Nemzeti Ujság, 1928. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
m m&i mimr ww'v tTml/sst 300-65. Fiókkiadó- EfpPea M Kmg TTfr i^fl mai« Sail 1 M «paw • fflg «aw *o 11110,. «B v«. .■tatok‚ vili.ker., |§ Ae®ji§tg SglaSgftg K®® Mm Sasa líra K08 § {£31 TOffk áraik |g§B •‚«‚‚‚ *ra 16 m. Rákócii-ut t. Telj J. B9 & 'tz£& «a tSwwf vj*g£} 'S §1§H bhB HUB R Hm B *■‚$, BjyS Ur, vasárnap 32 S B I ^ ^b Miiiiin/ 16 Tdofoai ^ ^ *Pixering ❖❖ Felelős szerkesztő: TÓTH LÁSZLÓ dr. ♦ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Fő naupatárs: TÚRI BÉLA X. évfolyam /• szám ♦ VasÚrlap # Budapest, vh január 1 MAI CIKKEINK: Túr Béla nyilatkozik római benyomásairól Mindnyájunk karácsonyfája ,Ma az újévi malacról van szó“ Az egész országban meg illott a havazás Bréljr Imre: Társadalombiztosítás és magánbiztosítás Endrődi Béla: B. n. é. k. Bibó Lajos: Szilveszter (gy. a.) Miért oly későn? Katona Éva dr.: Séta az érdekes koponyák világában IRODALOM, KÖNYV, TUDOMÁNY Herman Melville Gergely István: Harsányi Lajos könyvéről Takács Sándor könyve: A török hódoltság korából Kállay Miklós: Johan Boyer új regénye írók világa Bandat Horst dr.: Új sziget az Óceánon! Giuseppe Chiarelli: Mária A jávai komunistákat a bantami vérengzés színhelyéig ítélték el Elkészült a világ leghatalmasabb páncélosa SURÁNYI MIKLÓS VASÁRNAPI KRÓNIKÁJA A NEMZETI ÚJSÁG SZALONJA Citill— A szalon sarkában Feiks Magda: A Boneó-kutya és a többi ajándékszörny Divat Kozmetika Grafológia A háziasszony A NEMZETI ÚJSÁG REGÉNYTÁRSA Georges G. Toudouze: Vulkánok ébresztője Edgar Wallace: A bandita KÖZIGAZDASAG-MEZOGAZDASAG IPAR A hazai iparpártolás jelentősége kiskereskedelmi mérlegünk szempontjából Az amerikai lisztgyártással a magyar malmok csak tömörülve vehetik föl a versenyt A mezőgazdaság új éráját jelenti a versenytermelési program megvalósítása Molnár Jenő: A vetőmagkiválasztás a versenytermelés szolgálatában Stárk Árpád: A mész szerepe a talajban és a meszezés Egységes frontot, intézményeket a magyar kézművesiparosságnak Miklós Ferenc dr.: Mi a cél? AUTÓ - MOTOR - REPÜLÉS Az úrvezető Az 1928. évi magyar turáni Diplomáciát szervez magának Károlyi Mihály gróf, ami nem veendő túlságosan komolyan, csak úgy átvitt értelemben, légváralapon. Legközelebb — mondotta a saját külön diplomácia szervezője — elutazik a. .demokratizáló Mexikóba Calles elnök meghívására, aki Lenin zsenialitásához hasonlóan, a parasztot akarja megnyerni eszméjének“. Folytassuk-e tovább és jellemezzük-e azt a széles látókört, azt a tudást, azt az államférfiúi kvalitást, amely Callesben és Leninben zsenit s a mexikói rablók és banditák uralmában „parasztdemokrácia“ lét? Aki ilyet mond, attól önként értetődőnek kell elfogadnunk azt a kijelentést, hogy, ,límnába és Oroszországba is elmegyek és ha egyszer még haza megyek, nemcsak eredményes összeköttetéseim, de olyan diplomáciám lesz, amelynek minden embere széles horizonton ismerte meg az életet“. Ez a jászieszkári frázis nagyon hasonlatos ahhoz a másik frázishoz, amelyet annakidején Franciaországban kezdett hirdetni, hogy ha ő majd hazajön, a nagyantant reá fog hallgatni és ő meghozza a békét. A vége ismeretes. Tartunk tőle, hogy a mostani frázis sem alaposabb, mint az első volt, jeléül annak, hogy nem nagyon szélesedett ki az a bizonyos horizont. A mexikói, moszkvai, kínai diplomácia kommunista diplomáciát jelent. Ez jellemző a diplomácia szervezőjére s éppen ezért van okunk hinni, hogy nem lesz alkalma többé a horizontok kiszélesítésével megismételni az egyszer már gyalázatba fulladt kísérletet. 1200 nép hall vértanúságot Mexikóban Callos politikája bűnnek tartja a misemondást Newyork, december 31. (A Nemzeti Újság levelezőjétől.) A mexikói keresztény üldözéseik szörnyű borzalmairól 's legutóbbi időben William F. Montovon, az Egyesült Államok volt középeurópai követének összefoglaló jelentése szerint súlyos és elrettentő adatokat hozott nyilvánosságra a washingtoni Nemzetközi Katolikus Népjóléti Értekezlet és megállapította, hogy Calles és hóhérai 1926-ban nem kevesebb, mint 117 katolikus lelkészt mészároltak le, a vértanúhalált halt papok száma pedig 1 927- ben meghaladta az 1200-at. A vérszomjas mexikói zsarnok minden emberi fogalmat meghaladó kegyetlenkedései egyre több áldozatot követelnek a hivatásukat teljesítő lelkiatyák közül. A boldogtalan Lolbrado Arreola mindkét kezét csuklóból levágták, hogy ne mondhassam több szentmisét, de kérlelhetetlenül üldözik a szerencsétlen szerzeteseket is, akik titokban tartanak istentiszteleteket. P. Francisco Alvarezt, aki saját lakásán mondott szentmisét az ott összegyűlt hívek előtt, puskatussal ütötték le Carlos pribékjei, majd börtönbe vetették őt, ahol a szerencsétlen lelkipásztor példátlan nélkülözések között várja a haditörvényszék ítéletét, amely „misemondás bűntette miatt“ vonja őt felelősségre. Egy másik fiatal szerzetest akit ugyancsak egyházi ténykedése miatt ítélt halálra a mexikói vértörvényezők, drámai körülmények között vittek a vesztőhelyre, azzal buzdítva az elvetemedett csőcseléket, hogy nézzék végig, miként hal meg egy ember Krisztusért! A kivégzéshez kivezényelt katonák, akiket mélyen megrendített a szerzetes méltóságteljes magatartása és törhetetlen hite, megtagadták az engedelmességet és nem voltak hajlandók fegyverüket használni. Végül is egy tiszt ölte meg a lánglelkű fiatal papot, aki az utolsó pillanatig imádkozott hóhérainak lelki üdvéért. az ártatlan áldozatok. Tragikus körülmények között történt Projudrez atya ás három laikus testvér felvégeztetése akiket a free' azTWvTSgon elleni merénylet előkét,llétében való részességgel vádolt és hamis tanuk segítségével állíttatott a vértörvényszék elé. A szerencsétlen emberek a véletlen folytán megtudtak egyes részleteket Calles és társainak egyarányu alkoholcsempészeti kísérleteiről s ezért kellett meghalniok. Projuarez atya Istenbe vetett bizalommal készült a halálra, tárcáinak, köztük saját fivérének is feladta a halotti szentségeket, majd kitárta a karjait és úgy fogadta a halálos lövést. Közvetlenül a lelkipásztor és társainak hallatlan kegyetlenséggel végrehajtott kivégzése után a polgári törvényszék elrendelte az ítélet végrehajtásának felfüggesztését. Késő volt! Calles megsejtette, hogy a közvélemény nyomására intervenció készült az áldozatok érdekében és ezért önhatalmúan végrehajtatta a jogtalan ítéletet. A mexikói Nero politikai terveire egyébként éles fényt vet az a rendkívül érdekes iratok által igazolt körülmény, hogy a nicaraguai véres forradalom értelmiszerzőjeés előkészítője nem más, mint Calles. Az iratokból ugyanis kiderült az a tény, hogy a mexikói zsarnok rendeletére kerek 50000 dollárt utaltak ki a mexikói államkincstárból a nicaraguai forradalmi bizottság számlára. Az óriási összeg segítségével azután sikerült megszervezni a nicaraguai hadsereget, amelynek feladata a mérsékelt konzervatív kormány megbuktatása lett volna. Érdekes körülmény továbbá, hogy Calles ugyanekkor 100.000 dollárt utalt a kommunista propaganda céljaira. Köztudomású hogy a kommunista agitátorok legnagyobb ellenségüket a katolikus Anyaszentegy házban látják és minden igyekezetük odairányul, hogy az orosz mintára Mexikóban is kiirtsák a lelkészeket. Az orosz példán okulva tehát valósággal középkori kegyetlenséggel üldözik a p»p*g**P~& heveket állnia£OG xyhpkai DVnfcSay^Va.lií|jy^ őket a trTvénysízék elé. politikai tínin-1 tények" majdnem kivétel nélkül aba állnak, hogy a hívek és lelkipásztoroi eleget tesznek vallási kötelezettségeknek, de igen sok esetben Calles és cinkostársai rövid uton kitalálnak egy körmönfont bűntettet és hamis váddal hurcolják a megvesztegetett bírák elé áldozataikat. A katolikusokat vádolják a legaljasabb gono6®tettek elkövetésével és ez elég ok arra, hogy bizonyítékok nélkül vérpadra állítsanak ártatlan híveket. A washingtoni katolikus hírszolgálat legutóbbi jelentései szerint Calles egyébként egy példátlan ravaszsággal előkészített, látszólagos merényletet intéztetett Ovigh Morrow, az Egyesült Államok mexikói konzulja ellen, amelynek megszervezésével a katolikusokat vádolta. A mexikói hóhér azt remélte, hogy az aljas merénylet nemcsak alkalmat ad a katolikusok további üldözésére, hanem egyúttal felbőszíti az Egyesült Államok katolikus lakosságát is a mexikói katolikusok ellen. Sajnálatos és érthetetlen körülmény hogy az Egyesült Államok évről-évre a legnagyobb közönnyel, ölhetett kezeiken szemlélik a mexikói kultúrharc szörnyű borzalmait s a legelső világhatalmai egyike még mindig nem látja elérkezettnek az időt arra, hogy hatalmi szóval véget vessen a közvetlen közelében dühöngő , pogány irtóhadjáratnak, amelynek áldozatai vallási meggyőződésüknek élő ártatlan emberek. Annál szomorúbb e, mert a nyáron két anarchista gonosztevő Sacco és Vanzetti méltó elítélésekor úgyszólván az egész világ fellázadt a bolhás ellen, csak a mexikói katolikusok érdekében nem emeli fel senki a szavát. Sz. A. dr. Lapunk mai száma 32 IuSSz Újévi vindok Irka s Wekff Károly Itt állok ablakottén el ,és nézem a zajló jégtáblákat a kofályt*'föl yam hátán. Pest szürkés ködfátyolba burkolta magát. Mintha takarni akarná belsejét a vizsgáló kandi szemek elől. Itt Budán több az érintetlen fehér szín, bár a kémények füstje itt is belerajzolja fekete karmait a lehullott szűzi lepelbe. Csak a környék és a vidék érintetlen fehérsége lopja lelkembe a tél tiszta bájos hangulatát. Az égen szürkés sárgás gomolyogok viaskodnak a ködfátyolos Pest felett. És telkemre ráfekszik az aggodalom borúja. Pestet nézem, szeretném széthasítani a jövő misztikus ködfátyolát és úgy nézni bele nemzetem jövőjébe. Sárgás, szürkés felhőgomolyagok a téli égen és ime ezt látom politikai és társadalmi életünkben is. Az én drága nemzetem gyermetegül naiv hite ott csillog a ma történetében, is. Rothermere-akció. És ő feledve min- , huent, tapsol a túl vérmes reménynek. / r~\ Mindenütt hangoztatják a balra ka-anyarodás nagy külpolitikai jelentőségét, akár Párisból, akár Londonból jöj -en ! szemlélődő honfitársain! Anglia, Franciaország, Németország példáját emlegetik. Latifundiumod gyökeres reformját sürgetik. Holot még máig sem emésztettük meg ugy pénzügyileg, mint gazdaságilag az eddigi reformot sem. Csak úgy elöljáróba® megjegyzem hogy a latifundiumok reformjánál ne gondoljon senki az egyházi vagyonra Mert ez vészes bonyodalmakat idézne elő és felborítaná a nemzeti egységet A balrakanyarodást egyesek érzékenységére való tekintettel még szabatosabban is helyesbíthetem . •' v^—TTTm, kanyarodást mondanak, nevezett nyugati demoki * adagolását. v«zínnyT t lényegi■viznaushoz^ánazt jelenti. W bég ífíg’atják, figyelik a megnyilvánulásokat és szinte kritika nélkül teljesítenék is igen sokan. Márpedig igenis ki merem mondani: szent naivitás, ha azt hiszik, hogy akár a legtúlzóbb radikális irányzattal keltett szimpátia egymagában elegendő lenne bármilyen külpolitikai reális eredmény biztosítására. Anglia Franciaország nélkül nem fog helyeselni semmiféle akciót. Franciaország pedig változatlan csökönyösséggel kapcsolja be politikájába a kisantant érdekeinekmerev szolgálatát. Várni mindenképpen kell és a gyors siker reménye délibáb hajhászása csupán. A fordulat elengedhetetlen előfeltétele az erőviszonyok változása, pedig időt, az idő viszont kitartást, hitest, lelkiséget igényel. Egy radikális baloldali irányzat megrendítené a nemzeti gondolat erőkifejtését . És ha az Osztrák - Magyar monarchia a maga teljes fegyverzetével nem tudta megakadályozni Csonkamagyarország létrejöttét, egy megbontott lelkiségű, nemzeti és keresztény irányzatában legyengített csonka Magyarország nem tudná megtartani s bármilyen szerencsés véletlen folytán is visszakapott Nagymagyarországot. Ki meri állítani, hogy a nemzetiségek államalkotó öntudatának időleges felkeltése és az ennek nyomában náluk is kétségtelenül felébredt nemzeti erő nem fog működni az idők minden változata mellett is. Románia, Csehország, Szerbia nemzeti öntudatának ide befelé , leendő állandó kisugárzása ellenében keresztény nemzeti lelkiségében megrendített, így egységében szükségszer 5 hűen megbontott, a baloldali radikalizmus állandó szélsőségével ellentállásában korlátozott magyarság lehet-e olyan energia kisugárzója, amely a kívülről állandóan szított széthúzás lelküzdésével Nagymagyarország nemzeti államát tartósan biztosítani fogja. Ezért állítom szüntelen, hogy nekünk nem a nyugati demokrácia majmolása, , hanem ezeréves hagyományaink következetes ápolása biztosíthatja csak álmaink megvalósulását. Én a rokonszenvét lekicsinyíteni sem-