Nemzeti Ujság, 1928. április (10. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

MAI CIKKEINK: A békerevízió gondolata az angol poli­tika világnézetéből fakad Az egész országban gyászistentisztelete­ket tartottak IV. Károly király halá­lának évfordulóján Húszezer levente vesz részt a Balatoni Kultúrnapon Nagy szerep vár a gépekre a MÁV adminisztrációjában Rubido Zichy Iván báró: A magyarság és a művészetek (@kes) Megint az utolsó pillanatban? Endrődy Béla: Rose Marie. (Bemutató a Király-színházban) Bibó Lajos: A tundrák fia Andor Endre: Álomvágyás Dienes Valéria: Favete linguis (Vers) t­i . f....- ■-li­h \ Mai számunk 52 oldal - Ingyen Nemzeti Szalon és Képes Mffiklet Si­rk.ixtff.es Ax mgnr aBBSiBHKBFTBESSBSit jWWycBsa» Vi’vry ~ffk_ Ilii i| will m p .11I­ |i y——— | Steril.tff.l Ar« U.ddhlv.Ud i Buda* Kgl W yipy gfiffir SST «agy f.A6r. 4 p.ngff. peat, V. Honvéd-.. 10. 89 MM A ' (WtejS A ' BweS tSl fe''ö SS giSSji JEjJ, Muhi qSW ^3 n.svadévr. 10 podkS Tál. 127-47, 127-48 e. tdlffl iUtlL.Afd 08 g||B gj ffljB A M M l­lka* ..y«. rúvatások fvnifk.^! K Hmhh MraffflSsm Isiim S­­jl. ffmlA nsX * *a m *r * 16 11 u RákAczi-ut in T.i, j. £Si mw08 si mg? (£31 Afmf Mfm M KE»? Wwjf 60SB m EsSb m |Sh férni WW ii­, v».im.p­sa 136-06, Téréz^krt ^2, H Wgj SMh| 1 E M­KJE fejj gyj» S Egjl V JLgWRk , II Ml I « H I r d a. IL M&rla.tér iSk *4 Felelős szerkesztőt tóth László dr. ^ KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ♦ Főmunkatársi TÚRI BÉLA X. évfolyam 76. szám ♦ Vasárnap ♦ Budapest, 1928 ápriliS^ SURÁNYI MIKLÓS VASÁRNAPI KRÓNIKÁJA Farkas István: Kalandok északon A NEMZETI ÚJSÁG REGÉNYTÁRA P. G. Wodehouse: Forduljon Psmithhez Edgar Wallace: Borzalmak kastélya AUTÓ, MOTOR, REPÜLÉS Magyarország 1928. évi autóbajnoksága KÖZGAZDASÁG, MEZŐGAZDASÁG A pénz krónikája­­ Három hónap alatt 80 százalékkal emel­kedett a fizetésképtelenségek száma A magyar bor értékesítése dumping se­gítségével VASÁRNAPI MELLÉKLETEINK: NEMZETI SZALON Mados György: Nyár . . . Szamolányi Gyula: Pogány márciusi ének (Vers) Endrődi Béla: A hölgy és a trench-coat Zsoldos Benő: Az angol kert és a mus­kátlis kertecske Mauks Ernő dr.: Egy magyar város, me­lyet a csehek elpusztítottak Feiks Magda: Gárdatisztek sorfala a ten­ger fenekén Horváth Margit: Fekete város (Vers) Johannes Jörgensen: Hasonlatok Mindszenti Rezső: Az én öcsém Barits Ferenc: Az Amur széles sárga hátán A NEMZETI ÚJSÁG KÉPES MŰ­­MELLÉKLETE: A newyorki Kossuth-szobor Sipőcz Jenő és Perényi Zsigmond báró, akiket Pittsburgh díszpolgáraivá vá­lasztott A kormányzó Mayer János földmivelés­­ü­gyi miniszter társaságában az Or­szágos Tenyészállatvásár megnyitásán Képek a kiállításról Diskay mester tréfás portréi Az angyalföldi elme- és ideggyógyintézet A műtrágya termésfokozó hatása ai francia közvélemény irányadó, súlyosszavú kö­reiből egyre gyakrabban emelkedik meg­értő intelem a trianoni igazságtalanság­gal vérig sértett magyarság mellett. Ért­sék meg végre a hivatalos francia kö­rökben is, hogy nem lehet sem a béke, sem a francia érdek veszedelme a béke­­revízió, amit már tudós franciák, poli­tikus franciák, publicista franciák is he­lyesnek mondanak és követelnek. Az a félelem, hogy Trianon után Versailles következik, alaptalan és igazságtalan, mert Trianon messze túltett Versailles kegyetlenségén s a versaillesi béke sem él már minden betűjében s a belük kér­lelhetetlen értelmében. Mussolininak azt a kijelentését, hogy a szerződés nem le­het börtön, de lehet revíziót végrehajtani a szerződés elvetése nélkül is, olyan út­mutatást ad a franciáknak, amelyet a nagy nyugati nemzet hatalmas politiku­sai megérthetnének és követhetnének. Magyarországon soha sem volt ellensé­ges indulat Franciaország iránt, sőt mély szimpátiák éltek a magyarok szívében. Miért becsülnék ezt az indulatot keve­sebbre, mintsem azt a cseh szimpátiát, amelynek az értékét a csehek már nem egyszer megmutatták? A barát mindig jobb, mint az ellenség s Magyarország nem is volt soha ellensége annak a fran­cia nemzetnek, amelynek meg kellene ér­tenie és éreznie, hogy kötelességei van­nak s enyhítenie kell Trianonnak a ma­gyar szivekben lüktető fájdalmát. Titulescu olaszbarát politika f­jának csődje miatt beadta lemondását ... Romániában a liberális uralom végnapjait éli A magyar kormány Bere­ckeszfirméity miatt újabb jegyzék©­ ki­lt Lift Bukarestbe (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Ro­mánia belső politikai életében csak lát­szólagos a megnyugvás. Reánk nézve nem közömbös, hogy miként fordulnak a romániai események. Annyi bizonyos, hogy a kormány nagy bajban van és a legkülönbözőbb hatalmi eszközök igény­­bevételével igyekszik pozícióját megerő­síteni. Ez azonban csak ideig-óráig sike­rülhet neki. Az ország belsejéből érkező jelentések szerint ugyanis a kormány­nak nemcsak a regátbeli ellenzékkel van­nak bajai, a harc kitolódott az új tarto­mányokra is. Feltűnő jelenség, hogy Titulescu még mindig nem tért vissza hazájába. Sőt ma Berlinből érkezett je­lentés szerint Titulescu küpolitikai ku­darcai miatt felajánlotta lemondását a kormánynak. A kormá­­ny elnök Titulescu lemondását nem fogadta el, mert nem akar részleges kormányválságot. Az ilyen részleges válság ugyanis könnyen a kormány teljes felbomlására vezethet. Különösen Anglia kíséri élénk figye­lemmel a román eseményeket és az angol sajtó napról-napra igen részletes tudósí­tásokban számol be a román belpolitikai helyeztről, nem hallgatva el azt a rette­netes korrupciót, amely úrrá lett nem­csak a régi királyság területén, hanem a tartományokban is. Tudósítónk a romá­niai helyzetről a következőket jelenti: Titulescu felajánlotta le­mondását Berlin, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Buka­resti hírek szerint Titulescu, minthogy Mussolini legutóbbi nyilatkozatában olaszbarát politikájának csődjét látja, be­adta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el. A román sajtót nagyon idege­­síti Mussolini nyilatkozata Bukarest, március 31. Az Independance Roumaine ismét cik­ket ír Mussolininak a Daily Mailban meg­jelent interjújáról és azt írja, hogy a Giornale d'Italiában megjelent magya­rázó kommüniké, amely az olasz kormány véleményét fejezi ki, tulajdonképen kísér­let Mussolini macchiavellista kombiná­cióinak palástolására. — Ez a kísérlet azonban senkit sem ejthet tévedésbe — írja a lap. Ezután az Independance Roumaine hangoztatja, hogy a Mussolini­­interjú állítólag milyen nagy visszhangot keltett a német sajtóban és hogy Musso­lini veszélyezteti azt a barátságot és szimpátiát, amelyet a külföldön éreznek Olaszország iránt, anélkül azonban, hogy Magyarországnak használna. Egyébként — írja a lap — akár akarják Mussolini és Rothermere, akár nem, a trianoni szerző­dés tiszteletben tartását garantálják a nagyhatalmak aláírásai, amelyek között ott szerepel Olaszország is, azonkívül a Népszövetség, amelynek feladata a szer­ződések végrehajtásának felügyelete és mindenekelőtt a három Soisantant-állam megrendült­etetlen szövetsége, amely első­sorban érdekelt a statusquo fenntartásá­ban. A parasztpad a korrupció kiirtására törekszik London, március 81. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Az Evening Standard szerint Romániában a liberális uralom napjai meg vannak számlálva. A kormányválság ezúttal nem puszta személyi változás lesz, mert az el­lenzék főként Erdélyre és Besszarábiára támaszkodik. A harc tehát a régi király­ság és az új tartományok közt folyik. A nemzeti parasztpártnak sokat ígérő pro­gramja van, így például a korrupció ki­irtása, tiszta választás és az idegen tőke becsalogatása, azonban a pártnak nincs semmiféle kormányzási gyakorlata, na­gyon tarkabarka társaság, jelentékeny republikánus és karlista csoportokkal, úgy­hogy Maniu majd látni fogja, hogy kormányozni nem olyan könnyű dolog, mint ellenzékieskedni. A Daily Herald igen mulatságosnak ta­lálja azt a megrökönyödést, amelyet Mus­solininak a magyar határokról tett nyi­latkozata Bukarestben keltett. A kor­mánylapok — úgymond — egyszerűen nem akarják elhinni, az ellenzéki sajtó pedig hevesen támadja a Bratianu-Titu­­lescu-Duca triót állítólagos olasz barát­ságuk miatt. Mindez, a Daily Herald sze­rint, mutatja, hogy a közeljövőben a leg­nagyobb erőfeszítést fogják kifejteni a liberális uralom megdöntésére és hogy Maniut Londonból és Párisból támogat­ják. A Balkán-politika, úgy látszik, ma is a nyugateurópai államok pénzembereinek játékszere. Ifjabb jesipék a berekböszörm­ényi aflaszvadászat ügyében A román kormány az ügyet elintézettnek tekinti Bukarest, március 31. (A Nemzeti Újság tudósítójától.) Teg­nap délelőtt újabb magyar jegyzék érke­zett a román kormányhoz a berekböször­ményi határincidens ügyében. A román kormány az első magyar jegyzékre már a hét elején elküldte válaszát és úgy lát­szik, hogy a második magyar jegyzék keresztezte a román kormányét. A máso­dik jegyzékben a magyar kormány a bű­nös román határőrök szigorú megbünte­tését és a meggyilkolt magyar kisgazda családjának kártalanítását követeli. A román kormány a második magyar jegy­zékre nem fog válaszolni, minthogy ugyanezek a kérdések már az első ma­gyar jegyzékben is bennfoglaltattak és a román kormány válaszjegyzékében kime­rítő választ nyertek. (..) Lapunk mai száma 32 fillér Ma egy éve... Prohászka Ottokár halálának első fordulóján irtai Bangha Béla S. J. Ma egy éve dőlt ki a legsudárabb jegenye Isten országának magyar­­országi kertjében. Ma egy éve pattant meg az az aranyharang, amely éveken át csodálatosan ü­de zengésével ébreszt­­gette a lelkeket s igézte meg a hallga­tók szívét. Ma egy éve omlott össze a magyar hitéletnek legszebb, élő felleg­vára, a magyar Sionnak legmerészeb­ben égbeívelő, legtöbb reményt és biz­tatást hordozó gótikus oszlopa. Ma egy éve némult el Prohászka püspök hűvös prófétaajkán a szó, a jeget olvasztó, szikrákat szóró, pünkösdi tüzeket gyújtó. ff Megsirattuk akkor s azóta is siratjuk. A Az egész nemzet húsait utána. Min- / & denki úgy gyászolta, mint egyéni ha- / lottját, mint személyes, pótolhatatlan * / veszteségét. Utcát neveztünk azóta róla, szobrot tervezünk neki, műveit díszkiadásban adták ki s emlékére Szé­kesfehérvárt templomot építenek a püspöki város szentélyszegény munkás­­negyedében. A kaszás rém azonban gúnyosan mosolyog, mint aki tudja, hogy az ő pusztító hatalma erősebb minden fo­gadkozásnál, minden szerető feledni­­nem akarásnál. Emberi sorsunk, hogy bárkik voltunk s bármennyire szeret­tek bennünket életü­nkben, halálunk­kor azonnal megindul rajtunk és fölöt­tünk az enyészetnek mindent elrágó, elmosó, nivelláló munkája s eltemeti nemcsak a testünket, hanem lassan az alkotásainkat, eszméinket, sőt az emlé­kezetünket is. Egyikét gyorsabban, másikét lassabban, de rág és hervaszt, felejtet és elhomályosít mindent és mindenkit. Pedig, ha valakit, Prohászkát és az ő eszméit nem volna szabad elfelejte­nünk soha. Mindent elmoshat az enyé­szet, mindent eltemethet a feledés futó­homokja, csak azokat az ideálokat nem, amelyeket mindenkinél erőteljesebben, színesebben, lángolóbban Prohászka Ottokár állított a dekadens nemzet lelki szeme elé. A hivő kereszténység s a komoly hazaszeretet nagyszerű, szer­ves kapcsolatát. El sem tudjuk képzelni, mennyivel erőtlenebbek, szegényebbek és veszen­dőbbek volnánk ma, ha a hazafiatlan, vallástalan, ideáltalan eszmeáramlatok divó­korában ő nem jár közöttünk. Pro­hászka Ottokár életrekeltő prófétaszó­zata nem ébreszti fel újra a deliriumos álomba merült, vesztébe süllyedő nem­zetet. De ha szükség volt az első életre­­keltésre akkoriban, nem kevésbbé van szükség a még csak zsengén ébredt élet­erő megtartására s fokozására ma. Aaz üzletes, elvtelen, hedonista életfelfogá­sok ideáltalansága újból mérgez és ter­peszkedik, követelőleg lép fel s a ke­resztény magyarságot újból vissza­­sze­retné csalogatni az alig elhagyott­ mo­csárgőzös ingoványokra.­­ Prohászka művét folytatni kell, mert ő csak megkezdhette, megalaptozhatta, de nem fejezhette be. Nálánál kisebb, de számosabb erők egész tömegének kell halálos elszántsággal is dolgoznia, hogy a nagy mű abban is maradjon, Prohászka vetése ezánban ne szikkad­jon. Ha a nagy íróspököt most egy percre életre lehetn­e hívni a fehér­vári Szentháromság-kápolna hűvös kriptájából, ha meg lehetne kérdezni: mi az üzenete, mi a végrendelete a ke­resztény magyarság számára, kétség­telenül ezt felelné, ezt sürgetné: foly­tassátok a megkezdett munkát! Minden ember a helyén maradjon és dolgozzék

Next