amelyet Sinkocics Sándor főfelügyelő, vonalfőnök vezetett. A Zsófiát egy órával megelőzve, a MFTI Erzsébet királynő gőzöse indult el Nikolits Béla igazgató vezetésével, ugyancsak az Eötvös térről, azokkal a vendégekkel, akiket Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter hívott meg. Az Eötvös téren szállottak be a gőzösbe a honvédelmi miniszteren kívül Zsitvay Tibor, a képviselőház elnöke, Mayer János földmivelésügyi miniszter, Széchenyi Bertalan gróf, a felsőház alelnöke, Huszár Károly és Puky Endre, a képviselőház alelnökei, Ángyán Béla igazságügyi államtitkár, sajtófőnök, Almássy László az egységes párt elnöke, Karafiáth Jenő, a képviselőház véderőbizottságának elnöke, Farkas Elemér országgyűlési képviselő, a véderőbizottság jegyzője, valamint Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselő, a honvédelmi tárca költségvetésének előadója. A honvédelmi miniszter kíséretében volt Algya-Papp Sándor altábornagy, honvédelmi államtitkár és a tábornoki kar több tagja. A honvédelmi miniszter beszállás után vacsorára látta vendégül a meghívott vendégeket, amelynek során ismertették azt a feltevést, amelynek keretében hajnalban a folyón való átkelés megtörtént. Kora hajnalban újabb vendégek érkeztek. A gőzös ekkor már Paks alá érkezett és itt csatlakozott a társasághoz Bethlen István gróf miniszterelnök, Pestiig Pál igazságügyminiszter, Klebelsberg Kanó gróf kultuszminiszter, Meskó Zoltán és Platthy György képviselők. A gyakorlat már megkezdődött a fényszórók működése közben. A Duna közepén állott, a Zsófia, parancsnoki hídján a kormányzóval, mögötte a másik gőzös fedélzetén a hivatalos vendégekkel. A paksi parton húzódó Malomhegy gerince feketéllett az érdeklődőktől akik nagy számban gyűltek össze a környékről. Az átkelés a paksi oldalról történt pontonokon és miután a biztosító osztagok áthajóztak, megkezdődött a hídverés. A kormányzó és a honvédelmi miniszter a legnagyobb figyelemmel kísérték a gyakorlat egyes mozzanatait, amelyeket a csapatok mintaszerűen, a vezető körök, teljes megelégedésére hajtottak végre. A kormányzó kíséretével délután 1 órakor indult vissza a fővárosba, ahová este 8 órakor érkezett meg az Eötvös térre. Egy órával később beérkezett az Erzsébet királyné-gőzös is, amely a honvédelmi minisztert és vendégeit hozta vissza. Ha a belföldi forgalomban, a napnak vagy az éjnek bizonyos meghatározott órájában akar mindennap beszélni, kössön havi bérletet. — Vegye igénybe a távbeszélő központ üzenetközvetítő szolgálatát. Bővebb felvilágosítást kérjen a központtól. — A budapesti és vidéki távbeszélő előfizetők közt a postahivatalok üzeneteket közvetítenek. Részletes felvilágosítást a távbeszélő központok adnak. Ha Budapesten egyszerre több távbeszélő előfizetőnek akar egyforma közlést leadni, ne töltse evvel az idejét. Elvégzi a távbeszélő központ.